Hans Hahn

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Hans Hahn
Ausztria Flag of Austria.svg
huszadik század eleje
Élete
Született 1879. szeptember 27.
Bécs
Elhunyt 1934. július 24. (54 évesen)
Bécs
Pályafutása
Iskola/Irányzat Bécsi kör[1]
Érdeklődés matematika és filozófia
Fontosabb nézetei Bécsi kör

Hans Hahn (Bécs, 1879. szeptember 27. – Bécs, 1934. július 24.) osztrák filozófus és matematikus. Az ún. Bécsi kör tagja. Fő eredményeket a tudományfilozófia, episztemológia, matematika területén ért el.

Élete[szerkesztés]

Hans Hahn szülei Ludwig Benedikt Hahs és Emma Blümmel.[2]

Hahn tanulmányait Strasburgban, Münchenben és Göttingenben folytatta. Doktorátust szerzett 1902-ben a Bécsi Tudományegyetemen (University of Vienna), ahol kutatást végzett Gustav Ritter von Escherich mellett. Doktori értekezésének címe: Zur Theorie der zweiten Variation einfacher Integrale.

A doktori cím megszerzése után kinevezték a Bécsi Tudományegyetemen. 1909-14 között oktatott Czernowitzban, mely város a mai Ukrajna (Chernovtsy) területén található. Szolgált az I. világháború idején az osztrák-magyar hadseregben. Katonaként súlyosan megsebesült.

1916-ban Bonnba költözött, s ott rendkívüli tanárként tanított 1920-ig; 1917-ben kinevezést kapott. 1921-ben visszatért Bécsbe, ahol szintén kinevezték tanárnak.

Hahn részt vett a halmazelmélet és funkcionális analízis, mint tudomány megteremtésében.Nevéhez fűződik a Hahn-Banach-tétel. 1903-13 között foglalkozott a differenciál-integrál számítások elméletének továbbfejlesztésével. Ezen munkásságához kapcsolódó könyvei:

  • Theorie der reellen Funktionen (1921)
  • Reelle Funktionen (1932)

Filozófiai munkásságához kapcsolódó könyv, amelyet a Google Könyvek az empiricizmus, logika és matematika tárgykörébe sorolt:

  • Philosophical Papers (eredeti megjelenés pamfletként 1930. Bécs)[3]

Érdekesség[szerkesztés]

Érdekes, hogy nevét ma is viseli egy németországi vállalkozás[4]

Lásd még[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]