William Hanna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
William Hanna
William Hanna és Joseph Barbera a hét Oscar-díjjal
William Hanna és Joseph Barbera a hét Oscar-díjjal
Született
1910. július 14.
Új-Mexikó
Elhunyt
2001. március 22. (90 évesen)
North Hollywood
Születési neve William Denby Hanna
Nemzetisége amerikai
Foglalkozása animátor, rendező
Kitüntetései Emmy-díj
Halál oka nyelőcsőrák

William Hanna az IMDb-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz William Hanna témájú médiaállományokat.

William Hanna (Új-Mexikó, 1910. július 14.Kalifornia, 2001. március 22.) amerikai rajzfilmkészítő. Társával, a szintén világhíres Joseph Barberával 1957-ben alapították meg közös stúdiójukat, a Hanna-Barberát, melynek számos rajzfilm-klasszikust köszönhet a világ.

MGM-es évek (1940-1958)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

William Hanna két évtizedig dolgozott az MGM (Metro-Goldwyn-Mayer) stúdió teátrális animációs rövidfilmjein. Először 1940-ben dolgozott együtt Joseph Barberával, az "Elbocsátás" (Puss Gets the Boot) című rövidfilmen, melyben egy Casper nevű macska és egy Jinx nevű egér voltak a főszereplők. Bár eredetileg nem tervezték folytatni, a pozitív fogadtatás miatt sorozattá alakult, így keletkezett a Tom és Jerry. Joseph Barberával közösen írták és rendezték a sorozat mind a 114 epizódját. 13 epizódot Oscar-díjra jelöltek "a legjobb animációs rövidfilm" kategóriában, melyek közül 7 győzött is az adott évben. 1955-ben Fred Quimby producer és Tex Avery rendező elhagyták a stúdiót, így Hanna és Barbera váltak a rövidfilmek producereivé. Többek között Oscar-jelölésig vitték a Tex Avery által indított Droopy sorozatot. A televízió térhódítása miatt anyagilag egyre problémásabbá vált a teátrális rajzfilmek készítése, ezért az MGM bezárta rajzfilmes részlegét 1958-ban. Hanna és Barbera megalapították közös stúdiójukat, a Hanna-Barberát, amivel átvándoroltak a tévéhez, és az elsők között kezdtek el családi televíziós rajzfilmsorozatokat gyártani. Lényegesen kisebb költségvetéssel dolgoztak a teátrális időszakhoz képest, ezért úgynevezett "limitált animációt" alkalmaztak.

Kezdeti sikerek (1958-1972)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hanna és Barbera személyesen rendezte az összes epizódot az 1958-1972 között készült sorozataikhoz, miközben számos történetírót alkalmaztak. Az első Hanna-Barbera-sorozat az NBC-n sugárzott The Ruff & Reddy Show volt, az első csatornafüggetlen műsor pedig 1958-ban a Foxi Maxi, melynek része volt Maci Laci és Infi és Finci. Népszerűsége miatt Maci Laci 1961-ben önálló műsort kapott, melynek Nyegleó is része volt. A stúdió 1960-ban érte el működésének legnagyobb sikerét, mikor elindult az ABC-n a Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki, az első, egyenként félórás részekkel jelentkező animációs sitcom. A rajfilmsorozatok között elsőként szerepeltetett emberi főszereplőket és egy-egy epizódja 22 perc hosszú volt az addigi 7 perces rajzfilmek helyett. A Frédi és Béni volt az első főműsoridős Hanna-Barbera-sorozat, s olyanok követték, mint A Jetson család, a Turpi úrfi és a Jonny Quest. 1969-ben debütált a Scooby-Doo, amely egyaránt tartalmazott krimi és horror elemeket.

Hanna-Barberától a Cartoon Networkig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyolcvanas évek végén a szombat reggeli műsorsáv sikere megtört. A Hanna-Barbera Productions-t problémák gyötörték: más stúdiók műsorai rendre legyőzték nézettségben, s mikor az NBC megszüntette a Hupikék törpikéket 1990-ben, a stúdiónak nem maradt más bejáratott címe. Végül a klasszikus karakterek visszahozása mellett döntöttek mint Frédi és Béni vagy Scooby-Doo; az 1990-es Jetsons: The Movie húsz milliót hozott a cégnek. 1987-ben a Great American Insurance Company tulajdonosa, Carl Lindner Jr. vette meg a H-B részvényeinek döntő többségét, míg 1989-ben Tom Ruegger vezetésével egy sor animátor hagyta el a vállalatot, hogy megalapítsák a Warner Bros. Animationt. A Great American kiszállt az üzletből és eladta a H-B-t a Turner Broadcasting Systemnek 1991-ben, akik így megszerezték a teljes archívumot, és 1992-től sugározni kezdték a Cartoon Networkön. Legelőször bezárásra ítélték a stúdiót, de a Fred Seibert vezette Hanna-Barbera új csapata (Seth MacFarlane, Butch Hartman és Genndy Tartakovsky) új, rendkívül sikeres sorozatokat indított, mint például a Dexter laboratóriuma, a Johnny Bravo, a Boci és Pipi, az Én vagyok Menyus, a Pindúr pandúrok vagy a Bátor, a gyáva kutya. Ezek a műsorok egyszerre szólították meg a felnőtt és a gyermek közönséget popkulturális utalásaikkal és szexuális kikacsintgatásaikkal. A Cartoon Network később a régi Hanna-Barbera-rajzfilmeket a Boomerang csatornára küldte.

A Time Warner megvásárolta a Turnert 1996-ban, s így a H-B rajzfilmek jogait is. Ezidőtájt hagyta el a céget Fred Seibert, hogy megalapítsa saját stúdióját, a Frederator Studios-t. 1998-ban a H-B beköltözött a Warner Bros. Animation épületébe, és William Hanna 2001-es halálával a Hanna-Barbera cégnév többé nem létezett. Ezután minden animációs munkálat a Cartoon Network Studios-nál készült.

A Flintstones 1966-os befejezése után a stúdió a szombat reggeli műsorsáv felé fordult, de a hetvenes években ezen kívül olyan csatornafüggetlen szériákat is alkottak, mint a Wait Till Your Father Gets Home. A Scooby-Doo, merre vagy? fergeteges sikere után (ami először 1969-ben futott a CBS-en) a Hanna-Barbera a következő évtizedben a Scooby-formulát használta: egy csapat tinédzser rejtélyeket old meg, s ebben általában segítségükre van egy humoros állat vagy egy szellem. Scooby-Doo inkarnációi 17 évadon keresztül futottak a CBS-en és az ABC-n, majd 1981-ben a stúdió ismét mérföldkőhöz jutott: a Hupikék törpikék lett a legsikeresebb, nem-Scooby sablont alkalmazó sorozatuk.

Legismertebb, leghíresebb alkotásaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]