Hans Reichenbach

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hans Reichenbach
H Reichenbach.jpg
Született 1891. szeptember 26.[1][2][3][4][5]
Hamburg[6]
Elhunyt 1953. április 9. (61 évesen)[1][2][3][4][5]
Los Angeles[7]
Állampolgársága német
Foglalkozása
  • filozófus
  • fizikus
  • egyetemi oktató
Iskolái
  • University of Applied Sciences Stuttgart
  • Erlangen-nürnbergi egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Hans Reichenbach témájú médiaállományokat.

Hans Reichenbach (Hans Friedrich Herbert Günther Reichenbach) (Hamburg, 1891. szeptember 26.Los Angeles, 1953. április 9.) német fizikus, matematikus, filozófus. Fő eredményekit a tudományfilozófia, episztemológia és fizika területén érte el. A Bécsi kör vezető alakja, a logikai pozitivizmus berlini iskolájának egyik alapítója.

Élete[szerkesztés]

Fizikai, matematikai és filozófiai tanulmányokat folytatott. Tanára volt – többek között – Ernst Cassirer, David Hilbert, Max Planck, Albert Einstein. 1920 és 1926 között a stuttgarti műszaki főiskolán földmérést, rádiótechnikát, relativitáselméletet és filozófiát tanított. 1926-tól a berlini egyetem tanára lett. 1928-ban részt vett a Gesellschaft für empirische Philosophie megalapításában.

1933 után Törökországba emigrált, majd 1938-ban az Egyesült Államokba költözött. Haláláig a Kaliforniai Egyetem professzora volt Los Angelesben.

Munkássága[szerkesztés]

Fő kutatási területe a matematikai logika, valamint a matematika és a fizika filozófiája volt.

A Bécsi kör filozófusaival szemben kimutatta, hogy az állítólagos "érzéki adat" egy sor olyan tényezőt tartalmaz, mely nem az érzékelésből származik, hanem a priori kategória, és hozzájárul az érzéki adatokhoz. Reichenbach szerint az azonosság, különbség, hasonlóság, egész stb. kategóriák nem illeszthetőek be ebbe a rendszerbe.[8]


Művei[szerkesztés]

  • Ziele und Wege der heutigen naturphilosophie. Leipzig, 1931
  • The Development of logical Empiricism. Chicago, 1951

Magyarul[szerkesztés]

  • Atom és világegyetem. A jelenkor fizikai világképe; ford. Náray-Szabó István; Franklin, Bp., 1936
  • Atom és világegyetem. A jelenkor fizikai világképe; ford. és a 4. fejezetet írta Náray-Szabó István; 2. bőv. kiad.; Franklin, Bp., 1942

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Indiana Philosophy Ontology Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  8. Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése. Szent István Társulat, Budapest, 1991. Harmadik, javított, bővített kiadás. ISBN 963 360 589 X p. 380.

Források[szerkesztés]