Haraszti (Horvátország)
| Haraszti (Hrastin) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Lacháza |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31404 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 259 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 85 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 26′ 05″, k. h. 18° 35′ 51″45.434729°N 18.597584°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 05″, k. h. 18° 35′ 51″45.434729°N 18.597584°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Haraszti (horvátul: Hrastin, 1900-ig Harastin) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Lacházához tartozik.
Fekvése
Eszéktől légvonalban 15, közúton 18 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re délkeletre, Szlavónia keleti részén, a Szlavóniai-síkságon, Lacháza és Sodolovce között fekszik.
Története
A falu magyar lakossága valószínűleg még a honfoglaló magyarokkal együtt vándorolt be és telepedett le a faluban. Ő maguk Botond vezértől származtatják magukat, melyet a tájház tetőzetének felirata is hirdet. Az itteniek ma is a magyar nyelv egyedülálló dialektusát beszélik. A falu nevét a magyar „haraszt” főnévből származtatják. Középkori írásos említései 1430-ban „Harazthy”, 1453-ban „Harasthy”, 1484-ben „Harazth” alakban történtek.[2] A térség 1536 körül került török kézre. Itt végezte tevékeny munkáját a híres reformátor Sztárai Mihály, aki 1544 körül jelent meg Szlavóniában és kezdte a reformáció tanításának terjesztését. Rövid időn belül számos követője lett és néhány év alatt 120 egyházat alapított szerte Szlavóniában és Baranyában. Ezek között volt Haraszti is, mely fennmaradását annak köszönhette, hogy a környező mocsaras terület megvédte a hadak pusztításaitól. A térség Eszék 1687-es visszafoglalásával szabadult fel végleg a török uralom alól.
1714-ben újabb magyar lakosság érkezett a településre, melynek ekkor alapították újra református parókiáját. Iskolája 1768-ban kezdte meg működését, első tanítója Pozsár János volt. Ugyanebben az évben felépült a református templom. A tanítás 1929-ig magyar nyelven folyt. A falunak 1857-ben 732, 1910-ben 815 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 86%-a magyar, 6%-a német, 5%-a szerb, 2%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.
A falu 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 44%-a magyar, 41%-a horvát, 4%-a szerb, 2%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A délszláv háború a falu történetének talán legnagyobb megpróbáltatásait hozta a lakosságra. A szerb erők támadása miatt a polgári lakosság már 1991 nyarán menekülésre kényszerült, de az itt maradt férfilakosság a horvát védelmi erőkkel kiegészülve sikeresen megvédte a falut a szerb támadásokkal szemben. Haraszti az 1991-es jugoszláv offenzíva során az egyetlen magyar többségű település volt, amely nem került szerb fennhatóság alá, de templomát, lakóházainak egy részét a JNA alakulatai szétlőtték. A háború után szinte mindent újjá kellett építeni. 2011-ben a falunak 327 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 732 | 815 | 645 | 717 | 675 | 815 | 742 | 710 | 764 | 687 | 784 | 670 | 466 | 395 | 340 | 327 |
Nevezetességei
- A falu református temploma 1768-ban épült. A délszláv háború során 1991-ben tornyát gránáttalálat érte, de a háború után helyreállították.
- A templom melletti tájházban igényes néprajzi gyűjtemény található, amely hitelesen őrzi a harasztiak néprajzi kincseit, a népviseletet, a régi bútorokat és berendezési tárgyakat. Harasztiban már az 1980-as évek második felétől működött helytörténeti múzeum, melyet Gyurkovics Hunor festő- és grafikusművész rendezett be, aki egész életében előszeretettel gyűjtötte a régiségeket. Bár a délszláv háború miatt a múzeum is bezárt, a megmentett tárgyakat 2010-ben Gyurkovics Néprajzi Gyűjtemény néven ismét kiállították. A haraszti tájház ma a vidék egyik leggazdagabb néprajzi gyűjteménynek ad otthont.
- 2014 Petőfi Sándor szobra[5]
- Turul-szobor
Kultúra
A településen a „Dózsa György” magyar kulturális és művészeti egyesület működik.
Oktatás
A település református iskolája 1768-ban kezdte meg működését. Az oktatás 1929-ig magyar nyelven folyt, ezután 1945-ig nem volt magyar nyelvű oktatás. A háború után az iskola az 1970-es évekig működött, amikor bezárták a magyar iskolát. Ezután a gyerekeknek Lacházán van lehetősége a magyar nyelven történő tanulásra.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ felvidek.ma
Források
- A község honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Varga György: A reformáció Szlavóniában
- Magyarpatriotak.hu: A Kapisztrán-templomtól Kórógyvárig – Látogatás a Valkóságban
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Bóna Júlia: A haraszti nyelvjárás szókincse
- Bóna Júlia: A lentermés feldolgozása Harasztiban
- Bóna Júlia: Lakodalmi szokások Harasztiban
