Függőség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Filthy Habit by SillyPuttyEnemies.jpg

Hétköznapi szóhasználatban a függőség szót a ragaszkodás, hozzászokás, szükséglet értelemben használjuk. A függőség jelenségének önmagában nincs pozitív, vagy negatív értéke, jelentését a kontextus adja, például a függőség egy csecsemő számára a túlélést teszi lehetővé – ez Fairbairn szóhasználatában az infantilis függőség. Amennyiben az érett függőségbe való eljutás sérül, kóros függőségi állapotok (szenvedélybetegségek, azaz addikciók), illetve kóros függetlenségi állapotok (autiszikus magatartás) alakulnak ki.

A szenvedélybetegség – másként addikció vagy kóros szenvedély – hátrányos helyzetbe hozhatja az érintett személyt és környezetét is, mivel kényszeres viselkedési mintákból áll, melyekben a viselkedés irányítása, abbahagyása sikertelen. Pszichológiai értelemben véve a kóros szenvedély azt jelenti, hogy egy a hétköznapokban elterjedt és normálisnak vagy csak enyhén deviánsnak látszó viselkedésmód mintegy elszabadul, dominánssá válik. Ugyanakkor bizonyos függőség típusok, pl. a munkamánia sokkal elfogadottabb.[1]

Formái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kokain por

Kémiai szerek által kiváltott:

Viselkedési addikciók:

Kémiai szerek által kiváltott[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pszichoaktív drogok

Nikotinfüggőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nikotin a dohányban található alkaloida, az egyik legerősebb függőséget kiváltó szer. A függőségért a központi idegrendszerben lezajló elváltozások tehetők felelőssé. A leszokás elvonási tünetekkel jár, ennek ellenére a WHO felmérései szerint körülbelül a világ lakosságának egyharmada dohányzik. Károkat elsősorban a fizikai egészségre gyakorolt negatív hatása okoz.

Alkoholizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az orvosi definíciók az alkoholizmust olyan szenvedélybetegségként írják le, mely az alkohol kitartó fogyasztásával jár a negatív következmények dacára. Lényege az alkoholtól való testi-lelki függőség kialakulása, adott esetben – az alkohol hiánya esetén – elvonási tünetek megjelenése jelzi ezt a függőségi állapotot. Negatív hatással jár a fizikai, mentális egészségre, valamint a szociális kapcsolatokra.

Egyéb pszichoaktív szerek által kiváltott függőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Viselkedési addikciók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szex- és szerelemi addikciók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pornó és szex függőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha az önkielégítés emberi és szexuális kapcsolatokat nagy mértékben háttérbe szorító - vagy esetenként az emberek közötti szexuális interakciót helyettesítő - mértékben van jelen valaki életében (és ez nem pl. börtönhöz hasonló külső kényszer miatt történik), akkor ez egyfajta függőség jele.[3] Dr. Máté Gábor értelmezése szerint a többi függőséghez hasonlóan itt is egyfajta ügyetlen "öngyógyításról" van szó, az agyban jelentkező örömérzet, a szorongástól, stressztől való menekülés, illetve valamilyen - akár elfelejtett, gyermekkori - lelki fájdalom feledtetése a cél.[4] Az igazi intimitást hárító, partnereiket gyakran váltogató szex- és szerelemfüggők, illetve az ember-ember közötti szexualitás helyett pornográfiát preferáló pornófüggők önsegítő csoportja Anonim Szex- és Szerelemfüggők, amely az az Anonim alkoholisták által alkalmazott 12 lépéses módszer mintájára megalkották a szexfüggők 12 lépéses öngyógyító módszerét.[5]

Parafília[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha egy személy szexuális vágya olyan fantáziák megvalósulásában nyilvánul meg, amelyek az átlagtól eltérőek vagy extrémek, parafíliáról beszélünk. A fantáziák kötődhetnek tárgyhoz/személyhez (pl.: gyerek, állat, ruhanemű) vagy cselekvéshez is (pl.: fájdalom okozása, mutogatás) de a skála igen széles. Gyakrabban fordul elő férfiaknál, mint nőknél. A tárgyhoz vagy viselkedéshez való ragaszkodás idővel függéssé alakul át. Az addikciók közé sorolható:[6]

  • gyerekekkel való szexuális aktus (pedofília),
  • nemi szervek idegeneknek való mutogatása (exhibicionizmus),
  • idegenek intim szituációkban való megfigyelése, kukkolás (voyeur-izmus),
  • idegenek fogdosása, nemi szervvel való dörzsölgetése (frottőrizmus),
  • halott testek utáni vágy (nekrofilia).

Társ- és kapcsolati függőség (kodependencia)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A társfüggőség személyiségzavarra az alábbiak jellemzőek:

  • a kodependens személy önértékelése annak függvényében alakul, hogy mennyiben képes másokat és önmagát kontrollálni,
  • saját igényeinek háttérbe szorítása mellett vállal felelősséget mások szükségleteinek kielégítéséért,
  • szorongás és a pszichológiai határok torzulása, valamint ehhez kapcsolódó intimitásprobléma és szeparációs nehézségek jellemzik,
  • összefonódott kapcsolatot tart fenn egy szenvedélybetegségben szenvedő, vagy impulzus-szabályozási zavarral jellemezhető egyénnel,
  • legalább 3 jegy jellemzi az alábbiak közül: a tagadás elhárító mechanizmusának preferálása, érzések elfojtása, depresszió, túlzott reagálási készenlét, különféle kényszerek (például „rendmánia”), szorongás, narkománia, stressz-betegségek, gyermekkori bántalmazások alanya, külső segítség nélkül legalább két éve tart fenn elsődleges kapcsolatot egy aktív szenvedélybeteggel.
  • A kodependencia azonban foglalkozási szerepként is megjelenhet. Gyakran találkozunk társfüggő személyiségjellemzőkkel bíró professzionális segítő szakemberrel.[7][8][9][10]

Játékszenvedély[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kóros játékszenvedélyt (patológiás gambling) az addikciók körébe sorolják, lényege a hétköznapokból való menekülés, bár nem kémiai módon. A betegség alapja az agy biokémiájában keresendő: a megfelelő mennyiségű endorfin termelődését segíti elő a játék a beteg embernél; s legmélyén ugyanaz a szerotoninzavar lappanghat, mint a depressziónak, amellyel így rokonságban áll. Örömét a gyors és könnyűnek tűnő nyerés lehetősége, és a hozzá vezető út izgalmai (adrenalin-flash) adják. Nagy többségben férfiakat érint: eljátsszák pénzüket, vagyonukat, gyakran súlyos adóságokba bocsátkoznak, s ezzel házasságukat, családi kötelezettségeiket, hírnevüket is kockára teszik. Magyarországon is működnek több városban Gamblers Anonymus önsegítő csoportok, amilyet először 1957-ben Los Angelesben alapítottak, hogy segítséget nyújtsanak a játékfüggőség legyőzéséhez.

Deepak Chopra[11] szerint spirituális kielégületlenségről van szó valamennyi szenvedélybetegség esetében: "a spirituális tudatosság az egyetlen igazi és sokáig érvényesnek bizonyuló válasz a káros szenvedélyektől való függőségre". Tim Harford is foglalkozik a játékszenvedély betegek viselkedésével, mint a racionális döntés egy „speciális” megnyilvánulása, lásd „Az élet rejtett logikája” c. művében. Egyre több kongresszus önálló szakmai témája a játékszenvedély betegség. A játékszervező cégek ezirányú társadalmi felelősségvállalásán túlmenőleg a költségvetési kihatásai és morális kérdések is a vizsgálat tárgyát képezik.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dr. Máté Gábor: A sóvárgás démona
  2. Demetrovics Zsolt a testedzésfüggőségről. Magyar Narancs 2013. augusztus 15.
  3. Az önkielégítés hatása a szexualitásraBede Zsuzsa írása a Szexhelp.hu-n
  4. Máté Gábor: A sóvárgás démona
  5. Anonim Szex- és Szerelemfüggők
  6. Szexuális addikciók
  7. 8. A lélek egészségvédelme: A függőség
  8. függőség – a csokitól, de akár az internettől és a szextől is
  9. Függőség.lap.hu
  10. http://www.kompania.hu/doks/1192.doc
  11. Szenvedélybetegségek - Önpusztító szokásaink elengedése, Édesvíz kiadó Bp. 2004.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]