Zalakaros
| Zalakaros | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Kistérség | Zalakarosi | ||
| Jogállás | város | ||
| Irányítószám | 8749 | ||
| Körzethívószám | 93 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2337 fő (2023. jan. 1.)[3] | ||
| Népsűrűség | 94,64 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 33′ 38″, k. h. 17° 07′ 22″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 38″, k. h. 17° 07′ 22″ | |||
 Zalakaros
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
| Zalakaros weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zalakaros témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Zalakaros Zala megye délnyugati részén, Keszthely és Nagykanizsa között fekvő üdülőváros, amely a településen működő termálfürdőnek köszönheti idegenforgalmát. A Zalakarosi kistérség központja, a Magyar Fürdővárosok Szövetségének tagja.
Közlekedés
A település elsősorban a Galambokról induló Zalaapátin, Zalacsányon és Zalaszentgróton át Zalabérig futó észak–déli úton lehet megközelíteni, de mellékút köti össze Zalakomárral is.
A városban autóbuszállomás üzemel, amelynek elsősorban a távolsági közlekedésben van fontos szerepe. A legfontosabb járatok Budapest, Hévíz, Keszthely, Marcali, Nagykanizsa, Veszprém, Zalaegerszeg és Zalakomár felől érkeznek.
Története
A település első említése 1254-ből való Korus néven. Ekkor a faluban földdel rendelkező, magyar ajkú várszolgák éltek, majd IV. Béla király felesége idegen telepeseket hozott ide.
1430-ban épült meg temploma az akkor már valószínűleg Somogy megye részét képező településen. A török idők komoly terheket róttak a falura, mivel mind a törökök, mind a Kanizsa várában szolgáló végvári katonák dézsmálták az ittélők terményeit. Ennek következtében lakossága szinte teljes mértékben elfogyott.
A 18. században mint mezővárost említik a települést, amely azonban csak a környező mocsarak 19. század végi, elsősorban a Déli Vasút megépítéséhez köthető lecsapolását követően indulhatott kisebb fejlődésnek. Az 1920-as években kapcsolódott be a közlekedésbe helyközi autóbusz járatokkal. Ekkortájt épült meg a helyi postahivatal is. A II. világháborút követően megindult az elvándorlás, melynek elsődleges iránya a nagyban iparosodó Nagykanizsa lett.
1962-ben termálvizet találtak a településen, és 1965-ben megnyílt a gyógyfürdő, melyet fennállása óta több mint 20 millió pihenni, gyógyulni vágyó ember keresett fel. A település és az üdülőterület fejlesztését és rendezését szolgáló tervek 1969-70-ben készültek el (ZALATERV/Kiss Tamás). A fürdőnek köszönhetően beindult az idegenforgalom. A Zalakarosi Üdülőterületfejlesztési Bizottság hatékony irányításával szervezett fejlesztés, gyors fejlődés indult meg. Zalakaros 1984-ben kapott nagyközségi rangot. 1987-ben új óvoda, illetve gázvezeték-hálózat, majd 1990-ben új iskola létesült. Zalakaros a rendszerváltás után is jelentős idegenforgalmi központ maradt, ám a térségben megjelenő újabb gyógyfürdők komoly konkurenciát jelenthetnek a 1997-ben városi rangot kapott településnek.
Nevezetességek
A Gránit Gyógy- és Termálfürdő nemzetközi hírű gyógylétesítmény. Vízére szénhidrogén kutatófúrás során találtak rá 35 éve. Gyógyvize: 2000 méter mélyből fakadó 96 C°-os hőmérsékletű. Összetétele és a vízkészlet nagysága miatt a legjelentősebbek egyikének tartják. Vízösszetétele: alkáli-kloridos, hidrogénkarbonátos gyógyvíz, melyben jód, bróm, kén és fluor együttes jelenléte egyedülálló vízösszetételt képez Európában. A vízben megtalálható kémiai elemek még a kálium és nátrium, magnézium, vas, mangán, metabórsav, metakovasav és szabad szénsav. Termálvize: a felső pannon rétegbe fúrt 2 db, a fürdő tulajdonában álló kút termelte 53 C°-os víz, összetétele szerint nátriumkloridos, hidrokarbonátos. Krónikus nőgyógyászati betegségek, fogágy megbetegedése, Mozgásszervi panaszok (idült gyulladásos ízületi betegségek), sebészeti mozgásszervi károsultak utókezelését, bőrgyógyászati problémák kezelését segíti elő.
Források
- Gyógy + wellness (katalógus 2008., kiad. Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság - www.itthon.hu)
- Gránit Gyógy- és Termálfürdő
Külső hivatkozások
- Zalakaros weboldala
- Információs oldal Zalakarosról (kereskedelmi)
- Zalakaros a Tourinfo.hu-n
- Légifotók Zalakarosról
- Wikitravel - Gránit Gyógy- és Termálfürdő, Zalakaros
- Karos.néplap.hu - Jelentések a gyógyfürdő 2008 évi eredményeiről
A Zalakarosi kistérség települései (19) | ||
|---|---|---|
Balatonmagyaród · Galambok · Garabonc · Gelse · Kerecseny · Kilimán · Kisrécse · Miháld ·Nagyrada · Orosztony · Pat · Sand · Zalakaros · Zalakomár · Zalamerenye · Zalasárszeg · Zalaszabar · Zalaszentjakab · Zalaújlak |  | |
.svg){kind=small}
- ↑ Stadtseite. (Hozzáférés: 2019. október 7.)
- ↑ Partner cities. (Hozzáférés: 2021. április 29.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)