Gradski Vrhovci
Gradski Vrhovci | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Pozsega-Szlavónia |
Község | Pozsega |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 34000 |
Körzethívószám | (+385) 33 |
Népesség | |
Teljes népesség | 16 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 335 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 18′ 01″, k. h. 17° 38′ 17″45.300278°N 17.638056°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 01″, k. h. 17° 38′ 17″45.300278°N 17.638056°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gradski Vrhovci témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gradski Vrhovci (1981-ig Vrhovci Gradski) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pozsegához tartozik.
Fekvése
Pozsegától 5 km-re délnyugatra, a Pozsegai-hegység északi völgyében, a Vučiak-patak partján fekszik.
Története
A korabeli írásos dokumentumok szerint Vrhovci település már a középkorban is létezett. 1444-ben „Verhowcz”, 1500-ban és 1506-ban pedig „Werhowcz”, illetve „Wethowcz” alakban találjuk. Pozsega várának uradalmához tartozott.[2] Megemlíti az 1545-ben kelt első török defter is. Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemploma volt. A török uralom idején a katolikus horvátok mellé Boszniából pravoszláv szerbek települtek be. Az erdeti lakosság zöme a török uralom végével kihalt, vagy elvándorolt, csupán két család utódai élnek még ma is itt. A 18. század folyamán új szerb és horvát lakosság települt be két települést alakítva ki. Az egyik a Gradski jelzőt kapta, míg a pravoszláv templom körül kialakult település neve Crkveni Vrhovci lett. Később a két települést együtt Varoški Vrhovcinak nevezték. [3]
1698-ban „Verhovczi” néven 11 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. [4] 1702-ben 19, 1760-ban 20 ház állt a településen.[5]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Verbovczi” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Verbovci” néven szerepel. [6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Verhovczi” néven 28 házzal, 15 katolikus és 200 ortodox vallású lakossal találjuk. [7]
A településnek 1857-ben 286, 1910-ben 402 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a szerb, 7%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 84%-a szerb, 7%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 46 lakosa volt.
Lakossága
Lakosság változása[8][9] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
286 | 323 | 302 | 350 | 367 | 402 | 382 | 211 | 175 | 192 | 189 | 139 | 108 | 83 | 57 | 46 |
(1857 és 1921 között Varoški Vrhovci néven a mai Crkveni Vrhovci lakosságával együtt.)
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 731. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Pozsega város hivatalos honlapja (horvátul)
- Pozsega turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)