Értelmes tervezettség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Értelmes tervezés szócikkből átirányítva)

Az értelmes vagy intelligens tervezettség (angolul: intelligent design) az a nézet, mely szerint a világegyetem és az élővilág bizonyos jellegzetességei leginkább egy intelligens ok által magyarázhatók, s nem olyan irányítatlan folyamatokkal, mint például a természetes szelekció.[1][2] Az intelligens tervezés a teleológiai istenérv modern változata azzal a módosítással, hogy nem tesz kijelentéseket a tervező természetéről vagy kilétéről, ezzel próbálván elkerülni a kreacionizmus, mint természettudomány oktatását megtiltó pereket.[3][4][5] [6] Ismert hirdetői – akik az amerikai Discovery Institute nevű konzervatív keresztény agytröszttel állnak kapcsolatban[7][8] – úgy gondolják, az intelligens tervező a kereszténység Istene.[9][10] A nézet szószólói szerint az intelligens tervezés tudományos elmélet.[11] Nézetük szerint szükséges a tudomány definíciójának módosítása, hogy elfogadjon természetfeletti magyarázatokat.[12][13] A tudományos közösség egyértelmű véleménye szerint az intelligens tervezés nem tudomány, hanem áltudomány.[14][15][16][17] Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiája közleményében kifejtette, hogy az intelligens tervezés (valamint más, az élet vagy a fajok eredetét természetfeletti beavatkozással magyarázó nézetek) nem tekinthetők tudományos elméletnek, mert állításaik tudományos módszerek segítségével nem ellenőrizhetők, feltevéseik tekintélyen, kinyilatkoztatáson és vallási tételeken nyugszanak.[18] Az intelligens tervezést a Magyar Tudományos Akadémia is áltudománynak minősítette állásfoglalásban.[19]

Az intelligens tervezés az 1987-es Edwards kontra Aguillard per döntésének következményeként jött létre, mely szerint a kreacionizmus állami iskolákban történő oktatása megsérti az USA alkotmányának az állam és egyház szétválasztásáról rendelkező első kiegészítését, mivel egy bizonyos vallást igyekszik előnyhöz juttatni. A kifejezés először az 1989-ben megjelent Of Pandas and People („Pandákról és emberekről”) című könyvben tűnt fel.[20] A könyvet kiadója a középiskolai biológiaoktatás kiegészítő tankönyvének szánta. A Pandák több kiadása mellett az 1990-es években számos más az intelligens tervezésről szóló könyv is megjelent. Az évtized közepére az intelligens tervezés szószólói a Discovery Institute köré csoportosultak, s célul tűzték ki az intelligens tervezés nézetének felvételét a közoktatás természettudományos tantervébe.[21] A Discovery Institute Center for Science and Culture nevű részlege központi szerepet játszott az intelligenstervezés-mozgalom szervezésében és anyagi támogatásában. A 90-es évek végére és a 2000-es évek elejére a ez a mozgalom egyre inkább láthatóvá vált, tevékenysége a 2005-ös Kitzmiller kontra doveri iskolaszék perrel érte el csúcspontját.[7]

A doveri pandaperként ismertté vált[22] ügyben középiskolás diákok szüleinek egy csoportja igyekezett megváltoztatni az iskolakörzet tantervét oly módon, hogy az az intelligens tervezést, mint az „élet eredetét magyarázó”, evolúcióval szembeni alternatív tudományos elméletet is tartalmazza. A per döntése alapján az iskolaszék intelligens tervezéssel kapcsolatos szabályzása megsértette az USA alkotmányának első kiegészítésének az állam és egyház szétválasztásáról rendelkező cikkelyét. Az ítélet továbbá kimondta, hogy az intelligens tervezés nem tudomány, s képtelen megkülönböztetni magát kreacionista, így vallásos elődeitől .[23]


Az értelmes tervezés nézete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az értelmes tervezést hívei az evolúció elméletének tisztán naturalista változataival szembeni alternatívaként mutatják be. Kinyilvánított céljuk olyan empirikus bizonyítékok felkutatása, amelyek szerint a földi élet egy értelmes tervező vagy tervezők tevékenysége nyomán jött létre. William Dembski, az értelmes tervezés egyik vezető egyénisége szerint az alapvető állításuk az, hogy „léteznek olyan természeti rendszerek, amelyek nehezen magyarázhatóak cél nélküli erők eredményeképpen és olyan tulajdonságokat hordoznak, amelyek jelenlétéből minden más esetben valamilyen intelligencia jelenlétére következtetnénk”.

Az értelmes tervezés hívei azt állítják, hogy az értelem jegyeinek bizonyítékait kutatják. Az általuk leggyakrabban példaként felhozott ilyen jelek az egyszerűsíthetetlen komplexitás, az információs mechanizmusok és a specifikus komplexitás. Sokan közülük úgy gondolják, hogy az élő szervezetekben több ilyen jel is megfigyelhető, amiből arra következtetnek, hogy az élet bizonyos aspektusai megtervezettek. Ez ellentmond a jelenleg uralkodó tudományos elméleteknek, amelyek a világot fizikai folyamatok révén – mint amilyen a „véletlenszerű” mutáció és a természetes kiválasztódás – magyarázzák. A tervezettség hívei azt állítják, hogy bár lehetséges, hogy nem tudunk megfigyelni az „értelmes tervező”-re vonatkozó közvetlen bizonyítékokat, ám hatását a természetre már észlelni tudjuk.

Dembski a Signs of Intelligence (Az értelem jelei) című, 2001-ben megjelent könyvben így ír: „Támogatói úgy tekintenek az értelmes tervezésre, mint olyan tudományos programra, amely az értelmes okok hatásait vizsgálja. Figyeljünk arra, hogy az értelmes tervezés az értelmes okok hatásait, nem pedig magukat az értelmes okokat kutatja.”


Az értelmes tervező koncepciójának eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filozófusok évezredeken át gondolták úgy, hogy a természetben megfigyelhető komplexitás egy tudatos természeti, vagy természetfeletti tervezőt vagy teremtőt feltételez.

Az univerzum részeként működő tervező gondolatának legkorábbi írásos nyoma a görög filozófiából maradt fenn. Platón (kb. i. e. 427-347) Timaiosz című művében egy világteremtő demiurgoszról ír, aki már létező anyagból hozza létre a kozmoszt. Arisztotelész (kb. i. e. 348-322) a Metafizikában szintén ír a kozmosz teremtőjéről, akit az Első Mozgatónak nevez.

Ez a fajta gondolatmenet később a teleológiai istenérvként vált ismertté. Egyik leghíresebb megfogalmazása Aquinói Szent Tamás Summa Thelogiae című művéből származik (13. sz.), ahol a tervezettség az általa említett öt istenérv egyike. Másik széles körben ismert változata William Paley 1802-es könyvében leírt órásmester-analógia, melyet az intelligens tervezés hívei a mai napig használnak érvelésükben.

Az 19. században az ilyen érvek vezettek el az ún. természeti teológia kialakulásához, melynek célja a biológia tanulmányozása volt, hogy azáltal megértsék „Isten gondolatait”. Ez a mozgalom hajtotta a fosszíliák és más biológiai nyomok gyűjtése iránti szenvedélyt, ami végül Darwin elméletéhez vezetett a fajok eredetéről.

Az intelligens tervezés gondolata a 20. század során a természeti teológia újrafogalmazásának tekinthető. Ahogy az evolúciós elmélet térnyerésével egyre több természeti jelenséget volt képest megmagyarázni, az addig a tervezés bizonyítékainak tekintett példák folyamatosan változtak ám az eredeti érv változatlan maradt: a bonyolult rendszerek tervezőt igényelnek. A múltban emlegetett példák a szem (látórendszer) és a tollakkal borított szárny voltak, míg a manapság a tervezőt igénylő biológiai rendszerekre felhozott példák elsősorban biokémiaiak: a fehérjék működése, véralvadás és a baktériummotorok. (Lásd: egyszerűsíthetetlen komplexitás).

Az intelligens tervezés szándékosan nem azonosítja, hogy ki is a tervező – csak annyit állít, hogy ilyen létezik. Az intelligens tervezés híveinek többsége számára azonban a tervező nem más, mint a (legtöbbször keresztény) vallás Istene.

Az értelmes tervezésről folyó vita[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyszerűsíthetetlen komplexitás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyszerűsíthetlen komplexitás példájaként használt egérfogó

Az intelligens tervezés kontextusában Michael Behe vezette be az egyszerűsíthetetlen komplexitás fogalmát, melyet a következő módon határozott meg:

…egy olyan rendszer, mely számos, egymáshoz jól illeszkedő, egymással kapcsolatban álló elemből épül fel, melyek mind hozzájárulnak a rendszer alapvető funkciójához, oly módon, hogy akár egy elemet is kiemelve a rendszerből, az a továbbiakban effektíve nem képes ellátni a funkcióját (Behe, Molecular Machines: Experimental Support for the Design Inference)

A koncepció szemléltetésére Behe az egérfogó példáját használja. Egy egérfogó számos egymással kölcsönhatásban lévő darabból áll – ilyen a talp, a rugó, illetve az állatra lecsapó drótkeret – melyek közül a szerkezet működéséhez valamennyinek jelen kell lennie. Bármelyik eltávolítása azzal jár, hogy az egérfogó nem tudja ellátni a feladatát. Ez a megközelítés azonban figyelmen kívül hagyja azt, hogy az evolúció során a szervek funkciója is megváltozhat, ahogy egy "egyszerűsített" egérfogó nem működhet egérfogóként, de például csipesznek alkalmas lehet.

Az intelligens tervezés támogatói szerint a természetes kiválasztódás nem hozhatott létre egyszerűsíthetetlen komplexitású rendszert, mivel maga a funkció, amin a kiválasztódás végrehajtódhatna, csak akkor jelenik meg, mikor már valamennyi alkatrész a helyén van.

A Behe által eredetileg példaként felhozott biológiai rendszerek, amelyek szerinte[24] egyszerűsíthetetlenül bonyolultak: az E. coli baktériumok ostora, a véralvadás, cilia és az adaptív immunrendszer. Ezekkel kapcsolatban azonban rendelkezésre állnak meggyőző modellek és bizonyítékok, amelyek szerint a rendszer lépésről lépésre alakultak ki, úgy, hogy minden lépés szelekciós előnnyel járt.

A kritikusok rámutatnak, hogy az egyszerűsíthetetlen komplexitás érve azzal a feltételezéssel él, hogy a rendszerben jelenleg meglévő szükséges elemek mindig is szükségesek voltak és emiatt nem lehetséges, hogy nem egyszerre, hanem egymás után jelentek meg. Azzal érvelnek, hogy valami, ami kezdetben pusztán előnyös, később nélkülözhetetlenné válhat, ha a rendszer más komponensei megváltoznak.

Egy további érvük, hogy az evolúciós folyamatok során meglévő részek átalakulhatnak, vagy el is tűnhetnek a rendszerből. Ezt nevezik néha „állványzat” analógiának is , mely szerint építés közben egy állványzat megtarthat egy egyszerűsíthetetlenül bonyolult építményt (például egy készülő boltívet), ám annak elkészültével az állványzat eltávolítható, és az építmény már képes lesz önállóan megmaradni, funkcióját betölteni.

Hermann J. Muller amerikai genetikus már 1918-ban megjósolta, hogy az evolúció ezen az úton egyszerűsíthetetlenül bonyolultnak tűnő rendszereket eredményez.[25] (Muller az interlocking complexity, összekapcsolt komplexitás kifejezést használta.)

Specifikált komplexitás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Finomhangolt univerzum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A finomhangolt univerzum elmélet szerint az élethez szükséges feltételek az univerzumban csakis az univerzális fizikai konstansok erősen behatárolt értékei mellett jöhetnek létre. Ha ezen konstansok közül bármelyik is csak minimálisan eltérő értékű, az élet a ma ismert formájában nem alakulhatott volna ki. Ezt az elméletet gyakran hozzák fel a kreacionista világnézet mellett, azzal érvelve, hogy a konstansok ilyen pontos és az élet kialakulásához éppen megfelelő értéke nem jöhetett létre magától, így az univerzum keletkezése egy intelligens tervezőt kíván, aki képes lehetett előre beállítani a megfelelő értékeket.

Tudományos szempontból túl keveset tudunk ezen konstansok eredetéről és kialakulásáról ahhoz, hogy bármilyen következtetést levonhassunk. Abban sem lehetünk biztosak, hogy egyáltalán felvehetnek más értékeket. Az ugyanis, hogy valamit képesek vagyunk kvantifikálni, még nem jelenti azt, hogy az bármi más értéket is felvehet.[26] Emellett természetesen a tudományos közösség is tisztában van a konstansok létezésével és az univerzumra gyakorolt hatásukkal, és több hipotézis is született arról, hogy mi okozhatja ezt a látszólag nagyon valószínűtlen kozmikus egybeesést.

  • Multiverzum: Ez a megközelítés több, a miénktől függetlenül létező univerzumot feltételez, melyekben az univerzális konstansok értéke véletlenszerűen alakul ki. Elméletileg végtelen sok univerzum létezhet, így elkerülhetetlen, hogy néhányban megfelelőek legyenek a feltételek az élet kialakulásához. A mi univerzumunk természetesen ezen kevesek közé tartozik, hiszen itt vagyunk. Bár ez a hipotézis egyszerűnek és logikusnak hangzik, sok tudós azt is kétségbe vonja, hogy egyáltalán tudományos elképzelésnek tekinthető-e, hiszen a szóban forgó univerzumok a miénken kívül helyezkednek el, s így kétséges, hogy valaha képesek leszünk bizonyítékot találni a létezésükre.
  • Termékeny univerzum: Az elmélet Lee Smolin amerikai elméleti fizikus nevéhez fűződik. Lényegében azt mondja ki, hogy egy összeomló fekete lyuk egy új univerzum születését vonja magával a "túloldalon", melynek fizikai állandói kissé eltérnek a "szülő" univerzumétól. Így minden univerzum annyi újnak ad életet ahány fekete lyuk volt található benne. Ezzel gyakorlatilag a biológiai evolúcióhoz hasonló változás játszódik le ahogyan az univerzumok újakat hoznak létre, ezért néha Kozmikus Természetes Szelekciónak is nevezik.
  • Ekpyrotikus univerzum: Az ekpyrotikus ("tűzből lett") univerzum egy kozmológiai modell, alternatív a kozmikus inflációs paradigmára.

További hipotézisek is léteznek, többségük bonyolult fizikai számításokon és modelleken alapszik.

Az értelmes tervezés mozgalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az „ék” stratégia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Discovery Institute „ék” stratégiát (wedge strategy) tárgyaló dokumentuma, melyet eredetileg szponzorok megnyerésére szántak, véletlenül került nyilvánosságra. A dokumentum kijelenti:

„a feltételezés, mely szerint Isten a maga képére teremtette az embereket, olyan alap, amelyre az egész nyugati civilizáció épült”

Az stratégia céljai a következőek:

  1. „A tudományos materializmus és destruktív erkölcsi, kulturális és politikai örökségének legyőzése.”
  2. „A materialista magyarázatok felváltása azzal a teista meggyőződéssel, mely szerint a természetet és az embereket Isten teremtette.”

Az intelligens tervezés mozgalmának kritikusai szerint a dokumentum és az abban megfogalmazott stratégia rávilágítanak arra, hogy a mozgalmat vallási illetve politikai ideológiai célok motiválják és szántszándékkal homályosítják el a nyilvánosság előtt valódi programjukat.

1992-ben Johnson így írt:

„[Az ék stratégia] célja meggyőzni az embereket arról, hogy a darwinizmus eredendően ateista, eltolva így a vitát a kreacionizmus vagy evolúció kérdése felől az Isten létezése vagy nemlétezése kérdése felé. Ettől a ponttól az embereknek bemutatjuk a Biblia 'igazságát' és 'a bűn kérdését' és végül 'bemutatjuk nekik Jézust.'” [27] „Darwinism: Science or Philosophy”

Irodalomjegyzék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Discovery Institute - Center for Science and Culture: Questions about Intelligent Design. Elérés: 2008. május 8.
    „The theory of intelligent design holds that certain features of the universe and of living things are best explained by an intelligent cause, not an undirected process such as natural selection.”
  2. IDEA - Intelligent Design and Evolution Awareness Center: Intelligent Design Theory in a Nutshell. Elérés: 2008. május 8.
    „The theory of intelligent design holds that certain features of the universe and living things are best explained by an intelligent cause, and are not the result of an undirected, chance-based process such as Darwinian evolution.”
  3. Kitzmiller kontra doveri iskolaszék (2005) - Context pg. 32 ff:
    „A Pandák Edwards-per előtti és az az utáni változatát összehasonlítva három bámulatba ejtő dologra lehetünk figyelmesek: (1) a teremtéstudomány definíciója a korai vázlatokban megegyezik az intelligens tervezés definíciójával; (2) a teremtés [creation] szó változatait (kreacionizmus és kreacionista), melyek kb. 150-szer szerepeltek, szándékosan és szisztematikusan »intelligens tervezés« kifejezésre cserélik; és (3) ezen változtatások nem sokkal az Edwards-rer után történtek, melyben a Legfelsőbb Bíróság a teremtéstudományt vallásosnak ítélte, s úgy döntötte, nem tanítható a közoktatás természettudományos óráin.”
    • hivatkozás:
    Edwards kontra Aguillard (1987) - 578. oldal
    „Louisiana állam »Kreacionizmus-törvénye« megtiltja az evolúció oktatását, ha azt nem kíséri a »teremtéstudomány« bemutatása.[…]
    [Ez a] törvény érvénytelen, mivel sérti az alkotmány első kiegészítésének az állam és egyház szétválasztásáról rendelkező cikkelyét (Establishment Clause) azáltal, hogy nem rendelkezik tisztán szekuláris céllal. […]
    [Ez a] törvény megengedhetetlenül előnyhöz juttatja a vallást azáltal, hogy támogatja azt a vallásos hitet, miszerint egy természetfeletti lény teremtette az emberiséget. […]”
  4. Kitzmiller kontra doveri iskolaszék - Döntés, 24. oldal:
    „Az intelligens tervezés nem egy új tudományos érvelés, hanem egy igen régi Isten létezése melletti érvelés. [John Haught teológus, a vád tanúja] visszavezette ezt az érvelést legalább a 13. századi Aquinói Szent Tamásig, aki az érvelést szillogizmus formájában fogalmazta meg: »Ahol összetett tervezés létezik, ott léteznie kellett egy tervezőnek - A természet összetett - Így a természetnek kellett legyen egy intelligens tervezője.«”
    „Ezt az érvelést a 19. században Paley tiszteletes továbbfejlesztette, s a védelem tanúi, Behe és Minnich elismerték, hogy az intelligens tervezés melletti érvük, »a részek célszerű elrendezése« megegyezik Paley tervezés mellett felhozott érvével”
    „Az egyetlen szembetűnő különbség a Paley által felhozott érvek és az intelligens tervezés érvei között – mint azt a védelem szakértő tanúi, Behe és Minnich kifejtették –, hogy az intelligens tervezés »hivatalos álláspontja« nem ismeri el, hogy a tervező Isten. Azonban, mint Dr. Haught vallomásában kifejtette, bárkinek, aki a nyugati vallási gondolattal tisztában van, annak azonnal nyilvánvalóvá válik az összefüggés, hogy a taktikai okokból meg nem nevezett tervező Isten.”
  5. Forrest, Barbara: Understanding the Intelligent Design Creationist Movement: Its True Nature and Goals. A Position Paper from the Center for Inquiry, Office of Public Policy. Center for Inquiry, Inc., 2007. május. (Hozzáférés: 2007. augusztus 6.).
    „Mint korábban kifejtésre került, az intelligens tervezés egyenes ági leszármazottja a kreacionizmus korábbi változatainak. Az Edwards-per után a kreacionisták egy csoportja úgy döntött, magáévá teszi az »intelligens tervezés« terminológiáját annak érdekében, hogy megkísérelje megkerülni a Legfelsőbb Bíróság ezen döntését.”
  6. Catholic World Report: A New Scientific Revolution. Benjamin Wiker. 2000. július. Elérés: 2008. május 8.
    Catholic World Report: Tehát a kreacionizmus megelőzte a modern intelligenstervezés-mozgalmat?
    Dean H Kenyon: Igen. A tudományos kreacionizmus – melynek modern fázisa a korai 1960-as években kezdődött – valójában az intelligens tervezés mozgalmának egyik intellektuális előzménye.
  7. ^ a b Kitzmiller kontra doveri iskolaszék (2005) - Barbara Forrest vallomása, átirat, 6.nap, október 5.
    Kérdés: A Discovery Institute a vezető szerepet játszott az intelligenstervezés-mozgalomban?
    Válasz: Igen, a Discovery Institute Center for Science and Culture nevű részlege.
    Kérdés: És majdnem minden személy, aki részt vesz az intelligenstervezés-mozgalomban, kapcsolatban áll a Discovery Institute-tal?
    Válasz: Minden vezető, igen.
    „A Discovery Institute az ideológiai és stratégiai gerince a természettudományos oktatás felett kitört hadjáratoknak az iskolaszékekben és az állami fővárosokban szerte az országban.”
    „Az intelligenstervezés-mozgalmat aktivisták egy kis csoportja irányítja a Discovery Institute Center for Science and Culture (régebben: Center for the Renewal of Science and Culture) nevű részlegéből (Seattle, Washington állam).”
    „Gilder ugyancsak társalapítója a Discovery Institute nevű seattle-i agytrösztnek, mely 1991-ben alakult. Az intézet, mely konzervatív társadalompolitikát hirdet, vezető szerepet foglalt el az intelligenstervezés-mozgalomban, leginkább a Center for Science and Culture nevű részlegén keresztül.”
    Ki kicsoda? Az intelligens tervezés szószólói: Michael Behe, William Dembski, Stephen Meyer, Jay W. Richards, Jonathan Wells. A dokumentum mindegyiküket a Discovery Institute munkatársaiként jegyzi.
    „Az intelligens tervezés mozgalmának motorja a Discovery Institute.”
  8. Science and Policy: Intelligent Design and Peer Review. American Association for the Advancement of Science, 2007. október 30. (Hozzáférés: 2007. július 19.)
    „Stephen Meyer […] a Discovery Institute Center for Science and Culture (DI/CSC) nevű részlegének igazgatója, mely az intelligens tervezés első számú intézményesített szószólója.”
  9. Kitzmiller kontra doveri iskolaszék (2005) - Ítélet, 26. oldal
    „Az intelligens tervezés vezető szószólóinak írásai felfedik, hogy az érvelésükben alapul vett tervező a kereszténység Istene.”
    Válogatott írások és idézetek az intelligens tervezés támogatóitól Brian Poindexter, 2003. Horse's Mouth.
  10. Top Questions about intelligent design. Discovery Institute. (Hozzáférés: 2007. május 13.)
    „A Center for Science and Culture a Discovery Institute egy programja, mely támogatja [… azon] kutatókat, akik az intelligens tervezés néven ismert tudományos elméleten dolgoznak. […]”
    „A kreacionizmustól eltérően az intelligens tervezés tudományos elmélete agnosztikus a tervezés forrásának tekintetében[…]” (kiemelés hozzáadva)
  11. NewScientist Astrology is scientific theory, courtroom told 2005. október 19. elérés: 2008. március 26.
    „Az asztrológia tudományos elméletnek számítana, ha azon kritériumok mentén ítélnénk meg, mint azt az intelligens tervezés jól ismert szószólója teszi annak igazolására, hogy az intelligens tervezés tudomány - derült ki kedden egy mérföldkőnek számító amerikai tárgyaláson. A keresztkérdezés során az intelligens tervezés ismert szószólója, Michael Behe, a pennsylvaniai Bethlehemben található Lehigh University biokémikusa elismerte, hogy az »elmélet« definíciója az ő értelmezésében elég tág ahhoz, hogy az asztrológiát is magába foglalja.”
  12. Stephen C. Meyer and Paul A. Nelson, CSC – Getting Rid of the Unfair Rules, A book review, Origins & Design. 1996. május 1.Elérés: 2007. május 20.
    „Az intelligens tervezés vesz egy természeti jelenséget, és ahelyett, hogy elfogadna vagy keresne egy természetes magyarázatot, amellett érvel, hogy a magyarázat természetfeletti.”
    „Először is, a védelem szakértője, Fuller professzor egyetértett abban, hogy az intelligens tervezés a igyekszik megváltoztatni a »tudomány alapszabályait«, továbbá a védelem fő szakértője, Behe professzor elismerte, hogy az ő tudomány-definíciója, melyet az intelligens tervezés kielégít, az asztrológiát is magában foglalja. A védelem másik szakértője, Minnich professzor elismerte továbbá, hogy ahhoz, hogy az intelligens tervezés tudomány lehessen, a tudomány alapvető szabályainak megváltoztatására lenne szükség, hogy természetfeletti erőket is számításba vegyen.”
  13. National Center for Science Education Defending the Teaching of Evolution in the Public Schools - az intelligens tervezést áltudományosnak minősítő számos szervezet listája.
  14. Science and Creationism: A View from the National Academy of Sciences pp. 25. National Academy of Sciences, 1999. október 30
  15. Royal Society statement on evolution, creationism and intelligent design. Royal Society, 2006. április 11. (Hozzáférés: 2008. január 28.)
  16. American Association for the Advancement of Science AAAS Denounces Anti-Evolution Laws American Association for the Advancement of Science News, February 19 2006.
    „a tudományos közösségben nincs említést érdemlő vita az evolúció érvényességéről”, továbbá „az evolúció a modern tudomány egyik legrobosztusabb és legszélesebb körben elfogadott alapelve”.
  17. National Academy of Sciences, 1999 Science and Creationism: A View from the National Academy of Sciences, Second Edition. Részlet:
    „A kreacionizmus, az intelligens tervezés és más, az élet vagy a fajok eredetét természetfeletti beavatkozással magyarázó állítások nem tudományos elméletek, mivel tudományos módszerekkel nem ellenőrizhetők. Ezen nézetek a megfigyelésekből nyert adatokat tekintélyen, kinyilatkoztatásokon vagy vallásos hiten alapuló állításoknak rendelik alá. Az állításaik alátámasztása használt irodalom nagyrészt saját szószólóik specifikus publikációira korlátozódik. Ezen publikációk nem kínálnak új adatmegjegyztükok, új értelmezések vagy korábbi feltételezések hibáinak bemutatásának fényében megváltoztatható hipotéziseket. Ez ellentétben áll a tudománnyal, melyben minden hipotézis vagy elmélet esetében mindenkor fennáll a lehetősége az elvetésnek vagy változtatásnak új ismeretek fényében.”
  18. MTA.hu A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének állásfoglalása a darwini evolúciós elmélet védelmében. 2008.március 3. Részlet:
    „A Magyar Tudományos Akadémia - hasonlóan 67 ország tudományos akadémiáihoz, köztük az egyik elsőként megszólaló Royal Society-hez - elhatárolódik azoktól a tudományon kívüli elképzelésektől (például Intelligent Design), amelyek a darwinizmus tudományosan megalapozott állításait támadják, eltorzítják, illetve áltudományos érvelésekkel kritizálják.”
  19. Kitzmiller kontra doveri iskolaszék - 31 – 33. oldal.
    „A per során bemutatott bizonyítékok demonstrálják, hogy az intelligens tervezés nem más, mint a kreacionizmus utódja. Az intelligens tervezés kreacionista természetének talán a legerősebb bizonyítéka a Pandák nevű könyvnek – annak a könyvnek, amit a doveri kilencedik évfolyamos diákoknak szántak – a története és származása. […]
    A Pandák szerzői Dean Kenyon és Percival Davis, mindketten ismert kreacionisták, megalkotásában a fiatal Föld kreacionista Nancy Pearcy is közreműködött.
    A bizonyítékok súlya tisztán mutatja, hogy – mint megjegyeztük – a »creation« (teremtés) szó »intelligent design« (intelligens tervezés) kifejezésre történő szisztematikus cseréje valamikor 1987-bent történt, a Legfelsőbb Bíróság lényeges ítélete után az Edwards-perben. Ez a lehengerlő bizonyíték erősen alátámasztja a felperesek feltevését, miszerint az intelligens tervezés újracímkézett kreacionizmus.”
  20. Media Backgrounder: Intelligent Design Article Sparks Controversy Discovery Institute. September 7, 2004.
  21. TalkOrigins - Kitzmiller v. Dover Area School District. Utolsó frissítés: 2006. október 28. Elérés:2008. május 7.
    „[…]the Kitzmiller, et al. v. Dover Area School District federal court case sometimes called "Scopes II" or the "Dover Panda Trial" by the media.”
  22. Kitzmiller kontra doveri iskolaszék - Konklúzió, 136. oldal
    „[…] az iskolaszék intelligens tervezéssel kapcsolatos szabályzása megsérti az USA alkotmányának első kiegészítésének az állam és egyház szétválasztásáról rendelkező cikkelyét (Establishment Clause). Ezen döntés meghozatalában megvizsgáltuk azt az alapvető kérdést, hogy tudomány-e az intelligens tervezés. Arra a következtetésre jutottunk, hogy nem az, mi több, az intelligens tervezés nem képes megkülönböztetni magát kreacionista, így vallásos elődeitől.”
  23. Ezen biológiai rendszerek egyszerűsíthetetlen bonyolultsága vitatott. Lásd Kitzmiller 76–78. o. vagy Ken Miller előadásának 39:30-51:20 szakaszát
  24. Genetic variability, twin hybrids and constant hybrids, in a case of balanced lethal factors, 463. o.
  25. például "Egy meg egy miért pont kettő?", "pi miért 3,14?" stb.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Michael J. Behe: Darwin fekete doboza Harmat kiadó, 2002. ISBN 963-9148-73-3
  • Tasi István (szerk.): A tudomány felfedezi Istent / intelligens tervezés – az evolúcióelmélet új riválisa Felsőörs, Aeternitas Irodalmi Műhely – Értelmes Tervezettség Munkacsoport, 2004. ISBN 963-216-317-6
  • William A. Dembski (Ed.), James M. Kushiner (Ed.) Signs of Intelligence: Understanding Intelligent Design, Brazos Press, 2001. ISBN 1-58743-004-5

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]