Függőség
Hétköznapi szóhasználatban a függőség szót a ragaszkodás, hozzászokás, szükséglet értelemben használjuk. A függőség jelenségének önmagában nincs pozitív, vagy negatív értéke, jelentését a kontextus adja, például a függőség egy csecsemő számára a túlélést teszi lehetővé – ez Fairbairn szóhasználatában az infantilis függőség. Amennyiben az érett függőségbe való eljutás sérül, kóros függőségi állapotok (szenvedélybetegségek, azaz addikciók), illetve kóros függetlenségi állapotok (autiszikus magatartás) alakulnak ki.
A szenvedélybetegség – másként addikció vagy kóros szenvedély – hátrányos helyzetbe hozhatja az érintett személyt és környezetét is, mivel kényszeres viselkedési mintákból áll, melyekben a viselkedés irányítása, abbahagyása sikertelen. Pszichológiai értelemben véve a kóros szenvedély azt jelenti, hogy egy a hétköznapokban elterjedt és normálisnak vagy csak enyhén deviánsnak látszó viselkedésmód mintegy elszabadul, dominánssá válik. Ugyanakkor bizonyos függőség típusok, pl. a munkamánia sokkal elfogadottabb.[1]
Tartalomjegyzék |
Formái [szerkesztés]
Kémiai szerek által kiváltott:
- Alkoholizmus
- Nikotinfüggőség
- Egyéb pszichoaktív szerek által kiváltott függőség
Viselkedési addikciók:
- kényszerbetegségek (például kleptománia, kényszeres vásárlás)
- evési zavarok (anorexia, bulímia)
- szex- és szerelemi függőségek
- társ- és kapcsolati függőség
- munkaszenvedély (munkalkoholizmus)
- játékszenvedély
- számítógép/internet/televízió-függőség
Kémiai szerek által kiváltott [szerkesztés]
Nikotinfüggőség [szerkesztés]
A nikotin a dohányban található alkaloida, az egyik legerősebb függőséget kiváltó szer. A függőségért a központi idegrendszerben lezajló elváltozások tehetők felelőssé. A leszokás elvonási tünetekkel jár, ennek ellenére a WHO felmérései szerint körülbelül a világ lakosságának egyharmada dohányzik. Károkat elsősorban a fizikai egészségre gyakorolt negatív hatása okoz.
Alkoholizmus [szerkesztés]
Az orvosi definíciók az alkoholizmust olyan szenvedélybetegségként írják le, mely az alkohol kitartó fogyasztásával jár a negatív következmények dacára. Lényege az alkoholtól való testi-lelki függőség kialakulása, adott esetben – az alkohol hiánya esetén – elvonási tünetek megjelenése jelzi ezt a függőségi állapotot. Negatív hatással jár a fizikai, mentális egészségre, valamint a szociális kapcsolatokra.
Egyéb pszichoaktív szerek által kiváltott függőség [szerkesztés]
Viselkedési addikciók [szerkesztés]
Szex- és szerelemi addikciók [szerkesztés]
Pornó és szex függőség [szerkesztés]
Ha az önkielégítés emberi és szexuális kapcsolatokat nagy mértékben háttérbe szorító - vagy esetenként az emberek közötti szexuális interakciót helyettesítő - mértékben van jelen valaki életében (és ez nem pl. börtönhöz hasonló külső kényszer miatt történik), akkor ez egyfajta függőség jele.[2] Dr. Máté Gábor értelmezése szerint a többi függőséghez hasonlóan itt is egyfajta ügyetlen "öngyógyításról" van szó, az agyban jelentkező örömérzet, a szorongástól, stressztől való menekülés, illetve valamilyen - akár elfelejtett, gyermekkori - lelki fájdalom feledtetése a cél.[3] Az igazi intimitást hárító, partnereiket gyakran váltogató szex- és szerelemfüggők, illetve a ember-ember közötti szexualitás helyett pornográfiát preferáló pornófüggők önsegítő csoportja Anonim Szex- és Szerelemfüggők, amely az az Anonim alkoholisták által alkalmazott 12 lépéses módszer mintájára megalkották a szexfüggők 12 lépéses öngyógyító módszerét.[4]
Parafília [szerkesztés]
Ha egy személy szexuális vágya olyan fantáziák megvalósulásában nyilvánul meg, amelyek az átlagtól eltérőek vagy extrémek, parafíliáról beszélünk. A fantáziák kötődhetnek tárgyhoz/személyhez (pl.: gyerek, állat, ruhanemű) vagy cselekvéshez is (pl.: fájdalom okozása, mutogatás) de a skála igen széles. Gyakrabban fordul elő férfiaknál, mint nőknél. A tárgyhoz vagy viselkedéshez való ragaszkodás idővel függéssé alakul át. Az addikciók közé sorolható:[5]
- gyerekekkel való szexuális aktus (pedofília),
- nemi szervek idegeneknek való mutogatása (exhibicionizmus),
- idegenek intim szituációkban való megfigyelése, kukkolás (voyeur-izmus),
- idegenek fogdosása, nemi szervvel való dörzsölgetése (frottőrizmus),
- halott testek utáni vágy (nekrofilia).
Társ- és kapcsolati függőség (kodependencia) [szerkesztés]
A társfüggőség személyiségzavarra az alábbiak jellemzőek:
- a kodependens személy önértékelése annak függvényében alakul, hogy mennyiben képes másokat és önmagát kontrollálni,
- saját igényeinek háttérbe szorítása mellett vállal felelősséget mások szükségleteinek kielégítéséért,
- szorongás és a pszichológiai határok torzulása, valamint ehhez kapcsolódó intimitásprobléma és szeparációs nehézségek jellemzik,
- összefonódott kapcsolatot tart fenn egy szenvedélybetegségben szenvedő, vagy impulzus-szabályozási zavarral jellemezhető egyénnel,
- legalább 3 jegy jellemzi az alábbiak közül: a tagadás elhárító mechanizmusának preferálása, érzések elfojtása, depresszió, túlzott reagálási készenlét, különféle kényszerek (például „rendmánia”), szorongás, narkománia, stressz-betegségek, gyermekkori bántalmazások alanya, külső segítség nélkül legalább két éve tart fenn elsődleges kapcsolatot egy aktív szenvedélybeteggel.
- A kodependencia azonban foglalkozási szerepként is megjelenhet. Gyakran találkozunk társfüggő személyiségjellemzőkkel bíró professzionális segítő szakemberrel.[6][7][8][9]
Játékszenvedély [szerkesztés]
A kóros játékszenvedélyt (patológiás gambling) az addikciók körébe sorolják, lényege a hétköznapokból való menekülés, bár nem kémiai módon. A betegség alapja az agy biokémiájában keresendő: a megfelelő mennyiségű endorfin termelődését segíti elő a játék a beteg embernél; s legmélyén ugyanaz a szerotoninzavar lappanghat, mint a depressziónak, amellyel így rokonságban áll. Örömét a gyors és könnyűnek tűnő nyerés lehetősége, és a hozzá vezető út izgalmai (adrenalin-flash) adják. Nagy többségben férfiakat érint: eljátsszák pénzüket, vagyonukat, gyakran súlyos adóságokba bocsátkoznak, s ezzel házasságukat, családi kötelezettségeiket, hírnevüket is kockára teszik. Magyarországon is működnek több városban Gamblers Anonymus önsegítő csoportok, amilyet először 1957-ben Los Angelesben alapítottak, hogy segítséget nyújtsanak a játékfüggőség legyőzéséhez.
Deepak Chopra[10] szerint spirituális kielégületlenségről van szó valamennyi szenvedélybetegség esetében: "a spirituális tudatosság az egyetlen igazi és sokáig érvényesnek bizonyuló válasz a káros szenvedélyektől való függőségre". Tim Harford is foglalkozik a játékszenvedély betegek viselkedésével, mint a racionális döntés egy „speciális” megnyilvánulása, lásd „Az élet rejtett logikája” c. művében. Egyre több kongresszus önálló szakmai témája a játékszenvedély betegség. A játékszervező cégek ezirányú társadalmi felelősségvállalásán túlmenőleg a költségvetési kihatásai és morális kérdések is a vizsgálat tárgyát képezik.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Dr. Máté Gábor: A sóvárgás démona
- ↑ Az önkielégítés hatása a szexualitásraBede Zsuzsa írása a Szexhelp.hu-n
- ↑ Máté Gábor: A sóvárgás démona
- ↑ Anonim Szex- és Szerelemfüggők
- ↑ Szexuális addikciók
- ↑ 8. A lélek egészségvédelme: A függőség
- ↑ függőség – a csokitól, de akár az internettől és a szextől is
- ↑ Függőség.lap.hu
- ↑ http://www.kompania.hu/doks/1192.doc
- ↑ Szenvedélybetegségek - Önpusztító szokásaink elengedése, Édesvíz kiadó Bp. 2004.


