Hranice (Chebi járás)

Hranice
Hranice madártávlatból
Hranice címere
Közigazgatás
Ország	Csehország
Kerület	Karlovy Vary-i
Járás	Chebi
Rang	város
Alapítás éve	1318
Polgármester	Jan Hýbl
Irányítószám	351 24
Népesség
Teljes népesség	2285 fő (2008) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	575 m
Terület	31,8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hranice Pozíció Csehország térképén
é. sz. 50° 18′ 14″, k. h. 12° 10′ 33″50.3038888889, 12.1758333333
Hranice weboldala

Hranice (németül Roßbach) város Csehországban, a Karlovy Vary-i kerület Chebi járásában, Csehország legnyugatibb fekvésű városa. Településrészei: Pastviny, Studánka és Trojmezí. Más, használatos neve Hranice u Aše.

Földrajza

Az Aši-kiszögellés északnyugati végén, Aš-tól 10 km-re északra, a Hranicei patak mentén fekszik. Területe a Smrčiny hegység részét képező Asi-hegyvidéken (csehül Ašská vrchovina) belül a Hranicei-dombvidéken (csehül Hranická pahorkatina) fekszik. Területének északi peremén folyik a Bystřina, mely a pataki pisztráng, botos kölönte, pataki ingola és a folyami gyöngykagyló élőhelye. Erdeiben az európai törpekuvik is előfordul.

Nevének eredete

Eredeti német elnevezését (Roßbach) a területén áthaladó, a középkorban még a helyi hagyomány szerint lovak itatóhelyéül szolgáló patak (Roß = paripa, Bach = patak) neve alapján kapta. A település címerét jelenleg is e névadó hagyomány jelképei alkotják.

Története

A 12. században német telepesek alapították. Első írásos említése 1318-ból származik. A települést 1413-tól négy évszázadon keresztül a Zedtwitz-család birtokolta, a korabeli oklevél szerint ekkor vette meg az eladósodott Neuberg családtól Zedtwitz Konrád. Evangélikus gyülekezetének kezdetei 1542-ben datálódnak, s néhány év elteltével szinte az egész község felvette az újonnan megjelenő vallást. Luxemburgi Zsigmond 1549-ben a plaueni grófnak adományozta, ám 1557-ben már ismét a Zedtwitzek birtokolták. Első céheit 1591-ben alapították, ezek elsődlegesen szabó, cipész, molnár, ács és kőműves mesterségeket űztek. Az 1633-as pestisjárványa negyven áldozatot szedett. Evangélikus templomát 1682-ben építették.

Az első világháború helybéli hősi halottainak emlékműve

Textiliparának kezdetei 1651-ig nyúlnak vissza. Az iparág fejlődése oly nagymértékű volt, hogy 1806-ban már országos viszonylatban is a legjelentősebbek között tartották számon. Töretlen fejlődése azonban az 1840-es években visszaesett, ekkor ugyanis a község vezetősége nem engedélyezte a tervezett Cheb - Plaun közút helybéli vonalának megépítését, mely által biztosították volna a termékek szállítását. Az 1885-ben átadott Aš-Hranice vasútvonal, illetve az 1906-ban megépített Hranice-Adorf vasútvonal javított az áruszállítás helyzetén, de fejlődésének korábbi lendületét már nem tudta megközelíteni. Új iskoláját 1822-ben építették, postahivatalát 1850-ben, önkéntes tűzoltóegyletét 1868-ban alapították. I. Ferenc József 1881-ben mezővárosi rangra emelte. A helyi újság első lapszáma 1913. március 1-jén jelent meg.

Az 1930-as évek második felében felerősödött a Szudétanémet Párt tevékenysége, melynek következtében a várost és környékét még a müncheni egyezmény aláírása előtt, 1938. szeptember 22-én a Német Birodalomhoz csatolták. Clift Andrus tábornok parancsnokságával az amerikai hadsereg első gyalogezrede 1945. április 18-án a városon keresztül hatolt be nyugat felől az asi kiszögellésbe. Lakosainak száma 1900-ban még 4039 volt, de a második világháborút követően a németek kitelepítése következtében 2300-ra csökkent. A németek kitoloncolása után telepedtek be a Csehország belső területeiről származó cseh, valamint a Szlovákiából és Romániából származó szlovák áttelepülők. 1964-ben városi rangra emelték.

Evangélikus temploma

A város közigazgatási területe

Nevezetességei

• Evangélikus templomát barokk stílusban 1682-ben építették. Elődje egy 14. század végéről származó, Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus kápolna volt. Az egykori kápolnát 1432-ben újraszentelték, feltételezések szerint a husziták tevékenysége miatt. A reformáció idején az evangélikusoké lett. Az 1682-ben épített, megközelítőleg ötszáz férőhelyes templomot 1719-ben bővítették és még ugyanebben az évben újraszentelték. Harangjait 1722-ben illetve 1725-ben öntették. Szószéke 1749-ből, orgonája 1750-ből származik. A napóleoni háborúk idején 1806-ban a templomban található ezüst kehely hadicélokra történő beszolgáltatására kötelezték a gyülekezetet. Az egyik helybéli által 1679-ben adományozott kehely megóvása érdekében helyette a közadakozással összegyűjtött azonos mennyiségű ezüstöt szolgáltatták be, így a kehely ma is a templom dísze. Az első világháború idején 1916-ban mindkét harangját rekvirálták, új harangjait 1920-ban építették be.
• Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1894-ben építették.
• Az 1866-os háborúban elesett helybéliek emlékművét 1893-ban avatták fel az evangélikus templom mellett.
• Az első világháborúban elesett helybéliek emlékművét 1928-ban avatták fel.

Lakossága

Lakossága számának alakulása

Év	1850	1930	1947	1961	1970	2001	2009
Lakosok száma	3 041	4 283	2 519	1 940	2 083	1 850	2 228

Közlekedés

Közúti közlekedés

Közúton Aš felől a 217-es számú másodosztályú közúton közelíthető meg, mely a városon keresztülhaladva Németország irányába folytatja útját. A város területén erről három alacsonyabb osztályú közút ágazik le, Trojmezí felé, valamint Pastviny és Studánka településrészek felé, s a harmadik, délkeleti irányú leágazás a németországi Bad Elster-be vezet. Mindkét Németországba vezető útvonal 2008-tól határátkelőhelyként működik.

Hranice vasútállomása

Vasúti közlekedés

Vasúton a 148-as számú Cheb–Hranice v Čechách-vasútvonalon érhető el, melynek Aš-Hranice szakaszát 1885-ben adták át. A németországi Adorf-ba vezető, egykori további szakaszát 1906-ban adták át. A második világháború után azonban Csehszlovákia lezárta az Adorfba vezető szakaszt, melynek felújítása azóta sem történt meg.

Vasútállomása egyúttal Csehország legnyugatibb fekvésű vasútvonalának végállomása. Az említett vasútvonal, főleg annak Aš-Hranice közötti szakaszának folyamatosan csökkenő forgalma miatt, a járatok számát napi egyre csökkentették. A Chebből jövő személyvonat 16.26-kor érkezik meg a hranicei végállomásra és 16.34-kor indul vissza.

Lásd még: Cheb - Hranice v Čechách vasútvonal

Intézményei

Egészségügyi és szociális ellátás

• Az alapszintű orvosi ellátás az egészségügyi központja által biztosított.
• Gyógyszertára a városközpontban található, illetve a város közelében fekvő, a németországi Ebmath-ba vezető út határátkelőhelyén.
• Az idősek otthona a Krásňany településrészén fekszik.

Oktatás, kultúra

• Általános iskoláját és óvodáját a helybéli gyermekeken kívül a környező településekről is látogatják.
• Általános iskolájának M+M elnevezésű színjátszókörének előadásai az Aš-vidék kulturális életét gazdagítják.
• Közkönyvtár
• Aš és környékének regionális hetilapja Listy Ašska címen jelenik meg.

Éttermek

A város hét étterme közül az egyik legrégibb alapítású az U koně (A paripához) nevezetű étterem.

Sport

Legnagyobb taglétszámú sportegyesülete a megközelítőleg száz taggal rendelkező TJ SU Hranice. A sportegyesület két meghatározó tevékenységi köre a futball és a tenisz.

Híres emberek

• Itt született 1897. május 15-én Josef Hendel német festőművész.
• Ide látogatott 1702. október 29-én I. József német-római császár, cseh és magyar király.

Források és jegyzetek

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hranice (okres Cheb) című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a Evangelický kostel (Hranice) című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

• TOUFAR, Hugo: Hranice v Čechách (cseh nyelvű kiadvány)
• KRYL, Jan: Hranice v roce 1945, MNV Hranice, 1990 (cseh nyelvű kiadvány)
• Aš v zrcadle času, MÚ Aš, 2005 (cseh nyelvű kiadvány)
• KRÁTKÝ, Jiří Ing.: Obce Ašska v proměnách času, Muzeum Aš, 2008 (cseh nyelvű kiadvány)