Hans Hahn

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hans Hahn
Ausztria Flag of Austria.svg
huszadik század eleje
Élete
Született 1879. szeptember 27.
Bécs
Elhunyt 1934. július 24. (54 évesen)
Bécs
Pályafutása
Iskola/Irányzat Bécsi kör[1]
Érdeklődés matematika és filozófia
Fontosabb nézetei Bécsi kör

Hans Hahn (Bécs, 1879. szeptember 27. – Bécs, 1934. július 24.) osztrák filozófus és matematikus. Az ún. Bécsi kör tagja. Fő eredményeket a tudományfilozófia, episztemológia, matematika területén ért el.

Élete[szerkesztés]

Hans Hahn szülei Ludwig Benedikt Hahs és Emma Blümmel.[2]

Hahn tanulmányait Strasburgban, Münchenben és Göttingenben folytatta. Doktorátust szerzett 1902-ben a Bécsi Tudományegyetemen (University of Vienna), ahol kutatást végzett Gustav Ritter von Escherich mellett. Doktori értekezésének címe: Zur Theorie der zweiten Variation einfacher Integrale.

A doktori cím megszerzése után kinevezték a Bécsi Tudományegyetemen. 1909-14 között oktatott Czernowitzban, mely város a mai Ukrajna (Chernovtsy) területén található. Szolgált az I. világháború idején az osztrák-magyar hadseregben. Katonaként súlyosan megsebesült.

1916-ban Bonnba költözött, s ott rendkívüli tanárként tanított 1920-ig; 1917-ben kinevezést kapott. 1921-ben visszatért Bécsbe, ahol szintén kinevezték tanárnak.

Hahn részt vett a halmazelmélet és funkcionális analízis, mint tudomány megteremtésében.Nevéhez fűződik a Hahn-Banach-tétel. 1903-13 között foglalkozott a differenciál-integrál számítások elméletének továbbfejlesztésével. Ezen munkásságához kapcsolódó könyvei:

  • Theorie der reellen Funktionen (1921)
  • Reelle Funktionen (1932)

Filozófiai munkásságához kapcsolódó könyv, amelyet a Google Könyvek az empiricizmus, logika és matematika tárgykörébe sorolt:

  • Philosophical Papers (eredeti megjelenés pamfletként 1930. Bécs)[3]

Érdekesség[szerkesztés]

Érdekes, hogy nevét ma is viseli egy németországi vállalkozás[4]

Lásd még[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]