Bzenica (Pleterniceszentmiklós)
| Bzenica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pleterniceszentmiklós |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34310 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 79 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 125 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 15′ 49″, k. h. 17° 45′ 44″45.263611°N 17.762222°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 49″, k. h. 17° 45′ 44″45.263611°N 17.762222°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bzenica falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.
Fekvése
Pozsegától légvonalban 10, közúton 17 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re délnyugatra, a Pozsegai-hegység keleti lejtőin, az Orljava jobb oldali mellékvize a Bzenica-patak partján fekszik.
Története
A település nevét már 1325-ben említik „Bezenicze” néven. 1331-ben a rajta átfolyó patakot említik „Bzenychepotok” alakban. A falu 1415-ben „Bzenicha”, 1477-ben „Poss. Byzenycze” alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2] A késő középkorban valószínűleg a sulkovci uradalomhoz tartozott.[3] 1536 körül foglalta el a török és 150 évig török uralom alatt volt. Az 1545-ös török defterben is szerepel. A török uralom idején a két megmaradt horvát család mellé szerb családok költöztek, melyek közül egynek a leszármazottai máig is itt élnek. 1760-ban 19 ház állt a településen. A 18. és 19. században az eredeti lakosság többsége kihalt.[4]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Bzenicza” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bzenicza” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bzenicza” néven 19 házzal, 36, katolikus és 102 ortodox vallású lakossal találjuk.[6]
1857-ben 85, 1910-ben 154 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 65%-a horvát, 35%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 66%-a horvát, 11%-a szerb, 8%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 96 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 85 | 103 | 82 | 115 | 102 | 154 | 155 | 159 | 160 | 165 | 161 | 160 | 139 | 154 | 98 | 96 |
Nevezetességei
Szent József tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a pleternicai plébánia filiája.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 89. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 24. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Pleternica város hivatalos oldala (horvátul)
- Pleternica turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- Pleternica kulturális emlékei (horvátul)
