Árpád Gimnázium (Óbuda)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Árpád Gimnázium

Árpád Gimnázium 02.JPG
Alapítva 1902
Hely  Magyarország, Budapest
Korábbi nevei III. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium
Típus hat- illetve négyosztályos gimnázium
Oktatók száma 56
Tanulólétszám 593
Igazgató Gyimesi Róbert
Elérhetőség
Postacím 1034 Budapest, Nagyszombat u. 19.
Telefonszám +36 (1) 388-7720
E-mail titkarsag@arpad.sulinet.hu
Elhelyezkedése
Árpád Gimnázium  (Budapest)
Árpád Gimnázium
Árpád Gimnázium
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 58″, k. h. 19° 02′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 58″, k. h. 19° 02′ 15″
Az Árpád Gimnázium weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Árpád Gimnázium témájú médiaállományokat.

Az Árpád Gimnázium egy nagy múltú gimnázium Budapest III. kerületében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az épület Óbudán, a római katonai amfiteátrum közvetlen szomszédságában helyezkedik el.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1902 őszén kezdte meg működését Óbuda első középiskolája, a III. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium Morvay Győző igazgató vezetésével. Az iskola két éven át a VII. kerületi Főgimnázium fiókintézménye volt, és albérletben lakott a Tímár utca 12. alatti iskola földszintjén. 1905-ben átkerült a Zsigmond térre, egy bérházba, ahol tantermekké alakított lakásokban folyt az oktatás. 1940-ben elkészült a Nagyszombat utcában az új épület az óbudai polgárok téglajegyei segítségével. Üvegfalú rajzterme, egybenyitható, nagy tornatermei révén európai színvonalú volt, nem beszélve a természettudományos kabinetekről, ahol minden asztalt elláttak gázzal, vízzel, villannyal. Nem sokáig tartott ez az idilli állapot, mert a háborúban komoly belövéseket kapott az épület, ráadásul 1949-ben betelepítették társbérlőként a Bláthy Ottó technikumot. Ugyan a technikum pár év múlva új épületet kapott a Szépvölgyi úton, az így felszabaduló részt nem kaphatta vissza az Árpád, mert ideköltöztették a Kandó Kálmán Főiskola Erősáramú Karát. A főiskola – mivel sokkal jobb anyagi helyzetben volt, mint a gimnázium – folyamatosan terjeszkedett, először az alagsor, majd természettudományos termek kerültek hozzájuk, végül 1965-ben az iskola a nagy tornatermét is elveszítette. Közben az egész épület kezelési joga is a Kandóhoz került, az Árpád albérlővé vált, sőt 1982-ben kitelepítették a gimnázium második évfolyamát a Szőlő utcai dolgozók iskolájába. A Kandó-Árpád társbérlet megszüntetéséért 1984 óta folytak a tárgyalások, amelyek 1995-ben eredményre vezettek, így a a Bécsi úton felépülhetett az új Kandó-épület. Az épületet 2005-ben visszakapta az iskola.

Épülete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Árpád gimnázium épülete a modern magyar építészet jelentős alkotása. A két világháború modern építészeti mozgalmainak, azok közül is elsősorban Le Corbusier és a Bauhausnak, az elveire alapozott, vasbeton pillérvázas rendszerű funkcionalista alkotás.

Az Árpád gimnázium épületét 1976-ban az Országos Müemléki Felügyelőség városképi jelentőségű műemlékké.[1] nyilvánította.

A telek, amelyen az iskola épülete áll, az 1880-as években még Óbuda Újlak felé eső határán külterületnek számított, az újlaki téglagyáraknak voltak itt téglaszárítói. A főváros 1898-ban sajátította ki és vonta belterületbe a területet. 1913-ban alakították ki a mai utcahálózatot, azonban a telek egészen 1936-ig üresen állt, amikor elhatározták, hogy itt építik fel a gimnázium új épületét. 1937-ben nyilvános tervpályázatot hirdettek, amelyre rekordszámú pályázat érkezett. A 77 tervező által benyújtott 80 munka közül Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter Hidasi Jenő és Papp Imre tervének megvalósítására adott megbízást.

A gimnázium épületének tervezési megbízását elnyert építészek, Papp Imre és Hidas Jenő, 1934 és 1936 között Olaszországban dolgozott, így nem véletlen, az olasz racionalista építészeti elemek megjelenése az épület kialakításában. A Nagyszombat utcai homlokzat, a bejárat, az előcsarnok és a tornaterem horizontális ablakraszterének kialakítási módja, szépen tükrözi az olasz hatásokat.

A homlokzatok minden felesleges dísztől mentesek, a sima kőburkolatú felületek egyetlen dísze a Nagyszombat és Zápor utcai íves sarkon, az ablaksávok folytatásában elhelyezett hárommezős, 10 méter magas domborművek, ezek Rumi Rajki István szobrászművész alkotásai. A domborművek témái:

Neves tanárai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Árpád Gimnázium
Árpád Gimnázium 01.JPG
Építési adatok
Építés éve 1938-1940
Építési stílus Modern
Tervező Hidas Jenő Papp Imre
Kivitelező Hesz Lajos
Hasznosítása
Tulajdonos III. kerületi Önkormányzat
Alapadatok
Alaprajz U alakú
Teljes terület 4896 m²
Egyéb jellemzők
Emeletek száma 3
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Árpád Gimnázium témájú médiaállományokat.

Bölcsészettudományi szaktekintélyek

Festőművészek

Irodalmi munkásság

Sportszakemberek

Természettudományos munkásság

Zeneművészek

Ismert diákjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Építészek

Írók

Képzőművészek

Politikusok

Sportolók

Színház- és filmművészeti szakemberek

Színművészek

Tudósok

Újságírók, rádiós, televíziós személyiségek

Zeneművészek

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Árpád Gimnázium (Óbuda) témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyarország műemlékjegyzéke. Budapest, 1976.
  • A gimnázium honlapja
  • Fehérvári Zoltán - Prakfalvi Endre: Az Óbudai Árpád Gimnázium. Műemlékvédelem. 52. évf. 5 sz. 2008.