Szerkesztő:Math

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Üzenet hagyásához kattints ide


Coat of arms of Budapest.png
Flag of Hungary.svg


Flag of Hungary.svg
Ez a szerkesztő magyar állampolgár. This user has Hungarian nationality.
Flag of Germany.svg
Ez a szerkesztő német állampolgár. This user has German nationality.


Math.jpg
Flag of Hungary.svg
hu Ennek a szerkesztőnek magyar az anyanyelve.
Flag of the United Kingdom.svg
en-3 This user can read and write fluently in English.
Flag of Germany.svg
de-3 Dieser Benutzer hat sehr gute Deutschkenntnisse.
Flag of France.svg
fr-3 Cette personne sait contribuer avec un niveau avancé de français.


Ezekben az országokban jártam
Írország nagy Britania Hollandia Belgium Luxemburg Franciaország Monaco Spanyolország Olaszország Németország Svájc Lichtenstein Ausztria Csehország Szlovákia Szlovénia Bulgária Görögország Finnnország Svédország Norvégia Dánia Litvánia Észtország Kanada Argentina Chile Uruguay
Ezekben az országokban laktam huzamosabb ideig
NDK Magyarország Ausztria Finnország Németország Franciaország
This user has infinite edits
Internet Explorer This user contributes using Internet Explorer.
xp This user uses Windows XP.


html-3 This user is an advanced HTML user.
Isabella Clara Eugenia as a nun.jpg This user DOES NOT maintain a strict policy condemning all personal attacks.
DoNotFeedTroll.jpg This user DOES NOT RECOGNIZE THE KNOWTION OF TROLLS in WP.
Operation Upshot-Knothole - Badger 001.jpg This user DOES NOT maintain a policy of mass anihilation for vandals

Adataim[szerkesztés]

[szerkesztési statisztika]

  • Lovassy László Gimnázium, Veszprém,
  • Veszprémi Egyetem, Veszprém, műszaki informatika diploma


Tanulmányaim[szerkesztés]

Lovassy László Gimnázium, Veszprém

Veszprémi Egyetem, Műszaki Informatika mérnöki diploma.

Budapesti Műszaki Egyetem, Villamosmérnöki Tudományok Doktori Iskola, Ph.D. Villamosmérnöki Tudományok Doktora

Budapesti Műszaki Egyetem, Technika-, Mérnök- és Tudománytörténet Multidiszciplináris Doktori Iskola, abszolváltam 3 évet, fokozat még nincs.

Nézeteim[szerkesztés]

Életem[szerkesztés]

Ezeken a helyeken éltem eddig tartósabb ideig:

Leuna: (NDK) - Tiszavasvári - Márkó - Bécs - Budapest -(Turku - Helsinki - Oulu): Finnország


Jelenleg Franciaországban élek, Bures-Sur-Yvette-ben.

Érdeklődési köröm[szerkesztés]

Érdeklődési köröm igen tág. Filozófia, különösen a tudományfilozófia, Logikai Empirizmus, ateizmus, pszichológia, a tudományok, különösen a csillagászat, modern fizika, matematika, mesterséges intelligencia kutatás, evolúció. A történelemben mindig is leginkább a hadtörténet (Napoleon, Első és második Világháború), az ókori történelem, az egzotikus országok történelme (Japán, Kína, Aztékok, Maják), a kommunizmus történelme érdekelt, így leginkább ezekhez értek. Jó vagyok földrajzból, de ez érdeklődésnek annyira nem mondható. Amióta Finnországban élek, itt fent sokat utazok, és sok fényképet készítek Skandináviáról.

Hobbi szinten a sok olvasás mellett különféle játékok érdekelnek, így tudok gozni, sakkozni, kínai sakkozni, japán sakkozni, és érdekelni kezd a viking hnefatafl. Kedvenc zeneszerzőm Ludwig van Beethoven és John Lord a Deep Purpleből, a Deep Purple a kedvenc együttesem, ezen kívól még néhány hasonlo hard rock vagy heavy metal együttest szeretek. Kedvenc festőm Salvador Dali, Csontváry Kosztka Tivadar és Vasarely (nincs roluk mely ismeretem). Olvasni az említetteken túl még sci-fit szeretek, itt Philip K. Dick a kedvencem, de még Arthur C. Clarke és Douglas Adams is nagyon jó.

Főbb Közreműködéseim[szerkesztés]

Szócikkek[szerkesztés]

Olyan sok szócikkbe bele írtam, hogy nincs értelme felsorolni. (Én látom a közreműküdéseim listában, de nincs értelme ide másolni).


Olyan szócikkek, amiket én hoztam létre, és/vagy jelentős részt szerkesztettem bennük:

Pozitivizmus, Bécsi kör, Logikai pozitivizmus, Moritz Schlick, Otto Neurath, Rudolf Carnap, Hans Hahn, Viktor Kraft, Herbert Feigl, Hans Reichenbach

Érvelési hibák, Szabad akarat

Agnoszticizmus, Ateizmus, Szekuláris humanizmus, Agnosztikus ateizmus, Vallásparódia, Neuroteológia, Bibliai ellentmondások

Bertrand Russell, Michael Martin, Friedrich Nietzsche (torolve lett), Karl Popper, Vlagyimir Iljics Lenin

Tudomány, Tudományos módszer, Tudás, Dedukció

Földönkívüliek, Jeti, Loch Ness-i szörny

Sakk, Japán sakk

Finnország, Balatonfüred, Levi, Rovaniemi

Deep Purple

Banach–Tarski-paradoxon

Vikingek (sok ollózással), Vasa (hajó)

Lincselés

Kiemelt szócikkeim[szerkesztés]

Oulu 54 pont [[1]]

Go (ezt más kezdte el, én hoztam kiemelt szócikk szintre), 49 pont [[2]]

Szauna 50 pont [[3]]

Vasa (hajó) 46 pont [[4]], ezt mások kezdték el, és másokkal együtt csináltam.

Irányelvek[szerkesztés]

User:Math/Összefoglaló jellegű cikkek stílusa

User:Math/Útmutató külső hivatkozások használatához

User:Math/Vitarendezes

User:Math/Civilizalt Viselkedes

Wikipédia:Wikikett adminisztrátoroknak

Saját képek, amiket feltettem[szerkesztés]

Néhány kisebb kép nincs felsorolva.

[Wikipedia Commons képeim]

Stockholm Kiralyi Palota.jpg
Stockholm Palota Orsegvaltas.jpg
Budapest Madartavlat.jpg
Stockholm Nobel Museum.jpg
Oslo Fram.JPG
Oslo Madartavlat.JPG
Helsinki Finlandia Haz.JPG
Oulu Szokokut.JPG
Rovaniemi Santa Claus.JPG
Oulu Latkep.JPG
Finland Kemi SnowCastle.JPG
Oulu piac.JPG
Oulu Osszel.JPG
Oulu Rotuaru ByNight.JPG
Oulu Eden ByNight.jpg
Oulu Nallikari ByNight.JPG
Oulu Nallikari Horobogo.JPG
Oulu Rotuaari 24 11 2003.JPG
Oulu-Linnansaari.JPG
Smoke-saune3.jpg
Sauna-pool.JPG
Heating-smoke-sauna.JPG
Interior of a smoke sauna, Uusikaupunki, Finland - 20030510.jpg
Smoke-sauna2.JPG
Sauna-bathing.JPG
Vasa-muzeum.JPG
Vasa-epitese-festmeny.JPG
Vasa-buvarharang.JPG
Vasa-makett.JPG
Vasa-buvarruha.JPG
Vasa-oldal.JPG
Vasa-mentocsonak.JPG
Vasa.epites-metszett.JPG
Vasa-kiemeles-makett.JPG
Vasa-backgamon.JPG
Vasa-vitorla.JPG
Lenin-szobor2.JPG
Lenin-halottimaszk.JPG
Lenin at Tampere.JPG
Lenin-szobor1.JPG



[[|left|thumb|100px]] Ez copy-paste céljábol van itt.

Persze nem szándékozom képtárnak használni a Wikipédiát, csak ami használható cikkben is.



Kis hülyeségek[szerkesztés]

Valamint viccből: Penrhyndeudraeth, de ezt User:Alensha átirta komollyá.:)

Néhány hasonló gyöngyszem:

Ronsdorf

Ravenscroft

User:Math/Militáns Ateista


Wikipedia-kritikus cikkek, Critics about the way of organizing Wikipedia[szerkesztés]

Az én cikkeim[szerkesztés]

  1. Wikipédia: dilettánsok anarchiája
  2. A (Magyar) Wikipédia nem lexikon
  3. Az anonimitás, az Internet sajátsága, a Wikipédia másik rákfenéje

Mások cikkei[szerkesztés]

"Az Encyclopedia Britannicá-t és a Wikipédiát tehát ugyanúgy értelmetlen összehasonlítani, mint az olimpiai maratont a Futapesttel. Egyszerűen különböző célokra szolgálnak, és ebből a szempontból szerencsésebb lenne, ha a Wikipédia nem enciklopédiának nevezte volna magát, hanem valami másnak – minthogy valóban nem is felel meg a hagyományos enciklopédia kritériumainak."

A WIKIPÉDIA ÉS A TUDOMÁNY JÖVŐJE Galántai Zoltán

Nem jutott eszembe jo sokaig, hogy WIkipedia-kritikus cikkeket keressek. Nem tudom, hog ymiert, mert kezenfekvo. Kezenfekvo, hogy ha vitatkozunk valakikkel, akkor probaljunk nemi hivatkozas utan nezni. Talan nem is gondoltam, hogy van ilyen. Ugy tunik, hogy a WIkipedia van olyan fontos, hogy kritizaljak kivulrol is.

Az elso kritika otthon kerult a kezembe egy mindennapi finnujsag formajaban, amit ugyebar amugy nem is olvastam volna, csak az ismeros tema "utotte meg a szemem". Ezek utan gondoltam, hogy utana nezzek az interneten.

Nos, kiderult, hogy szinte minden gondolatomban vannak hasonloan gondolkodok a vilagon. Grin es tsai. megprobaltak a gondolkodasmodomat abszurdumkent beallitani. Hogy en egyedul megyek a vilag ellen. Nos nem egyedul. Ime.


"De a lényeg az, hogy a Wikipédia is csak egy forrás a sok között, és vele szemben is kötelező az óvatosság. "

Lukácsi Béla a Kossuth Rádió/Szonda/Tudomány rovatban a "Mennyire megbízható forrás a Wikipédia?"

[5]


"A Wikipédia olyan, mint egy nyilvános illemhely. Lehet tiszta, de lehet piszkos is, és az utóbbi esetben a használóinak ügyelniük kell arra, hogy mibe lépnek, vagy mit tesznek. Nem tudhatjuk azt sem, hogy ki használta előttünk." (Idézet az Encyclopedia Britannica volt főszerkesztőjétől)


Egy itteni szerkeszto hasonlo megjegyzese:

"Szerettel bucsuzom mindenkitol kb. 3-4 hetre, mert szeretnem kivarni, hogy mi lesz a Wikivel. De mar szinte csak bosszusag er a sok felmuvelt miatt, ugyhogy inkabb abbahagyom egy idore. Tenyleg oszinten zavar, hogy egyesek azt hiszik, hogy bizonyos teologiai vagy bölcseszettudomanyi, nyelveszeti temaban ha elolvasnak egy könyvet, akkor benne vannak a temaban. Ez annal egy kicsit bonyolultabb, s egy lexikonban, enciklopediaban ennel egy kicsit többre van szükseg, egyetemes ralatasra, ami többfele tudos velemenyben nyilvanul meg. Akit erdekel, a napokban errol megjelenik majd egy kis cikkem a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, ahol hozok boseges peldat arra, amit itt röviden felvazoltam. Sziasztok mindenkinek: --Dr. Steller 2006. január 15., 19:16 (CET)

mi lesz a wikivel, ha már a saját szerkesztői is lejárató cikkeket írnak róla… >:-( sokan olvassák ezt a frankfurti akármit? Alensha 寫 词 2006. január 16., 00:35 (CET) Úgy 400 000 példányt adnak el belőle. – KovacsUr 2006. január 16., 00:47 (CET) Mintha ilyesmit olvastam volna már valakitől, aki szeretett Mathekozni. Lehet, hogy tényleg van benne valami? :) --Alfdam 2006. január 16., 00:43 (CET)"

[[6]] Nos, ugy tunik, van benne valami. Nem egy, nem ket, hanem jopar embernek van gondja a WP-vel csak a magyar WP-ben. a kulfoldi kritikakat ld. lejjebb.


""Száz laikus nem helyettesít egy szakértőt. A konvergencia az egyre jobb minőség felé nem feltétlenül garantált. A Wikipédia nagyon értékes újítás, de még nem a végső megoldás a tudásgyűj-tés problémájára, mint ahogy azt egyes lelkes hívei sugallják" - mondja Varga Dániel. Nicholas G. Carr, a Wikipédia egyik fő bírálója a Web 2.0 amoralitásáról szóló postjában (http://www.roughtype.com) egyenesen az Amatőr Kultuszáról értekezett. "

A feltölthető világ - Web 2.0

"Miután hiába próbálta meg kideríteni, hogy ki lehetett a kérdéses szócikk szerzője, kinek állhatott szándékában befeketíteni őt, volt lapjának hasábjain egy publicisztikában tette világossá, hogy ezek után nem győzhető meg a Wikipedia alapkoncepciójának helyességéről – hogy ti. a heterogén, mindenkit befogadó szerkesztői közösség összeadott tudása garancia a tévedhetetlenségre."

Homokszem a Wikipediában

Wikipedia kritikak osszegyutjve a Wikipedian belul 1.

Wikipedia kritikak osszegyutjve a Wikipedian belul 2.

"Wikipedia co-founder Larry Sanger is to launch an alternative to the utopian, all-comers, anything-goes web site, and has raised $10m to hire experts to help edit it."

"At least Digital Universe won't be encumbered by one immutable aspect of the more utopian Wikipedia: experts won't be find themselves against gangs of know-nothings."

[$10m for a Wikipedia for grown-ups]

"In some Wikipedia areas, "academics and experts of all sorts generally are not accorded any sort of special respect by some Wikipedians," Sanger told Wired News. "If someone is made to defend his or her contribution by some crank, or a troll, the rest of the community, generally speaking, will not come to the defense of the expert." "

"The question, then, is what people should expect of Wikipedia. As it grows and becomes a repository of 2 million entries from more and more contributors, more of whom are experts in their fields, it probably will be seen as on par with the Britannicas of the world. But first it must convince those experts to become involved, and that will likely mean finding a way to make them feel welcome. "

Wikipedia Faces Growing Pains

"The founder of the online encyclopedia written and edited by its users has admitted some of its entries are 'a horrific embarrassment'. What did our panel of experts think of the entries for their fields? "

Szakertok velemenye a Wikipedia cikkek minosegerol. (Eleg kozepes az atlag. Mindama baj felmerul, amit en kritizaltam.)

Can you trust Wikipedia?

"I do, however; I co-founded Wikipedia. (I have since left the project.)

Wikipedia does have two big problems, and attention to them is long overdue. These problems could be eliminated by eliminating a single root problem. If the project's managers are not willing to solve it, I fear a fork (a new edition under new management, for the non-techies reading this) will probably be necessary. "

"So, for any person who can and wants to work politely with well-meaning, rational, reasonably well-informed people--which is to say, to be sure, most people working on Wikipedia--the constant fighting can be so off-putting as to drive them away from the project. This explains why I am gone; it also explains why many others, including some extremely knowledgeable and helpful people, have left the project. "

"The root problem: anti-elitism, or lack of respect for expertise. "

Nos, ez pontosan az, amit allandoan hajtogattam.

Why Wikipedia Must Jettison Its Anti-Elitism

"Some unspecified quasi-Darwinian process will assure that those writings and editings by contributors of greatest expertise will survive; articles will eventually reach a steady state that corresponds to the highest degree of accuracy. Does someone actually believe this?"

The Faith-Based Encyclopedia

"The credentials of the people authoring grassroots Web journals and a committee-written encyclopedia called Wikipedia are often unclear. Nevertheless, some Internet users believe that such resources can collectively portray events more accurately than any single gatekeeper."

When Information Access Is So Easy, Truth Can Be Elusive


"Several Nature reviewers agreed with Panelas' point on readability, commenting that the Wikipedia article they reviewed was poorly structured and confusing. This criticism is common among information scientists, who also point to other problems with article quality, such as undue prominence given to controversial scientific theories. "But to improve Wikipedia, Wales is not so much interested in checking articles with experts as getting them to write the articles in the first place."

As well as comparing the two encyclopaedias, Nature surveyed more than 1,000 Nature authors and found that although more than 70% had heard of Wikipedia and 17% of those consulted it on a weekly basis, less than 10% help to update it. The steady trickle of scientists who have contributed to articles describe the experience as rewarding, if occasionally frustrating "

[Internet encyclopaedias go head to head]

"There is a problem with the operation and functionality of Wikipedia. The basic problem is that none of the Trustees of Wikimedia Foundation, Inc., nor any of the volunteers who are connected with Wikipedia, consider themselves responsible and therefore accountable for the content."

[WikipediaClassAction.org]

Bookmarks[szerkesztés]

Wikipédia:Szavazás/Kiírás pontosítása| Wikipédia:Kocsmafal| Wikipédia:Hogyan használd a sablonokat| Wikipédia:Irányelvek| Wikipédia:Szavazás| Wikipédia-vita:Szavazás törlésről| Wikipédia:Adminisztrátorok | Wikipédia:Zoknibáb| Wiki extra eszkozok | User:Math/monobook.js| Wikistats Statisztikak


User:math/Gubb | User:math/Geprombolo | User:math/Nyenyec | User:Math/Serinde | User:Math/Grin | User:Math/kgyt | User:Math/Dhanak

User:Math/VZS

User:Math/OsvatA

User:Math/Burumbator

User:Math/NCurse



Wikipédia:Szerkesztők véleményezése/Data Destroyer

User:Dhanak/Data Destroyer szankció

User:Math/Grin Velemenykeres

User:Math/Velemenykeres VZS

User:Math/VZSzsankcio


User:Math/blokkolas problemas esetei

Wikipédia:Szerkesztők szankcionálása/Érvényes kitiltások/Math vitalap-tiltólista

Nézeteim a Wikipédiáról[szerkesztés]

"Én túllépek e mai kocsmán,

az értelemig és tovább!

Szabad ésszel nem adom ocsmány

módon a szolga ostobát. "


Cikkem a Magyar Virtuson


Szólásmondások formájában[szerkesztés]

  1. Aki ért hozzá, az csinálja, aki nem ért hozzá, az a Wikipédiát szerkeszti.
  2. Aki Wikipédiába keveredik, megeszik a (romboló) disznók.
  3. E süketek társaságában nem javul a kommunikáció, ha kitíltanak pár embert, aki kiabál.
  4. Jobb ma egy subcsonk, mint holnap egy kiemelt szócikk.
  5. Aki ért hozzá, csinálja, aki nem, az Wikipédiát ír.
  6. Lakájba nem üt a mennykő.
  7. Fejétől bűzlik a WP.
  8. Klikktag a klikktagnak nem vájja ki a szemét.
  9. Madarat tolláról, admint lakájáról.
  10. Többet ésszel, mint szankcióval.
  11. Zoknit keres a Wikipédiában.
  12. Admin vezet bürokratát.
  13. Vén admin is személyeskedik.
  14. Világos, mint az irányelvek.
  15. Errare administratorum est.
  16. math a kapuk előtt!
  17. Szerkesztő tervez, admin végez.
  18. Iustitia fundamentum Wikipediae.
  19. Checkuser checkusert mos.
  20. Ép irányányelvek közt ép -ítő munka.
  21. Ne szankciózz, hog ne szankcionáljanak!
  22. Nem a Wikipödiänak, hanem az életnek tanulunk.
  23. Nincsen bűncselekmény irányelv nélkül.
  24. Mindenki király a maga userlapján.
  25. Az irányelv az adminok Wales szolgálóleánya.
  26. Admin: Első az egyenlők közt.
  27. Amit szabad adminnak, nem szabad a mezei szerkesztőnek.
  28. Sic transit gloria Wikipediae.
  29. Az admin a félelme a bölcsesség kezdete.
  30. A szó elszáll, az difflink megmarad.

Szemelyekrol[szerkesztés]

(Vonatkozó irányelv értelmében törölve: 2009. április 9., 22:08 (CEST))

Tisztelt Cassandro. Milyen iranyelv neveben nem irtad ala ezt a torlest? hoiHoi 2011. február 14., 07:15 (CET)

Wikipédia, a ponyva-'lexikon'[szerkesztés]

Sokat kritizáltam már a Wikipédiát, és mondhatom, hogy belelátok a lelkivilágába, hiszen lefolytattam már ott pár harcot. Most nem ismételgetném nagyon magamat, egy kicsit más megvilágításból, és szempontból közelítek, de azért a kritika nem lesz gyökeresen új. A bajok ugyanis nagyjából ugyanonnan erednek.

Rámutattam már, hogy a Wikipédia tulajdonképpen nem felel meg egy lexikon kívánalmainak, emiatt van idézőjelben a cím. Szögezzük le, a Wikipédia nem lexikon, a Wikipédiában levő adatokra nem lehet azt mondani, hogy tudás, és semmilyen más értékes kategóriával nem illethető az ott levő adathalmaz, mert semmiféle követelménynek nem felel meg. De ezt már eléggé kifejtettem.

Most ponyva-”lexikonnak” nevezem a Wikipédiát, mert a színvonala kb. ennek felel meg. A ponyvairodalomhoz hasonlóan betölt bizonyos nem túl színvonalas funkciókat. A ponyva irodalom például szórakoztat, a magasirodalom viszont művelve szórakoztat. Ennek analógiájára azt lehet mondani, hogy egy lexikonban megbízható ismeretek, tudás található, és kevés hiba. Valamilyen magas szinten lévő követelményeknek felel meg. A Wikipédiában némi tudás, ismeret van, de alacsonyabb szinten. Jól meg lehet nézni benne, hogy melyik híres történelmi alak mikor született, és halt meg. Bizonyos, nem vitatott, nem problémás, alapadatok jól megtalálhatóak benne.

Találhatunk benne némi információt, ha mondjuk beírunk egy kort, egy mozgalmat, egy irányvonalat, egy országot, egy várost, stb. Nem biztos, hogy bármilyen szempontból teljes, kiegyensúlyozott információt találunk, de ha csak valami egyszerű dolgot keresünk, akkor valószínűleg megtaláljuk. Főleg az angol nyelvűben.

A Wikipédia arra is jó, hogy egy bizonyos módon leszűrt link-gyűjtemény. Habár irányelv, hogy a Wikipédia ne legyen link-gyűjtemény, skizofrén módon mégis ebben a funkcióban még a legjobb. Hiába no, a megalkotói olyan „fényes szellemmel” rendelkeztek, hogy ezt tudták létrehozni: arra egész jó, amire kifejezetten nem akarták tervezni, viszont elég rossz abban, amire tervezték.

Amiben a Wikipédia egész biztosan nem jó, az bizonyos problémás, vitatott dolgokról való semleges, objektív, kiegyensúlyozott beszámolás. Ne nagyon nézzünk benne politikai és filozófiai kérdéseket! Amit találunk lehet hiányos, mert a kutyát sem érdekelte éppen a szerkesztők közül, lehet egyoldalú, ha csak egy szerkesztő csinálta, lehet katyvasz, ha két szerkesztő összeveszett rajta. Ilyen esetekben a Wikipédia tartalmától semmit nem lehet elvárni, akármi is lehet. Még az is lehet, hogy egy fanatikus szerkesztő valami éktelen baromságot tesz bele, és sikeresen megvédi sok szerkesztővel szemben, akik lusták végigharcolni az egy szerkesztő ellen a háborút.

A Wikipédiában szemmel láthatóan nagyon sok egyetemista van, és nagyon kevés igazi szakértő. Az egyetemisták bizony még igen keveset tudnak a területükről, de hiába no, a mondás úgy szól, hogy „aki nem ért hozzá, az tanítja”. Modern korunkban ez a mondás úgy módosítható, hogy „aki igazán nem ért hozzá, az Wikipédiát szerkeszt”.

Miért nincsenek tehát szakértők? Miért nincsenek a terület elismert professzorai, akik átlátják a helyzetet a Wikipédián? Egy doktorandusz sokkal többet tud mondani a területről,és sokkal jobban átlátja a vitás kérdéseket. Egy professzor pedig tényleg átfogó tudással rendelkezhet. (Lehet, hogy csak azzal.) Ilyesmi egy egyetemistától még nem várható. Egy egyetemista nem fogja tudni jól megírni 1956 történetét, a rendszerváltást, a kommunizmust, az ateizmust, és hasonló vitatott dolgokat. Vagy mondjuk fogalma nem lesz, mit kezdjen a tudományfilozófia szócikkel, amelyről magyar nyelven nincs tankönyv. Igazából tehát még egy professzornak is problémás lenne az, hogy hogyan is foglalja össze egy cikkben ezt a területet, mivel nincs minta előtte. De mégis, neki legalább van rá esélye.

Namost hogyan várjuk akkor, hogy egyetemisták, sőt, még csak nem is tudományfilozófiában tanuló hallgatók, meg fogják ezt tudni írni? Nyilván nem fogják. A cikk üres marad, vagy attól függ, odatéved-e valaki szakértő, és meddig marad.

Ha odatéved, keserű tapasztalatokkal fog távozni, a szócikk pedig egy romhalmaz marad. Miért is?

Vegyünk mondjuk egy professzort, aki a szakterület elismert tekintélye. Dolgozik valamiféle intézetben, írja a cikkeit, könyveit. Ha esetleg a tudományfilozófiáról akarna írni valamit, amire tökre nincs ideje, akkor hát írna egy jegyzetet. Azt megírja, megjelenik, semmi gond nincs vele Persze, van, panaszkodik is, de ahhoz képest, ami a Wikipédiában vár rá, az semmi. Ha jegyzetet ír, akkor esetleg valamilyen tördelővel meg nyomdával szenved, vagy az egyetemi bürokráciával, esetleg a szövegszerkesztő programjával, de alapvetően a tartalomban senkivel nem kell küzdeni.

Nos ettől az embertől, aki még jegyzetet is aligha ír, mert nincs rá ideje, energiája, ettől várjuk el, hogy a Wikipédiába jöjjön? A jegyzetért némi pénzt kap, és az ő neve alatt adják ki. A Wikipédiában viszont nem kap se pénzt, és még a neve sem jelenik meg. Szóval ez tiszta mazochizmus. Miért is menne oda?

Mégis, lehet, hogy néhány lelkes professzor és kutató odamenne merő szórakozásból, lelkesedésből, népnevelésből, humanizmusból. Van azért ilyen bőven, nem mindenki, és nem mindig törtető és önző. De aztán ami ott fogadja, attól padlót fog.

Mert először is az elvek tisztátlanok, nincsenek leírva dolgok, nincsenek eldöntve dolgok, ad-hoc oldódnak meg, következetlenül, kettős mércével. Az egész rendszer egy merő anarchia. Aztán ugyebár a saját tanítványaihoz hasonló kis hülyegyerekek rugdossák. Továbbá, ha szerkeszt valamit, lehet, hogy odajön egy nyiladozószemű, és törli. És nem tud mit kezdeni vele, mert a tejfelesszájú egyenrangú vele. Sőt, a hülyegyereknek sok ideje van, törli azt a részt akár naponta 23-szor is. És vannak még barátai is, akik támogatni fogják, méghozzá gondolkodás nélkül, azért, mert haverok.

A hülyegyerek persze az érvekre nem hallgat, vagy mond rá valami baromságot. El lehet ezt játszani a végtelenségig, a szavak itt keveset számítanak, az számít, hogy kinek hány barátja van. Az erőviszonyok számítanak, nem az érvek. Olyan ez, mint az élet legrosszabb területei Magyarországon. Mint mondjuk a politika legsötétebb bugyrai.

Namost mi a fenének menne be a prof a barmok közé hadakozni? Minek neki a jó játék hülyegyereknek, amikor értelmesebb dolgokat is tud csinálni? Ugyan minek vitatkozna tudatlan kis oktondikkal, akiket úgy se lehet meggyőzni? A Wikipédia és egy lexikon között kb. olyan különbség van, mint az utcai gördeszkás gang, és egy olimpiai verseny között. Kultúrában, színvonalban, társaságban, érettségben, felnőttségben. A Wikipédia serdülő hülyegyerekek szórakozóhelye, aminek sajnos túl nagy hatása van a társadalmunkra, akár csak a popnak, és hasonlónak.

Namost, mindez úgy hangzik, mintha az egész Wikipédiát hülyegyerkezném le, mintha minden Wikipédiás hülyegyerek lenne, vagy mintha minden egyetemista az volna. Mintha elitlista lennék, tekintélyelvű, és lenézném a fiatalokat. Nem, nem erről van szó. Arról sincs szó, hogy a professzorok mind tévedhetetlen szakemberek.

Arról van szó, hogy igazi szakértők sok területen inkább professzorok közül kerülhetnének ki. Magam nem vagyok professzor, tehát nem is a magam nevében beszéltem igazán. Bár ugyanez igaz posztdok kutatókra is. Továbbá arról van szó, hogy a Wikipédián néhány területen ott ül pár hülyegyerek. Elég az, hogy csak pár területen, és elég egy hülyegyerek is.

Annyi még hozzá tartozik, hogy egyfajta passzivitás is kell hozzá. Azaz az egy hülyegyereket nem fogja le, nem állítja meg a józanabb többség. Mert annyi esze a Wikipédián a többségnek sincs. Azok éppen csak nem olyan sötétek, de ők se valami bölcsek, nem látnak sokkal az orruknál tovább. Nem látják, hogy ha nem fékezik meg a hülyegyereket, nem dobják ki, akkor baj lesz. A baj csak éppen akkora, hogy a Wikipédia nemlesz egy bizonyos szintnél jobb. És a többség az éppen csak annyira korlátolt, hogy nem is lát tovább ezen a szinten.

A hülyegyerek meg már ott tanyázik egy ideje, befészkelte magát, összebarátkozott pár hasonlóval, tehát biztonságban van. Senki nem vállalja harcot, hogy kidobja. Igazából nincs is senki, akinek ez a dolga lenne. A Wikipédia gazdátlan is.

Tanulságos az is, ahogy végülis Data Destroyer, legfőbb ellenségem járt.

A Wikipédia nem lexikon[szerkesztés]

A Wikipédia saját maga által adott másik neve, „alcíme”, hogy „A szabad lexikon”. A szabad jelző bizonyos mértékig jogos, hiszen mindenkinek van kezdeti joga szerkeszteni. De vajon jogos-e lexikonnak neveznie magát? Ezt fogom megvizsgálni. A „lexikon” szó jelentése a Wikipédia saját cikkelye alapján: „A lexikonok (más formában enciklopédia, encyclopaedia) az emberi tudás írásos gyűjteményei.” (http://hu.wikipedia.org/wiki/lexikon). Nos, a „tudás” szó az már problémásabb, erre nem kapunk jó meghatározást (ami abban a szócikkben jelenleg van, azt én írtam, de nem mondom, hogy kielégítő (http://hu.wikipedia.org/wiki/tudás).). Mindenesetre a tudás valamilyen szempontból több, mint vélemény. A helyett, hogy a tudás mibenlétén elmélkednék, ami egy igen nagy és mély téma,és elvezet a tudományfilozófia rengetegeibe, inkább azt vizsgálom meg, hogy a Wikipédia tartalmáról mit mondhatunk el úgy általában? Milyen kritériumnak tesz eleget.

Azt semmiképpen nem mondhatjuk, hogy a Wikipédiában tudományos tudás van, hisz ez nem szempontja a Wikipédiának. Nincs olyan irányelv, amely előírná vagy akár csak javasolná, hogy tudományos tudás legyen a Wikipédián. Még az sincs, hogy mondjuk tudományos témában tudományos tudásnak kell szerepelnie. A Wikipédia irányelvei a tudományos irányelvektől igen távol állnak. Nincs peer-review, a cikkeket nem tudósok írják. Még olyan egyszerű előírások sincsenek, hogy a megfelelő hivatkozásoknak szerepelnie kell. Ez csak ajánlás, amit nem nagyon tejesít a Wikipédia a gyakorlatban. De egyébként is ez igen kevés volna. Egy jobb lexikonban a tudományos szócikkeket tudósok írják, és nem is nagyon van más szócikk, mint ami valamely tudomány illetékessége alá tartozna. A lexikonoknak ezen kívül van felelős szerkesztői bizottsága, főszerkesztője, aki annak tartalmáért felelősséget vállal, így feltehetően valamelyest felelősséget is érez. Ezen kívül a lexikon kiadója szintén felelős anyagi okokból a tartalomért.

Ezzel szemben a Wikipédiának nincsenek szerkesztői bizottságai, nincs főszerkesztő, nincs anyagilag különösebben érdekelt kiadó. Senki nem kell hát, hogy felelősséget érezzen, és nem is nagyon érez. Persze a nagyobb botrányok okoznak némi gondot, de ki érez felelősséget egy szócikk tartalmáért? A lelkes aktivisták éreznek,akik a téma fanatikusai, csakhogy ők abban érdekeltek, hogy az ő verziójuk kerüljön fel. Ennél objektívebb felelősséget nem éreznek. Mit mondhatunk a Wikipédia tartalmáról mégis? Próbáljunk valami pozitív meghatározást adni, valami többet, mint az, hogy valamiféle vélemény szerepel ott.

Mondhatjuk-e, hogy a Wikipédia a társadalom többségi véleményét tükrözi, és mint ilyen, az elfogadott véleményt, ami hát közel áll ahhoz, amit tudásnak nevezhetnénk. (Bár sok esetben durván eltér, vannak bevett téves nézetek.) Nem mondhatjuk, hisz a Wikipédiát nem a társadalom egésze szerkeszti, még csak nem is egy nagy többsége. Még az sem igaz, hogy egy jól reprezentáló kisebbsége. A Wikipédiát a társadalom egy bizonyos szelete szerkeszti, amely egyáltalán nem reprezentálja megfelelő módon a társadalmat.

Még rosszabb a helyzet, ha egy-egy szócikket nézünk, és vitás helyzeteket. Nem mondhatjuk azt, hogy egy ilyen kérdést a Wikipédia szerkesztői konszenzussal döntenek el, vagy szervezett szavazással. Ritkán van ilyen. A legtöbb esetben pár ember vitáján dől el a dolog csak. Tehát az, hogy mi kerül oda, nagyon függ attól, hogy éppen milyen emberek vetődnek oda, mennyire vesznek részt a vitában, mennyire kitartóak.

Még azt se mondhatnánk, hogy a szócikkeket azon 2-5 ember többségi véleménye dönti el. Van, amikor egyszerűen az győz, aki kitartóbb. Van olyan, hogy bent marad valami, mert egyetlen ember képviseli, de kitartóan. Van olyan, hogy az adminisztrátor eldönti, hogy melyik verziót védi le mesterségesen. Tehát itt adminisztrátori önkénytől függ a dolog. És még azt se mondhatnánk, hogy az adminisztrátor azt mondja, hogy „Én Brendel Mátyás vállalom azt,hogy ez a helyes tartalom”, mivel sok adminisztrátornak nincs neve, illetve nem nyilvánvaló az olvasónak, hogy ő felelős azért a döntésért.

Éppen ezért nem sok tudós fog a Wikipédiára jönni, illetve nem sok időt tölt el itt. Miért is? Azért, mert ő mondjuk valamely tudományág elismert tudósa. Meg van neki a maga munkája, meg vannak a folyóiratok, ahol publikál, és amely publikációk előre viszik az ő karrierjét. Nem érdekelt, hogy ide jöjjön. De hát ha a Wikipédia már csak ilyen, akkor ezen nem lehet segíteni. Még így is remélhetnénk, hogy pár tudós lelkesedésből idetéved. De hát nem elég ennyi akadály, még a Wikipédia több akadályt gördít eléje.

Míg a folyóiratokban a tudós tekintély, aki elbírál, akinek hangját hallják, akinek véleménye mérvadó, addig itt egy senki. Egy tudományos folyóiratban a tudós lehet bíráló, és lehet bírált, de ha bírált, akkor a bírálója sem akárki. Azzal az egy-két hasonlóan értelmes emberrel kell vitáznia. Itt meg mit kell csinálnia? Idejön, és rossz esetben 3-4 hülyével kell vitáznia, vagy mondjuk csak egy fanatikussal, akit meg se lehet győzni.

Ugyan, mi a fene okból lenne kedve annak a tudósnak ahhoz, hogy hülyékkel vitázzon? Mi a fenéért jöjjön ide, ahol az igazsáég keresztülvitele ennyire körülményes, ha nem lehetetlen? Egyszerűbb volt egy tudósnak átmennie a tű fokán, és meggyőzni az inkvizíciót, mint a WIkipédia hülyéit.

Mi tehát a Wikipédia? Nem sokkal több, mint pár, esetlegesen összejött ember esetlegesen szerkesztett közösségi véleménye. Nem méltó a lexikon névre.

Hasonlítsunk össze egy klasszikus lexikont, és két internetes próbálkozást abból a szempontból, hogy alapelvei, működése milyen. A két internetes próbálkozás a Nupédia és a Wikipédia. A Nupédia alapelve még a peer-review volt. Itt tehát ugyan bárki vállalkozhatott szerkesztésre, de azért voltak megkötések. A Nupédia működése is különbözött egyhagyományos lexikon működésétől, de elég hasonló volt ahhoz, hogy lexikonnak lett volna nevezhető. A Nupédia eredménye az volt, hogy nem működött elég jól. A Wikipédia a Nupédia kudarcából jöt létre, mint egy ad-hoc módosítás. Azzal, hogy mindenki szerkeszthet, a vállalkozás hatalmas robbanásnak indult a Nupédiához képest.

A Wikipédia tehát sikeres, sőt, úgy tűnhet, hogy a változtatások szükségesek voltak a működéséhez. Még ha ez így is van, amiben nem vagyok biztos, akkor is, ennek ára az, hogy a Wikipédia tulajdonképpen nem lexikon, hanem egy átverés. a sok kritika után, még csak azt sem mondhatjuk, hogy nem tudatos, aljas átverés. Most a Digital Universe egy újabb kísérlet arra, hogy visszatérni a lexikonhoz közelebbi, minőségibb munkához. A beindulással kínlódik, tehát ismét úgy tűnik, hogy a túl sok megkötés nehézséget okoz. De mégis, ha lexikont akarunk létrehozni, akkor szükséges ezt végigkínlódni.

Az ötlet[szerkesztés]

Amikor először feliratkoztam a Wikipédiába, nagyon jó ötletnek tartottam. Máig úgy gondolom, hogy maga az, hogy közösen létrehozunk egy enciklopődiat nagyon jó gondolat. Viszonylag lelkesen probáltam rőszt venni a dolgoban, de csalódás ért, ugyanis egy sztereotip, kirekesztő közösség fogadott. Ez a közösség megbélyegzett, és azóta sem tudott megszabadulni ettől a bélyegtől az képzeletükben. Én sem tudtam elérni azt, hogy megvaltoztassák a gondolkodásmódjukat. Véleményem szerint nem is nagyon lehetett volna, az átlagemberre es az átlag közösségekre jellemző, hogy akit megbélyegeznek, azon rajta marad a bélyeg. Az emberi társadalmak nagyrészt bizony sztereotip, rasszista, sokszor fasisztoid jellegűek.

Én mindvégig a Wikipédia céljainak érdekében probáltam viselkedni. Hadakoztam persze a magam nevében is, de a Wikipedia céljait minndig szem elott tartottam. Ritkán hadakoztam kizárólag a magam nevében. Próbáltam ötleteket adni, érvelni, reformálni az irányelveket is. A mindvégig mégis ellenségként vettek, és rosszindulatúnak gondolták elgondolásaimat. Ilyen környezetben nem akarok tovább dolgozni.

Véleményem szerint a Wikipédia egy alapötletében jó, de részleteiben nem teljesen jól megvalósult ötlet. Ha a Wikipédia céljait tekintjük, akkor:

"A Wikipédia egy többnyelvű projekt, melynek célja egy teljes és pontos nyílt tartalmú lexikon elkészítése. "

Kezdőlap

"A lexikonok (más formában enciklopédia, encyclopædia) az emberi tudás írásos gyűjteményei."

Lexikon

"a tudás egy igazolt igaz vélekedés"

Tudás

Nyílt közösség, ésszerűség, tolerancia[szerkesztés]

Tehát ha a Wikipédia céljait nézzük, a legfontosabb dolog az lenne, hogy a benne szereplő információk magas szintűek legyenek, és minél jobban igazolt, minél objektív ismeretet alkossanak. Véleményem szerint ez azt kellene, hogy jelentse, hogy a Wikipédiában a tudományoshoz hasonlatos módszereknek (ésszerűség, objektivitás) kellene sokkal nagyobb hangsúlyt kapniuk. Szigorúbb elvárásokat kellene a szócikkekkel szemben támasztani például hivatkozás tekintetében. Az NPOV irányelvben pedig a tudományos tudásnak kiemelt szerepet kellene kapnia. Ezeket a törekvéseimet leszavazták.

Még komolyabb baj van azonban a Wikipédia irányelveivel. A Wikipédia egy viszonylag nyílt közösség, mivel nyílt szerkesztési lehetőségeket tartalmaz, ezért csak olyan módon működhet, ha a rendszere nagyon jól meg van szerkesztve.

Véleményem szerint az angol eredeti, és a jelenlegi magyar rendszer túl sok hangsúlyt fektet egyfajta ízlésbeli, érzelmi harmónia kialakítására, és túl kevés hangsúlyt ésszerű, szabályozó irányelvek lefektetésére, rendszerépítésre. Kicsit egyfajta anarchikus, hippi elgondolás felé van elmozdulva, kicsit sok ilyen naív elgondolásra épül. Megpróbál egy jó közösséget kialakítani, holott ez a Wikipédiának nem kell, hogy végcélja legyen, és holott a jó közösség nem tudja megoldani a problémákat. Továbbá egy ilyen nagy "társadalom" nem is lehet jó közösség.

Egyfajta anarchikus jó közösség tud működni, amennyiben az egy kis csoport, amelynek megvannak a bevett szokásai, a szokásokat mindenki ismeri, mindenki vállalta (a Wikipédia esetében nem indokolható, hogy az, aki a Magyar Wikipédiában joggal részt akar venni, miért is vállalja fel egy kis közösség ízlésbeli, szokásbeli, érzelmi önkényeit). Egyszóval, ha a közösség nem nyílt, és nem világméretű és nem egy hivatalos igénnyel lép fel. Ugyanez nem működik akkor, ha a közösség nyílt, és olyan valakik csatlakozhatnak, akik a Wikipédia céljaival egyetértenek, de a közösség ízlésvilágával nem. A Wikipédia jelenlegi rendszere ezt nem tudja kezelni, illetve csak kiközösítés útján. Így lesz egy eredetileg nyíltnak gondolt közösségből a rendszer tökéletlensége miatt egy kirekesztő, zárt közösség.

Az irányelvek eme tökéletlensége tehát hosszú távon katasztrófához vezet, vagy kirekesztéshez. Nagyon fontos volna tehát az irányelvek rendbetétele. A Wikipédiának, ha világméretű, nyílt közösség akar lenni, akkor a világ legnagyobb konszenzusára kell épülnie, ez pedig az ésszerűség. Az az emberiség létező legnagyobb konszenzusa, nem pedig az ízlések, szokások.

Az irányelvek ésszerűségét is fokozni kellene, és az irányelveknek maguknak is az ésszerúséget kellene mintának feltennie. A Wikipédia:Civilizált viselkedés irányelvébe például szintén sokkal nagyobb szerepet kellene, hogy kapjon az ésszerűség, mint az illemszabályok. Sokkal inkább olyan intellektuális dolgokra kellene fókuszálni, mint következetesség, egyenlő mérce, logikusság...

Ennek jegyében javaslatokat tettem az irányelvek kiegészítéséhez:

User:Math/Vitarendezes

User:Math/Civilizalt Viselkedes

Visszhangja nem sok volt, leszavazták.

Kisajátítás, kiközösítés[szerkesztés]

A Wikipédia szerintem a jövőben emiatt egy olyan szűkebb közösség marad, ami vagy egyre inkább kirekesztő lesz, és/vagy egy idő után sok baj lesz ebből, mivel technikailag nyílt, azaz fognak jönni emberek. A Wikipedia képe magáról az, hogy "mindenkit szívesen fogadunk, aki a Wikipedia céljai szerint akar dolgozni". A valóság ezzel szemben az, hogy "aki ugyan a Wikipedia céljaiért akar dolgozni, de a mi közösségi szokásainkat nem ismeri el, nem akar érzelmileg meghunyászkodni, az menjen innen!". Nagy különbség. Sok olyan embert rekesztenek ki, aki a célért dolgozna, de a közösség szokásaihoz nem hunyászkodik, mert neki az nem jó (és miért is kellene? csak hogy a közösség kiélhesse elnyomó ösztöneit?). A legjobb egy olyan rendszer, amely ésszerű, és toleráns: azaz nem ír elő szükségtelen ízlésbeli dolgokat, és nem az ilyenen való hadakozással foglalkozik.

Így tehát a Wikipédia egy olyan vállalkozás lesz, amelyet az a szűk közösseg hoz létre, amely először magához ragadta, aztán pedig kiközösítette. Olyan szokások mentén amelyeket ő szeret. A társadalom egy kis szelete ez. Ezt a szűk kört egy klikk irányítja jelenleg, amelyet én Konzervatív Klikknek neveztem el. A Wikipédia így igazából a lexikon névre sem lesz méltó. A szűk közösség által felmutatott valamennyi tudást tartalmazni fog ugyan, de ez nem lesz valami magas minőségű tudás. Tartalmazni fogja ennek a szűk közösségnek a képét, sok esetben a szűk közösség által megszavazott sztereotípiákat is. Nem lesz objektív, de még csak NPOV sem.

Nem lesz méltó a magyar hivatalos Wikipédia megnevezésre sem, mert kizárnak, elűznek innen magyar embereket, akik pedig hozzá akarnak járulni a maguk módján és akik magyar nézeteket képviselnek.

Volt egy gondolatom, ami a személyeskedés okán merült fel bennem, de igazából jóval alapvetőbb dolog:

"A személyeskedést úgy lehet a legjobban megelőzni, ha a Wikipédia közössége és rendszere a szerkesztőknek olyan környezetet teremt, amelyben értelmesen dolgozhatnak, elismerést kaphatnak, ötleteik meghallgatást kapnak, ésszerűen, korrekt módon viselkednek velük, elfogultság nélkül. Amennyiben egy szerkesztő, aki valóban a Wikipédia fejlesztéséért jött ide, a Wikipédia rendszerében és közösségében megtalálja annak lehetőségét, hogy e célért dolgozzon, akkor feltehetően dolgozni fog, és nem személyeskedni. Fontos tehát, hogy a Wikipédia rendszere és közössége olyan legyen, hogy a szerkesztők úgy érezzék van lehetőségük ésszerűen befolyásolni a dolgokat, részt tudnak venni a munkájukban, elismerést nyernek...Egy jó környezetet kell teremteni."

Jellemzően erre a gondolatomra alig volt rezonancia a Wikipedia konzervatív klikkben. Ugyanígy a személyeskedés ürügyén vetődött fel bennem még az alábbi, szintén a személyeskedésnél jóval mélyebb jelentőségű gondolat.

A személyeskedés és megoldása[szerkesztés]

A Wikipediaban szemelyeskedés, és sértés alatt leginkabb a vulgáris beszéd, a másik explicit leminősítése, és hasonlókat értik. Vannak azonban ennel jóval mélyebb, jóval kártékonyebb implicit szemelyeskedés. Ha valaki vulgarisan beszél veled, vagy negatív jelzők sorával szid téged, az egy dolog. Lehet, hogy felmegy benned a pumpa, lehet, hogy mérges leszel arra az illetőre, de ez egy viszonylag felszines, rövid idejű dolog. Lehet, hogy elmérgesiti a kommunikáciot azzal az egy szerkesztővel, de még az is lehet, hogy nem. Van azonban a sértésnek egy impllicit, es jóval mélyebb foka. Erre érdekes modon a Wikipedia közössége egyáltalán nem kényes, holott a Konzervativ Klikk egyik nagyon gyakori eszkoztara. Miből all ez?

  • Egy-egy szerkeszto letrollozasa. Ez explicit módon is sértés, jeleztem, hogy a troll es a vandál kifejezések a Wikipédia irányelveiben szerintem igen súlyosan ellentmondanak a személyeskedés irányelveivel. De ezen túl implicit módon is sértések, hiszen itt nem csak arról van szó, hogy az illetőt szidják, hanem, hogy egy szerkesztő jószándékat kerdőjelezik meg. A Konzervativ Klikk bizony számos esetben letrollozott, pedig nekem a Wikipedia javitása volt a célom. Szándékaim teljesen pozitivak voltak. Ennek megkerdőjelezése mélyebb személyes sértés, mint holmi mas felszines szidás. Szerintem letrollozni valakit igen súlyos sértés. Ennek ellenére a Wikipedia irányelvei nemhogy tiltanak, hanem egyenesen adják a kezünkbe az eszkozt hozzá. A klikk pedig ezzel visszaél.
  • Egy-egy szerkeszto zavarkeltessel vadolasa. Itt megint arrol van szo, hogy a Konzervativ Klikknek onkenyesen meghatarozza, hogy kinek a tevekenysege nem tetszik neki, de ezen tul bizony a zavarkeltessel vadolas megint a szerkeszto verig sertese. Megint arrol van szo, hogy a szerkeszto jo szandekat kerdojelezik meg. A Konzervativ Klikk nem csak a velemenyet fejti itt ki, hanem bizony meg meg is serti a masik szerkesztot, megjozza nagyon melyen serti meg. Es megint arrol van szo, hogy a Wikipedia iranyelvei ehhez tamogatast adnak. Errol az iranyelvrol is szamos alkalommal kifejtettem a velemenyem, hogy miert karos a Wikipediara nezve. A hasznalata tulajdonkeppen mindig sertes, es sokszor joszandeku szerkesztok verig sertese.
  • Van meg par eset, ami nem kapcsolatos kifejezetten iranyelvvel, es nem is nevezheto meg egy nevvel, hanem csak korulirhato. Arrol van szo, amikor bizonyos szerkesztok inditvanyait meg a szavazas elott nevetsegesnek nyilvanitanak. Egy szerkeszto inditvanyaval nyilvan lehet nem egyet erteni. Lehet kritizalni, lehet rossznak mondani. De nevetsegesnek, vagy eselytelennek mondani, az egy aljas huzas. Egyreszt az illeto mas szerkesztok neveben elore beszel, ami a demokratikussag elveit serti. Masreszt pedig egy sertest kovet el. Ugyanis azon tul, hogy nem ert egyet az inditvannyal, ha nevetsegesnek nevezi, azzal a kezdemenyezo szerkeszto joszandekat kerdojelezi meg ismet.

Ilyen megjegyzésekre gondolok:

"ellenzem --komolytalankodjunk kicsit. :D Data Destroyer 2005. augusztus 8., 10:07 (CEST) ellenzem --marhára viccesek vagytok... Alensha * 2005. augusztus 8., 13:40 (CEST) ellenzem, ha már szavazgatunk, de a legjobb lett volna, ha nem reagál senki. OsvátA. 2005. augusztus 8., 14:06 (CEST) "

Ezek tulajdonkeppen az inditvanyozo szerkeszto (speciel en) mely megsertesei, hiszen az illeto komolysagat, szandekait vonjak ketsegbe. Az illeto azon jogat veszik el, hogy az inditvanyait komolyan vegyek, meggondoljak, stb...

Nos az ilyen fajta viselkedes az, ami a sima negativ jelzoknel messze jobban rongaljak a Wikipedia hangulatat, ellensegge tesznek, kikozositenek, eluznek joszandeku szerkesztoket. A Konzervativ Klikk azonban ezekre a sertesekre nem kenyes. Sot, az ilyen szemelyeskedeseket a Konzervativ Klikk visszaallitja. Nem kenyes a konzervativ klikk a sajat korein beluli vulgaris szemelyeskedokre sem. Oket nem tiltjak ki. Sot.

Hogy miert? Mert nekik egyaltalan nem a Wikipedia hatekonysaga a lenyeg, hanem az, hogy oket ne lehessen kritizalni, de ok kritizalhassanak, kizarjanak embereket. Nekik a klikk fontosabb, mint a Wikipedia. Nagy sertesnek vesznek egy-egy kemenyebb kritikat, ami a klikket eri. De nem veszik sertesnek az olyan minosites, ami periferikus szerkesztoket sert meg melyen, annyira, hogy kirekeszti oket a kozossegbol, eluzi oket. Ez a konzervativ klikk onzo, vedo kettos merceje. Emiatt sincs kedvem itt lenni.

David es a villanypasztor (mese)[szerkesztés]

Hajdan, amikor meg a fiatal koraban az izraeli David-kiraly meg egyszeru pasztorkent tengette napjait, egyik kodos napon, amikor eppen kint legeltette a baranyokat, egy vandor tevedt a mezejere. David odaszolt a vandornak, es a beszelgetesbol szovaltas, vita keletkezett, amejnek heveben David leutotte a vandort.

Meggondolatlan cselekedet volt, meg is banta David, most mit kezdjen a vandorral? Nos, de nem hiaba volt David a cselszovesek, furfang mestere, most is kitalalt valamit, hogy mentse az irhajat, mint kesobb annyiszor az elete soran.

Hirtelen otleteben kitett egy botot, amolyan "villanypasztort" a mezo szelere, es rafaragta a sajat nevet: "David", jelezven, hogy ez a mezo az o tulajdona. Mikor a torzsbeliek, az oregek kerdezni kezdtek a vandorral tortentek felol, akkor David azt mondta, hogy az idegen az o egyertelmu, es elozetes figyelemztetese ellenere bejot az o mezejere, es amiatt olte ot meg, mert nem akart tavozni.

Sejtettek az oregek, hogy David eme tortenete nem igaz, de hat nem tudtak megfogni Davidot, nem volt ellene tanu, igy hat azt modntak: jol van David, akkor ezentul annyi lesz a te mezod, amennyit kijeloltel magadnak, s ugy is lett. David azonban kesobb, amikor gazdagabb, hatalmasabb lett reg elfelejtette ezt, es bizony o maga nagyon is sokszor atlepte azt a bizonyos hatart, es gatlastalanul legeltetett a nagy kozossegi mezokon...

A szerkesztők megbecsülése[szerkesztés]

Meg egy gondolat a szerkesztők megbecsüléséről. A Konzervatív Klikk bizonyos szerkesztőinél elterjedt az, hogy a szerkesztők szerkesztéseinek száma szerint értékelnek szerkesztőket, méghozzá a szerint minősítenek le bizonyos szerkesztőket. Ebben nem túl következetes az illető, mert természetesen a klikken belüli olyan szerkesztőket, akik nem annyira aktívak, nem minősítenek le. A szerkesztések száma itt a szócikkeket jelenti. Ezen nézet szerint, aki nem elég aktív a szócikkek szerkesztésében, az nem is ember (nem túlzás, az illető megerősítette). A kritika egy látszólag kifinomultabb formája az, hogy a szócikkbeli szerkesztéseknek arányban kell lenniük a Wikipédia névterében, vagy a vitákban való részvétellel. Ez utóbbi fajta kritikának az a bődületes hibája, hogy egyrészt lebecsüli egy szerkesztőnek az irányelvekkel kapcsolatos ténykedését, mintha az semmi sem volna. Holott a szervezési munka ugyanolyan értékes lehet, es nehezebb munka akar, mint a szócikkek szerkesztése. Ez a fajta beállítottság egy primitív vulgárproletarianzmushos hasonlít, amelyik csak a kétkezi munkát becsüli, az irányításban való részvételt nem. Sőt, nem csupán arról van szó, hogy az irányelvek alakításában, vagy a vitában való részvétel egy igen fontos munka, hanem arról is, hogy jog. Mégpedig a szócikkbeli szerkesztések számától független jog. A Wikipédia irányelveiben sehol nincs olyan, hogy az irányelvek kérdésében csak annak van joga belesózni, aki szerkeszt is. És egy ilyen elv butaság is volna. Valószínű az, hogy nagyon sok szerkesztő van, akinek sem kedve, sem érzéke nincs az irányelvekhez, viszont szeret szerkeszteni. Hasonlóan lehetnek olyan szerkesztők, akik inkább az irányelvek kidolgozásában jók. Könnyen meglehet, hogy valakinek nagyon jó meglátásai lehetnek ez ügyben. Meg az is könnyen meglehet, hogy valakinek nagyon jó meglátásai lehetnek ez ügyben, aki egyáltalán nem szerkesztett még. Sőt, akár annak is lehet nagyon jó meglátása, aki teljesen újonnan jött. Friss gondolatai, új szempontjai lehetnek. Olyan nézőpontja, ami a régi szerkesztőknek már régen nincs meg. Például egy újonnan jött szerkesztőnek sokkal jobb meglátásai lehetnek a Wikipédia külső megítélése, az újonnan jött szerkesztők benyomásait illetően, mint az itt levő régi szerkesztőknek.

Hasonlóan értékes tagja lehet a közösségnek egy olyan szerkesztő, aki mondjuk egyáltalán nem szerkeszt új szócikkeket, viszont sok szócikket végignéz. Meg akár úgy is, hogy alig szól hozzájuk, mert jók a szócikkek. Egy ilyen lektor munkája nem a szerkesztések számán alapul, hanem a végignézett cikkek számán. Tehát ad abszurdum egy 0 szerkesztéssel bíró szerkesztő is lehet nagyon hasznos. Akar azért, mert sok cikket végignézett, és rendben találta őket, akár azért, mert csak a vitalapon tett megjegyzéseket. Sok esetben előfordulhat, hogy egy ilyen szerkesztő megkritizál valamit, és nincs is igaza. Meg az ilyen kritika is hasznos, mert egy lehetséges benyomást mutat fel. A szócikk szerkesztőinek az ilyen kritikáknak meg kell tudni felelniük. Meg az sem haszontalan tehát, ha egy ilyen szerkesztőnek nincs igaza egy kritikában, de egy lehetséges kritikára mutat rá. Arról nem is beszelek, hogy ha még igaza van, akkor egy olyan szerkesztő, aki nagyon sokat vitatkozik bizony nagyon hasznos lehet.

A szerkesztők ilyen vulgáris értékelése, ami a szerkesztések (vagy pláne szócikkek) számán alapul meg számos szempontból vulgáris hülyeség. Egyrészt nem minden szócikk azonos értékű. Van, amelyiken egy csomót kell dolgozni, mert nehezebb szócikk. Van, amelyik egy csomó háttérmunkával jár, van, amelyik egyszerűen több gondolkodást, több vitat igényel. Továbbá a Wikipédia szempontjából a pozitív mentalitás az, hogy minden egyes hozzájárulást értékelni kell. Keserű szájízt hagy maga után tehát az, aki leminősít bárkit is azzal, hogy keveset szerkeszt. Több szempontból is megsértheti, mint láttuk: lehet, hogy megsérti az illetőt, mert Ő az irányelveknél tesz számára fontos hozzájárulást, a leminősítés, ezt minősítheti le. Megsértheti azzal, hogy az illető fontos lektorálási munkát végez. A leminősítés, ezt minősítheti le. És a legegyszerűbb esetben is, ha az a szerkesztő akár csak egy szerkesztést végzett jó szándékkal a Wikipédián, akkor ezt a jószándékot minősíti le, ebben sérti vérig a szerkesztőt.

A helyes eljárás tehát az, hogy nyíltan minden szerkesztőt becsülni kell, nem szabad a végsőkig sem a jó szándékát elvitatni (ha mondjuk maga is bevallja a rossz szándékot, akkor persze az más). A szerkesztőket a szócikkek, a lektorálások, a viták, az irányelvekben tett összes munkája alapján értékeljük. A szerkesztők értékeléseiben a különbséget inkább magunknak tartsuk meg. Nyíltan inkább csak a pozitív irányban szabad kifejezni. Negatív irányban senkit nem szabad lebecsülni.

Kapcsolódik ide egy speciális dolog. A Wikipédia szócikkeinek nagy részét egy bizonyos átlagos szintig meg tudja írni szinte akárki. Amíg a Wikipédia ilyen mennyiségi, kvantitatív növekedésben van, és amíg ez a fontos, addig mondhatjuk azt, hogy az a lényeg, hogy minél több szócikk legyen. De a Wikipédia így legfeljebb az "online és ingyen hozzáférhető legnagyobb enciklopédia" címet érheti el. Nem fogja tudni elérni azt, hogy átlagosnál jobb enciklopédia legyen.

Ahhoz, hogy a Wikipedia egy az atlagosnal is jobb enciklopedia legyen, szukseg van nehany specialistara. peldaul szukseg van filologusra, filozofusra, matematikusra, torteneszre, irodalmarra, stb... Namost egyaltalan semmi garancia nincs arra, hogy ilyen emberek ide jonnek. Ha valaki ideteved, akinek van valami specialis, mely tudasa valamirol, akkor azt meg kell becsulni. Az ilyen szerkesztotol keves szerkesztes is akkora ertek, mint ha nagyon sok szocikket irt volna meg, azert, mert azt a szocikket, ugy, csak o tudta volna megirni, vagy csak nagyon kevesen, akik kozul nem valoszinu, hogy mas ide teved. Szukseg van tehat az ilyen specialistak megbecsulesere, es ez is afele mutat, hogy ne szimplan a szerkesztesek szamat nezzuk. Tovabba ez az iranyelvek teruleten is megint egy erv. Ha a Wikipedia a "megszoksz vagy megszoksz" elven mukodik az iranyelvek kritikusai fele, akkor elkepzelheto, hogy sok ilyen specialistat eluz, aki bizony nem nagyon akar megszokni, es akik esetleg bizony nem illeszkednek bele az atlagba. Peldaul egy analitikus filozofus specialistanak sok ertekes szerkesztese lehet, viszont aligha orul neki, ha a szerkesztesit, kategoriait, vagy hasonlokat zsigerbol leszavazzak, hiszen o nem ezt szokta meg a filozofiabajaban. O egy olyan teruletrol jott, ahol az erveknek, esszeru dogloknak van donto jelentosege, es nem a "nep szavazza meg az igazsagot". Viszont nehany szocikket csak o tud megirni. Tehat szukseges az, hogy a Wikipedia olyan ertelmes kornyezetet teremtsen, ami joval toleransabb, es bizony a maskent gondolkodoknak is elfogadhato. A Wikipedia nem engedheti meg maganak, hogy a "megszoksz vagy megszoksz" elvet kepviselje. Persze valaszthatja ezt az utat is, de akkor csak egy atlagos, vagy atlag alatti minosegu lexikon lessz.

Valoszinuleg ez utobbi eset fog tortenni, amely esetben a Wikipedia egyszeruen az interneten megtalalhato, konnyen hozzaferheto "enciklopedia"-szeruseg lessz, amely nem tul szinvonalas, nem tul megbizhato, de ha valami megtalalhato benne, akkor hasznalni fogjak. Mint ahogy az angollal is igy van. Egyszer vita kozben valaki hivatkozott ra, mire en megjegyeztem, hogy ez egy nyilt lexikon, es igy, mint erv el is bukott a dolog. A vitapartnerem is elfogadta ezt. Valoszinuleg sosem lesz komoly hivatkozasi alap, de sokan hasznalni fogjak. Hogy mellekesen egy klikk a kezebe keritette, az ezen persze csak ront, de tul veszesen nem. Ha ez aklikk meg akar szakadni azert, hogy masok felhasznaljak a munkajukat, akkor szakadjanak meg. Ha ez aklikk arrol almodozik, hogy valamilyen rangos, elismert enciklopediat szerkeszt, akkor hat nekik ez a naiv illuzio ad erot a munkajukhoz.

Fasisztoid inkvizíció[szerkesztés]

Egyebkent a szemelyeskedes dolog igy szabalyozas nelkul a konzervativ klikk inkvizicios eszkoze. A dolog kivaloan alkalmas az ellenzek elpusztitasara, hiszen nincs definialva. A kettos merce hihetetlen torz jelensegeit figyelhetjuk meg. A klikk szamara veszelyes kritikara barmikor ramondhato, hogy szemelyeskedes, es igy retorzio jar erte. Ugyanakkor a klikk maga a legvulgarisabb, legsoptetebb, legprimitivebb szemelyeskedeseket engedi meg maganak. Egy eklatans pelda, amikor egyazon uzenofalon szerepelt az en kitiltasomrol szolo bejegyzes, amin csak egy ironikus kritika volt egy szavazas formajaban, es ugyanezen a lapons zerepelt valaki masnak egy olyan sertese [[7]], amely orvosi esetre utalt, es amit ertelmes ember meg sem enged maganak. Ez utobbi persze retorzio nelkul, sot figyelmeztetes nelkul. Egy olyan embertol, aki ezt ismetelten elkoveti, de a klikk tagja. Hasonlo ez a kozepkori inkviziciohoz, amely sok ellenzeki ember ellen fellepett, visoznt sok hatalmas emberrel elnezo volt. Termeszetesen a dolognak semmi koze nincs az udvosseghez, ahogy a szemelyeskedes kerdesenek sincs semmi koze a Wikipedia hatekonysagahoz. A hatalom eszkoze csupan. Az inkvizicio es ams diktaturak eletbevago kerdesek korul folytak, ezert azok ellen fel kellett lepni. Az itteni kicsinyes hatalomkodas ellen egy szinten tul mar nem erdemes faradoznom.

A fasisztoid jelleget mar egyszer emlitettem. Ezt a hasonlatomat a hatalmi klikk kifejezetten nem szerette. Gondolom azert, mert jo hasonlat. Sokmindent megragad szerintem. Ha megnezzuk Hitler hatalomra jutasat, akkor lathatjuk, hogy a dolog szinte teljesen demokratikus volt. A nep megszavazta valamennyire a dolgot. Hitler az Enabling-act soran kert teljhatalmat, amit a parlament megszavazott. A dolog torvenyesseget lehet vitatni, de latszolag demokratikus volt a dolog. Az indok a veszhelyzet volt, a kommunista ellenseg. Hitlernek meg volt az ideologiaja is: mindez a nemetorszag (Wikipedia) erdekeben tortenik. Konnyen lehetseges tehat, hogy egy gyenge demokraciaban, ahol a nep nem lep fel igazan erosen es kovetkezetesen a demokratikus jogaiert, a demokraciaban egy diktator a nep valamekkora aldasaval, felig-meddig, vagy legalabbis latszatra torvenyesen ragadjon hatalmat. Az atmeneti pont a diktaturaban nem adhato meg pontosan. A diktator hatalmat ad az ot tamogato nepnek, a nep tobbi resze nem mer ellen allni, aki pedig igazan ellen mer, azt megsemmisitik. Jol jott meg Hitlernek egy kis zsido gyulolet is, ami segitett. A diktatura epitesehez jol jon egy kis ellensegkep epitese: a zsidok, a kommunistak (maskepp gondolkodok, mas kulturajuak, ellenzek). Lehet epiteni a nep primitiv zsigeri erzeseire. Ez az, amiert a buta nep tamogatja, vagy legalabbis nem lep fel ellene. Ezert fontos az esszeruseg, nem csupan a demokracia.

Figyelem hiánya, zsigeresedés, klikkesedés, ősközösség[szerkesztés]

Minden gond,a miről eddig írtam tetőződik a figyelem hiányával, illetve mondhatni, hogy részben abből is ered. A Wikipédiaában megfigyelhető, hogy egy-egy normálisan leírt gondolat, kritika, ötlet nem sok figyelmet kap. Ha valaki mondjuk felhívja a figyelmet mondjuk az irányelvekben valami torz dologra, akkor vagy nem válasozlnak, vagy válaszolnak valamit, ami nincs igazán végiggondolva. jellemző itt egyfajta konzervatívizmus, hogy a dolgok ngyjából úgy jók, ahogy vannak, nem kell eltérni az angol változattól, stb. Tehát ha van is válasz, az sem végiggondolt, hanem inkább a kérdés gyors elhessegetése. Ugyanígy nem sok figyelem fordul arra, ha valamiben kettős mérce van. Az emberek a kedvük szerint hol így, hol őgy viselkedhetnek, és hogy ez elvtelenség, arra kevés figyelem fordul. Az ilyen elvtelenség miatt alakulnak ki "ősközösségi" állapotok: bizonyos csoportok klekkekbe (törzsekbe) szerveződnek, törvények helyett hallgatólagos dolgok irányítanak, az emberek egymáshoz zsigeri szinten visoznyulnak. Egy emelkedettebb, objektívabb, elvek szerinti törvényesség lehetetlen. Ez nem a civilizált demokrácia, hanem egyszerű ősközösségi "az erősebbek lenyomják a gyengébbeket" rendszer. Az emberek így szűk, önző érdekeik szerint viselkednek. Vannak szövetségesek, és vannak ellenségek. Az ellenséget nem hallgatják meg, a dolgait zsigerre, pofára leszavazzák. Nincsenek a dolgok rendesen elolvasva, végiggondolva. A dolgok szerveződése is ilyen klikkek és ügyek mentén történik. El lehet intézni dolgokat, ha van az irányító klikkben barátod, szövetségesed, vagy tagja vagy, vagy egyenesen admin vagy (alfa-hím). Nem tudod elintézni a dolgaidat "hivatali úton", mert az nem működik (balkanizmus). Ha kívül vagy, akkor figyelmet normálisan nem kapsz, emiat aztán dönthetsz: vagy nem kapsz figyelmet, vagy valami látványos ügynek kell történnie. A dolgok menete emiatt ezen látványos ügyek mentén szerveződik: leginkább a Kocsmafalon lehet felhívni magadra vagy egy dologra a figyelmet. A kocsmafal emiatt túltelített, egy kupleráj, egy cirkusz. Az irányelvek nem a maguk logikája, fontossági sorrend szerint épülnek, hanem ügyek alapján. Jellegzetesen magyar, illetve jellegzetesen alacsony szintű politikai stílus ez. Ami ügy, az valamilyen szinten elbírálásra keról. Ez sem valószínú, hogy végiggondolt lessz, de valami történik majd vele. Sokszor előfordul emiatt az is, hogy egy-egy embert szankcionálnak, leszólnak, és aztán történik valami irányelvi kiegészítés. Ha valaki meggondolja, akkor látszik, hogy tulajdonképpen a Wikipédia valamilynen hiányosságára derült fény, amely hiányosságot valahogy elintéznek, de a kirobbantót ettől még megtorolják. A helyett, hogy azt mondanák, hogy "hát igen, igazad van, itt van mit javítani", azt mondják, hogy "nincs igazad, mit nem képzelsz, hordd el magad'" miközben azért az omladozó falakat hátul támogatják. Nem ismernék el a világért sem, hogy egy létező problémára hívta fel az illető a figyelmet, és nem elismerés, hanem megtorlás jár ezért. Jellegzetes diktatorikus motívum ez. A figyelem hiányának mellékterméke, mint modntam az, hogy mindenki a Kocsmafalon próbál ordibálni. Egy másik mellékjelenség az, hogy persze az emberek megpróbálják demontsrálni a dolgukat, de hát ennek joga is el van véve tőlük. Ugyanis a rendszer jó előre bebiztosította magát egy irányelvvel, ami tiltja azt, hogy az emberek demontsrálják a dolgaikat. Ráadásul ez az irányelv is olyan, hogy szubjektivitásánál fogva adminisztrátori visszaélésekre ad lehetőséget. Jellemzően így is használják: ami a klikknek nem tesztik, az általában megkapja a WP:ZAVAR leszólást, mint ahogy a troll, és vandál irányelveket is így használják, és már láttuk, a személyeskedést is. Pedig ha nincs odafigyelés, akkor az emberek ösztönösen próbálnak demonstrálni, keményebben írni, és hasonlók. A WP azonban a helyett, hogy a betegséget orvosolná, a töneteket szankcionálja. A helyett, hogy az odafigyelést növelnék, inkább lenyomják azt, aki próbál valamit csinálni, próbálja felhívni valamire a figyelmet.


Demokracia, torvenyesseg, nyilt tarsadalom[szerkesztés]

A WP egy nyilt, vilagmeretu, onkentes vallalkozas. Egy ilyen vallalkozasban velemenyem szerint a demokratikussag, es a torvenyszeruseg szukseges elemi feltetelek. A WP ugyan azt irja magarol, hogy nem a demokracia egy kiserlete, hanem csupan egy lexikon szerkesztesi vallalkozas. Ugyanakkor nem a hagyomanyos lexikonkeszito vallalkozas.

A hagyomanyos esetben van egy szuk szerkesztoi garda, van egy kiado, a kiado penzeli a vallalkozast, felelos a tartalomert. Ez esetben a kiado kialakit egy hierarchkikus rendszert a lexikon megszerkesztesere, mert a felelossegevel, uzleti kockazataval biztositani akarja a tartalom szinvonalat. Ha nem sikerul nekik, akkor az o sajat bajuk. A lexikonban dolgozok megkapjak a fizetesuket, nekik ez igy esetleg elfogadhato. Esetleg bizonyos lelkiismeretes lexikonszerkesztok ez esetben is jogosan mondhatjak, hogy ha valamiben reszt vesznek, akkor annak iranyitasaban is reszt akarnak venni. Mindenesetre akar fel is mondhatjak a munkajukat, es elmehetnek egy masik lexikonkeszito vallalkozashoz. A vallalkozas elejen a szerzodesben leirjak a felteteleket, amit a szerkeszto alair.

A WP ettol kulonbozik, es emiatt mas szervezodesre van szukseg, es nem igaz az, hogy a szervezodes nem erdekes. Igenis a WP-vel a szervezodesi format is ki kell talalni, magatol nem megy.

Kis csaladias vallalkozasok, csaladok mukodehetnek olyan forman, hogy nincsenek irott szabalyok, hanem van tekintely, vagy van fonok. A kis csoportoknal sokminden lehet hallgatolagos, a csaladfonek, fonoknek lehet csak hallgatolagos hatalma. Viszonylag onkenyes modon el is jarhat. Kifele bizonyos torvenyesseget egyebkent ez esetben is kell biztositani. De befele egy csomo kerdes belugy lehet. Bizonyos szerkesztok szerint a WP mukodesi formajanak is az idealis, ha csaladias, baratias, hallgatolagos modon mukodik. Ahogy a fonok kirughat valakit csak ugy, mert nem tetszik, ugy a WP is ki akar rugni bizonyos embereket csak ugy, mert nem tetszik. Egy cegnel egyebkent ez is torvenyileg szabalyozva van. Tehat nem igaz, hogy kirughatnak csak ugy, barmiert. Praktikusan azert megis kirughatnak barmiert.

Egy nyilt, onkenyes, nagy tarsadalom azonban nem mukodhet igy. Nem mukodhet igy peldaul egy allam sem, amely csupan egy nagy tarsadalom, nem annyira onkenyes, es nem is annyira nyilt. Egy nagy tarsadalom nem mukodhet erzelmi, hallgatolagos alapon, mert a tarsadalom tul angy. Nem lehetseges, es nem is varhato el hallgatolagos egyetertes, es erzelmi egyuttmukodes. Egy nagy tarsadalomnal lefektetett iranyelvek, racionalis elvarasok, igazsagossag, , demokratikussag varhato el. A WP-ban az allamtol elteroen ez meg inkabb elvarhato, mert raadasul nyilt es onkenyes.

A WP-ben ugymond van egy nagy adag demokratikussag. Hiszen a dolgokrol szavaznak, es a tobbseg dont. A demokracia azonban nem ennyi. A demokraciahoz hozza tartozik egy torvenyesseg is. Hozza tartozik egy alkotmany, ami szabalyoz bizonyos dolgokat, egy alkotmanybirosag, ami a konzisztenciat nezi. Es hozza tartozik, hogy az alkotmany nem akarmilyen. Nem nevezhetjuk demokracianak azt, ha a parlament megszavaz valamit, ami az alkotmannyal ellentetes, es az alkotmanybirosag nem semmisiti meg. Nem nevezhetjuk demokracianak azt, ahol a tobbseg mondjuk megszavazza, hogy valaki diktator legyen. Nem nevezhetjuk demokracianak azt, ahol a tobbseg megszavazza egy kissebbseg diszkriminaciojat. Nem nevezhetjuk demokracianak azt, ahol valakit elitelnek szubjektiv dolgok alapjan (mondjuk, hogy a tobbseg szerint rosszindulatu az illeto). A WP-ban mindez lehetseges. A WP sehol sincs egy fejlett, modern demokraciahoz kepest. Mindez azert szomoru, mert a WP egy fejlett demokracianal joval nyiltabb, onkenyes, vilagmeretu tarsasag akar lenni. Ekozben pedig meg annyit sem biztosit, amit egy allam biztosit.

Igazabol itt a jogallamisag, torvenyszeruseg, igazsagossag kerdesenel vagyunk. Egy modern demokraciaban az alkotmany, az alkotmanybirosag, a kozvetlen kepviselet, a torvenykezes, biraskodas es vegrehajtas kulon valasztasa mind olyan dolgok, amik a primitiv demokraciahoz kepest nemi racionalitast, meggondoltsagot, igazsagossagot probal biztositani az allamnak. Egy modern demokraciaban a tomegek pillanatnyi lincshangulata nem terjedhet fel gyorsan a torvenyek hozasaig, plane nem az itelkezesig, vegrehajtasig. Ahhoz, hogy a nep meglincselhssen valakit azert, mert gonoszan nez, kepviseloket kellene levaltani, alkotmanyt modositani, aztan torvenyt modositani, majd a birosagon vegigvinnia dolgot, majd a vegrehajtason. EBben a hosszu, burokratikus folyamatban megvannaka zok a gatak, amik a nep pillanatnyi erzeseit megfekezik, es jozanabb, meggondoltabb megoldast biztositanak. A WP-ben semmi ilyen nincs: a nep szavazhat valakinek akitiltasarol csak ugy, kapasbol, pillanatnyi nepharag alapjan. Meglincselhetnek barkit. Nincs olyan, hogy itt valami torvenyesseget kellene biztositani, nem vedi meg az egyes allampolgart a nepharagtol semmi. Raadasul a biraskodast is a nep vegzi. Egy fejlett demorkaciaban ha a nep meg is kivan lincselni valakit, a biro ennel jo esetben jozanabb valaki, aki nem fogja elitelni az illetot. A biro mindenesetre altalaban fuggetlen, es remelhetoleg nincsenek erzelmi indulatai a vadlottal szemben.

A WP-ben nincs ilyen. Ha valaki mondjuk szerkesztesi vitaba keveredik, es velemenyevel a tobbseg velemenye utkozik, akkor a tobbseg elkezdheti megutalni, majd szubjektiv, mondvacsinalt indokokkal meglincseli, kitiltja. Semmi nem vedi a szerkesztot az ilyenektol. A WP ilyen szempontbol egy pimitiv szervezodesu tarsadalom, ami nagy mertekben rontja a WP hangulatat, hiret es hatekonysagat.


Nehez elovezetni az egesz emberi tortenelem tapasztalatat arrol, hogy miert jobb a torvenyes rendszer az anarchia helyett. Legyen annyi eleg, hogy egy a WP-nel joval nagyobb kozosseg konszenzusa szerint van a valos eletben torvenyesseg. A klikk ezzel a vilagkonszenzussal akar itt szembe szallni, mert azt hiszi, tud jobbat. Nem, nem tud, hanem csupan (meg) nem latjak azokat a tanulsagokat, osszefuggeseket.

Eddig azokra az ervekre utaltam, amik a torvenyhezagokbol szarmazo onkenyesek aldozatai felol nezi a dolgot, es a kivulallok szemszogebol, akik esetleg nem akarnak ilyeneken kart vallani. Hadd adjak egy belso: idonkent mar most megjelenik az, hogy az adminok nezetei divergalnak. Az angolon, amennyire latom, ez meginkabb igy van. Mennyivel jobb lenne a torveny, mint a kulonbozo adminok egymassal szembemeno cselekdetei? Sokkal. Az is belso szempont, hogy mennyi munka sporolhato meg azzal, hogy ott a torveny, es nem kell vitazni, es nem kell izgulni, hogy raerez-e az admin a kozosseg tobbsegi velemenyere (mar, ha annak nevezheto az, hogy a sok szaz szerkesztobol 3 velemenyt mond).

Aztan meg ott van az iranyelvben is: az adminisztratornak nincs hatalma. Nem feladata donteni, es nem feladata raerezni a kozossegi konszenzusra. Semmifele misztikus kepessegekkel nem kell rendelkeznie, csak rendesen vegre kell hajtania a kozosseg donteseit, es nem mast!

A bolcs tomeg mitosza[szerkesztés]

Van egy kozkeletu mitosz arrol, hogy a tomeg bolcs. Nos, a tomeg az persze sokszor sokkal bolcsebb, mint az egyen. A tomegben kiatlagolodhat az egyeni hibak. Csakhogy a tomeg igazabol csak addig bolcs, amig ot nem annyira erinto kerdesrol van szo. Akkor meg hat egybkent nem tul motivalt, tehat akkor meg lehet, hogy tajekozatlan. No midndegy, szoval ha egy jol tajekozott, erdeklodo, de nem elfogult tomeget nezunk, akkor talan bolcs lehet, de ritka az ilyen eset.

Emiatt a birosagok nem is a tomegre bizzaka dontes jogat, hanem kivulallokra. A magyarok a birora, az amerikai az eskudtszekre. A tomeg elvben kepes visoznylag jo torvenyeket hozni. Pontosabban ugye a parlamentben a kepviselok ugy altalanossagban talan jo torvenyeket hoznak. Legalabbis akkor ugy, amig absztrakt torvenyekrol van szo, addig talan nem annyira elfogultak.

A torvenyrendszer szerepe itt tehat az, hogy a korant sem annyira bolcs tomegbol egy sokkal bolcsebb dolgot hozzon ki azzal, hogy absztrakcios, objektivizalo lepcsoket tesz koze, es az eset koze. Ha ezek nem volnanak, mnt ahogy a WP-n nincsenek, akkor a tomeg nagyon konnyen kepes meglincselni valakit.

Az utcan, kozvetlenul, hirtelen donto tomeg, az bizony nagyon nagyn buta tud lenni.

Csoportnyomas, racionalitas[szerkesztés]

""Természetesen a személyes tiltakozásodat figyelembe vettem (és a többiek is), de véleményem szerint az teljesen megalapozatlan. De ha a közösség is egyetért veled, akkor be fogom látni, hogy tévedtem. --grin ✎ 2005. szeptember 8., 09:46 (CEST)"

Ez egy nagyjabol mellekes megjegyzes, ugyanakkor ha tovabbgondoljuk, akkor a WP-ben altalam tapasztalt egyik nagy altalanos, es sulyos hibara mutat ra. Ugyanezt a hibat elkovette peldaul Tgr is egy levelben, amit nekem irt.


Mi itt a sulyos hiba?

Eloszor is megjegyzem, hogy szeritnem Grin aligha ismerne be azt, hogy tevedett csaka zert, mert a tobbseg mashogy gondolja. Ugye lattuk az Asch-kiserletben, hogy ez a csoport nyomas,e s sokan hajlamosak erre. Ebben az esetben szerintem grin nem volna erre hajlamos, de ez tulajdonkeppen mellekes.

1) A sulyos hiba az, hogy Grin es Tgr is tulajdonkeppen azt mondja, hogy az o meggyozesi modszeruk a csoport-nyomas. Aminek semmi koze a meggyozeshez. Nagy hiba ezt meggyozesnek nevezni, nagy hiba, ha valaki azt mondja, hogy akkor belatja a tevedeset. A csoport nyomasnak ugyanis semmi koze nincs a meggyozeshez, az igazsaghoz. Azt mondhatnank legfeljebb, hogy Tgr es Grin ez esetben megterne. De mint mondtam, szerintem nem.

2) Sulyos hiba volna, ha az adminisztratorok hajlamosak volnanak ilyen csoport nyomasnak valo engedesre.

3) Mar latom, hogy akik gyorsan, es pontatlanul gondolkodnak, azok maris lobogtatjak a demokracia zaszlajat, hogy "hoho, de mi lessz a demokraciaval?". termeszetesen a demokracia az sertetlen. Az adminnak, es minden szerkesztonek feladata a tobbsegi velemenyt elfogadni. De hiba a tobbsegi velemenyt igaznak elfogadni, csak azert,mert tobbsegi.

Tehat a megoldas, hogy az admonók es a szerkesztok engednek a tobbsegi velemenynek, de nem engednek a csoport nyomasnak.

4) E mellett akkor az is latszik, hogy a demokratikus donteshozatal az az egyik dolog, aminek adott esetben semmi koze az igazsaghoz. A racionalis vita az viszont egy masik dolog, aminek mar sok koze lehet az igazsaghoz. A dolgok megbeszelesenek, megvitatasanak eszkoze nem a csoport nyomas, hanem a racionalis vita. A racionalis vita az, aminek hatassal kellene lennie a demokratikus donteshozatalra ugy , hogy ez demokratikus legyen, es egyben minel racionalisabb.

5) Az adminoknak pedig a racionalis vitara kellene nyitottnak lenniuk, es nm a csoportnyomasra. Valamitn nem volna szabad azzal lezarni a dolgot, hogy "ennem vitatkzom, ha megvana tobbseged, akkor engedek".

6) Ez az elkepzeles az NPOV es a tudomanyos tudas ellenteteben is ad egy bizonyos feloldast, hiszen az NPOV is a felelheto velemenyek tekinteteben kivan semlegesseget, vagy atfogosagot. A tudomanyos tudas az visoznt a racionalitast kivanja meg. nagyjabol ugyanaz a tudomanyos tudas es az NPOV kozotti ellentet oka, mint a demokratikus dontes es a racionalis dontes kozott. Igy a ketto korulbelul ugyanugy megferhet egy olyan helyen, ahol az NPOV a prioritas. Ez esetben is azt mondhatjuk, hogy a dontest a kozosseg szavazata hozza meg,e s igy a dontes az NPOV iranyelv szerint zajlik. A vita azonban e mogott zajolhat tudomanyos modszerek szerint, igy a kozossegi dontesben a tudomanyos modsszer jo esetben megjelenik.

7) A csoportnyomas kerdese abbanis tanulsagos, hogy azt is mondhatjuk, hogy egy erett demokraciaban a tobbseg az olyan kerdesekben, amelyek szubjektivek, es nem letfontossaguak, jo, ha nem kenyszeriti ra tobbsegi velemenyet a kisebbsegre. Sem csoportnyomassal, de meg csak dontes sizntjen sem. Az is teljesen felesleges, hogy a kisebbsegnek a dtobbseg donteset el kelljen fogadnia olyan kerdesekben,a mik nem letfontossaguak. Ez csaka rra jo, hogya tobbseg kielje hatalmaskodasi vagyat a kissebbseg felett. Velemenyem szerint a szemelyeskedes kerdese egy ilyen dolog.

A klikk[szerkesztés]

Hogy mi a klikk? Nos a klikk az a legregebbi szerkesztok es adminisztratorok egy laza csoportja. termeszetesen nincsenek eles hatarai, hanem van holdudvara. Ki erosebben, ki gyengebben tartozik hozza. A hozzatartozas nem explicit, es nem is feltetlenul tudatos. A klikknben bizonyos huberi rendszer is mukodik. Hiszen Grin a WP beinditoja a legregebbi szerkeszto, es o alegmagasabb rangu szerkeszto is: burokrata. Tole fuggnek az adminisztratorok is. Az adminisztratorok is regi tegok, akiknek mar-mar bensoseges kapcsolatuk van Grionnel es egymassal. Az uj adminisztrator kinevezesenel termeszetsen feltetel, hogy a zilleto eleg regi, tapasztalt, ertekes, es unproblematikus szerkeszto legyen. Azaz klikktag legyen. Ig a klikk termeszetes modon epitkezik es tarja fenn hatalmat. A klikk egymaga kepes a szavazatok tobbseget biztositani. tehat amig partfegyelem van, addig az van, amit ok akarnak. Ok a WP azon tagjai,a kik eleg aktivak, es odafigyelnek a valasztasokra. Rajtuk kivul vannak mas szerkesztokis, de onaluk nincs osszefogas, ok egy szort atlatog kepeznek, amibol aklikk velemenye tobbsegi iranyban tud donteni. Altalaban minositett tobbseget is tudnak garantalni. Minositett tobbseg altalaban akkor nem jon letre, ha a klikken belul is van velemenykulonbseg. A klikkben a partfegyelem nem explicit. Tudtommal nincs olyan buntetes, hogy kizaras, hiszen a klikk, mint olyan el sincs ismerve. Idonkent vannak is osszetuzesek, velemenykulonbsegek, de ezeket semelyik tag nem viszi toresre, hiszen az a vesztet jelenti. A klikk tul nagy hatalmat jelent. Mire torekszik a klikk? A klikk nevlegesen arra torekszik, hogy a WP-t fejlessze. Valojaban ez egy lenyeges kulonsbeggel igaz: a klikk arra torekszik, hogy a WP-t a sajat elkepzelesi szerint iranyitsa. Tehat a klikk nem tur meg alternativ elkepzelest a WP mukodsesrerol. Tudat allatt persze a klikk arra is torekszik, hogy a hatalmat erositse. A hatalom erositese az ennek megfelelo iranyelvek preferalasat jelenti. Jelenti meg azt, hogy a klikk nem hagyja leerodalni magat: megvedik egymast. Egymas megvedese tulmegy a tudatos modon. Ha ugy gondoljak, hogy helyes, akkor persze tudatosan is vedik egymast. De ez alatt van egy tudatalatti osszetartas is: egymast tudat alatt kiemelt mercevel merik, mig a klikken kivulieket negativabb mercevel. Tehat kettos a merce: klikken kivuliekkel szigorubb a kritikus merce.

A klikk kialakulasa es mukodese termeszetes egy olyan fejletlen tarsadalomban, mint a WP. Uralma addig tart, amig el nem eri a tarsadalom a fejlett pluralis demokracia szintjet.

Dilettansok anarchiaja[szerkesztés]

Van itt egy alapveto gond. A WP jelenleg olyan, mint mondjuk egy kommunista part, amely munkasokbol all, aztan hatalomra jut. Nyilvanvaloan egy ilyen orszag iszonyatosan megszenvedne, ahogy peldaul egy kicsit igy volt ez a kommunizmusban is. A Kadar-rendszer sok nagy hibaja mellett, volt egy olyan hiba, hogy Kadar egy egyszeru munkasember volt, es a vezetosegben volt meg par hasonlo.

Namost az egyeb gondok mellett ebben az is gond volt, hogy hat egy nem igazan okos munkasember akarta vezetni az orszagot, es megmondani muvelt emberkenek, hogy mi legyen. A szocializmusban ez azert volt kenytelen mukodni, mert Kadar tenyleg hatalommal rendelkezett, ha mas nem, ott voltak az orosz tankok. Tehat raeroltette a dolgot az orszagra, nem lehetett mit csinalni. De az orszag kulturalis fejlodesenek ez azert nem tett jot. Illetve ebbol azert nem lett katasztrofa, mert valahogy csak kijatszottak.

A jelenlegi WP-vel hasonlo a helyzet: a WP vezetosege, a klikk olyan emberekbol all, akik egyetemistak, tapasztalatlan fiatalok, mezei programozok, stb. Nincs sokszor elettapasztalatuk, nincs vezetoi tapasztalatuk, nincs magasabb foku vegzettseguk, stb. A WP szinvonalat ugyanigy lenyomja az, hogy a vezetosegenek szinvonala nem a legmagasabb, nem alkalmasak igazan vezetesre, nem latjak at a helyzetet, nem tudjak megoldani a problemakat magas szinten. A WP vezetosege a Kadar rendszerhez hasonloan a maganal magasabb sizntu ellenzeki ertelmiseggel egyet tud csinalni: megtorolni. De ez katasztrofalis.

A WP es a Kadar rendszer kozott a nagy kulonbseg, hogy a Kadar-rendszerbol az ertelmiseg nem tudott kiszokni olyan konnyen. Persze emigraltak. (Meg jobb hasonlat egyebkent az osztrak ertelmiseg emigracioja az Anschluss utan). A WP-bol viszont nagyon konnyu emigralni, mert csak nem jon ide tobbet az ember. Sot, az ertelmiseg igazi kremjenek nagy resze ide se dugja a fejet, amig ez a helyzet. Az igazi ertelmiseg idejovetelehez a rendszernek joval jobbnak kellene lennie.

Egyellore ez, hogy masokat idezek, a "dilettansok anarchiaja", nem egy enciklopedia. Az igazi ertelmiseg nelkul ezt az enciklopediat nem lehet megirni az Enciklopedia Britannicahoz hasonlo szinvonalra. Lehetetlenseg. Volt egy osszehasonlitas, ami nehany valogatott, tudomanyos cikkrol szolt, de a WP ebben is alul maradt. A legnagyobb kulonbseg ezekben a valogatott cikkeben a WP es a Britannica az volt, hogy a WP cikkeinek szerkesztettsege, olvashatosaga, atfogo logikaja volt kataszrtrofalis. Ebbenkatasztrofalis vereseget szenvedett a Britannicahoz kepest meg ezekben a kevesbe huzos, valogatott, szine-java cikkekben is.

A dilettansokkal nincs semmi gond, nagyon hasznos szerkesztok lehetnenek, es valoban sokkal gyorsabban tud bovulni egy olyan enciklopedia, ahol a lelkes amatorok segitsegevel a szerkesztesek jo reszet meg lehet oldani. De ha nincs meg a szakemberek ellenorzesenek modja, es ha a vezetosegben nem a legokosabb, legkvalifikaltabb emberek vannak, akkor nem fog mukodni a dolog.

Te ugy latom, egyet ertettel azzal, hogy legyenek felelos szerkesztok, vonjunk be szakembereket, adjunk nagyobb kontrollt a szaktudasnak. Ehhez bizonyos reformok szuksegesek. Ebben egyet ertunk. Varom, mikor lesz ebbol valami, mikor adja be a derekat aklikk, vagy mikor mond le, hogy helyet adjon. Ugyanis ami meg szukseges, az a vezeto garda csereje. Nem fog mukodni a WP egy "munkas-paraszt" kormannyal.

Konstruktiv megoldasi javaslat[szerkesztés]

ld. itt [[8]]

Részben egyetértők aláírása[szerkesztés]

Ide bárki aláírhat, ha részben egyetért a fentiekkel.

  1. Szia, látom, néhol egyetértünk. Mi a helyzet, teljesen kitiltanak? Narvalo 2006. február 23., 22:05 (CET)
  2. Olastam a fentieket meg mást is amit irál. Én egy igen okos embernek tartalak és egyet értek veled sokmindenben. Varga Réka 2006. augusztus 8., 12:42 (CEST)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés, inkább pontosítás: abban értek egyet veled, hogy több szakember kéne, és még hozzáfűzném: bizonyos műveltségi szintet el nem érőknek járjon blokkolás.(Varga Réka)--Immanuel 2006. október 3., 13:58 (CEST)

3. Egyetertek. Kulonosen igaz, hogy egy-ket ember semmit toleranciat tanusit...--Szandokan 2006. október 24., 18:31 (CEST)(CEST) Symbol opinion vote.svg megjegyzés Valószínűleg már rég nem aktuális ide írogatni, mégis megteszem. Ennél zseniálisabb userlapot istenbizony nem olvastam eleddig. Remélem, pozitív irányba terelő szálka ez a közösség szemében, no persze ez nem jelenti azt, hogy akár mindössze az alapvetésekben is egyetértenék veled. Egy, általam kedvelt szerkesztési metódus arra épül, hogy az embör nem szól bele abba, ami itt megy. Szerkeszt, és kész, aztán azt vagy kitörlik, vagy nem. (Ha nem kellett volna írnom ide, akkor pardon.) Messiah vita 2008. február 17., 01:52 (CET)

Todo[szerkesztés]

Egyházi személyek által kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaélések