Siġġiewi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Siġġiewi
Buskett Gardens.jpg
A Buskett Siġġiewi határában
Siġġiewi címere
Siġġiewi címere
Mottó: Labore et virtute[1]
Közigazgatás
Ország  Málta
Rang Helyi tanács
Polgármester Robert Musumeci (Nemzeti Párt, 2004 óta)
Irányítószám SĠW
Ünnep Bari Szent Miklós (június utolsó vasárnapja)
Népesség
Teljes népesség 7903 fő (2005)[2] +/-
Népsűrűség 397,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,88 km²
Időzóna EET, UTC+1
Elhelyezkedése
Siġġiewi  (Málta)
Siġġiewi
Siġġiewi
Pozíció Málta térképén
é. sz. 35° 51′ 15″, k. h. 14° 26′ 18″Koordináták: é. sz. 35° 51′ 15″, k. h. 14° 26′ 18″
Siġġiewi weboldala

Siġġiewi Málta egyik helyi tanácsa Mdinától délre a délnyugati parton. Lakossága 7903 fő. Lovagi neve 1797-től Città Ferdinand. A feltételezések szerint neve a Sageyo családnévből származik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyén a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend koráig különálló települések voltak: Ħal Xluq, Ħal Kbir, Ħal Niklusi és Ħal Qdieri, ezekre ma csak kápolnáik emlékeztetnek. A 14. században már lakott volt a terület. 1625-ben itt épült fel az inkvizítorok nyári palotája. Új plébániatemploma 1676 és 1693 között épült Lorenzo Gafà tervei alapján, Mattia Preti freskóival. A réginek ma csak a romjai láthatók. 1797. december 30-án Ferdinand von Hompesch zu Bolheim nagymester lakosai kérésére városi rangra emelte, és a Città Ferdinand nevet adta neki.

1994 óta Málta egyik helyi tanácsa.

Önkormányzata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Siġġiewit héttagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, 6. tanács 2012 óta van hivatalban.[3]

Polgármesterei:

  • Angelo Farrugia (1994-1998)
  • Aquilina Nenu (1998-2001)
  • nincs adat (2001-2004)
  • Robert Musumeci (2004-n.a.)
  • Karol Aquilina (Nemzeti Párt, 2012-)

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Verdala-palota
  • Buskett: egy mesterséges park Rabattal közös területén. Itt áll a
  • Verdala Palace,[4] a máltai köztársasági elnök nyári lakhelye 1987 óta. Hugues Loubenx de Verdalle nagymester építtette 1586-ban. Tervezője Ġlormu Cassar. Kétemeletes erődített, mégis kényelmes paotaépület, amelyhez hasonlókat Cassar Itáliában láthatott. Barokk díszítéseit később adták hozzá. 1800-ban a francia foglyok őrzőhelye. A brit uralom idején a kormányzók egyik rezidenciája. A második világháború után múzeumi raktár, majd 1982-től reprezentatív kormányzati épület.
  • Szent Miklós-plébániatemplom
  • Għar Lapsi öble: a helyiek népszerű fürdőhelye, a turisták körében kevésbé ismert. A két kis öblöt barlangok szegélyezik, bár 2011. novemberében több is beomlott, a tanács jelenleg a környezet biztonságossá tételén igyekszik. Kedvelt kikötő és horgászhely is.[5]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Band clubjai:

  • San Nikola Band
  • Siġġiewi Festival Brass Band

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Labdarúgás: Siġġiewi Football Club
  • Kosárlabda: Siġġiewi Kent Boringer, 2010-es bajnok[6]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Autóval megközelíthető Rabat vagy Żurrieq felől. Autóbuszjáratai: 89 (Vallettából); Busketthez: 81 (Valletta-Dingli)

Hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Jelentése: Munka és erény
  2. Census of Population and Housing 2005: Preliminary Report (PDF) (angol nyelven), Malta: National Statistics Office (2006) 
  3. The council elections at a glance”, Times of Malta, 2012. március 11. (Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 4.) (angol nyelvű) 
  4. Verdala Palace (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 28.)
  5. Calleja, Claudia. „Danger as crumbling caves are being ignored by bathers”, Times of Malta, 2012. augusztus 5. (Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 4.) (angol nyelvű) 
  6. Resilient Siġġiewi capture first title”, Times of Malta, 2010. május 10. (Hozzáférés ideje: 2010. május 10.) (angol nyelvű) 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]