H5-ös HÉV

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen DorysTS (vitalap | szerkesztései) 2021. május 25., 22:55-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Története)
H5-ös HÉV
H6-os HÉV →
Szentendrei HÉV
Térkép
Adatok
Átadás1888. augusztus 17.
Állomások száma17
JárműtelepSzentendre
Nyomtáv1435 mm
Megengedett sebesség60 km/h
Áramellátás1000 V
ÜzemeltetőMÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt.
A Wikimédia Commons tartalmaz H5-ös HÉV témájú médiaállományokat.
Útvonaldiagram
Budapest, Batthyány tér
Margit híd, budai hídfő
Margit híd felszíni mh.[J 1]
Komjádi elágazás (volt Császárfürdő vá.)
Szépvölgyi út
Tímár utca
Árpád híd (Duna)
Szentlélek tér
Árpád híd forgalmi kitérő
megszűnt iparvágány-kiág.
(az Óbudai Szeszgyár felé)
megszűnt iparvágány-kiág.
(a Budapesti Harisnyagyár felé) és
volt körvasúti kiág. az Óbudai Gázgyár felé[1]
Filatorigát
Szentendrei út
Köles utca
volt Filatorigát teherpu. felé
Kaszásdűlő
Aquincum elágazás
Budapest–Esztergom-vonal
felé
 S72   Z72   S76 
Aquincum
Zsófia utca
Rómaifürdő
Csillaghegy forgalmi kitérő
Csillaghegy
Szentendrei út
volt Békásmegyer - Pünkösdfürdő vá.
Pünkösdfürdő utca
Békásmegyer
kihúzóvágányok
(volt Békásmegyer felső mh.)
Bp. közigazgatási határa
volt rakodóvágány
Budakalász
Sport utca
Barát-patak
Budakalász, Lenfonó
Szentendrei út
Szentistvántelep
Pomáz
Dera-patak
Szentendrei út
megszűnt iparvágány-kiág.
(a Szentendrei Papírgyár felé)
Pannóniatelep
Rózsa utca
volt Szentendre teherpályaudvar felé
V. T. Múzeum, kocsiszín
Szentendre
HÉV szerelvények a szentendrei végállomáson

A H5-ös HÉV (250-es vasútvonal; 2011-ig szentendrei HÉV) Budapest legforgalmasabb elővárosi vasútvonala, amelyet a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. közlekedtet a Innovációs és Technológiai Minisztérium megrendelésére a Batthyány tér és Szentendre, illetve betétjáratként Békásmegyer között. A H5-ös számot 2011. május 1-étől viseli.[2]

A vonalat a szentendrei kocsiszín szolgálja ki.

Története

A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (röviden BKVT) által épített szentendrei helyiérdekű vasútvonal budai végállomása – üzemének első éveiben – az azóta felszámolt Filatorigát állomás volt (Óbudán, a mai Bogdáni úti buszvégállomás és a Szentendrei út között). A Filatorigát állomástól Szentendréig tartó 16,3 km hosszú vasútvonalat 1888. augusztus 17-én nyitották meg.[3] A gőzüzemű vasútvonal felépítményét 20,0 kg/fm tömegű sínekből építették, 9,0 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta.

Az 1880-as évek végén a MÁV megkezdte a budapesti pályaudvarok összekapcsolását az úgynevezett körvasutakkal. A Duna jobb partján végighúzódó jobbparti körvasutat a Déli Vasút budai végállomásától, az egykori Császárfürdő állomáson keresztül kezdték megépíteni. Az ideiglenesen a Filatorigát mellett létesült Grünwald és Társa Szeszgyárig tartó, 6 km hosszan kiépült körvasutat 1892. szeptember 1-jén vették használatba.[3]

Filatorigát állomás és a jobbparti körvasút közötti viszonylag rövid összekötővágány 1895-ben épült ki. (A mai Bogdáni út Duna és Szentendrei út közötti szakaszán.) Az összekötővágány átadásával, valamint a jobbparti körvasút budai szakaszának igénybevételével a helyiérdekű vasút szerelvényei az akkoriban komoly közösségi közlekedési csomópontnak számító Pálffy térig (a mai Bem József térig) közlekedhettek.

A Margit híd 1935-ös felújítása és szélesítése után, 1937-től a szentendrei vasút új, tágasabb végállomást kapott a híd budai hídfőjétől északra, nagyjából a mai alagútba vezető rámpa helyén. A Margit híd alatt átvezetett vágányokat nem bontották el, a jobbparti körvasút teherforgalmát tovább szolgálta. Az M2-es metróvonal építésével összefüggő vízivárosi felszíni átrendezés miatt a jobbparti körvasút Bem József utcai szakasza az 1970-es évek elején szűnt meg.[4]

1970–1972 között a 2-es metró második szakaszának építésével párhuzamosan a helyiérdekű vasutat kéregvezetésű megoldással meghosszabbították a Bem rakpart alatt. Az ekkor megszűnő Császárfürdő állomástól induló alagútban, a Margit híd hídfőjében új megállóhelyet, a Batthyány tér alatt pedig egy háromvágányú végállomást alakítottak ki. A meghosszabbítás során a korábbi felszíni végállomásból az új alagút rámpájának Duna felőli oldalán egy egy vágányos csonka vágány maradt szükség végállomás céljára. Császárfűrdő állomásból forgalmi kitérő lett. (Komjádi elágazás). Elbontották a jobbparti körvasutat a Margit körút és a Margit híd között és kiszélesítették az Árpád fejedelem útját. A Batthyány téri metróállomásig tartó 1,2 km[5] vonalszakaszt 1972. december 23-án nyitották meg.[6]

Az 1970-es évek végén a két kis sugarú ívből álló Bogdáni úti pályaszakasz kiváltására nyomvonal-korrekciót végeztek. Az Aranyhegyi-patak felhagyott dunai torkolata helyén 1978 decemberében elkészült[7] nagy sugarú, hosszú ívekkel kialakított új nyomvonalon létesítették a mai Filatorigát megállóhelyet, továbbá megszüntették a Benedek Elek utca megállóhelyet, helyette épült meg a mai Kaszásdűlő megállóhely a Köles utcai útátjárónál.[8] (A párhuzamos Szentendrei út is ekkor szélesedett ki a mai formájára: Az eredetileg 1968-ban irányonként egy sávosra megépült, a Bogdáni úti felüljárón átvezetett sugárút a HÉV pályáját a Filatorigát állomás után keresztező, új Mozaik utcai felüljárón már irányonként három sávos kapacitású lett.[9])

Az egykori Filatorigát állomást az új nyomvonal elkerülte és ekkortól már csak üzemi, illetve teherpályaudvarként üzemelt, egészen az 1990-es évekbeli megszüntetéséig. A hajdani állomás területén előbb barkács- majd bútoráruház épült. A régi felvételi épülete a mai napig áll. Az 1990-es években az Gázgyár bezárásával megszűnt az esztergomi vasútvonal Aquincum-Gázgyári delta - Filatorigát szakasz is. A többi pályarészt a HÉV örökölte. (Óbuda-Gázgyár és Filatorigát teherpályaudvarok felvételi épületei ma is állnak.)

Békásmegyeren 1971–1983 között jelentős lakótelep-építések zajlottak, az ugrásszerűen megnövekedett utazási igények miatt betétjáratok indítása vált szükségessé. Az egymástól kis távolságra fekvő régi Békásmegyer-Pünkösdfürdő állomást és Békásmegyer felső megállóhelyet megszüntették, helyettük létesült a betétjáratok félreállítását lehetővé tevő, aluljáróban megközelíthető, 1981 decemberében átadott középperonos Békásmegyer állomás.Békásmegyer-Pünkösdfürdő a Pünkösdfürdő utcai átjárótól délre terült el, egykori felvételi épülete ma is megtekinthető, Békásmegyer felső megállóhely pedig a mai állomástól északra, a Budakalász fölötti dombot megkerülő ív után szolgálta az utazóközönséget.

Aquincum megállóhely eredetileg az elágazásnál, az Aquincumi Múzeum romkertjével szemben helyezkedett el. Ezt az 1978-ban elkészült nyomvonal-korrekció során az esztergomi vasút hídjának északi oldalára, a Zsófia utca két oldalára helyezték át. Majd - az átszállás megkönnyítése céljából - 2015–2016 között a déli irányú megálló is a vasút és a Zsófia utca közé került. (Az irányonként három sávosra kiszélesített Szentendrei út miatt a megállóhely eredeti helyétől nyugatabbra eltolva üzemel a mai Aquincum elágazás szolgálati hely.)[10] [11]

A végállomás felújítása után 1992-ben nyílt meg Szentendrén a Városi Tömegközlekedési Múzeum.

Az 1980-as években elvégzett, általában részleges felújítások óta a vonal műszaki állapota jelentősen leromlott, a legsúlyosabb problémát az elavult biztosítóberendezés műszaki helyzete jelentette. A Batthyány tér–Békásmegyer közötti vonalszakaszon a biztosítóberendezés teljes rekonstrukciójára 20062007 között került sor.[12] A rekonstrukciós munkákat részleges pálya- és felsővezeték-felújítás, valamint az energiaellátási rendszer felújítása előzte meg, amelyeket a 2005. június 25-től augusztus 4-éig[13] tartó vágányzárban végeztek el. Ezután az Újpesti vasúti híd felújítása következett, aminek következtében a Budapest–Esztergom-vasútvonalon közlekedő vonatok a Nyugati pályaudvar helyett a HÉV Margit hídi felszíni ideiglenes végállomásáról indultak Esztergom felé (a dízelmotorvonatok a füst miatt az alagutat nem használhatták). A vonatok az Aquincumi elágazásig a HÉV vágányait használták, az elágazásnál balra kanyarodó összekötő vágányon haladtak tovább Óbuda vasútállomásig, onnan már a megszokott útvonalon folytatták az útjukat Esztergom vasútállomásig.

2015-ben az épülő budai fonódó villamoshálózat miatti villamospálya építési munkálatokban megrongálódott és beázott az alagút a Margit hídnál, ezért azt időszakosan le kellett zárni.[14] Az alagút Bem rakparti födémét ezután végig megerősítették. A Batthyány téri végállomáson oszlopsor került a végállomás középperonjára.

2016. február 8-án Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára Gyálon ismertette, hogy az állam által átvett HÉV vonalakat elővárosi vasúttá alakítanák.[15]

2016. november 1-jétől a HÉV-vonalakat a Budapesti Helyiérdekű Vasút Zrt. (BHÉV) üzemelteti.[16]

2017. december 1-jétől péntek és szombat esténként – az M2-es metró üzemidejének meghosszabbításával összefüggésben – a H5-ös HÉV üzemideje is bővül. Ezeken a napokon irányonként további 1-1 szerelvényt indítanak, így az utolsó HÉV hajnali fél 2 körül ér Szentendrére.[17]

2019. május végi ülésén a Fővárosi Közgyűlés hozott határozatot arról, hogy a H5-ös HÉV-vonalat, tekintettel annak fontosságára, utasforgalmának nagyságára, 2019. szeptember 1-jétől a Főváros M5-ös metróvonalaként hivatkozza,[18] de az átnevezés végül elmaradt. Az M5-ös metróvonal nevet csupán a H5-öst érintő jövőbeli fejlesztési tervek viselik, a vonal átnevezése ezen tervek megvalósulásáig nem valószínű.

Járművek

A vonalon LEW MX/A típusú, az NDK-ban készült motorvonatok közlekednek.

Közlekedik egy háromkocsis felújított „szuperhév“ is. Teljesen új belsőteret is kapott, valamint ingyenes wifi is van rajta, 230 V-os konnektorokat is elhelyeztek rajta. Teljesen be van kamerázva.

Szentendre HÉV-állomáson található a BKV Városi Tömegközlekedési Múzeuma (címe: 2000 Szentendre, Dózsa György út 3.)

Jövőbeli fejlesztések

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia keretein belül tervezik a vonal felújítását, összekötését a Budapest–Esztergom-vasútvonallal és a két vonal átjárhatóságához szükséges új, kétáramnemű villamos motorvonatok beszerzését.[19] További fejlesztési tervek között szerepel a vonal összekötése egy alagúton át a H6-os, a H7-es HÉV-ekkel és a Budapest–Kelebia-vasútvonallal, az M5-ös metró keretein belül.[20]

Balesetek

1952. december 26-án Császárfürdőnél súlyos baleset történt, az állomáson álló esztergomi vonatba egy érkező HÉV-szerelvény ütközött. A balesetben 26-an meghaltak és 57 sérült volt.[21][22] A katasztrófát okozó váltókezelőt statáriálisan kivégezték, az ítéletet másnap hajtották végre.[23][24]

Érdekesség

A vonalat már az 1890-es évektől tervezték a Szentendrei-Duna partjai mentén Visegrádig meghosszabbítani. Komolyabb lépések ennek érdekében 1914-ben és 192021-ben történtek: előbbi esetben a közigazgatási bejárás történt meg, utóbbinál egy 1920-as évekbeli forrás szerint megtörtént a kisajátítás, sőt, 23 km hosszan a földmunkát is elvégezték. Először a világháború, majd a gazdasági válság hiúsította meg a terveket.[25]

Megállóhelyei

(Batthyány tér ◄► Békásmegyer ◄► Szentendre)
Perc (↓) Megállóhely Perc (↑) Átszállási kapcsolatok[26] Létesítmények
0 Batthyány tér
végállomás
38
19, 41
11, 39, 109, 111
990
Vásárcsarnok, Metróállomás
2 Margit híd, budai hídfő 35 4, 6, 17, 19, 41
9, 26, 91, 109, 191, 226, 291
923, 931, 934, 960
Margit híd, ORFI, Szent Lukács gyógyfürdő
5 Szépvölgyi út 33 17, 19, 41
9, 29, 65, 65A, 109, 111, 165
923, 934, 960
Piac
6 Tímár utca 31 29 Árpád Gimnázium
8 Szentlélek tér
(korábban: Árpád híd)
30 1, 1M
29, 34, 106, 118, 134, 137, 218, 226, 237
800, 815, 820, 821, 830, 832, 840, 848
901, 918
Zichy-kastély, Óbudai Gimnázium
10 Filatorigát 27 Óbudai-sziget
12 Kaszásdűlő
(korábban: Köles utca)
26 34, 106, 134, 226
923, 934
Auchan hipermarket
14 Aquincum 24 34, 106, 134
923, 934
 S72   Z72   S76  (Aquincum megállóhely)
Aquincumi Múzeum, Amfiteátrum
16 Rómaifürdő 22 34, 134
923
Rómaifürdő
18 Csillaghegy 20 134, 160, 219
923, 943, 960
Csillaghegyi strand
22 Békásmegyer
végállomás
17 34, 134, 160, 204, 243, 296
869
923, 934, 943, 960
Békásmegyeri Közösségi Ház, Veres Péter Gimnázium
26 Budakalász 13 943 Budakalászi bevásárlóközpont (Auchan, Obi, Deichmann stb.)
28 Budakalász, Lenfonó 11 943
30 Szentistvántelep 9 943
32 Pomáz 7 855, 856, 860, 861, 862
943
37 Pannóniatelep 2 943
40 Szentendre
végállomás
0 868, 869, 870, 872, 873, 874, 876, 878, 879, 880, 882, 883, 884, 889, 890, 893, 895, 898
943
Városi Tömegközlekedési Múzeum

Megjegyzések

  1. Felszíni, peronnal rendelkező csonka vágány a Margit híd előtt. A HÉV-szerelvények itt nem állnak meg, csak különleges esetekben használják, például az Újpesti vasúti híd felújításakor a MÁV esztergomi vonalán közlekedő motorvonatok kiinduló állomása volt, mivel dízel üzemű motorvonatok nem mehetnek le az alagútba, mert a kipufogógáz felhalmozódhat az állomáson.

Jegyzetek

  1. Fejes Balázs - Az Óbudai Gázgyár és környékének iparvágány-hálózata (villamosok.hu, 2020)
  2. BKV Zrt.: A budapesti közösségi közlekedés paraméterkönyve, 2011. május 1-jétől (PDF), 2011. március. [2011. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. a b Tisza István.szerk.: Kovács László: A magyar állami, magán- és helyiérdekű vasúttársaságok fejlődése 1876–1900 között, Magyar Vasúttörténet 2. kötet. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Kft., 58–59, 83–84. o. (1996). ISBN 9635523130 
  4. Varga Ákos Endre: A Margit híd budai hídfőjének környéke II. (magyar nyelven) (html). [2010. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 13.)
  5. Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (magyar nyelven) (html). [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 13.)
  6. Horváth János: Budapesti gyorsvasúti tervek 2. (magyar nyelven) (html). [2010. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 13.)
  7. Várnagy Zoltán, Lovász István: A budapesti helyiérdekű vasutak története 1887–1987. Budapest: Budapesti Közlekedési Vállalat. 1987.  
  8. Miről mesél az Aranyhegyi-patak régi torkolata? - Dunai Szigetek blog, 2021.05.23.
  9. Varga Ákos Endre - A Bogdáni úti HÉV szakasz (hampage.hu)
  10. Áthelyezték a Batthyány tér irányú Aquincum HÉV-megállóhelyet. Budapesti Közlekedési Központ, 2016. február 9. [2016. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
  11. Aquincum-elágazás - vasutallomasok.hu
  12. Balogh László: Szentendrei HÉV megújulása 2. (Befejezés előtt az első ütem) (magyar nyelven) (html). [2013. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 23.)
  13. Szombaton kezdődik a szentendrei HÉV felújítása (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 23.)
  14. A BKK szerint nem áll le a budai fonódó villamos építése Archiválva 2015. augusztus 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Origo, 2015. május 16.
  15. Dull Szabolcs: Elővárosi vasúttá alakítják át a HÉV-et. index.hu. (Hozzáférés: 2016. február 8.)
  16. "Hévvel, lélekkel” kiállítással búcsúzik a BKV Zrt. a HÉV-ágazattól. budapest.hu. (Hozzáférés: 2016. november 1.)
  17. Hétvégi éjjeli szolgáltatás-bővítés a H5-ös és a H8-as vonalon. MÁV-HÉV Zrt., 2017. november 24. [2017. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 24.)
  18. E-Információszabadság oldalak. Budapest Főváros Önkormányzata. [2019. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 17.)
  19. Szentendrei hév. Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia. Budapest Fejlesztési Központ. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
  20. Metró Dél-Pest és Óbuda között. Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia. Budapest Fejlesztési Központ. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
  21. A BHÉV M I - M II - M III-as motorkocsitípusa. villamosok.hu. [2013. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 15.)
  22. Baleset a Császárfürdőnél - 1. rész - Az ördög karácsonya”, magyarnarancs.hu. [2012. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. október 15.) 
  23. Baleset a Császárfürdőnél - 2. rész - Statárium”, magyarnarancs.hu. [2015. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. október 15.) 
  24. Baleset a Császárfürdőnél - 3. rész - Az utolsó pillanatig”, magyarnarancs.hu. [2015. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. október 15.) 
  25. Frisnyák Zsuzsa: Vasút Szentendre és Visegrád között?. Timelord, 2015. június 5. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 8.)
  26. Az éjszakai járatokkal csak péntekről szombatra és szombatról vasárnapra virradóan van kapcsolat

Források