Árpád Gimnázium (Óbuda)

Árpád Gimnázium
Alapítva	1902
Hely	Magyarország, Budapest
Korábbi nevei	III. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium
Típus	hat- illetve négyosztályos gimnázium
Oktatók száma	53
Tanulólétszám	593
Igazgató	Gyimesi Róbert
Elérhetőség
Postacím	1034 Budapest, Nagyszombat u. 19.
Telefonszám	+36 (1) 388-7720
Honlap	http://www.arpad.sulinet.hu/
E-mail	titkarsag@arpad.sulinet.hu
Elhelyezkedése
Árpád Gimnázium Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 57.89″, k. h. 19° 2′ 15.02″47.5327472222, 19.0375055556

Az Árpád Gimnázium egy nagy múltú gimnázium Budapest III. kerületében.

Fekvése

Az épület Óbudán, a római katonai amfiteátrum közvetlen szomszédságában helyezkedik el.

Története

1902 őszén kezdte meg működését Óbuda első középiskolája, a III. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium Morvay Győző igazgató vezetésével. Az iskola két éven át a VII. kerületi Főgimnázium fiókintézménye volt, és albérletben lakott a Tímár utca 12. alatti iskola földszintjén. 1905-ben átkerült a Zsigmond térre, egy bérházba, ahol tantermekké alakított lakásokban folyt az oktatás. 1940-ben elkészült a Nagyszombat utcában az új épület az óbudai polgárok téglajegyei segítségével. Üvegfalú rajzterme, egybenyitható, nagy tornatermei révén európai színvonalú volt, nem beszélve a természettudományos kabinetekről, ahol minden asztalt elláttak gázzal, vízzel, villannyal. Nem sokáig tartott ez az idilli állapot, mert a háborúban komoly belövéseket kapott az épület, ráadásul 1949-ben betelepítették társbérlőként a Bláthy Ottó technikumot. Ugyan a technikum pár év múlva új épületet kapott a Szépvölgyi úton, az így felszabaduló részt nem kaphatta vissza az Árpád, mert ideköltöztették a Kandó Kálmán Főiskola Erősáramú Karát. A főiskola – mivel sokkal jobb anyagi helyzetben volt, mint a gimnázium – folyamatosan terjeszkedett, először az alagsor, majd természettudományos termek kerültek hozzájuk, végül 1965-ben az iskola a nagy tornatermét is elveszítette. Közben az egész épület kezelési joga is a Kandóhoz került, az Árpád albérlővé vált, sőt 1982-ben kitelepítették a gimnázium második évfolyamát a Szőlő utcai dolgozók iskolájába. A Kandó-Árpád társbérlet megszüntetéséért 1984 óta folytak a tárgyalások, amelyek 1995-ben eredményre vezettek, így a a Bécsi úton felépülhetett az új Kandó-épület. Az épületet 2005-ben visszakapta az iskola.

Épülete

Az Árpád gimnázium épülete a modern magyar építészet jelentős alkotása. A két világháború modern építészeti mozgalmainak, azok közül is elsősorban Le Corbusier és a Bauhausnak, az elveire alapozott, vasbeton pillérvázas rendszerű funkcionalista alkotás.

Az Árpád gimnázium épületét 1976-ban az Országos Müemléki Felügyelőség városképi jelentőségű műemlékké. nyilvánította.

A telek, amelyen az iskola épülete áll, az 1880-as években még Óbuda Újlak felé eső határán külterületnek számított, az újlaki téglagyáraknak voltak itt téglaszárítói. A főváros 1898-ban sajátította ki és vonta belterületbe a területet. 1913-ban alakították ki a mai utcahálózatot, azonban a telek egészen 1936-ig üresen állt, amikor elhatározták, hogy itt építik fel a gimnázium új épületét. 1937-ben nyilvános tervpályázatot hirdettek, amelyre rekordszámú pályázat érkezett. A 77 tervező által benyújtott 80 munka közül Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter Hidasi Jenő és Papp Imre tervének megvalósítására adott megbízást.

A gimnázium épületének tervezési megbízását elnyert építészek, Papp Imre és Hidas Jenő, 1934 és 1936 között Olaszországban dolgozott, így nem véletlen, az olasz racionalista építészeti elemek megjelenése az épület kialakításában. A Nagyszombat utcai homlokzat, a bejárat, az előcsarnok és a tornaterem horizontális ablakraszterének kialakítási módja, szépen tükrözi az olasz hatásokat.

A homlokzatok minden felesleges dísztől mentesek, a sima kőburkolatú felületek egyetlen dísze a Nagyszombat és Zápor utcai íves sarkon, az ablaksávok folytatásában elhelyezett hárommezős, 10 méter magas domborművek, ezek Rumi Rajki István szobrászművész alkotásai. A dombormüvek témái:

• a földszinten: A meghódított népek fejedelmei hódolnak Árpád vezérnek,
• az első emeleten: a Vérszerződés,
• a második emeleten: Emese álma.

Neves tanárai

Árpád Gimnázium
Építési adatok
Építés éve	1938-1940
Építési stílus	Modern
Tervező	Hidas Jenő Papp Imre
Kivitelező	Hesz Lajos
Hasznosítása
Tulajdonos	III. kerületi Önkormányzat
Alapadatok
Alaprajz	U alakú
Teljes terület	4896 m²
Egyéb jellemzők
Emeletek száma	3

Bölcsészettudományi szaktekintélyek

• Ágner Lajos orientalista, nyelvész, irodalomtörténész, műfordító
• Berkes Emil filozófus, kutató szakíró
• Litván György Akadémiai és Deák Ferenc-díjas történész
• Lukinich Imre történetíró, egyetemi tanár, az Országos Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, az MTA tagja
• Marót Károly Kossuth-díjas egyetemi tanár, az MTA tagja
• Pais Dezső Kossuth-díjas nyelvész, az MTA tagja
• Schuster Alfréd Károly nyelvész, tankönyvíró
• Szabolcsi Miklós irodalomtörténész, az MTA tagja, egyetemi tanár
• Szemere Samu filozófus, író, az MTA tagja
• Szidarovszky János egyetemi tanár, az MTA tagja
• Szövényi Lux Géza művészettörténész
• Tóth Pál László nyelvész
• Várdai Béla író, esztéta, a Szt István Akadémia tagja
• Vészi János történész
• Willer József szakfordító, szótárszerkesztő

Festőművészek

• Barkász Lajos
• Kássa Gábor
• Mátrai Vilmos
• Sárközy Elemér

Irodalmi munkásság

• Ackermann Kálmán író, lapszerkesztő
• Ajtai Kálmán író
• Alszeghy Zsolt irodalomtörténész, az MTA tagja
• Berend Mihály író, tankönyvíró
• Bíró Lajos Pál szótárszerkesztő, színháztörténeti szakíró, lapszerkesztő
• Eörsi István író, dramaturg
• Goldziher Károly író, műegyetemi tanár
• Kéky Lajos irodalom- és színháztörténész, esztéta, az MTA és a Kisfaludy Társaság tagja
• Keményfy (Hartmann) János irodalomtörténész, kritikus, az MTA tagja
• Latkóczi Mihály író
• Máté Lajos író
• Morvay Győző irodalomtörténész
• Palágyi Menyhért író, főigazgató
• Radics Jenőné Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével kitüntetett irodalomtörténész
• Sajó Sándor költő, a Kisfaludy Társaság és az MTA tagja
• Szentkuthy Miklós (Pfisterer) Kossuth-díjas író, műfordító
• Vajthó László irodalomtörténész
• Vasadi Balogh György író, nemzetgyűlési képviselő
• Vértessy Dezső író
• Vidor Pál szakíró, lapszerkesztő

Sportszakemberek

• Bátori Béla atlétikai szövetségi kapitány
• Ignácz Mihály atlétikai szövetségi kapitány
• Kmetykó János a magyar tornaügy átszervezője, szakíró, főiskolai tanár

Természettudományos munkásság

• Fejes Tóth László Kossuth-díjas matematikus, az MTA tagja, az MTA Matematikai Kutató Intézetének igazgatója
• Frank Ferenc meteorológus, szakíró
• Jelitai József matematikatörténeti kutató, szakíró
• Riesz Frigyes matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja
• Vanyek Béla kémiai tudományos kutató, szakkönyvíró

Zeneművészek

• Cser Gusztáv zeneszerző, karmester
• Hajdu Mihály zeneszerző
• Kimnach Ödön zeneszerző
• Kunszeri Gyula zeneszerző, szövegíró, író
• Radics Éva Pro Cultura Hungarica díjas karnagy, a zenetudományok doktora, az MTA köztestületi tagja
• Serfőző Anikó énekes

Ismert diákjai

Építészek

• Borvendég Béla Ybl-díjas
• Hollay György Ybl-díjas
• Peschka Alfréd Ybl-díjas
• Pintér Béla kétszeres Ybl-díjas

Írók

• Gelléri Andor Endre
• Kardos István
• Kiss Péter Imre kritikus
• Kőháti Zsolt filmtörténész, kritikus, műfordító
• Merényi (Lengyel) Péter József Attila-díjas és Kossuth-díjas író, dramaturg, műfordító
• Módos Péter író, szerkesztő
• Sárospataky István író, pszichiáter
• Tellér Gyula szociológus, műfordító

Képzőművészek

• Burger Barna, fotóművész
• Márkus Károly szobrász
• Mészáros Mihály Munkácsy-, Dante- és bécsi Ludwig-díjas szobrász
• Segesdi György Munkácsy-díjas szobrász, Érdemes és Kiváló Művész
• Szabados Árpád Munkácsy-díjas festőművész, Érdemes Művész
• Szervátius István szobrász
• Vígh Tamás Munkácsy-, Kossuth-díjas szobrász, érdemes és kiváló művész

Politikusok

• Garamvölgyi Károly oktatásiminiszter-helyettes
• Manninger Jenő a KHVM politikai államtitkára
• Siklós Csaba közlekedési miniszter
• Tarlós István a III. kerület polgármestere, majd Budapest főpolgármestere
• Várkonyi Péter külügyminiszter
• Sárközy Pál a Francia Köztársaság XXIII. elnökének édesapja

Sportolók

• Fábián László olimpiai bajnok kajakozó
• Gyarmati Dezső háromszoros olimpiai bajnok vízipólózó
• Kánásy Gyula Európa-bajnok vízipólózó
• Kehrling Béla világbajnok asztaliteniszező
• Konrád Ferenc olimpiai bajnok vízipólózó
• Konrád János olimpiai bajnok vízipólózó
• Markovits Kálmán kétszeres olimpiai bajnok vízipólózó
• Sasics Szvetiszláv világbajnok öttusázó
• Szabó Bence kétszeres olimpiai bajnok kardvívó
• Tarics Sándor olimpiai bajnok vízipólózó
• Török Ferenc kétszeres olimpiai bajnok öttusázó

Színház- és filmművészeti szakemberek

• Bélai István (rajz)filmrendező, forgatókönyvíró, hangmérnök
• Erdélyi Dániel filmrendező
• Fischer Gábor filmrendező
• Götz Béla rendező, díszlettervező
• Korompai Márton rendező
• Lengyel Anna dramaturg
• Marton Endre kétszeres Kossuth-díjas rendező
• Radványi Zoltán rendező
• Szőnyi G. Sándor rendező, kétszeres Érdemes Művész
• Wiedermann Károly rendező

Színművészek

• Cserháti Katalin
• Götz Anna
• Grill Lola szavalóművész
• Juhász György
• Kisgyörgy Enikő bábművész
• Ifj. Kőmíves Sándor Jászai-díjas
• Mádi Szabó Gábor Kossuth-díjas
• Mészáros Károly
• Mihály Mariann
• Oravecz Edit
• Reviczky Gábor Jászai-díjas és Ajtay Andor-díjas
• Sinkovits Imre Kossuth-díjas
• Sinkó László Kossuth-díjas

Tudósok

• Alföldi András archeológus, ókortörténész, numizmatikus
• Bognár Géza kétszeres Kossuth-díjas mérnök
• Hirt Géza az Országos Egészségügyi Intézet igazgatója
• Jancsetz Antal az MNB igazgatója
• Nagy Lajos az aquincumi ásatás vezetője, a Fővárosi Régészeti Intézet alapítója
• Persányi Miklós biológus, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója
• Peschka Vilmos jogász, az MTA tagja
• Simonyi Károly Kossuth-díjas atomfizikus
• Szakál Pál Kossuth-díjas vegyészmérnök
• Szécsy Károly Kossuth-díjas mérnök, az MTA tagja
• Vargyas Lajos Széchenyi-díjas népzenekutató, az MTA tagja
• Vertse Albert a Madártani Intézet igazgatója
• Vitéz András az Idegenforgalmi Hivatal igazgatója

Újságírók, rádiós, televíziós személyiségek

• Ágoston István a Magyar Rádió munkatársa
• Bognár Mónika a Magyar Rádió munkatársa
• Bruckner Gábor újságíró
• Del Medico Imre közíró
• K. Halász Gyula a Magyar Rádió rendezője
• Kalmár György az MTV műsorvezető-riportere, Rózsa F.-díjas újságíró
• Kassai B. (Bulla) Károly az MTV főmunkatársa, műsorvezető-szerkesztő
• Kádasi Csaba az MTV riportere
• Kiskalmár Éva az MTV bemondója
• Meixner Mihály a Magyar Rádió zenei osztályvezetője
• Papp Endre az MTV Belpolitikai Főszerkesztősége vezető szerkesztője
• Peterdi Pál író, újságíró, kritikus, televíziós műsorvezető
• Szádvári Gabriella az MTV bemondója
• Szám Katalin újságíró, a Képmás családmagazinnál
• Szarvas László a TV2 műsorvezetője
• ifj. Vészi János az MTV műsorvezetője

Zeneművészek

• Bontovics Kati énekesnő
• ifj. Csoóri Sándor Liszt Ferenc-díjas zenész
• Földes Andor zongoraművész
• Fridl Frigyes az Operaház karmestere
• Fülöp Attila operaénekes, a Francia Akadémia nagydíjasa
• Fülöp Zsuzsa operaénekes
• Horváth Ágota operaénekes
• Horváth Eszter operaénekes
• L. Kecskés András lantművész
• Kertesi Ingrid Liszt Ferenc-díjas operaénekes
• Komor Vimos Kossuth-díjas karnagy
• Koncz Tamás az Operaház karmestere
• Kovács Felícia jazzénekesnő
• Körmendi Vilmos zeneszerző
• Radics Éva Pro Cultura Hungarica díjas karnagy, a zenetudományok doktora, az MTA köztestületi tagja
• Rajk (Kerek) Judit énekművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára Judit Rajk contralto. (Hozzáférés: 2012. március 10.)

• Stark Tibor zeneszerző
• Szerényi Béla népzenész, tekerőlant-művész

Források

• A gimnázium honlapja
• Fehérvári Zoltán - Prakfalvi Endre: Az Óbudai Árpád Gimnázium. Műemlékvédelem. 52. évf. 5 sz. 2008.