Glattfelder Gyula
Glattfelder Gyula | |
Született | 1874. március 18. Budapest |
Elhunyt | 1943. augusztus 30. (69 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Sírhelye | Fogadalmi templom |
csanádi püspök | |
Vallása | római katolikus egyház |
Pappá szentelés | 1896. október 15. |
Püspökké szentelés | 1911. május 14. |
Szentelők |
|
Hivatal | csanádi püspök |
Hivatali idő | 1911–1943 |
Elődje | Csernoch János |
Utódja | Hamvas Endre |
Társszentelt püspökök | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Glattfelder Gyula témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Móri Glattfelder Gyula Sándor (Budapest, 1874. március 18. – Budapest, 1943. augusztus 30.) 1911-től csanádi püspök, 1942-től haláláig kinevezett kalocsai érsek.
Pályafutása
A nemesi származású móri Glattfelder család sarjaként született. Édesapja móri Glattfelder Jakab (1843–1912) budapesti kocsigyáros,[1] édesanyja Kovács Hermin. Apja 1911. május 12-én nemességet és nemesi előnevet szerzett, valamint címer adományozásban részesült I. Ferenc József magyar királytól, feleségével és gyermekeivel együtt.[2]
1896. október 15-én szentelték pappá. Hitoktató lett és a Központi Papnevelő Intézet tanulmányi felügyelője, majd katolikus egyetemisták Szent Imre-kollégiumának alapítója és első igazgatója, 1900-ban. 1901-től 1906-ig szerkesztette az Örökimádás című folyóiratot. Doktorálása után, 1909-től a hitszónoklat tanára lett a Pázmány Péter Tudományegyetemen.
Püspöki pályafutása
A pápa 1911. március 18-án a Csanádi egyházmegye püspökévé nevezte ki.[3] Május 14-én püspökké szentelték, majd megkezdte ebbéli tevékenységét a Csanádi egyházmegye székhelyén, Temesvárott. Jelmondata a Iustum Amore (Igazságot, szeretettel!) lett.
Jó szervezőképesség jellemezte; püspöksége kezdetén egyházmegyei szemináriumot és papnevelő intézetet létesített Temesváron. Erre nagy szükség is volt, hiszen 250 plébánia és 1050 filia tartozott hozzá. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés után a román hatóságok nemkívánatos személynek nyilvánították Temesvárott. 1923-ban el kellett hagynia Romániát és Szegedre tette át székhelyét. A római pápa is kénytelen volt az államhatároknak megfelelően az egyházmegyei határokat is megváltoztatni. A csanádi püspökség igen kicsinyre zsugorodott a vesztes háború következtében meghúzott határok által: 250 plébániából 47 maradt, az 1050 filiából 32. A későbbiekben, 1950-től Szeged-Csanádi egyházmegye név alatt működik a püspökség Szeged központtal mind a mai napig.
Glattfelder Gyula Szegeden nehéz feladatok elé nézett: az új egyházmegyei központban nem volt papnevelde, székesegyház, sem püspöki palota. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter segítségével 1930-ra felépült a Fogadalmi templom, amely egyben a püspökség székesegyháza lett. 1932-re a Fogadalmi templom körül, a Dóm téren megépültek az új egyetemi épületek a Kolozsvárról elűzött Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem számára; ezen épületekben jutott hely a püspöki palotának, a Szent Imre-kollégiumnak és a papneveldének, mely utóbbi irányítását a jezsuitákra bízta. Mind a püspöki karban, mind az országos közéletben nagy tekintélynek örvendett, szentbeszédeiért lelkesedtek a hívők. 1942-ben püspöksége területén a Trianon után megmaradt plébániák száma 47-ről 51-re emelkedett.
Tehetségét, szervezőkészségét nagyra értékelték, 1932-ben az Actio Catholica ügyvezető elnöke lett.[4] 1943-ban megkapta a kalocsai érseki kinevezést is, de azt betegsége miatt már nem tudta vállalni, pár hónap múltán, augusztus 30-án Budapesten meghalt.[5] A szegedi fogadalmi templom altemplomában nyugszik.[6]
Művei
- A plébánosok jogai és kötelességei a plébániai javadalom és jövedelem körül (1897)
- XIII. Leó és a pápaság világtörténelmi hivatása (1900)
- A korszellem és a katolicizmus (1901)
- A gazdasági világválság lelki okai (1931)[7]
- Ordo divini officii recitandi sacrique peragendi juxta kalendarium romano-csanádiense. Pro usu dioecesis csanádiensis jussu et auctoritate excellentissimi ac reveredissimi domini moini Julii Glattfelder de Mór. Pro anno domini 1935.[8]
- Vezérkönyv agrárifjúsági vezetők számára (1937)[9]
- Glattfelder Gyula szózata az ország papságához (1938)[10]
- Szentek és hősök (1938)[11]
- Ordo divini officii recitandi sacrique peragendi juxta kalendarium Romano-Csanádiense. Pro usu dioecesis Csanádiensis jussu et auctoritate … Julii Glattfelder de Mór. Pro anno domini 1939[12]
- A hősök árvái. Népiratkák 315. Szent István Társulat Budapest, 1916
Emléke
Szegeden teret neveztek el róla a millenniumi év ünnepségsorozata keretében, 2001-ben.[13]
Jegyzetek
- ↑ familysearch.org móri Glattfelder Jakab gyászjelentése
- ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek 72. kötet, 484–485. oldal
- ↑ http://lexikon.katolikus.hu/G/Glattfelder.html
- ↑ Gianone András: Az Actio Catholica története Magyarországon 1932–1948. ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola, Budapest, 2010. 31.
- ↑ MTI „kőnyomatos" hírei, 1943. augusztus 30. http://mol.arcanum.hu/mti/opt/a100929.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28glattfelder%20gyula%29%20and%20DATE%3D1943.08.01--1943.09.30_&s=SORT&m=0&a=rec Archiválva 2014. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Szeged, Fogadalmi templom Kripta 765. Lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008, 28. o.
- ↑ Szeged, Juhász ny. 16 o.
- ↑ Szegedini, Typ Juhász, 1934, 119 o.
- ↑ Glattfelder előszavával, összeáll. Farkas György. Közreadó: Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Orsz. Titkársága. Szeged, 1937, 170 o.
- ↑ Klny. a Nemzeti Újságból. Bp.: [Szeged Városi Ny.]
- ↑ Szeged, Juhász ny., 313 o.
- ↑ Szegedini, Typ Juhász, 1938, 116 o.
- ↑ A volt Komócsin Zoltán tér ma Glattfelder tér a Tisza-part közelében a Novotel Szálló mellett, ld. Dr. Hutter Károly Gyula: Glattfelder tér Szegeden. Új Ember, 2001. szeptember 23.
Források
- Gianone András: Glattfelder Gyula az országos katolikus nagygyűléseken. In: Somorjai, Ádám; Somorjai, Gabi (szerk.) Laborator assiduus : a 70 éves Zombori István köszöntése Budapest, Magyarország : Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, (2019) [1] pp. 41-47.
- Gyulay Endre szeged-csanádi püspök: Glattfelder Gyula halálának 60. évfordulója = Új Ember, 2003. augusztus 17. Interneten [2]
- Zombori István (szerk.): Igazságot-szeretettel : Glattfelder Gyula élete és munkássága : [a Szegeden, 1993. szeptember 3-án tartott konferencia kibővített anyaga]. Budapest: Magyar Egyháztörténeti Encikl. Munkaköz. ; Szeged: Keresztény Értelmiségiek Szöv., 1995, 203 o. 2 t.
További információk
- Archbishop Gyula Glattfelder, Catholic-Hierarchy (angol)
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [3]
- Bibliográfia. Szeged-Csanád Püspöki Levéltár
- Glattfelder Gyula szócikke. Kereszténydemokrácia Tudásbázis, Barankovics István Alapítvány Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Miklós Péter: Az első szegedi püspök. Glattfelder Gyula (1874-1943) (in: Szeged-Csanádi Egyházmegye - Toronyirány - Kalendárium 2018, 66-76. old.)
Előde: Csernoch János |
|
Utóda: Hamvas Endre |