Ugrás a tartalomhoz

„Depresszió (betegség)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Források: hazipatika.com -ki. Ind.: ismeretlen, fel nem tűntetett szerzős, népszerű egészségügy tém. weboldal cikke nem megfelelő forrás egy tudományos/szakmai info. esetében
→‎A gyógyszeres kezelést ellenzők érvei: +antidepresszáns visszavonási tünetegyüttes +forr.:Lejoyeux, M., et al. (1996). Antidepressant withdrawal syndrome. CNS drugs, 5(4), 278-292.
48. sor: 48. sor:
=== A gyógyszeres kezelést ellenzők érvei ===
=== A gyógyszeres kezelést ellenzők érvei ===
A depresszió gyógyszeres kezelését kategorikusan ellenzők a következőket állítják, leginkább alaptalanul:
A depresszió gyógyszeres kezelését kategorikusan ellenzők a következőket állítják, leginkább alaptalanul:
* Az antidepresszánsok [[addikció]]t ([[függőség]]et) okoznak.{{forr|2016 szeptemberéből}} Az elvonáskor jelentkező tünetegyüttest a szakirodalomban antidepresszáns visszavonási tünetegyüttesnek (angolul Antidepressant withdrawal syndrome) nevezik. A tünetek, melyek az antidepresszáns elvonást követhetik: Influenza-szerű tünetek, gasztrointesztinális tünetek, szívritmuszavarok, szorongás, alvászavarok, mozgási rendellenességek, mánia vagy hipománia, pánikrohamok és delírium.<ref name="doi10.2165/00023210-199605040-00006}">{{cite journal |author= Lejoyeux, M., Adès, J., Mourad, S., Solomon, J., & Dilsaver, S.|title= Antidepressant withdrawal syndrome. |url= http://link.springer.com/article/10.2165/00023210-199605040-00006 |journal= CNS drugs, |volume= 5 |issue=4 |pages=278-292 |year= 1996 |month=|language=angol |pmid= |doi=10.2165/00023210-199605040-00006}}</ref>
* Az antidepresszánsok [[addikció]]t ([[függőség]]et) okoznak: ez nem igaz.{{forr|2016 szeptemberéből}}
* Az antidepresszánst fogyasztó betegeknél az [[öngyilkosság]] aránya magasabb lehet, mint a gyógyszert nem használó betegeknél (ez azokra vonatkozik, akiknél eleve öngyilkossági gondolatok vannak, akkor is csak a kezelés elején, ezért kell orvosi felügyelet).{{forr|2016 szeptemberéből}}
* Az antidepresszánst fogyasztó betegeknél az [[öngyilkosság]] aránya magasabb lehet, mint a gyógyszert nem használó betegeknél (ez azokra vonatkozik, akiknél eleve öngyilkossági gondolatok vannak, akkor is csak a kezelés elején, ezért kell orvosi felügyelet).{{forr|2016 szeptemberéből}}
* A [[gyógyszeripar]] egyik legnagyobb bevételt hozó és folyamatosan növekvő ágazata az antidepresszánsoké és a koleszterinszint-csökkentő készítményeké.{{forr|2016 szeptemberéből}}
* A [[gyógyszeripar]] egyik legnagyobb bevételt hozó és folyamatosan növekvő ágazata az antidepresszánsoké és a koleszterinszint-csökkentő készítményeké.{{forr|2016 szeptemberéből}}

A lap 2016. szeptember 10., 11:36-kori változata

Érzelmek

Aggodalom · Bánat · Bátorság · Bizalmatlanság · Boldogság · Bosszúság · Büszkeség · Csalódás · Depresszió · Düh · Együttérzés · Elégedettség · Ellenségesség · Eksztázis · Érdeklődés · Eufória · Fájdalom · Félelem · Félénkség · Féltékenység · Frusztráció · Gyűlölet · Hála · Harag · Hisztéria · Irigység · Izgalom · Káröröm · Kíváncsiság · Komperzió · Közöny · Lelkesedés · Lelkiismeret-furdalás · Magányosság · Megbánás · Meglepődés · Megvetés · Nosztalgia · Önbizalom · Öröm · Pánik · Remény · Rettegés · Sajnálat · Szégyen · Szenvedély · Szenvedés · Szerelem · Szeretet · Szorongás · Unalom · Undor · Vágy

Sablon:Érzelmek
Ez a szócikk a depresszióról mint betegségről szól. Hasonló címmel lásd még: Depresszió (együttes).

A depresszió pszichiátriai megbetegedés. A klinikai pszichiátria megkülönbözteti a depresszió különböző fajtáit: a súlyos depresszív zavar (Major depressive disorder) más néven klinikai depresszió, az unipoláris depressziót valamint az unipoláris zavart is. A depresszió megnevezést a köznyelvben gyakran használják többféle (külső szemlélő számára szembetűnően lehangoltsággal járó) pszichiátriai megbetegedés megnevezésére. Így: Mint neurózis, A reaktív depresszió az a depresszív állapot amit valami lelki megrázkódtatás (katasztrófa átélése, egy közeli rokon halála, stb) okozott.

Mint pszichózis (elmezavar) esetén megjelenő unipoláris zavar néven ismert olyan hosszan tartó elmeállapot, más klinikai néven melankólia (búskomorság), aminek jellemző tünetei: lehangoltság, szomorúság, veszteségérzet, elesettség, apátia vagyis érzelem hiánya. A katatónia vagyis teljesen inaktív állapot hasonló a depresszióhoz, de valójában súlyos pszichózis (elmezavar)hoz társul. A pszichotikus depressziót gyakran kíséri halálvágy, öngyilkossági késztetések és jellemzője, hogy a beteg teljesen elveszti a kapcsolatot a valósággal, makacsul ragaszkodik az érzelmeihez és nem látja be, hogy beteg. A pszichotikus depresszió egyik formájában egy homlokegyenesen ellenkező hangulati állapottal párosul és azzal periódusosan váltakozik. Ennek a csapongó hangulattal jellemzett betegállapotnak a neve bipoláris zavar (angolul bipolar disorder) vagy mániás depresszív állapot (manic depressive disorder).

Diagnosztikus kritériumai

A DSM-IV. szerint a depresszív epizód diagnosztikus kritériumai a következők:

  • A: A következő tünetekből öt (vagy több) áll fenn egy kéthetes periódus alatt, és ezek a korábbi tevékenység megváltozásaként jelennek meg. Az első két tünetből legalább egy: vagy (1) depresszív hangulat, vagy (2) az érdeklődés vagy öröm elvesztése szükséges a diagnózishoz. Figyelem! Nem számítjuk a tünetek közé azokat, amelyek egyértelműen az általános egészségi állapot következményei, illetve a hangulathoz nem illő hallucinációkat és téveszméket.
  1. A nap legnagyobb részében, és csaknem minden nap, levert hangulat, amelyet az egyéni beszámoló (például szomorúság vagy üresség érzése), vagy mások megfigyelései (például könnyezni látják) jelez. Figyelem! Gyerekeknél vagy serdülőknél elég az ingerült hangulat jelzése.
  2. Az érdeklődés és öröm jelentős csökkenése minden, vagy majdnem minden tevékenység során a nap túlnyomó részében, és majdnem minden nap (akár szubjektív beszámoló, akár mások megfigyelése alapján).
  3. Jelentős súlycsökkenés vagy -gyarapodás (havonta a testsúly 5%-át elérő változás) diétázás nélkül, vagy az étvágy jelentős csökkenése/növekedése csaknem minden nap (gyermekekben a súlygyarapodás elmaradása).
  4. Insomnia vagy hypersomnia csaknem minden nap.
  5. Motoros agitáció vagy gátoltság csaknem minden nap (mások megfigyelése alapján, nem elegendő csupán a nyugtalanság vagy lelassultság szubjektív érzete).
  6. Fáradtság vagy anergia csaknem minden nap.
  7. Értéktelenség érzete, vagy kifejezett, illetve inadekvát önvádlás/bűntudat, akár téveszmés mértékben is, szinte minden nap (nem pusztán a beteglét miatti lelkiismeret-furdalás vagy bűntudat).
  8. Csökkent gondolkodási, összpontosítási, vagy döntési képesség szinte minden nap (akár szubjektív élmény, akár mások megfigyelése alapján).
  9. A halál gondolatával való gyakori foglalkozás (nem csak halálfélelem), visszatérő öngyilkossági gondolatok konkrét terv nélkül, vagy öngyilkossági kísérlet, vagy konkrét öngyilkossági terv.
  • B: A tünetek nem elégítik ki a bipoláris, kevert epizód ismérveit.
  • C: A tünetek klinikailag jelentős szenvedést, vagy a szociális, foglalkozási vagy egyéb fontos működések romlását okozzák.
  • D: A tünetek nem kémiai anyag (például visszaélésre alkalmas szer, gyógyszer) vagy általános egészségi állapot (például hipotireózis) közvetlen élettani hatásának tulajdoníthatók.
  • E: A tünetek nem magyarázhatók gyászreakcióként (azaz egy szeretett személy halálát követő két hónapot meghaladóan is fennállnak), vagy észrevehető funkcionális károsodást jeleznek (beteges értéktelenség-tudat, öngyilkossági gondolatok, pszichotikus tünetek, vagy pszichomotoros retardáció).

Megnyilvánulási formái

Vincent van Gogh: Az örökkévalóság kapujában, 1882. Van Gogh maga is depresszióban szenvedett

A depressziónak különböző megnyilvánulási formái vannak, amelyek különböző okokra vezethetők vissza. Többféle osztályozás van. Ezek szerint, létezik akut és krónikus, endogén és exogén, unipoláris és bipoláris depresszió stb. A bipoláris depresszió esetében a depressziós és mániás szakaszok váltakozva követik egymást. Lehetséges még skizoaffektiv pszichózisos depresszió (F25.1) és pszichotikus szintű depresszió (F32.3, illetve F33.3).

A depressziós személyek jellemzően magukba fordulnak (introverzió), kerülik a társaságot, és végül általában elmagányosodnak. Enyhébb esetekben a depresszió spontán gyógyul, de súlyos esetekben már szakemberre is szükség van.

Okai

Fő okai szerint a depressziónak két formája van: endogén és exogén. Az endogén depresszió a test rendellenes működésére vezethető vissza (néhány mezőgazdasági peszticid,[1][2][3][4][5][6], vitaminhiány, egyes neurotranszmitterek (szerotonin, noradrenalin) csökkent szintje vagy felborult egyensúlya stb.). Az exogén depressziót jól beazonosítható külső okok idézik elő, például személyes tragédia vagy kudarc, egy szeretett ember halála, sikertelen vizsga, szerelmi bánat, társadalmi kirekesztettség, diszkrimináció stb.). Az egyéni érzékenységtől függően ugyanaz az ok másként nyilvánul meg, más tüneteket okoz.

Kezelése

A depresszió kezelésének hosszú hagyománya van. Régen főleg tánccal, zenével, ráolvasással, gyógynövényekkel kezelték, több-kevesebb sikerrel.

A gyógynövényeket már évezredek óta alkalmazzák e betegség kezelésére. A legnépszerűbbek az orbáncfű, a citromfű, és alvászavarral kombinált esetben a macskagyökér és a komló, valamint a kava. Az orbáncfű jótékony hatását klinikai kísérletek is igazolták. Újabban egyre népszerűbb egy dél-afrikai gyógynövény, a sceletium tortuosum használata antidepresszánsként.

A hivatalos gyógyászatban két fő terápiás irányzat különböztethető meg:

A gyógyszeres kezelést ellenzők érvei

A depresszió gyógyszeres kezelését kategorikusan ellenzők a következőket állítják, leginkább alaptalanul:

  • Az antidepresszánsok addikciót (függőséget) okoznak.[forrás?] Az elvonáskor jelentkező tünetegyüttest a szakirodalomban antidepresszáns visszavonási tünetegyüttesnek (angolul Antidepressant withdrawal syndrome) nevezik. A tünetek, melyek az antidepresszáns elvonást követhetik: Influenza-szerű tünetek, gasztrointesztinális tünetek, szívritmuszavarok, szorongás, alvászavarok, mozgási rendellenességek, mánia vagy hipománia, pánikrohamok és delírium.[7]
  • Az antidepresszánst fogyasztó betegeknél az öngyilkosság aránya magasabb lehet, mint a gyógyszert nem használó betegeknél (ez azokra vonatkozik, akiknél eleve öngyilkossági gondolatok vannak, akkor is csak a kezelés elején, ezért kell orvosi felügyelet).[forrás?]
  • A gyógyszeripar egyik legnagyobb bevételt hozó és folyamatosan növekvő ágazata az antidepresszánsoké és a koleszterinszint-csökkentő készítményeké.[forrás?]
  • Az antidepresszánsok nem magát a problémát kezelik, hanem csupán a tüneteket: ez sem igaz így, függ attól, hogy endogén v. exogén depresszióról van-e szó. Sokszor a pszichoterápia elég lenne, de Magyarországon OEP finanszírozottan igen-igen korlátozottan érhető el.[forrás?] A gyógyszeres kezelés olcsóbb és gyorsabb, ami a munkaképesség, társas kapcsolatok, valamint a szenvedésnyomás miatt nem mindegy!

A mániás depresszió nem gyógyítható, de kezelhető. Folyamatos kezeléssel (például lítiummal) a hangulat egyenletesen tartható. Fontos a betegek felvilágosítása a betegség természetéről.[forrás?]

A depresszió előnyös oldalai

A Journal of Abnormal Psychology című szaklapban közölt vizsgálatban Bettina von Helversen (Baseli Egyetem, Svájc) és munkatársai azt találták, hogy a depresszióban szenvedő emberek jobban teljesítenek a többlépcsős döntési folyamatokban, mint nem depressziós társaik. A depresszió javíthatja a helyzetelemző készséget és a kitartást, vagyis olyan tulajdonságokat, amelyek komplex feladatok esetén hasznosak lehetnek.

Már korábbi kutatások is megerősítették ezt az elméletet, ám ez az első vizsgálat, amelyben a depresszió súlyos formája esetén is kimutattak kedvező mellékhatást.[8]

Jegyzetek

  1. ↑ Psychiatric disorders among Egyptian pesticide applicators and formulators.By Amr MM, Halim ZS, Moussa SS. In Environ Res. 1997;73(1-2):193-9. PMID 9311547
  2. ↑ Depression and pesticide exposures among private pesticide applicators enrolled in the Agricultural Health Study. By Beseler CL, Stallones L, Hoppin JA, Alavanja MC, Blair A, Keefe T, Kamel F. In: Environ Health Perspect. 2008 Dec; 116(12):1713-9.PMID 19079725
  3. ↑ A cohort study of pesticide poisoning and depression in Colorado farm residents. By Beseler CL, Stallones L. In Ann Epidemiol. 2008 Oct; 18(10):768-74.PMID 18693039
  4. ↑ Mood disorders hospitalizations, suicide attempts, and suicide mortality among agricultural workers and residents in an area with intensive use of pesticides in Brazil. By Meyer A, Koifman S, Koifman RJ, Moreira JC, de Rezende Chrisman J, Abreu-Villaca Y. In J Toxicol Environ Health A. 2010; 73(13-14):866-77. PMID 20563920
  5. ↑ Suicide and potential occupational exposure to pesticides, Colorado 1990-1999 , By Stallones L. In J Agromedicine. 2006; 11(3-4):107-12. PMID 19274902
  6. ↑ Increased risk of suicide with exposure to pesticides in an intensive agricultural area. A 12-year retrospective study. Di Parrón T, Hernández AF, Villanueva E. In Forensic Sci Int. 1996 May 17; 79(1):53-63.PMID 8635774
  7. ↑ Lejoyeux, M., Adès, J., Mourad, S., Solomon, J., & Dilsaver, S. (1996). „Antidepressant withdrawal syndrome.” (angol nyelven). CNS drugs, 5 (4), 278-292. o. DOI:10.2165/00023210-199605040-00006.  
  8. ↑ origo.hu: A depressziónak van pozitív mellékhatása is (2011-05-06)

Források

 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Depresszió_(betegség)&oldid=17923113”