Jámbor Lajos (építész)

Jámbor Lajos (eredetileg Frommer Lajos) (Pest, 1869. október 31. – Budapest, 1955. november 6.) magyar építész, a magyar szecessziós építészet egyik kiemelkedő alakja.

Élete

Az esztergomi Takarékpénztári Bérpalota, a Lőrinc utcában Bálint Zoltánnal közös munkája

A budapesti műegyetemen tanult, majd egy ideig Hauszmann Alajos irodájában dolgozott. Később a városligeti történelmi épületcsoportoknak volt művezetője Alpár Ignác oldalán, ezt követően nyert alkalmazást Lechner Ödön tervezőirodájában. 1897-ben nyitotta meg építészei irodáját Bálint Zoltánnal közösen. Számos művet készített vele együtt, ilyen pl. a párizsi világkiállítás magyar pavilonja, a debreceni megyeháza, az esztergomi Takarékpénztári Bérpalota, valamint az egykori Legfőbb Állami Számvevőszék (ma Külügyminisztérium).

1901-ban felvételt nyert a Demokratia szabadkőműves páholyba, ahova társát, Bálint Zoltánt követte. Mintegy szabadkőműves mestermunkájukként tervezték meg a nagyváradi László király páholy páholyházát 1901-ben^f .

Lechner Ödön vezetése alatt 1902 tavaszán létrejött a Magyar Építőművészek Szövetsége, melynek Jámbor Lajos is egyik alapítótagja volt. Művészetében Lechner Ödön építészeti formavilágát vitte tovább.

Forrás

• Jeles Napok
• ↑ Szabadkőműves Wiki: A nagyváradi László király páholy páholyháza. szk.wikispaces.com (Szabadkőműves Wiki). (Hozzáférés: 2013. január 9.)