Az értelmes tervezettség nézetének története

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szócikk az intelligens tervezés történetét, az intelligens tervezés nézetéhez és a hozzá kapcsolódó intelligenstervezés-mozgalom kialakulásához vezető fontosabb eseményeket mutatja be.

Kreacionizmus és teremtéstudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1920-as évek – a fundamentalista-modernista vita: a fundamentalista vallási érzület felélénkülésével az anti-evolúciós nézetet képviselőknek sikerült elérni, hogy beszüntessék az evolúció oktatását az amerikai állami iskoláiban. Ezt a Tennessee államban 1925-ben hozott Butler-törvényhez[1][2] hasonló intézkedésekkel érték el, továbbá azzal, hogy a biológia tankönyvekből országszerte eltávolíttatták az evolúcióra utaló részeket.[3]
  • 1958 – National Defense Education Act: A Szputnyik-sokk okozta félelmekre adott válaszként a törvénykezés a természettudományos oktatás javítását célozza meg. Ennek eredményeképpen az Biological Sciences Curriculum Study evolúciót is bemutató tankönyveit az ország középiskoláinak majdnem felében kezdik el alkalmazni, bár a tilalom még mindig érvényben van, s a Butler-törvény hatályon kívül helyezésére tett 1961-es kísérlet kudarcot vall.[4]
  • 1967 – Polányi Mihály egy cikkében amellett érvel, hogy az élő szervezetek mechanisztikus struktúrái a tervezett gépekhez hasonlóan egyszerűsíthetetlenek.[7]
  • 1968 – Az Epperson kontra Arkansas per döntése alapján az államok nem hozhatnak olyan törvényt, mely megtiltja az evolúció oktatását, mivel ez a megsérti az USA alkotmányának első kiegészítésének az állam és egyház szétválasztásáról rendelkező cikkelyét (Establishment Clause).[8] Ez alapján az államok nem változtathatják meg a tantervet annak érdekében, hogy azok megfeleljenek valamely vallási irányzat hitvallásának.[2][4]
  • 1975 – A Daniel kontra Waters per döntése szerint alkotmányellenes az az állami törvény, mely megköveteli, hogy a biológia tankönyvekben az „ember és világának eredetére vagy teremtésére” utaló témákban egyenlő bánásmódban részesítse a Genezis szerinti értelmezést. Ezt követően előtérbe kerül a kreacionizmus új fajtája, a teremtéstudomány (creation science), mely – kevesebb hangsúlyt helyezve a vallási kérdésekre – amellett érvel, hogy a teremtés bizonyítható kizárólag tudományos módszer segítségével.[4]
  • 1977 – A Hendren kontra Campbell per döntése szerint az 1970-ben a Creation Research Society („Teremtéskutató társaság”) által kiadott Biology: A Search For Order In Complexity („Biológia: kutatás az összetettség után”) című könyve – bár állítása szerint kiegyensúlyozott álláspontot képvisel az evolúció és a bibliai teremtés között – bizonyos vallási irányzat nézeteit hirdeti, ezért alkalmazása a közoktatásban alkotmányellenes.
Megemlítendő, hogy a bíróságok döntését követően a vallásos szószólók igyekeztek módosítani vagy átszabni megközelítésüket az állami törvényhozó testületek és hivatalok befolyására irányuló hatékony lobbitevékenység érdekében. Az álláspontjuk finomítása és a nyelvezetük módosítása időről időre arra kényszeríti a bíróságokat, hogy megerősítsék és átértelmezzék az Első kiegészítés korlátozásait. Ezen csoportok újabb és folytatólagos próbálkozásai ellenére ha lehetséges, a bíróságoknak kötelessége feltárni megközelítésük célját.”
– Részlet a Hendren kontra Campbell per döntéséből[9]

Teremtéstudomány tankönyvek és a Foundation for Thought and Ethics[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1980 – A lelkipásztor Jon Buel létrehozza a Foundation for Thought and Ethics („Gondolatért és Etikáért Alapítvány”) nevű keresztény agytrösztöt, melynek első célja egy olyan könyv szerkesztése, mely „bemutatja a teremtést igazoló tudományos bizonyítékokat”.[10]
  • 1981 – Arkansas államban elfogadják az 590-es számú törvényt, mely az állami iskolákban a teremtéstudomány oktatásának azonos időt biztosít, mint az evolúcióénak. A törvény az teremtéstudományt a következőképpen definiálja: „az univerzum, az energia és az élet teremtése a semmiből” - s mely a Föld geológiáját a „világméretű vízözönnel” magyarázza[5] A McLean kontra Arkansas per döntése ('82. január 5.) a törvényt alkotmányellenesnek ítélte, a kreacionisták módszereiről kijelentette, hogy nem tudományos módszerek, hanem a bibliai Genezis szó szerinti értelmezésén alapulnak, s a tudományos alátámasztást igyekeznek ahhoz igazítani.[5] A döntés, mely szerint a „teremtéstudomány” nem tudomány, hanem vallás, a későbbi perek ítéleteire is nagy befolyást gyakorolt.[2]
  • 1982 – Louisiana meghozza „kreacionista törvényét”, mely az állami iskolákban megtiltja az evolúció oktatását, ha azt nem követi a „teremtéstudomány” álláspontjának bemutatása.[8] Ezáltal két államban vezettek be „egyenlő időt” biztosító törvényeket.[11]
  • 1982 – Befejeződnek a munkálatok a The Mystery of Life’s Origin („Az élet eredetének rejtélye”) című könyvön, s elkezdődik a munka azon a kiadványon, mely később „Pandák” néven válik ismertté.[7]
  • 1983 – Percival Davis és Dean H. Kenyon elkészítik az a „Pandák” első vázlatát, mely ekkor a Creation Biology Textbook Supplements („Teremtésbiológia tankönyvi segédanyag”) címet viseli.[12] A projekt vezetője és tudományos szerkesztője Charles Thaxton volt.[13]

Az intelligenstervezés-mozgalom kezdete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Searchtool right.svg Lásd még: intelligenstervezés-mozgalom
  • 1984 – Charles Thaxton és társai megjelentetik Az élet eredetének rejtélye című könyvüket, mely egy intelligens ok általi „mélységesen informatív beavatkozás” létezése mellett érvel – „a szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy a tervezés megfigyelhető a biológiában, de ezen bizonyítékok alapján a tudomány nem tudja megállapítani, hogy ez a tervezés egy kozmoszon kívüli teremtő munkája-e”.[7] Barbara Forrest innentől számítja az intelligenstervezés-mozgalom történetét.[13]
  • 1984 – Kenyon eskü alatt tett nyilatkozata a később Edwards kontra Aguillard néven ismertté vált perben a teremtéstudomány következő definícióját adja:
A teremtéstudomány magyarázata szerint az eredet a komplex formák hirtelen megjelenését jelenti, s magában foglalja a biológiai teremtést, a biokémiai teremtést (vagy kémiai teremtést) és a kozmikus teremtést […] A teremtéstudománynak nem alapvető része a katasztrofizmus, a világméretű özönvíz, a Föld vagy az élet új keletű létrejötte a semmiből (ex nihilo), a fajták[14] koncepciója, vagy más a Teremtés könyvén vagy egyéb vallási szövegen alapuló elképzelés.
– Dean Kenyon
eskü alatt tett nyilatkozata az Edwards kontra Aguillard perben[15]
Ezen nyilatkozatot később Jonathan Witt, a Discovery Institute munkatársa a következőképpen értékelte:
Kenyon itt egy olyan tudomány leírását adta, mely nyitott az intelligens okok felé, viszont mentes a vallási előfeltevésektől és a tervező identitására vonatkozó kijelentésektől.
– Jonathan Witt
Dover Judge Regurgitates Mythological History of Intelligent Design[7]
Witt szerint ez a teremtéstudomány különbözik a fiatal Föld kreacionizmus teremtéstudományától.[7]
  • 1985 – Az Aguillard v. Treen per döntése szerint nem létezik megalapozott szekuláris ok, ami alapján megtiltható lenne az evolúció oktatása, melyet történetileg több vallási felekezet ellenez. Továbbá az Epperson kontra Arkansas (1968) pert idézve az ítélet leszögezi, hogy a teremtéstudomány és a kreacionizmus oktatása vallási nézetek terjesztését szolgálja. Ezért a bíróság úgy ítélte, hogy a „Kreacionizmus Törvény” sérti az USA alkotmányának első kiegészítésének az állam és egyház szétválasztásáról rendelkező cikkelyét. A döntést másodfokon is megerősítették.[8]
  • 1986 – Foundation for Thought and Ethics, Kenyon és Davis Biology and Creation („Biológia és Teremtés”) című könyv-vázlata.[12] A vázlat a teremtés következő definícióját adja:
A teremtés azt jelenti, hogy a az élet különböző formái már meglévő megkülönböztető jegyeikkel együtt hirtelen jelentek meg egy intelligens teremtő működésének eredményeként. A halak uszonyokkal és pikkelyekkel, a madarak tollakkal, csőrrel és szárnyakkal, stb.
Kitzmiller kontra doveri iskolaszék - 6.nap, átirat[12]
  • 1986 – Megjelenik Michael Denton Evolution: A Theory in Crisis („Evolúció: válságban egy elmélet”) című könyve. A mű az intelligenstervezés-mozgalom több prominens szószólójára (például Behe, Johnson) is nagy hatást gyakorolt.
  • 1986 ősze – Az FTE „Austin Analytic Consulting” néven felmérést végez 300 középiskolai természettudományos tárgyat oktató tanár körében azzal a céllal, hogy megmutassa a potenciális fősodorbeli kiadóknak, létezik az igény egy az evolúció oktatását „ellensúlyozó” kiegészítő tankönyvre[10][16][17]
  • 1987 – Foundation for Thought and Ethics, Kenyon és Davis Biology and Origins („Biológia és Eredetek”) című könyv-vázlata.[12]
  • 1987 – Az FTE alapítója, Jon Buell igyekszik kiadót találni a könyvnek. Egy bostoni vállalatnak a következő információkat adta:
Egy új, független tudományos felmérés (jelentés csatolva) rávilágít, hogy a nemzet biológiatanárainak majdnem fele esetében a biológiai eredetről vallott nézeteikben szerepel a teremtés valamilyen formában. Többen azok közül, akik nem így gondolkodnak, mégis úgy hiszik, helye van a tudományos tantervben. […] Az Egyesült Államok ötödik körzeti fellebbviteli bírósága szerint a tanároknak, ha kívánják, szabadságukban áll olyan tudományos ismeretek oktatása, mely alátámasztja a teremtést. Elképzelhető, hogy az úgynevezett louisianai Balanced Treatment Act („Kiegyensúlyozott Kezelés Törvény”) vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság úgy dönt, hogy nem hagyja jóvá a teremtés állami felhatalmazással történő oktatását, azonban bizonyosan helyben hagyják a tanárok fentebb említett tudományos szabadságát. […] A mellékelt előrejelzések, melyek 5 évre kalkulált több mint 6,5 milliós bevétellel számolnak, a legszerényebb piaci elvárások alapján készültek, feltételezve, hogy az ötödik körzeti fellebbviteli bíróság nem hagyja jóvá a Balanced Treatment Act törvényt. Ha valamiképpen mégis jóváhagyná, akkor kidobhatják ezeket az előrejelzéseket, a nemzeti piaci ebben az esetben robbanásszerű lesz. […] A könyv nem lesz tárgya a kreacionizmust érő nagyobb kritikának, miszerint a természetfeletti kívül esik a tudományon, mivel a könyv központi mondanivalója az, hogy a tudományos bizonyítékok egy intelligens ok létezésére utalnak, de a tudomány nem beszél arról, hogy ez az ok az az anyagi univerzumon belül, vagy azon túl található. Így a könyv nem épít a természetfelettire.
– Jon Buell levele a leendő kiadókhoz[18]

Az Edwards kontra Aguillard per ítélete, a Pandák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1986. augusztus – A per során 72 Nobel-díjas tudós,[19] 17 állami tudományos akadémia és hét másik tudományos szervezet írt levelet a bíróságnak. Ezen levelekben kifejezésre juttatták véleményüket, mely szerint a louisianai törvényben megfogalmazott „teremtéstudomány” - ide értve a semmiből való teremtés, a teremtett fajok, az özönvíz-geológia és a fiatal Föld nézeteit is - vallási dogma. A törvény alkotói a teremtéstudományon annak hagyományos nézetét értik, s nem a „hirtelen megjelenés” értelmezését, melyet a bíróságon bemutattak. A „hirtelen megjelenés” nézete egy rosszul fogalmazott és „utólagos találmány, melyet azzal a céllal hoztak létre, hogy védelembe vehessék ezt az alkotmánysértő törvényt”. A levél írói továbbá megjegyzik:
A tudomány célja természetes jelenségekkel kapcsolatban természetes magyarázatok alkotása és tesztelése. Ez a folyamat a fizikai világról való rendszeres információgyűjtésből és rögzítésből, ezen adatok rendszerezéséből és vizsgálatából áll, mindez azon erőfeszítés érdekében, hogy következtetéseket vonhassunk le a természet törvényeit illetően, melyek legjobban magyarázzák a megfigyelt jelenséget. A tudománynak nincsenek birtokában olyan eszközök, melyek a a megfigyeléseinkre adott természetfeletti magyarázatokat kiértékelhetnék; a természetfeletti magyarázatokat a tudomány – anélkül, hogy ítéletet alkotna igazságukról vagy tévességükről – a vallásos hit értelmezésének területére hagyja. Mivel a tudományos vizsgálódás köre tudatosan a természeti elvek kutatására korlátozódik, ezért mentes bármiféle vallási dogmától, így alkalmas az állami iskolákban történő oktatásra.
– Részlet a 72 Nobel-díjas leveléből[19]
  • 1987 – Az Edwards kontra Aguillard per döntése alapján a Louisiana Kreacionizmus Törvény megsérti az USA alkotmányának az állam és egyház szétválasztásáról rendelkező első kiegészítését. Az ítélet szerint a törvénynek nincs szekuláris célja, állításával szemben nem védelmezi a tudományos szabadságot. Az ítélet a törvény céljáról a következőket jegyzi meg:
célja az evolúció hiteltelenné étele azáltal, hogy tanítását minden tekintetben a kreacionizmus tanításaival ellensúlyozza. [a törvény] támogatja a vallást azáltal, hogy terjeszti azt a vallásos meggyőződést, miszerint egy természetfeletti lény hozta létre az emberiséget […] elsődleges célja a közoktatás természettudományos tananyagának megváltoztatása volt azzal a szándékkal, hogy egy előnybe hozzon egy olyan vallási doktrínát, mely teljes egészében elveti az evolúció ténybeli megalapozását.
– a Edwards kontra Aguillard per ítéletéből[8]
Azonban a nyilatkozat nem zárta ki más elméletek oktatását, ha azok megfelelnek bizonyos feltételeknek:
Az emberiség eredetét érintő különböző tudományos elméletek oktatása indokolt lehet tisztán szekuláris indíttatásból, a tudományos oktatás hatékonyságának növelése érdekében
– a Edwards kontra Aguillard per ítéletéből[8]
Ez a megfogalmazás nyitott kiskaput az intelligens tervezés előretörésének.[20]
  • 1987 – Az FTE könyv-vázlatát átnevezik; új neve: Of Pandas and People: The Central Questions of Biological Origins („Pandákról és emberekről: A biológiai eredet központi kérdései”). Belekerül egy lábjegyzet, mely hivatkozik az Edwards-per ítéletére. A teremtés definíciója helyett megjelent az intelligens tervezés meghatározása:
Az intelligens tervezés azt jelenti, hogy a az élet különböző formái már meglévő megkülönböztető jegyeikkel együtt hirtelen jelentek meg egy intelligens teremtő működésének eredményeként. A halak uszonyokkal és pikkelyekkel, a madarak tollakkal, csőrrel és szárnyakkal, stb.
Kitzmiller kontra doveri iskolaszék - 6.nap, átirat[12]

A teremtés átváltozása intelligens tervezéssé, „cdesign proponentsists[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „creation” és „design” illetve a „creationist” és „intelligent design” kifejezések számának változása az Of Pandas and People című könyv különböző változataiban 1983-tól 1993-ig.[21]
  • 1987 – (Jonathan Witt, a Discovery Institute munkatársa 2005-ös nyilatkozata szerint) Thaxton „teremtéstudomány”-definícióját érvénytelenné tette az Edwards-per ítélete, mely megegyezőnek tekintette azt a fiatal Föld kreacionizmussal. Így új kifejezésre volt szükség, melyet a NASA egy tudósától kölcsönzött. A kifejezés az intelligens tervezés volt, s nemsokára bekerült a könyv nyelvezetébe.[7]
  • 1987 – Az immár Of Pandas and People néven futó vázlat megközelítőleg 150 teremtésre utaló szavát (például creation - teremtés; creationism - kreacionizmus, creationist - kreacionista) szisztematikusan intelligens tervezésre utaló kifejezésekre cserélik.[22] A creationists („kreacionisták”) szó helyettesítésére a design proponents („tervezést támogatók”) kifejezést alkalmazták. Egy esetben azonban az átírás folyamatába hiba csúszhatott, mely a „cdesign proponentsists[23] betűsort eredményezte. Erre a hibára a mozgalom kritikusai gyakran mint a kreacionizmus és intelligens tervezés közti „hiányzó láncszemre” hivatkoznak.[24] A teremtés definíciójában történő egyetlen változás a teremtés szó intelligens tervezésre cserélése. Ez a definíció változatlanul fennmarad a könyv 1989-es és 1993-as kiadásában is.[12]

Johnson és az evolúció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1987 – Phillip E. Johnson olvasva Dawkins Vak órásmesterét, a kreacionista Michael Denton Evolution: A Theory in Crisis és Isaac Asimov Guide to Science („Útikalauz a tudományhoz”) című könyveit valamint az Edwards-per bíróságához intézett tanácsadó leveleket arra a következtetésre jutott, hogy a tudomány definíciója kizárja a kreacionizmust.[25] Johnson szerint a kreacionizmus ügye elveszett, mivel tisztességtelenül kirekesztette a tudományból a tudományos közösség naturalisztikus tudománydefiníciója. Ennek következtében – Johnson szerint – újra kell definiálni a tudományt, hogy a természetfeletti is helyet kapjon benne.[2]
  • 1988. június 23-26. – Az Of Pandas and People szerkesztője, Charles Thaxton a Washington állambeli Tacoma városban konferenciát szervez, melynek címe Sources of Information Content in DNA („A DNS információtartalmának forrása”).[27] A konferencián megjelenik Stephen Meyer is, aki később úgy emlékszik vissza, hogy itt bukkant fel az intelligens tervezés kifejezés.[28]
  • 1988. augusztus – Johnson elkészíti később Darwin on Trial („Darwin perbe fogva”) címen ismertté vált könyvének vázlatát[29]
  • 1988. december – Thaxton az „intelligens tervezés” kifejezés használata mellett dönt új mozgalmának címkézésénél a „kreacionizmus” kifejezés ellenében.[13]
  • 1989 – Johnson részt vesz egy seattle-i konferencián. Az eseményről később így nyilatkozik: „hamarosan a csoport vezetője lettem”.[26]

Az Of Pandas and People megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1989 – Egy felmérés szerint az amerikai középiskolai biológiatanárok 30%-a szeretne „teremtéstudományt” oktatni.[30]
  • 1989 – A Haughton Publishing Co. kiadja az Of Pandas and People című könyvet,[10] mely (Behe egyszerűsíthetetlen összetettség elnevezésű nézetét kivéve, mely csak az 1993-as kiadásban jelenik meg) lényegét tekintve modern formában tartalmazza az összes intelligens tervezés támogatására felhozott alapvető érvet.[20][31] Jon Buell, az FTE munkatársa szerint ez az első alkalom, hogy az 'intelligens tervezés' kifejezést mai értelemben használták.[32]

Kampány az intelligens tervezés iskolai oktatásáért[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1989 – A Haughton kiadó és az FTE kampányt indít, hogy Amerika-szerte bejuttassa a Pandákat az iskolákba. Ennek érdekében mozgósítani igyekeznek a helyi keresztény közösségeket annak érdekében, hogy azok gyakoroljanak nyomást az iskolaszékekre és személy szerint a tanárokra a könyv oktatásban való alkalmazásának érdekében. E közösség tagjait továbbá arra buzdítják, maguk is vállaljanak tisztséget az iskolaszékekben és a helyi oktatási bizottságokban. A kampány során azt hirdetik, hogy az intelligens tervezés „elfogadott tudomány, egy olyan nézet, melyet számos magasan képzett tudós elfogad”.[17]
  • 1989. szeptember 12. – Alabama államban döntenek a jóváhagyott iskolai tankönyvekről. A Pandák szerepel a listán, de a követelményekkel ellentétben nyilvános megtekintésére nincs lehetőség, mivel nem érkezik meg időben a helyi könyvtárakba. A teokratikusként jellemzett[33][34][35] keresztény-konzervatív érdekcsoport, az Eagle Forum helyi vezetője olyan példás tudományos műnek nevezi a könyvet, mely az „intelligens tervezés elméletére” építve mutat be alternatívát az evolúciós elmélettel szemben. A National Center for Science Education (NCSE) közreműködésével a bizottság tagjai írásban kapatak kritikai véleményt a könyvről. Október 2-án a bizottság a könyv alkalmazása ellen szavazott, leginkább annak alig leplezett vallásos alátámasztása miatt.[36]
  • 1989. november – A Haughton kiadó több tanári folyóiratban reklámozza a Pandákat. Állításuk szerint a könyv „az akadémiai tisztesség szabályai szerint készült”, szerzői „fővonalbeli, publikáló tudományos oktatók”,[37] s tanári szervezetek találkozóin is reklámozták[38]
  • 1989. november – a Pandákat különböző vallási irányultságú lobbicsoportok (mint például a Concerned Women for America and Citizens for Excellence in Education) reklámozzák. Idaho és Alabama államban is fontolóra veszik alkalmazását, a következő hónapokban Texasban és más államokban is tervezik a benyújtását elbírálásra. Az alulról szerveződő kezdeményezések miatt a könyvnek jó esélye van megjelenni olyan államok iskolakörzeteiben is, melyek nem vették fel az elfogadott könyvek listájára.[38]
  • 1989. december – Egy Alabama állambeli templomi kampány eredményeként 11800 aláírás gyűlt össze egy petícióra, mely azért lobbizott, hogy a Pandákat vegyék fel az elfogadott iskolai tankönyvek listájára.[39]
  • 1989. december 14. – Az alabamai állami iskolaszék összeül, hogy megvitassa az elfogadott tankönyvek listáját. Az ülésen a Pandák kiadója, a Haughton vállalat képviselője egy gondosan kidolgozott előadást tart, s bemutatásra kerül az evolúció alternatívájaként az intelligens tervezést bemutató kiegészítő tananyag elfogadásáért gyűjtött 11800 aláírás is. A Haughton ügyvédje szerint az ellenfelei hibásan jellemzik a Pandákat kreacionista könyvnek, s állítása szerint az intelligens tervezés nem épít a természetfelettiben való hitre. Az iskolaszék jogi tanácsot kér, s januárban meghallgatás kezdődik kizárólag a Pandák ügyének megvitatására.[39]
  • 1990. január 8. – Az alabamai iskolaszék által kezdeményezett meghallgatáson Buell és Thaxton is részt vesz a Pandák támogatásának érdekében. A könyv kiadója, a Haughton társaság igyekszik visszalépni, s ügyrendi okokra hivatkozva véget vetni a meghallgatásnak. Később a Haughton perrel fenyegeti a bizottság tagjait, ha elvetik a könyvet, ahelyett, hogy elfogadnák a visszalépést. Ezután a bizottság elfogadja a visszalépést.[39]
  • A kreacionisták aktív reklámhadjárata, mely a Pandák állami oktatásban történő alkalmazását célozza a '90-es évek végéig folytatódik, majd 2000 után ez a kampány nagyrészt elhal.[20][31]

Megalakul a Discovery Institute, Johnson nézetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1989. november 30. – Johnson a következőket írja készülő könyvének „nézeteim nem hivatalos összegzése” című részében: „A fontos téma nem a tudomány és a kreacionizmus, hanem a tudomány és a materialista filozófia kapcsolata”. Johnson szeretné elérni, hogy az iskolai tankönyvek elismerjék az evolúcióval kapcsolatos állítólagos problémákat. „Ennél fontosabb, hogy az egyetemek váljanak nyitottá a darwinizmus és a tudományos materializmus alapvető feltételezéseinek valódi intellektuális vizsgálatára. Arra a lehetőségre, hogy a darwinizmus hibás, és jelenleg nincs rendelkezésre álló helyettesítő elmélet”.[29]
  • 1990 – A Haughton kiadó elismeri, hogy a Pandák iránti eddigi kereslet csak egypéldányos vásárlásokra terjedt ki. Ezután az állami elfogadtatás helyett az FTE az iskolákon kívüli, alulról építkező terjesztésre koncentrál, helyi iskolaszékeket, tanári csoportokat és szülőket célozva meg.[10]
  • 1990. május – Jon Buell, az FTE alapítója új kampányt hirdet. A stratégia szerint a helyi iskolarendszereket leginkább a biológiatanárokon keresztül lehet megközelíteni. Elkészül egy 18 perces videó, melyben számos tudós, oktató és jogász szerepel. A rövidfilm az önkéntesek számára felvázol egy Javasolt Akciótervet is: keressenek egy rokonszenves biológiatanárt (például a helyi gyülekezet egy tagját), aki aztán meggyőzi a tantervi bizottságot, hogy finanszírozási igény nélül vegye be a tantervbe a Pandákat, majd egy helyi egyház megvásárolja a könyveket, melyeket aztán az iskolának adományoz.[40]
  • 1990 – Az FTE pártfogásával a Haughton kiadó megjelenteti Johnson Evolution as Dogma: The Establishment of Naturalism(„Az evolúció mint dogma: A naturalizmus megalapozása”) című könyvecskéjét. A mű állítása szerint a tudomány metafizikai materialista nézőpontja elveti a Teremtő létezésének lehetőségét, ezért nem képes tekintetbe venni a természetfeletti beavatkozásra utaló bizonyítékokat.[42]
  • 1990. október – Johnson A Reply to My Critics („Válasz kritikusaimnak”) című cikkében a következőket állítja:
A teremtés-evolúció vitából az a fél kerül ki győztesen, amelyik megvan a kulturális tekintélye, hogy a meghatározza a diskurzust irányító alapszabályokat. Ha a teremtést elismerik komoly lehetőségként, akkor a darwinizmus nem győzhet, s ha a priori kizárják, a darwinizmus nem veszíthet
Johnson az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémiára, mint „Naturalista Tudományos Akadémiára” hivatkozva a azt állítja, hogy a tudományos szervezet az Edwards-perben is megerősítést nyert logikája szerint a „teremtéstudomány” nem tudomány, mivel nem természeti magyarázatokon nyugszik, hanem azt a nézetet tartja, miszerint „az univerzum teremtése, a Föld, az élőlények és az ember az emberi felfogás számára hozzáférhetetlen természetfeletti erők által jött létre.”.[43]
  • 1991 – Phillip A. Bishopot, az Alabamai Egyetem professzorát megkérik, hagyjon fel propagandatevékenységével, melyet egy választható kurzus keretében az „intelligens tervezés elméletének” oktatásával fejt ki. Bishop a szólásszabadságra és a tudományos szabadságra hivatkozva beperli a felsőoktatási intézményt (Bishop kontra Aronov). A pert első fokon megnyeri, másodfokon azonban a bíróság szerint az egyetemnek jogában áll meghatározni a tantervet.[42]

Johnson első könyve, a Darwin on Trial[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1991? (a kiadó szerint 1992[44]) – megjelenik Johnson első könyve, a Darwin on Trial („Darwin perbe fogva”), mely a kreacionistákat a legtágabb értelemben a következőképpen jellemzi:
[a kreacionista] egyszerűen olyan személy, aki úgy hiszi, a világ és főként az emberiség tervezés eredménye, s egy cél érdekében létezik.
Johnson szerint a „darwinizmus” alapvetően és kimondottan tartalmazza e hit tagadását, ezért olyan naturalisztikus filozófiát alkot, mely alapvetően ellentétben áll a vallással.[45] A könyv nem használja az „intelligens tervezés” kifejezést Johnson nézeteire. A könyv irodalomjegyzékében szerepel az Of Pandas and People, mely Johnson szerint „csak abban az értelemben kreacionista könyv, hogy párhuzamba állítja az 'intelligens tervezés' paradigmáját a (naturalisztikus) evolúció paradigmájával”.
  • 1991: Johnson későbbi állítása szerint „mire a Darwin on Trial megjelent, már egészen részletesen kidolgoztam a stratégiát, melyről úgy véltem, idővel megnyerhetjük ezt a kampányt, s meg tudtam győzni a legtöbb fiatal Föld és idős Föld kreacionistát, hogy ez a helyes haladási irány”.[26]
  • 1992. március – Johnson visszaemlékezései szerint „A mozgalom – melyet ma Éknek nevezünk - a Darwin on Trial című könyvem megjelenését követően a Déli Metodista Egyetemen 1992 márciusában tudósok és filozófusok részvételével zajló konferencián debütált. A konferencia összehozta az Ék több kulcsfiguráját, név szerint például Michael Behet, Stephen Meyert, William Dembskit és engem” akik „vitába szállnak a Michael Ruse vezette darwinisták” azon tételeivel, melyek alapján „a darwinizmus és a neo-darwinizmus a priori elkötelezték magukat a metafizikai naturalizmus mellett”. Johnson a következőket jegyzi meg:
Ha világossá válik, hogy a darwini elmélet dogmatikus filozófián, s nem a bizonyítékok súlyán nyugszik, a tisztességes vitához vezető út megnyílik más, eltérő vélemények számára. Ez az Ék-stratégia, dióhéjban.
– - Phillip Johnson[46][47][48]
  • 1992-től – Az intelligens tervezés szószólói aktív konferenciaszervezésbe, kiadványok készítésébe és egyetemi előadások szervezésébe (ezáltal az utánpótlás biztosításába) fognak. Honlapok indításával, rádió- és televízió-szereplésekkel, blogok és podcastok segítségével igyekeznek a nyilvánosságot elérni.[2]
  • 1992. március, április – A televíziós prédikátor James Dobson hírlevélben kéri támogatóit, hogy vonuljanak a helyi iskolaszékhez, és követeljék a Pandák használatát az evolúció oktatása mellett.[49]
  • 1992. július – A Scientific American című tudományos magazinban Stephen Jay Gould amerikai paleontológus közzéteszi Johnson Darwin on Trial című könyvének kritikáját.[50]
  • 1992 – Johnson válaszcikket ír Gould kritikájára, melyet a Scientific American nem közöl le. Ezután Dembski, Behe, Myer és 36 más anti-evolucionista tömegesen küldi szét egy támogató levél kíséretében e cikk másolatait amerikai tudósok és biológiai tanszékek részére. A levélben magukra, mint „Ad Hoc Eredet Bizottság” illetve „Tudósok Akik Megkérdőjelezik a Darwinizmust” hivatkoznak.
  • 1993. január – Johnson egy írásában azt állítja, hiba volt a teisták részéről elfogadni az evolúciót.
Álláspontjuk – melyet én teisztikus naturalizmusnak nevezek –, abból a premisszából indul ki, hogy Isten tartózkodik a beavatkozástól a valóság azon részeiben, melyeket a természeti tudomány saját területeként jelölt ki […] az alapvető vita nem a Föld koráról szól, vagy a teremtés módszeréről szól, hanem arról, hogy létezésünket egy céllal rendelkező Teremtőnek köszönhetjük, vagy egy vak, materialisztikus folyamatnak.
Phillip E. Johnson[51]

Az átdolgozott Pandák, a Discovery Institute találkozik az intelligens tervezéssel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1993 – Megjelenik a Pandák második kiadása. A könyben lecserélték az „evolúció” és „evolucionista” szavakat „darwinizmus” és „darwinista” kifejezésekre, hogy különbséget tegyenek az „evolúció”, mint „az élőlényekben az idő előrehaladtával bekövetkező változás” és a „darwinizmus”, mint mutáció és természetes szelekció között. A Biokémiai hasonlóságok című hatodik fejezetet Behe nagymértékben átdolgozza, megjelenítve benne a véralvadásról és a fehérjék eredetéről vallott egyszerűsíthetetlen összetettség nézetét (maga a név nem szerepel a fejezetben). A Charles Thaxton által írt tanárokhoz szóló fejezetet lecserélik M. D. Hartwig, and S. C. Meyer írására[20][31][54][55]
  • 1993. december – Megjelenik Johnson Darwin on Trial című könyvének átdolgozott kiadása,[44] mely kisebb változásokat tartalmaz a lábjegyzetekben, továbbá egy új, embriológiával foglalkozó fejezettel és egy epilógussal bővül.
  • 1994 – a kreacionista Origins Resource Association („Eredet Forrás Szövetség”) kampányba kezd a louisianai Livingston Parishben az kreacionista nézetek, köztük az intelligens tervezés természettudományos órákon történő oktatásáért. Az ellenállást Barbara Forrest vezeti.[58]
  • 1994 – Stephen C. Meyer megismerteti Bruce Chapmant, a Discovery Institute elnökét az intelligens tervezés nézetével. Nézetük szerint a megközelítés alkalmas mind a spirituális értékek újraalapozására, mind anyagi források biztosítására. 1995-ig Chapman és George Gilder, az Discovery Institute társalapítója Howard Ahmanson (multimilliomos, a keresztény rekonstruktivizmus és a vallásos jobboldal ismert pénzügyi támogatója) családjával tárgyal a CRSC anyagi támogatásáról[41]
  • 1994. augusztus – A texasi Plano közösségének frissen választott iskolaszéke 30 példány vásárlását tervezi a Pandák néven ismert könyvből. Helyi és nemzeti oktatásügyi, szkeptikus, szekuláris civil szervezetek nyomására az iskolaszék az ötletet elvetette. Ez a jelenség növekvő számban jelentkezik az Egyesült Államok területén.[59]
  • 1994. november 14. – A Wall Street Journal a Pandákról írott cikkében Johnson következő nyilatkozatát idézik:
…helyénvaló lenne egy kissé őszintébbnek lenni a tervező természetével kapcsolatban. 'Nem mondani semmit erről olyan, mintha a Hamletet játszanánk Hamlet nélkül'- mondja
[60]
Eugenie Scott fizikai antropológus szerint a Pandák vallási nézeteket igyekszik tudományként álcázva terjeszteni, mely megkérdőjelezhető őszinteségre vall. Johnson egyetért azzal, hogy a nézet motivációjának explicitebb kifejezése kívánatosabb lenne, azonban szerinte
tény az, hogy [az intelligens tervezés szószólói] hatalmas előítéletekkel és bigottsággal szemben kénytelenek dolgozni. Azon fáradoznak, hogy [nézeteiket] olyan kifejezésekbe öntsék, melyeket a bíróságok és a tudomány létezni enged majd.
Johnson a Wall Street Journal számára írt december 5-i cikkében amellett érvel, hogy a tankönyvekben használt „kreacionizmus” kizárólag a fiatal Föld kreacionizmusra utal, így nem tisztességtelen a Pandák esetében visszautasítani a kreacionista jelzőt. Johnson szerint a Pandák megkérdőjelezi az evolúció „dogmatikus filozófiáját”, mely „tudományos értelmezésben egy teljes mértékben naturalista rendszer, melyben Isten nem játszik észrevehető szerepet”.[61]
  • 1995 Jon Buell, az FTE alapítója anyagi támogatatást kérő körlevelében a következőket írja:[12]
A biológiában használható kiegészítő tankönyv már elkészült. A tanárok mind az 50 államban használják. Az Of Pandas and People jó irányba befolyásolja az eredet tanításának módszerét közoktatatási osztályok ezreiben. […] Elköteleztük magunkat az iskolák naturalisztikus tantervének megtörésére.

Teista realizmus, A Discovery Institute felkarolja az intelligens tervezést, megalakul a CRSC[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1995 – Megjelenik Johnson új könyve, a Reason in the Balance: The Case against Naturalism in Science, Law and Education („Értelem a mérlegen: A naturalizmus tudományban, jogban és oktatásban betöltött szerepe elleni álláspont”), mely a tudomány módszertani naturalizmusa ellen foglal állást, melynek következtében szerinte „a Teremtő a vallás, s nem a tudományos vizsgálódás tartományába tartozik”. A könyv Johnson teista realizmusát népszerűsíti, mely „elfogadja, hogy az univerzum és benne minden teremtmény Isten céljának érdekében jött létre”, s azzal a feltételezéssel él, hogy „a teremtés ezen 'ténye' empirikus, megfigyelhető következményekkel jár”.[48]
  • 1995 Az FTE kiadja Michael Behe Darwinism, Science or Philisophy? („Darwinizmus, tudomány vagy filozófia?”) című írását.[63]
  • 1995. május – Johnson nyilatkozata: A darwinizmus lényege az, hogy a teremtő szerepét kizáró módon magyarázza a világot. […] Amit ma tudomány néven adnak el, az a valóság teljesen naturalisztikus értelmezése […] Ha a tudósok tévednek a darwinizmussal kapcsolatban, ugyancsak tévednek az intelligens tervezést illetően is? Nem érdemes a tervezés nézete egy második pillantásra?
    Fiatal evangéliumi keresztény tudósok egy új generációja úgy gondolja, a válasz: igen. Meggyőzően érvelnek amellett, hogy a tervezés nem csupán tudományos, hanem a leginkább ésszerű magyarázat az élőlények eredetére. Hangjuk egyre inkább meghallgatásra talál.[47]
  • 1995 nyara – The Death of Materialism and the Renewal of Culture („A materializmus halála és a kultúra megújítása”) című konferencia, mely a CRSC alapjául szolgál.[48]
  • 1996. augusztus 10. – A Discovery Institute bejelenti új részlege, a Center for the Renewal of Science and Culture („Központ a tudomány és kultúra megújításáért”) megalakulását. A központ célja a tudomány „materialista torzítását” elemezni és szembeszállni azzal. A CRSC szándéka felvenni a harcot „azzal a nézettel, mely szerint Isten vagy halott, vagy érdektelen”. A központ „kutatói ösztöndíjat adományoz tudósoknak, konferenciákat rendez, továbbá terjeszti a kutatások eredményeit a véleményformálók és a közvélemény számára”. A CRSC igazgatója Stephen Meyer, helyettese John West. Munkatársak: Phillip Johnson és Michael Behe, később csatlakozik majd William Dembski, Paul Nelson és Jonathan Wells[64] A központot kifejezetten azért alapították, hogy „részt vegyen a közoktatásban zajló darwinista vitában”.[65] Alapítója a Discovery Institute elnöke, Bruce Chapman, segítségére volt Stephen C. Meyer. Egy időben Charles B. Thaxton és Walter L. Bradley is a CRSC munkatársai voltak[13] A központ neve 2002-ben Center for Science and Culture-re („Tudomány és Kultúra Központ”) módosult.[66]
  • 1996 – A CRSC Mere Creation („Puszta Teremtés”) címmel kutatói konferenciát rendez a Biola University-n azon tudósoknak, akik „elutasítják a naturalizmust, mint megfelelő keretet a kutatások folytatására”.[48]
Az 'intelligenstervezés-elmélet' vagy a 'hirtelen megjelenés' elmélet kifejezéseket használják a 'teremtéstudomány', a 'kreacionizmus' és más kapcsolódó kifejezések helyett. Az anti-evolucionizmus ezen új szakaszát neokreacionizmusnak nevezem.
Eugenie C. Scott[42]
  • 1997 – Johnson a Defeating Darwinism by Opening Minds („Legyőzni a darwinizmust az elmék megnyitásával”) című új könyvében a következőket írja:
Isten a mi valódi teremtőnk […] Arról az Istenről beszélek, aki nyíltan cselekedett, s mindenütt otthagyta ujjlenyomatát a bizonyítékokon. Létezik-e egy ilyen Isten, vagy csak fantázia, mint a Mikulás? Ez a könyvem témája. […] Ha megértjük időnket, tudjuk, el kell ismernünk Isten valóságát azáltal, hogy szembeszállunk a materializmus és naturalizmus hódításával az elme világában

.[60]

  • 1998 – Megjelennek William A. Dembski könyvei: a The Design Inference és a Mere Creation.

Az Ék-stratégia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ék-dokumentum által felvázolt PR-kampány a közvélekedés megváltoztatását, a tömegtájékoztatás, egyes nonprofit szervezetek és politikusok befolyásolását célozza meg. A kritikusok szerint ez a dokumentum demonstrálja leginkább, hogy a Discovery Institute és az intelligens tervezés célja leginkább politikai, s nem tudományos természetű.
  • 1999 – Johnson egy beszédében – melyben nem használja az „intelligens tervezés” kifejezést – a következőket mondja:
[a tudomány, ha az eredet kérdéseire alkalmazzuk] egy alkalmazott materialisztikus filozófia, […] az egész világ és a kozmosz [magyarázatából] hiányzik bárminemű hivatkozás Istenre, mint Teremtőre, nincsenek természetfeletti események, és alapjában kezdetektől fogva változatlan természeti törvények állnak. [Így a darwini] evolúció nem csak a Teremtés könyvének mond ellent, hanem a Biblia minden egyes szavának, az elejétől a végéig. Egy intellektuális mozgalmat hoztam létre az egyetemeken és a templomokban, melynek az „Ék” nevet adtuk […] a darwini elmélet nem igaz […] hol lehet az igazság? Mikor a Bibliából prédikálok – ahogyan azt gyakran teszem templomokban vasárnaponként – nem a Teremtés könyvével kezdem. Kezdem János 1:1-gyel: „Kezdetben volt az Ige”.[67] Kezdetben volt az intelligencia, cél és bölcsesség. A Bibliának ebben igaza volt. És a materialista tudósok tévesbe ringatják magukat.
– Phillip Jonson[25][68]

Még mindig nincs elmélet, Tanítsd a vitát[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1999 – Új stratégia: érvelni amellett, hogy a tanárnak alkotmányos joga kreacionista tananyagot tanítani, s az „evolúció elleni bizonyítékok” bemutatása javítja a tanítás és a tanulás minőségét. Újabb kísérletek történnek az intelligenstervezés-kreacionizmus és Pandák iskolákban történő oktatásának elfogadtatására. Kreacionista tanári segédanyagok nagy számmal állnak rendelkezésre mind „teremtéstudomány-lelkészségeken”, mind konzervatív keresztény csoportokon keresztül.[30]
  • 1999 – Az FTE kiadja David DeWolf, Stephen Meyer és Mark DeForrest 40 oldalas könyvecskéjét, mely az Intelligent Design in Public School Science Curricula: A Legal Guidebook („Intelligens tervezés a közoktatás természettudományos tananyagában: Jogi útikalauz”) nevet viseli. A szerzők az Edwards kontra Aguillard per ítéletére hivatkozva a könyv célját a következőképpen határozzák meg: segíteni „az emberiség eredetével kapcsolatos több tudományos elmélet oktatását […] tisztán szekuláris indíttatásból, a tudományos oktatás hatékonyságának növelése érdekében”.[20]
  • 1999 – A Washington állambeli Burlington-Edison iskolakörzetben kiderül, hogy egy helyi tanár, Roger DeHart a Pandákból tanítva mellőzve az állam által az evolúció oktatására jóváhagyott tankönyvet.[41]
  • 1999. augusztus 17. – Philip Kitcher, a Columbia University tudományfilozófia professzora egy Johnsonnal folytatott online vita során megalkotja a „neo-kreo” kifejezést: „a tudományos irodalomban guberálva állításokat ragadnak ki a szövegkörnyezetükből, majd úgy tesznek, mintha minden ami az evolúcióval kapcsolatos vitatott lenne […] De az egész egy nagy szélhámosság”.[28]
  • 2000. május 10. – Discovery Institute a Kongresszusnak szánt Scientific Evidence of Intelligent Design and its Implications for Public Policy and Education („Az intelligens tervezés tudományos bizonyítékai és jelentősége a társadalompolitikában és oktatásban”) című tájékoztatójában a „darwinizmus” társadalmi, erkölcsi és politikai következményeivel is foglalkozik.
A teremtés-evolúció vita eddig elsősorban állami és helyi szinten zajlott, a Kongresszus bevonását célzó új erőfeszítés akkor indul, mikor a Szenátus második hete vitatja a szövetségi K-12-es oktatási programokat. A keresztény aktivista Nancy Pearcey, aki az intelligens tervezés egyik prominens szószólója a következőket állítja:
A darwinisták számára a vallást fel kell váltsa egy új, tudományon alapuló kozmikus mítosz, mely rendelkezi azzal az erővel, mely az embereket összeköti egy új világrendben
Pearcey szerint az embereknek igazuk van, ha aggódnak amiatt, hogy ez aláássa a moralitást.[69]
  • 2000. július – A CRSC két munkatársa, Dean Kenyon és David DeWolf kijelenti:
A tudományos kreacionizmus […] valójában egyike az intelligens tervezés előfutárainak
– Catholic World Report, interjú[70]
  • 2001. június 2. – Rick Santorum bemutatja a Santorum kiegészítést, melyet részben Johnson írt a DI aktivistájának, David DeWolfnak egy jogi folyóiratban megjelent cikke alapján. A kiegészítés végül nem került be a törvénybe, egy módosított formája azonban fennmarad a konferencia jelentésében. Ez az írás szolgál alapul a Discovery Institute Tanítsd a vitát nevű kampányához.[4]
  • 2002. december – A Discovery Institute lobbizik, hogy az intelligens tervezés bekerüljön az Ohio állambeli természettudományos tananyagba. A kampány sikertelen, s az intelligens tervezést név szerint zárják ki az elfogadott tantervi szabványból. Azonban az evolúcióelmélet aspektusainak kritikai elemzése kifejezés, mely benne marad a szabványban alapul szolgál az új Tanítsd a vitát kampányhoz, melynek neve „Az evolúció kritikai elemzése” lesz.[4][71]
  • 2004. január – William Dembski The Design Revolution: Answering the Toughest Questions About Intelligent Design („A tervezés forradalma: válasz a legkeményebb kérdésekre az intelligens tervezéssel kapcsolatban”) című művében a következőket írja:
A teizmus – legyen az keresztény, zsidó vagy muzulmán –, úgy tartja, hogy Isten bölcsessége által teremtette a világot. A világ keletkezése és az ezt követő elrendeződés így egy intelligens ágens tevékenységének eredményéből következik, és ez Isten.
A naturalizmus ezzel szemben nem hagy helyet egy intelligens ágensnek, kivéve egy vak, céltalan és materiális folyamat végén
William Dembski[72]
  • 2004 – A Touchstone: A Journal of Mere Christianity című lapnak a kreacionista Paul Nelson a következőket nyilatkozza:
Messze a legnagyobb kihívás, mellyel az intelligenstervezés-közösség szembe kell hogy nézzen, az a biológiai tervezés egy érett elméletének kidolgozása. Jelenleg nincs ilyen elméletünk, és ez egy valódi probléma. Elmélet nélkül nehéz meghatározni, hová fókuszáljuk a kutatást. Jelenleg van egy zsáknyi erőteljes intuíciónk és egy maroknyi elképzelésünk, mint az egyszerűsíthetetlen összetettség és a specifikált összetettség, de ezideáig nincsen általános elméletünk a biológiai tervezésre.
– Paul Nelson, interjú, Touchstone[26]
  • 2004 – A Wisconsin állambeli Grantsburg iskolaszéke úgy dönt, engedélyezi az intelligens tervezés, mint az evolúció melletti alternatív elmélet oktatását. 2005 nyarának végén a döntés visszavonására sürgető levelek hatására az iskolaszék nagyrészt visszavonja a döntést.[11]

Kitzmiller kontra doveri iskolaszék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2004. június 7. – a Pennsylvania állambeli Dover körzet iskolaszéke új biológia-tankönyv (Biology: The Living Science, írta: Kenneth Miller és Joseph Levine) bevezetését tervezi. William Buckingham, az iskolaszék tantervi bizottságának elnöke ezt a könyvet ellenzi, mivel olyan tankönyv bevezetését szeretné elérni, mely az evolúció-teremtés viszonylatban kiegyensúlyozott nézetet képvisel. Buckingham a Pandákat javasolja, azonban parázs vita után ez a könyv végül lemaradt az elfogadott tankönyvek listájáról.[20]
  • 2004 október 4. – Buckingham bejelenti a Pandák 50 példányának adományként történő elfogadását. Október 18-án az iskolaszék 6:3 arányban kiegészíti a tantervet, mely ezután tartalmazza az intelligens tervezést. A Pandák mint referenciaszöveg szerepel a tantervben. Buckingham bejelenti, hogy egy jogi cég (később kiderül, hogy a Thomas More Law Center) ingyenesen elvállalja az iskolaszék jogi képviseletét, ha perre kerülne sor.[20]
  • 2004. december 12. – Phillip Johnson egy interjúban a következőket nyilatkozza:
A doveri iskolaszék nem azt tette, amit én javasoltam. […] Tanítsd csak az evolúciót annak elismerésével, hogy vitatott
Phillip E. Johnson, interjú.
San Francisco Chronicle, 2004. december 12.[20]
  • 2004. december 14. – Tizenegy szülő, az American Civil Liberties Union az Americans United for Separation of Church and State és a Pepper Hamilton LLP pert indít a doveri iskolaszék ellen. A vád vezetője Tammy Kitzmiller, egy kilencedik osztályos tanuló édesanyja.
  • 2004. december 20. – Az iskolaszék megszavazza, hogy elfogadják a Thomas More Law Center ajánlatát az ingyenes jogi képviseletre.[4][20]
  • 2005. május – Megkezdődik a „kansasi evolúciós meghallgatás”. A meghallgatást a konzervatív keresztényekből álló iskolaszék szervezte azzal a céllal, hogy az intelligens tervezést beemeljék a természettudományos közoktatásba a „Tanítsd a vitát” módszer segítségével. A meghallgatás vezetője John Calvert az Intelligent Design Network („Intelligens Tervezés Hálózat”) kansasi irodájának igazgatója. A tudomány képviselői bojkottálták az eseményt, „tudományellenes keresztes hadjáratnak” nevezve azt, melyet nem kívántak részvételükkel legitimálni.[74][75]
  • 2005. november – A kansasi iskolaszék 6:4 arányban megszavazza az új természettudományos oktatási előírásokat, melyben többek között megváltoztatják a tudomány definícióját, mely ezután megengedi a természetfeletti magyarázatokat.[75]
  • 2005. december 20. – Döntés a Kitzmiller-ügyben: Az iskolaszék az állami iskolák biológiaóráin az intelligens tervezés oktatásának bevezetésével megsérti az USA alkotmányának első kiegészítésének az állam és egyház szétválasztásáról rendelkező cikkelyét, mivel az intelligens tervezés nem tudomány, s „képtelen elkülöníteni magát kreacionista, így vallásos elődeitől.[76]

A Kitzmiller-per után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2006. február – A kansasi iskolaszék 6:4 arányban új természettudományos oktatási előírásokat fogad el, mely támogatja az evolúciót.[75]
  • 2006. február – Ohio állam kormányzója, Bob Taft kezdeményezi Tanítsd a vitát kampányra épülő állami oktatási előírások jogi felülvizsgálatát. Az ohioi iskolaszék 11:4 arányban megszavazza a Tanítsd a vitát irányelveinek tantervből való eltávolítását.[4]
  • 2006 tavasza – Johnson egy interjúban a következőket nyilatkozza:
Nem hiszem, hogy jelenleg rendelkeznénk az intelligens tervezés elméletével, melyet a darwini elmélettel összehasonlítható alternatívaként javasolni tudnánk, mely – bármilyen hibákat is tartalmaz – egy teljesen kidolgozott elképzelés. Nincsen intelligenstervezés-elmélet, mely összehasonlítható lenne vele. A mozgalomhoz tartozó tudományos személyek feladata egy pozitív elmélet kidolgozása. Többen közülük meg vannak róla győződve, hogy ez lehetséges, de ezt még bizonyítaniuk kell. Az oktatási szféra számára nincsen kész termékünk.
Phillip E. Johnson
interjú, Berkeley Science Review, 2006 tavasza.[52]
  • 2007. június – Megjelenik Behe új könyve, a The Edge of Evolution: The Search for the Limits of Darwinism („Az evolúció pereme: a darwinizmus határaink keresése”). Tudósok, főleg biológusok a könyvet erősen bíráló kritikával fogadták[77][78][79][80]
  • 2007 – William A. Dembski és Jonathan Wells főiskolai tankönyvként átdolgozzák a Pandákat, mely ezután a The Design of Life („Az élet tervezettsége”) címet viseli.[83][84] 2007 decemberében egy interjú során Dembski a következőket nyilatkozza:
Úgy hiszem, Isten céllal teremtette a világot. Az intelligens tervezés Tervezője végső soron a kereszténység Istene
William A. Dembski
interjú, CitizenLink[85]
  • 2008. április – Debütál az intelligens tervezést támogató Expelled: No Intelligence Allowed című mozifilm. A film fő állítása, hogy a tudomány képviselői elhallgatják az evolúciót cáfoló és az intelligens tervezést támogató bizonyítékokat, s ellehetetlenítik a teremtést valló tudósokat.
A filmmel kapcsolatban Ed Brayton, az intelligens tervezés kritikusa a következőket írja a Skeptic magazine április 17-i számában:
Az intelligenstervezés-mozgalom régóta azon dolgozik, hogy a közvélemény eszébe véssen két egymást kölcsönösen kizáró hazugságot: A) miszerint az intelligens tervezés tisztán tudományos elmélet, és semmi köze a valláshoz; és B) bárminemű tiltakozás az intelligens tervezéssel szemben bizonyíték a vallással szembeni diszkriminációra
– Ed Brayton
The Richard Sternberg Affair - Skeptic magazine , 2008. április 17.[86]

Az intelligens tervezés története Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következőkben az intelligens tervezés mozgalmának magyarországi története kerül ismertetésre. A leírásban szerepel a mozgalom amerikai történetének néhány fontosabb állomása.

1996
  • szeptember Az USA-ban megjelenik Michael Behe Darwin's Black Box (Darwin fekete doboza) című könyve.
  • október Szentpétery Péter Az Iskolakultúra októberi számában közzéteszi „Hol voltál…” (Miért nem fogadom el az evolúciót?) című cikkét. Ebben az írásában Szentpétery még a bibliai teremtéstudományt hirdető szerzőkre hivatkozva veti fel az evolúcióval szembeni „alternatív értelmezések” iskolában történő oktatását.
1998
  • május Az MTA folyóirata, a Magyar Tudomány közreadja Tóth Tibor Tudomány, hit, világmagyarázat című írását.[87]
  • Tasi István olvassa a cikket, és felveszi a kapcsolatot Tóth Tiborral, általa kerül ismeretségbe Jeszenszky Ferenccel, Szentpétery Péterrel és Szabó Attilával.[88] Korábban már mindhárman részt vettek a „teremtéstudomány” (itt: azon nézet, miszerint a bibliai teremtéstörténet természettudományos alátámasztottsággal rendelkezik[J 1]) tudományos alternatívaként történő hirdetésében.[89][90][91]
1999
  • március 12. „A teremtés koronája” - teista konferencia. Felszólal többek között Michael Cremo, Jeszenszky Ferenc és Szentpétery Péter. A konferencia nyilatkozatot adott ki, melynek utolsó bekezdése a következő:
Kérjük ezért az oktatásban, a tantervek kidolgozásában és az ismeretterjesztésben dolgozó szakembereket és tanárokat, hogy az evolúcióelméleteket a felvetett, tudományosan megalapozott kritikai szempontokkal és alternatív magyarázatokkal együtt mutassák be.
Nyilatkozat - „A teremtés koronája” - teista konferencia
Tasi István: Ahol megáll a tudomány (277-279.o)
[92]
  • Megjelenik Tasi István Ahol megáll a tudomány című könyve (LAL Kiadó, Bhaktivedanta Kulturális és Tudományos Intézet), mely az evolúció elméletével szemben a védikus kreacionizmus szemléletét kínálja.
2001
  • Megalakul az Értelmes Tervezettség Munkacsoport.
  • április Megjelenik Szenpétery Péter „Alkotásainak értelmes vizsgálata” című cikke a Theologiai szemlében.[93] Ezen cikkben már túlnyomórészben a Discovery Institute munkatársainak műveire hivatkozik.
2002
  • Megjelenik Michael Behe Darwin fekete doboza című könyvének magyar kiadása (Harmat kiadó).
  • Megjelenik Tasi István és Hornyánszky Balázs A természet IQ-ja című könyve (Kornétás kiadó). A könyv elkészítésében közreműködött többek között Farkas Ferenc is. Az előszót Jeszenszky Ferenc írta. E könyv ugyancsak védikus alternatívát kínál az evolúcióval szemben.
2003
  • Az ÉRTEM levelet fogalmaz meg az Oktatási Minisztérium számára, melyben azt kérik, hogy az iskolákban az „intelligens tervezés elméletét” egyenrangú lehetőségként ismertessék.[91][94][95]
2004
  • 2004-es év végén Tasi István szerkesztésében megjelenik A tudomány felfedezi Istent - Intelligens tervezés - az evolúcióelmélet új riválisa című könyv (Aeternitas kiadó).
2005
  • Megjelenik Tóth Tibor Tudomány, hit, világmagyarázat című könyve (Fókusz kiadó), melynek alapjául a Magyar Tudományban 1998-ban megjelent cikke szolgált. Lektorai Jeszenszky Ferenc, az ÉRTEM alapító tagja és Ruff Tibor, a Hit Gyülekezetének teológusa. Tóth e könyvében következőképpen nyilatkozik az intelligens tervezésről:
Az ID [Intelligent Design - értelmes tervezés] nagy szerepet játszik a szigorúan materialista-ateista tömegek és a közvélemény megszólításában. Legnagyobb eredményeit abban éri el, hogy bibliai kiindulópont nélkül, tudományos konklúzióként is eljuttathat nyitott gondolkodású embereket a világ szellemi eredetének és csodálatos tervezettségének felismeréséhez. Innen már könnyebb eljutni ahhoz, amit a Róm 1,20 keresztény nézőpontból is szemléletesen megvilágít: ahhoz, hogy a Biblia Istenének keze munkájából maga az Alkotó is felismerhető, aki azonos az Intelligens Tervezővel, biztosítva a tervezés és kivitelezés utolérhetetlen összhangját.
Tóth Tibor - Tudomány, Hit, Világmagyarázat (2005)[96]
  • április Az USA-ban zajló Selman kontra Cobb Megyei Iskolakörzet per során – melyhez a körzet iskolaszékének azon döntése vezetett, miszerint az evolúciót tárgyaló tankönyvekre egy figyelmeztető cédulát kell ragasztani, mely szerint az evolúció „csak egy elmélet” és „nem tény”[97] – a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezete (ISKCON) helyi szervezete támogatásáról biztosította az iskolaszéket, a bírósághoz intézett levelében kifejtve, hogy nem érzik úgy, hogy a cédula előnyben részesítené a keresztény vallást saját nézeteikkel szemben.[98]
  • október 26. Klubbeszélgetés a Mindentudás Egyeteme keretében. Résztvevők: Kampis György, Pléh Csaba, Tasi István, Jeszenszky Ferenc. Kampis az index.hu-nak adott 2008-as interjújában a következőképpen nyilatkozik az eseményről:
Volt korábban egy vitaest az akadémián, amin én is részt vettem, ott megjelentek az értelmes tervezettség hívei beszélgetőpartnerként és a közönség soraiban is. Utána a neten és a médiában olyan beállításokkal találkoztunk részükről, hogy nahát, már az akadémiára is bejutottak. Szó sincs erről, az történt, hogy mi voltunk elég hülyék ahhoz, hogy szóba álltunk velük, különben sehova nem jutottak volna. Azt gondolom most, hogy nem kell foglalkozni ezekkel az emberekkel, nem kell nekik teret adni, főjenek a saját levükben.
Kampis György - index.hu, 2008[99]
  • december 20. Az Amerikai Egyesült Államokban véget ér a doveri pandaper.
2006
Tasi István és Mi van, ha nincs evolúció? című könyve. Kiskunhalas, 2007. október 27.
2007
  • Megjelenik Tasi István Mi van, ha nincs evolúció című könyve (Kornétás kiadó).
  • június 8. Az Európa Tanács által kiadott „A kreacionizmus veszélyei az oktatásban” című jelentés az intelligens tervezésről a következőket tartalmazza: „A kreacionizmus semelyik formájában – ilyen például az 'intelligens tervezés' – sem tényekre alapul, nem használ tudományos érvelést és tartalma szánalmasan inadekvát a természettudományos órák számára”[101]
2008
  • március 3. Az MTA – másik 67 ország tudományos akadémiájához hasonlóan[102] – állásfoglalásban nevezi tudományon kívüli elképzelésnek, mely az evolúciós elméletet áltudományos érvelésekkel kritizálja.[103]
  • május A Védikus Tudományok Kutatóközpontja újabb plakátkampányt indít Budapesten.
  • december A Magyar Tudomány c. folyóirat „Az »értelmes tervezettség« hiedelmének boncolgatása…” címszó alatt több cikket is megjelentet a témával kapcsolatban, köztük Tasi István „Tudomány a bíróságon” című írását is.
2009 - Charles Darwin születésének kétszázadik évfordulója
  • Az ÉRTEM tagjai újabb felhívást intéztek az Oktatási Minisztériumhoz. Eredményt ezúttal sem érnek el.[104]
  • Tasi és Hornyánszky A természet IQ-ja című könyve megjelenik angol nyelven (Nature's IQ, Touchstone). Az angol kiadás előszavát Michael Cremo jegyzi.[105]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Azonban az intelligenstervezés-kreacionizmus megjelenését és az intelligenstervezettség-mozgalom megalakulását megelőző Edwards kontra Aguillard perben a Dean H. Kenyon (később a Discovery Institute munkatársa és az intelligens tervezés nézetének képviselője, „fiatal Föld” kreacionista) a következőt nyilatkozza eskü alatt a „teremtéstudományról”:
    „A teremtéstudománynak nem alapvető része a katasztrofizmus, a világméretű özönvíz, a Föld vagy az élet új keletű létrejötte a semmiből (ex nihilo), a [bibliai] fajták koncepciója, vagy más a Teremtés könyvén vagy egyéb vallási szövegen alapuló elképzelés.”
    A per tétje a „teremtéstudomány” állami iskolakban történő oktatása volt. A Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében a „teremtéstudomány” állami iskolákban történő oktatása alkotmányellenes, mivel egy meghatározott vallást igyekszik előnyhöz juttatni. Bővebben lásd az intelligens tervezés története című szócikkben.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sablon:Cite court p. 19
  2. ^ a b c d e Understanding the Intelligent Design Creationist Movement: Its True Nature and Goals. (pdf) A Position Paper from the Center for Inquiry, Office of Public Policy Barbara Forrest. May, 2007.
  3. TalkOrigins Archive: Post of the Month: March 2006, The History of Creationism by Lenny Flank.
  4. ^ a b c d e f g Lenny Flank: Creationism/ID, A Short Legal History. Talk Reason: arguments against creationism, intelligent design, and religious apologetics. (Hozzáférés: 2007. augusztus 18.)
  5. ^ a b c d Sablon:Cite court, Decision January 5, 1982.
  6. Whitcomb, John. „The History and Impact of the Book”, Institute for Creation Research, 2005. szeptember 1. (Hozzáférés ideje: 2007. január 19.) 
  7. ^ a b c d e f Evolution News & Views: Dover Judge Regurgitates Mythological History of Intelligent Design, Discovery Institute, Posted by Jonathan Witt on December 20, 2005 4:43 PM, retrieved 2007-07-01
  8. ^ a b c d e Sablon:Cite court.
  9. Hendren v. Campbell: Decision Against a Creationist Textbook. (Hozzáférés: 2007. november 9.)
  10. ^ a b c d Thomas, The Foundation for Thought and Ethics, Thomas, John A. (July-August 1990), NCSE Reports, 10(4), pp. 18-19.
  11. ^ a b Attie1, Alan D.; Elliot Sober, Ronald L. Numbers, Richard M. Amasino, Beth Cox4, Terese Berceau, Thomas Powell and Michael M. Cox: Defending science education against intelligent design: a call to action. Journal of Clinical Investigation 116:1134–1138. doi:10.1172/JCI28449. A publication of the American Society for Clinical Investigation., 2006. szeptember 1. (Hozzáférés: 2007. július 20.)
  12. ^ a b c d e f g Barbara Forrest testimony
  13. ^ a b c d Daily Kos: Know Your Creationists: Know Your Allies, by DarkSyde, Mar 11, 2006, interview with Barbara Forrest.
  14. Kenyon 'fajták' alatt a „teremtett fajtákat”, az ún. baraminokat érti. A baraminok koncepciója a bibliai teremtéstörténeten alapul, tudományos alapja nincsen.
  15. Edwards v. Aguillard: Affidavit of Creationist Dean Kenyon
  16. Eugenie C. Scott: New Creationist Book On the Way. NCSE Resource. NCSE, 1989. szeptember 1. (Hozzáférés: 2007. augusztus 18.)
  17. ^ a b Darwinian Struggle: Instead of Evolution, A Textbook Proposes `Intelligent Design' --- Who Did the Designing, It Doesn't Say". Wall Street Journal, 1994. november 14.
  18. Buell (1987): Marketing letter from FTE to prospective publishers. NCSE Resource. (Hozzáférés: 2007. augusztus 11.)
  19. ^ a b Edwards v. Aguillard: Amicus Curiae Brief of 72 Nobel Laureates
  20. ^ a b c d e f g h i Design on Trial in Dover, Pennsylvania by Nicholas J Matzke, NCSE Public Information Project Specialist
  21. Kitzmiller kontra doveri iskolaszék (2005) – átirat, október 5., 6.nap.
  22. Sablon:Cite court, pp. 31 – 33.
  23. Kiemelés a szerkesztőtől.
  24. Nick Matzke: NCSE Resource -- 9.0. Matzke (2006): The Story of the Pandas Drafts. National Center for Science Education, 2006. szeptember 1. (Hozzáférés: 2007. november 14.)
    * Nick Matzke: Evolution Education and the Law - Blog Archive - Missing Link discovered!. National Center for Science Education, 2006. szeptember 1. (Hozzáférés: 2007. november 14.)
    * Barbara Forrest: NCSE Resource -- My Role in Kitzmiller v Dover'. National Center for Science Education, 2006. szeptember 1. (Hozzáférés: 2007. november 14.)
  25. ^ a b c Barbara Forrest testimony 2
  26. ^ a b c d Berkeley's Radical Touchstone magazine interviews Johnson
  27. Charles B. Thaxton: In Pursuit of Intelligent Causes: Some Historical Background, 1991. május 6. (Hozzáférés: 2007. október 6.)
  28. ^ a b William Safire. The New York Times. August 21 2005.On Language: Neo-Creo
  29. ^ a b "Position paper on Darwinism", Johnson, Phillip, November 30, 1989
  30. ^ a b A New Tactic for Getting "Creation Science" Into Classrooms? by Molleen Matsumura, NCSE Network Project Director, 1999
  31. ^ a b c Nick Matzke: NCSE Resource. Introduction: Of Pandas and People, the foundational work of the 'Intelligent Design' movement. NCSE, 2004. szeptember 1. (Hozzáférés: 2007. szeptember 24.)
  32. ^ a b The Panda's Thumb: I guess ID really was “Creationism’s Trojan Horse” after all, links to Wayback Machine for pdf.
  33. American Theocracy Bruce Gourley.
  34. Home Page before Nov. 06
  35. Chris Hedges Article
  36. Brande (1989): Science Textbook Adoptions in Alabama: Part I
  37. Religious propoganda in public schools: 'Of Pandas and People': articles from March-April 1990, May-June 1992 and July-August 1994
  38. ^ a b Introduction to NCSE Bookwatch Reviews for Of Pandas and People by Eugenie C. Scott and Gordon E. Uno (1989)
  39. ^ a b c Brande, Scott (Jan – Feb 1990): Science Text Adoptions in Alabama: Part II NCSE Resource
  40. Selling Pandas, Schadewald, Robert J. (Jan-Feb 1991) NCSE Reports, 11(1), pp. 10-11.
  41. ^ a b c d Discovery's Creation An overview of the origin of the intelligent design movement, By Roger Downey, Seattle Weekly, February 1, 2006.
  42. ^ a b c Creationism, Ideology, and Science, by Eugenie C. Scott, New York Academy of Sciences. The Flight From Reason. Volume 775 of the Annals of the New York Academy of Sciences. June 24, 1996.
  43. Evolution as Dogma: The Establishment of Naturalism, Phillip E. Johnson, "A Reply to My Critics" October 1990
  44. ^ a b IVP – Darwin on Trial Publisher (InterVarsity Christian Fellowship/USA) gives publication date of 1st edn. as 1992, 2nd edn. as December 1993
  45. Stephen Jay Gould "Impeaching a Self-Appointed Judge" 1992
  46. Phillip E. Johnson: The Wedge: Phillip Johnson. Touchstone: A Journal of Mere Christianity, 1999. szeptember 1. (Hozzáférés: 2007. szeptember 24.)
  47. ^ a b Challenging Darwin's Myth by Mark Hartwig
  48. ^ a b c d e f Barbara Forrest, The Wedge at Work. Talk Reason, Chapter 1 of the book "Intelligent Design Creationism and Its Critics" (MIT Press, 2001), Retrieved 2007-05-28.
  49. Televangelist Promotes Of Pandas and People Scott, Eugenie C. (Mar-Apr 1992) NCSE Reports, 12(2), p. 19.
  50. Stephen Jay Gould "Impeaching a Self-Appointed Judge" Scientific American (1992)
  51. Creator or Blind Watchmaker? Phillip E. Johnson Reprinted from First Things, January 1993
  52. ^ a b Michelangelo D’Agostino: In the matter of Berkeley v. Berkeley (pdf). Berkeley Science Review pp. 31-35, 2006. (Hozzáférés: 2007. november 3.) (also The Berkeley Science Review: Read: Articles)
  53. The Birth of Intelligent Design "Theory"
  54. The New Pandas: Has Creationist Scholarship Improved? Comments on 1993 Revisions by Frank J. Sonleitner (1994)
  55. Panda Poop by William J. Bennetta, from The Textbook Letter, July-August 1994.
  56. Politicized Scholars Put Evolution on the Defensive Jodi Wilgoren. The New York Times, August 21 2005.
  57. Stephen C. Meyer: Open Debate on Life's Origins: Meyer, Stephen C.. Wall Street Journal, 1993. december 6. (Hozzáférés: 2007. augusztus 27.)
  58. Combating Creationism in a Louisiana School System, by Barbara Forrest, from The Textbook Letter, July-August 1997.
  59. Texas: No Pandas for Plano, Matsumura, Molleen (Jan-Feb 1995), NCSE Reports, 15(1), p. 7.
  60. ^ a b Analysis of the Melvindale Science Curriculum Sub-Committee Book Recommendations October 30, 1998
  61. Excerpts from the ASA Newsletter, Mar/Apr 1995, Vol 37, #2
  62. Numbers, Ronald: Creationism History: Intelligent Design. Counterbalance Meta-Library. Counterbalance Foundation. (Hozzáférés: 2007. július 29.)
  63. ^ a b Kenneth R. Miller: KR Miller's Review of "Darwin's Black Box". Creation / Evolution Volume 16: pp, 36-40, 1996. szeptember 1. (Hozzáférés: 2007. augusztus 28.)
  64. Center for Renewal of Science and Culture. Discovery Institute Press Release, 1996. augusztus 10. (Hozzáférés: 2007. augusztus 28.)
  65. Kansas Evolution Hearings: Jonathan Wells, Bruce Simat, Giuseppe Sermonti, and Ralph Seelke. (Hozzáférés: 2007. augusztus 23.)
  66. Barbara Forrest; Glenn Branch: AAUP: Wedging Creationism into the Academy. Academe Online. American Association of University Professors, 2005. (Hozzáférés: 2007. augusztus 27.)
  67. Biblia. János evangéliuma 1:1. Az 1975. évi újfordítású biblia javított kiadása. A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója. Budapest, 1997. ISBN 9633006902
  68. How the Evolution Debate Can Be Won
  69. AGI GAP Evolution Opponents Hold Congressional Briefing American Geological Institute, May 11, 2000
  70. Interview - Catholic World Report - XXXX 2000
  71. ^ a b Melanie Elsey: Ohio State Science Standards - OHIO. Ohio Roundtable, 2004. március 10. (Hozzáférés: 2007. augusztus 18.)
  72. Dembski, William (2004) The Design Revolution: Answering the Toughest Questions About Intelligent Design. InterVarsity Press. ISBN 0830823751 22.oldal
  73. Critical Analysis of Evolution – Grade 10 (pdf). Ohio State Board of Education, 2004. március 10. (Hozzáférés: 2007. augusztus 18.)
  74. Wichita Eagle, "Scientists Right to Boycott Evolution Hearings," March 30, 2005; "Evolution Hearings Rejected by Scientists," April 12, 2005.
  75. ^ a b c Ronald L. Ecker: Critical Analysis of Evolution. (Or, What Will They Think of Next?). Hodge & Braddock, 2007. (Hozzáférés: 2007. augusztus 17.)
  76. Kitzmiller kontra doveri iskolaszék - 136. oldal.
  77. Dawkins, Richard. „Inferior Design”, New York Times, 2007. július 1. (Hozzáférés ideje: 2007. július 29.) 
  78. Coyne, Jerry. „The Great Mutator”, The New Republic, 2007. július 1. (Hozzáférés ideje: 2007. július 29.) 
  79. Carroll, Sean (2007. július 8.). „Evolution: God as Genetic Engineer”. Science 316 (5830), 1427-8. o. DOI:10.1126/science.1145104. Hozzáférés ideje: 2007. szeptember 19.  
  80. Miller, Kenneth R. (2007. június 28.). Falling over the edge. Nature 447 (7148), 1055 - 1056. o. DOI:10.1038/4471055a.  
  81. Stephen C. Meyer, Scott Minnich, Jonathan Moneymaker, Paul A. Nelson, and Ralph Seelke, Explore Evolution:Stephen C. Meyer, Scott Minnich, Jonathan Moneymaker, Paul A. Nelson, and Ralph Seelke, Explore Evolution: The Arguments for and Against Neo-Darwinism, Hill House Publishers Pty. Ltd., Melbourne and London, 2007, ISBN 0947352473.
  82. About the Authors, Explore Evolution official website
  83. ^ a b When the Base Cracks: Teach the Controversy, Mark Bergin, World Magazine, July 21, 2007.
  84. William A. Dembski and Jonathan Wells, The Design of Life, Foundation for Thought and Ethics, to appear, fall 2007.
  85. The Richard Sternberg Affair, Ed Brayton, Skeptic magazine, April 17th 2008
  86. Magyar Tudomány A tudományok nyitott, szabályozott hiedelemrendszerek - válasz Jeszenszky Ferencnek. Magyar Tudomány, Csányi Vilmos, 1998.05. 602-616. oldal.
  87. ertem.hu Csupán pislogó molekulahalmazok vagyunk? Bartha Andrea riportja a Manifesztum című folyóirat számára. Elérés: 2008. május 15.
    „Mondhatnám, hogy az Intelligens Tervező szándéka lehetett, hogy az útjaink keresztezték egymást. Különböző publikációkban már olvastuk egymás írásait; például a Magyar Tudomány folyóiratban találkoztam prof. Tóth Tibor informatikus cikkével - ez még 1998-ban történt -, aki a Miskolci Egyetem Informatikai Intézetének igazgatója. Ő írt egy bátor hangvételű ismertetést az intelligens tervezés elméletéről. Igazi csoda volt számomra, hogy a Magyar Tudomány ezt le is közölte. Felvettem vele a kapcsolatot, majd általa ismerkedtem meg például Dr. Jeszenszky Ferenc fizikussal és Dr. Szentpétery Péterrel, aki evangélikus lelkész és egyetemi docens, vagy Szabó Attila biológia-rajz szakos tanárral. Azután elhatároztuk, hogy ha már van egy közös nevezője a mondanivalóknak, akkor ezt ismertessük meg a világgal.”
  88. The Unity of the Spirit - Evolution, Intelligent Design, and Creation - Ferenc Jeszenszky. Elérés: 2008. május 4.
    „Creation science has shown that the biblical description of the events accords much more with the observable data then evolutionism”
    „A teremtéstudomány megmutatta, hogy az események bibliai leírása jobban illeszkedik a megfigyelésekhez, mint az evolucionizmus.”
  89. Szentpétery Péter: „Hol voltál...?” (Miért nem fogadom el az evolúciót). Iskolakultúra, 1996/10
  90. ^ a b Tasi István (szerk.). A tudomány felfedezi Istent. Budapest: Aeternitas Irodalmi Műhely, 21-22. o. ISBN 9632163176 (2004) 
  91. Tasi István. Ahol megáll a tudomány. Somogyvámos: LAL Kiadó, a Bhaktivedanta Kulturális és Tudományos Intézet közreműködésével, 277-279. o. ISBN 963-86034-1-0 (1999) 
  92. Szentpétery Péter: „Alkotásaink értelmes vizsgálata”. Theologiai Szemle, 2001. 44. évfolyam 2. szám 76-84. oldal
  93. Nyílt levél az Oktatási Miniszterhez. 2003. Elérés: 2008. március 9.
    „[...]elengedhetetlennek tartjuk, hogy az alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények tankönyvei az evolúcióelmélet hiányosságairól is tegyenek említést, valamint a felsőbbrendű, intelligens alkotó alternatíváját az evolúcióval egyenrangú lehetőségként ismertessék a hallgatókkal.”
  94. Intelligens tervezettség konferencia 2003. március.
    „A konferencia előadói már jó előre egy merész nyílt levelet fogalmaztak meg az oktatási miniszter részére. Ebben arra kérik, hogy tegyen lépéseket, hogy az iskolákban ne csak az evolúciót, hanem az intelligens tervezés elméletét is oktassák.”
  95. Tóth, Tibor. Tudomány, Hit, Világmagyarázat. Focus, 176-177. o. ISBN 963-9468-40-1 (2005) 
  96. A cédula szövege angol nyelven a következő:
    „This textbook contains material on evolution. Evolution is a theory, not a fact, regarding the origin of living things. This material should be approached with an open mind, studied carefully, and critically considered.
    Approved by Cobb County Board of Education Thursday, March 28, 2002”
  97. Selman v. Cobb County School Distinct, No. 05-10341-I. „Az atlantai ISKCON érdekelt ezen fellebbezés kimenetelében, mivel általánosan érdekelt a vallás és vallászabadság kérdéseiben […] Az atlantai ISKCON nem érzi úgy, hogy a cédula előnyben részesítené a kereszténységet a védikus vagy hindu nézőponttal szemben.”
  98. index.hu A tudás nem demokratikus. Interjú Kampis Györggyel. 2008. július 1. Elérés: 2009. március 17.
  99. index.hu Vajda Gábor - Krisnával a szkepszis ellen. 2005. március 11.
  100. The dangers of creationism in education. Európa Tanács. (Hozzáférés: 2007. augusztus 3.)
  101. ncseweb.org InterAcademy Panel - IAP Statement on the Teaching of Evolution. 2006. június 21. Elérés: 2009. március 22.
  102. A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének állásfoglalása a darwini evolúciós elmélet védelmében. 2008.március 3. Részlet:
    „A Magyar Tudományos Akadémia - hasonlóan 67 ország tudományos akadémiáihoz, köztük az egyik elsőként megszólaló Royal Society-hez - elhatárolódik azoktól a tudományon kívüli elképzelésektől (például Intelligent Design), amelyek a darwinizmus tudományosan megalapozott állításait támadják, eltorzítják, illetve áltudományos érvelésekkel kritizálják.”
  103. MR1 Krónika 2009. február 9.
  104. Hornyánszky Balázs, Tasi István. Nature's I.Q.. Badger, CA: Torchlight Publishing. ISBN 978-0-9817273-0-1 (2009)