Grappa
| Grappa | |
 | |
| Egy pohár grappa | |
| Típus | törkölypárlat |
| Származási hely | Olaszország, |
| Főbb összetevők | |
| Alkoholtartalom | 40–46% V/V ± 0,3% V/V% |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Grappa témájú médiaállományokat. | |
A grappa olasz törkölypárlat, alkoholtartalma általában 40-46%, de legalább 37,5%. Több változata ismeretes, néhány fajtáját tölgyfa hordóban érlelik. A borkészítés után visszamaradt szőlőtörkölyből párolt italok közül a francia Eau-de-vie de marc mellett a grappa a legismertebb. Az olasz parampampolinak a boron és az olvasztott cukron kívül alap-alkotóeleme a grappa és a kávé is. A parampampoli magyar megfelelője a krampampuli.
Az olasz grappa eredetvédelme nem terjed ki az Amerikai Egyesült Államokra, ahol törvény szerint a grappa megnevezés a törkölypárlatok általános elnevezése.[1]
Származás
Az olaszok szerint a grappa az észak-olaszországi kisváros "Bassano del Grappa"-ból indult világ körüli útra és a nevét is innen eredeztetik. Napjainkban a grappa kizárólag Olaszország határain belül készül mivel EU-oltalom alatt áll, és ezért a gyártásánál szigorúan be kell tartani a termékleírásban foglaltakat. E szabályokat természetesen hosszú évszázados tapasztalatok alapján alakították ki, hiszen ennek már a tizennegyedik századtól komoly hagyománya van Itáliában. Ezerhatszázban már részletes tanulmányt készítettek a jezsuiták a párlat gyártásáról.
Itália kolostoraiban a 12–13. században gyógyászati céllal, az emésztés elősegítésére kezdtek törkölyből grappát desztillálni. Később az alkohol finomítása az alkimisták foglalatosságává vált, majd lassan elterjedt a parasztok között is. Szélesebb körű ismertségre a 15. században tett szert, ekkor indultak útjukra az első külföldre – Németalföldre – szánt szállítmányok is. A terméketlen észak-itáliai, dél-tiroli, lombardiai területeken élő szegényparasztok számára megélhetési forrást biztosított a szeszfőzés, és rövid időn belül a törkölydesztillálás mestereivé váltak.
A törköly volt az egyetlen olyan melléktermék, amiben a nagybirtokosok semmi fantáziát nem láttak, és nagylelkűségükről adva tanúbizonyságot parasztjaiknak adták. A találékony parasztok vizet öntöttek a törkölyre és állni hagyták, így kioldódott és erjedésnek indult minden hasznos anyag, ami még a bogyók héjában maradt. A másodszor kipréselt lét vinellónak nevezték. A lé nagyobbik részéből desztillálás útján tömény szeszes ital készült, míg kisebbik hányada alacsony alkoholtartalma miatt szomjoltóként szolgált a meleg, nyári napokra. A műveletet gondosan titokban tartották, nehogy a földesúr tudomást szerezzen róla.
Készítése, előállítása
A grappa csak Olaszországban termett és feldolgozott szőlő törkölyéből készülhet, melyet – részleges vagy teljes – erjesztés után lepárolnak. A tökéletes grappa készítéséhez friss, lágy törkölyre van szükség, ami nincs nagyon kipréselve, és minél hamarabb a lepárlóüzembe szállították. A kész párlat hagyományosan ízesíthető különböző fűszerek vagy gyümölcsök felhasználásával, melyeket minden esetben feltüntetnek a címkén, és kis mértékben édesíthető is.
A grappa palackozható érlelés után vagy anélkül. Ha legalább 12 hónapig érlelték fahordókban, megkaphatja a „vecchia” vagy „invecchiata” (érlelt), 18 hónap után pedig a „riserva” vagy „stravecchia” jelzőket, de időnként az érlelési időt tüntetik fel. Az érlelt grappa színe ízetlen karamell hozzáadásával is mélyíthető. A magyar törkölypálinkához hasonlóan egyaránt készülhet oszlopos vagy többszöri lepárlással.
Érdekesség
A hatvanas években a Nonino család forradalmasította a grappák gyártását, ami azt jelentette, hogy külön szőlőfajtánként készítette a párlatokat, ezzel létrehozva a "monovitigno" kategóriát. Az ebből kialakult legnépszerűbb ízek a muskotály, a picolit, a chardonnay, a merlot, a tokay. De manapság is új ízekkel gyarapszik a grappák repertoárja, új párlatok születtek, melyek vadvirág-, akác-, és vadgesztenyemézzel készülnek. Ízük azonban nem édes, csak aromájukban fedezhetjük fel az újítást.
Híres márkái
A rövidebben érlelteket biancának hívják, a hosszabban érlelteket invecchiatának, strevecchiának, vagy riservának nevezik. A leghíresebb grappa forgalmazók a Nonino, a Berta, a Sibona, a Nardini, a Jacopo Poli, a Brotto, a Domenis és a Bepi Tosolini.
Fogyasztása
A grappát az egyéb égetett szeszekhez hasonlóan régebben gyógyszerként is fogyasztották. Napjainkban magában vagy éppen sör mellé is igen kedvelt. Kávéba öntve is fogyasztják és ekkor nevezik az olaszok "Caffe corretto"-nak, ami javított kávét jelent.
Jegyzetek
- ↑ 27 C.F.R. § 5.22 The standards of identity.. Justia US Laws. (Hozzáférés: 2012. március 7.)
Források
- Il Ministro delle politiche agricole, alimentari e forestali: Scheda tecnica della "Grappa" – Decreto 5389 del 01 agosto 2011. [2015. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 28.)
- https://web.archive.org/web/20080312065800/http://www.mimi.hu/ital/grappa.html [Tiltott forrás?]
- https://web.archive.org/web/20080315083048/http://www.gourmandnet.hu/barpult/site.php?tpl=product&id=170
- http://www.deluxe.hu/cikk/20050125/az_olasz_grappa/