Tom és Jerry

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tom és Jerry
TomandJerry.jpg
Műfaj vígjáték

Alkotó William Hanna
Író
Rendező
  • William Hanna
  • Joseph Barbera
  • Gene Deitch
  • Chuck Jones
Hang
  • William Hanna (1942–1958)
  • Allen Swift (1959–1961)
  • Mel Blanc (1962–1967)
Főcímzene
Zeneszerző Scott Bradley

Ország  Amerikai Egyesült Államok
Nyelv angol
Epizódok
(epizódlista)
Gyártás
Producer
Részenkénti játékidő 5–7 perc
Gyártó Metro-Goldwyn-Mayer
Forgalmazó Metro-Goldwyn-Mayer
Sugárzás
Eredeti adó USA mozi
Eredeti sugárzás 1940. február 10.1967. szeptember 26.
Magyar adó MTV-1, TV-2, Cartoon Network, Boomerang, RTL II
Korhatár Korhatár nélkül megtekinthető.
Kronológia
Következő Tom és Jerry új kalandjai
További információk

A Tom és Jerry (eredeti cím: Tom and Jerry) amerikai rajzfilmsorozat, amelyet eredetileg a mozikban vetítettek, és technicolor eljárással készült. A sorozatot William Hanna és Joseph Barbera írta és rendezte a Metro-Goldwyn-Mayer filmstúdió számára. Annyira népszerűvé vált a két figura, hogy még napjainkban is készítenek kisebb epizódokat, vagy egész estés filmeket. A sorozat epizódjai – számos egyéb kitüntetés mellett – összesen hét Oscar-díjat nyertek. Amerikában 1940. február 10. és 1967. szeptember 26. között vetítették le először a mozikban. Magyarországon a televízióban vetítették le, először az MTV-1-en, utána a Cartoon Networkön, aztán a Boomerangon és legutóbb az RTL II-n.

Története[szerkesztés]

William Hanna és Joseph Barbera összesen 114 epizódot készített 1940 és 1957 között az MGM stúdió animációs részlegénél Hollywoodban, Kaliforniában. 1957-ben az MGM bezárta az animációs részlegét, azzal a jelmondattal, hogy az ismétlések ugyanannyi jövedelmet hoznak, mint az újonnan készítettek.

1960-ban az MGM stúdió arra a döntésre jutott, hogy mégis folytatni kellene a sorozatot, ezért Joe Vogel (akit a döntés miatt később kirúgtak) ötlete alapján újabb 13 Tom és Jerry epizódok készültek a Rembrandt Films gondozásában, Csehszlovákiában, Gene Deitch vezetésével. Ekkor a producer William L. Snyder és a zeneszerző Steven Konichek (eredeti nyelven Štěpán Koníček) volt. (Érdekesség, hogy a stáb tagjainak neveit angolosították, mivel az akkori hidegháborús hisztériában erősen élt az amerikai társadalomban a kelet-európaiakkal szembeni ellenszenv, hogy mindannyian kommunisták.)

Az újabb epizódok 1963-tól ismét Hollywoodban készültek, Chuck Jones vezetésével 1967-ig. Chuck Jones 30 évig dolgozott a Warner Bros. animációs részlegénél, ahol a Bolondos dallamok rendezője volt. Ekkor Jones mellett dolgozó animátorok is otthagyták a Warner Bros.-t, és megalapították a Sib Tower 12 stúdiót (aminek a neve 1964-ben MGM Animation/Visual Arts lett), ahol a Tom és Jerry sorozatot folytatták. Jones összesen 34 részt készített, ezek színvonala megközelítette az eredeti Hanna és Barbera által készítettekét.

A Tom és Jerry később újra megjelent a televízióban az 1970-es, '80-as és '90-es években új részekkel, Joseph Barberának, William Hannának és a Filmation Studios-nak köszönhetően. Jelenleg a Warner Bros. rendelkezik a Tom és Jerry jogaival, és készíti a Tom and Jerry Tales-t, amelyet az Egyesült Államokbeli The CW csatornán sugároznak.

A Tom és Jerry sorozat születése Rudolf Isingnak köszönhető, aki az első, az "Elbocsátás (Puss gets the boot)" című epizód producere volt. Eredetileg Ising a két rajzfilmfigurát Jaspernek, és Jinxnek nevezte el, többször hallhatni, hogy a macskát eltartó asszony rászól:

„Jasper?! Jasper! Mm-hmm… that no-good cat!” - azaz - „Jasper?! Jasper! Mm-hmm… az a mihaszna macska!”

Cselekmény és szerkezet[szerkesztés]

Az epizódok középpontjában rendszerint Tomnak Jerry elfogására irányuló sikertelen kísérletei állnak. Tom a legtöbbször nem is akarja megenni Jerryt, és néhány részben a páros valójában egészen jól kijön egymással, vagy egy-egy csetepaté közben egymás segítségére sietnek (olykor egymás életét mentik meg), így az ellenségeskedés hátterében valószínűleg csak a hagyományos, ősi ösztönből fakadó macska-egér ellentét áll.

Az egyes epizódok a bennük megjelenő erőszakról is híresek; ám egy rész sem tartalmaz véres jeleneteket, és ezek a részek is inkább humorosak, mint durvák - a sajátos képi humor és zene hatására. Hatalmas esések, balesetek, ütések és ütlegelések, verekedések képezik le a rajzfilmben látható erőszakot, jóllehet akkoriban még mindez elég szokatlan és durva volt, később már tompult, amikor a filmvásznon szélsőségesebb ábrázolásmódot alkalmazó erőszakfilmek jelentek meg.

Az epizódok cselekménye általában egymástól független, mind-mind önálló történetet mesélnek el. A későbbi epizódokban jellemző, hogy mindig új környezetbe helyezik őket, gyakran különböző történelmi korokban, s mindig akkor látják egymást életükben először.

A háttérzene szintén fontos szerepet tölt be a részek alatt, hangsúlyozza a cselekményt és érzelmeket is kölcsönöz az egyes jeleneteknek. A zenei rendező, Scott Bradley összetett műveket alkotott, amelyek a jazz, a klasszikus zene és a korabeli popzene elemeit ötvözik. Ritkán átvettek részleteket más zeneszámokból. A The Cat Concerto c. epizódban Liszt Ferenc Magyar rapszódiája hangzik el. A sorozatban gyakran hallható fekete macska feltűnésekor, aki sokszor kóbor kandúr, Yip Harburg és Harold Arlen Over the Rainbow c. száma, ami az 1939-es Óz, a csodák csodája c. filmklasszikus betétdala volt, s rajta kívül sok akkori sláger egy-egy ismerős részlete csendül fel a rajzfilmben, melyek gyakran bizonyos szereplők személyiségét hivatottak jellemezni, vagy pedig egy adott szituációt festenek alá. Jerry kisegér kacagását vékonyhangú hegedűjátékkal pótolták.

Általánosságban elmondható, hogy nem fordul elő szöveg a rajzfilmben, leszámítva néhány epizódot; a Tom és Jerry közötti dialógusok főleg felordításokból és felkacagásokból állnak, amelyet gyakran trombita, vagy más hasonló hangszer szólaltat meg.

Formátumok[szerkesztés]

Joseph Barbera és William Hanna

1954 előtt minden Tom és Jerry epizód standard 35 milliméteres Academy film formátumban volt rögzítve, 1954-től kezdve néhány rész mind standard, mind szélesvásznú CinemaScope formátumban. 1956-tól az MGM rajzfilmstúdió bezárásáig az epizódok kizárólag CinemaScope formátumban készültek, a hangok némelyikben pedig egyfajta sztereofonikus (térhatású) módon voltak rögzítve. Ezekben az években a cseh Václav Bedřich is rendezte a rajzfilmet, illetve a stábban dolgozott egy másik cseh nemzetiségű zeneszerző, Štěpán Koníček (Steven Konichek) is. Ekkoriban a rajzfilm kidolgozása csaknem ugyanolyan volt mint az akkori csehszlovák rajzfilmeké. Az 1960-as Gene Deitch - Chuck Jones részek Academy formátumban lettek rögzítve, ám kompatibilis módon a szélesvásznú Academy formátummal. Minden Hanna–Barbera rész Technicolorban, a '60-as évekbeli epizódok pedig Metrocolorban készültek.

Cenzúra[szerkesztés]

Két Cipő asszony lecserélve a tinédzserlányra Chuck Jones és csapata közreműködésével a Szombat esti macskabuli című epizódban
Egy képernyőkép a Nehéz a béke című epizódból. A szereplőkre rácsapódik a sár egy száguldó, húst szállító autó miatt. Ezt a jelenetet a későbbi televízióba való kerüléskor cenzúrázták és sokáig nem adták le tévében, bár mostanában ismét leadják ezzel a korábban kihagyott részlettel a tv csatornák.

A rajzfilmsorozatot több tévécsatorna is cenzúrázta. Ilyen cenzúrázott jelenetek voltak például Tom dohányzásai (amely szokásával gyakran akarta lenyűgözni aktuális szerelmi bálványát),[1] vagy amikor a szereplőket fekete arccal mutatták egy-egy robbanás után. A Mammy Two Shoes (magyar fordításban: Két Cipő Asszony) szereplő ábrázolását gyakran tekintik rasszistának, mert egy fekete asszony volt, akinek egy egér fészkelt a házában. Ezért Chuck Jones vezetésével több epizódban kicserélték az asszonyt egy fehér, vékony nőre. Ilyen rész például a Szombat esti macskabuli, melyet nem szinkronizálták magyarra, így amikor a fehér hölgy telefonál, zene hallatszódik. Bár a legtöbb eredeti, magyar szinkronizáláskor nem vették figyelembe a cenzúrázásokat, kivétel például a Nehéz a béke. A legelső, Elbocsátás részben Két Cipő Asszony eredeti szinkronját politikailag inkorrektnek tartották, és emiatt újraszinkronizálták. (Az új szinkronizálásban már Jasper helyett Thomast mond.)

A politikai-faji kifogású kritikákon túl gyerekpszichológusok is gyakran kritizálják a rajzfilmet az erőszakos tartalmak (a verekedések és balesetek) miatt. Meglehetősen kifogásolható az Egerész ötperc azon jelenete, amikor Tom ajándékdobozba csomagolja magát és így próbálja lépre csalni Jerryt. Jerry nem tudja mi van a dobozban, átszúrja ezért tűkkel, s bár a szúrásokat Tom még kibírja, de aztán Jerry kettéfűrészeli dobozt, s amikor belsejébe néz, riadt szemei engednek csak következtetni arra, milyen látvány is fogadhatta a doboz belsejében.

Az erőszakos jeleneteket parodizálandóan a Simpson család c. amerikai rajzfilmsorozatban is látható néhány másodperc elejéig a Frinci és Franci (Itchy and Scratchy) c. sorozat, amely a Tom és Jerry görbetükre. Ebben a rövidke epizódokból álló sorozatban egy macska és egy egér sorozatos összecsapásai láthatóak igen brutális jelenetekkel, ahol az egér egyik alkalommal feldarabolja a macskát egy fejszével.

Díjak[szerkesztés]

A sorozat hét része Oscar-díjat nyert.

Az Oscar-díjat nyert epizódok:

  • 1943: Jerry, a jó hazafi (The Yankee Doodle Mouse)
  • 1944: Egerész ötperc (Mouse Trouble)
  • 1945: Csendet kérünk! (Quiet Please!)
  • 1946: Zongorakoncert (The Cat Concerto)
  • 1948: A kis árva (The Little Orphan)
  • 1951: A két muskétás (The Two Mousekeeters)
  • 1952: A bécsi egér (Johann Mouse)

Tom és Jerry szerte a világban[szerkesztés]

A Tom és Jerry sok országban sikeres rajzfilmsorozat volt, és adaptálása sem volt különösebben nagy feladat a párbeszédek hiánya miatt. A Tom és Jerry hosszú ideig igen sikeres volt Németországban, ahol a sorozatot rímekben írt narrációval látták el, amely további humoros tartalmat adott a rajzfilmnek. Csehszlovákiában egyike volt a néhány nyugati rajzfilmnek, amelyet (először 1988-ban) a kommunizmus bukása előtt sugároztak. A brit BBC a rajzfilmet váratlan műsorváltozásokkor sugározta (például élő adások megszakadásakor).

Egyéb formában[szerkesztés]

A Tom és Jerry 1942-től kezdődően képregény formájában is megjelent, számos változatban. A páros videojátékokban is szerepet kapott, megjelentek a Nintendo Entertainment System és Super NES, de újabb platformok, mint például a PlayStation 2, Xbox, és Nintendo Gamecube képernyőin is. A rajzfilmeknek számos DVD és kazetta kiadása is volt. Magyarországon 1986 decembere és 1989 decembere között Tom és Jerry címmel megjelent a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gondozásában egy képregénysorozat.[2]

Más média[szerkesztés]

Tévéfilmsorozatok[szerkesztés]

Mozifilm[szerkesztés]

Tévéfilmek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]