„Liepāja” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 30. sor: | 30. sor: | ||
A [[19. század]] második felében megépült a Liepāját [[Riga|Rigával]] összekötő vasútvonal, ami jelentős fejlődést hozott. Erre a korra a belvárosban szép [[szecesszió]]s épületek emlékeztetnek. |
A [[19. század]] második felében megépült a Liepāját [[Riga|Rigával]] összekötő vasútvonal, ami jelentős fejlődést hozott. Erre a korra a belvárosban szép [[szecesszió]]s épületek emlékeztetnek. |
||
A szovjet időkben Liepaja a [[Szovjetunió]] fontos hadikikötője volt |
A szovjet időkben Liepaja a [[Szovjetunió]] fontos hadikikötője volt. A város északi részén található [[Karosta]] városrész zárt katonai terület volt. A városban haditengerészeti bázist hoztak létre és föld alatti raktárakat építettek a nukleáris fegyverek tárolására. 1965-ben teljesen megszüntették a polgári kereskedelmi tevékenységet a város északi részén lévő kikötőben, amely ettől kezdve kizárólag hadikikötőként üzemelt. A város területének harmada katonai terület volt. A katonák ltszáma elérte a 26 ezer főt. A kikötőben állomásozott a Balti Flotta 14. tengeralattjáró-raja (613, 629a és [[651-es tervszámú tengeralattjáró|651]] típusú tengeralattjárókkal felszerelve). Emellett a flotta egyéb kisegítő egységei is intézményei, valamint hajójavító üzem is működött a városban. |
||
== Oktatás == |
== Oktatás == |
||
A lap 2020. október 18., 11:32-kori változata
| Liepāja | |||
 | |||
| Vásárcsarnok | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lettország | ||
| Tájegység | Latgale | ||
| Alapítás éve | 1625 | ||
| Irányítószám | LV-3400 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 67 088 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1428 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 60,37 km² | ||
| Időzóna | UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 56° 30′ 30″, k. h. 21° 00′ 40″Koordináták: é. sz. 56° 30′ 30″, k. h. 21° 00′ 40″ | |||
| Liepāja weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Liepāja témájú médiaállományokat. | |||
Liepāja (lettül: Liepāja, litvánul: Liepoja, lengyelül: Lipawa, németül: Libau, oroszul: Либава/Libava vagy Лиепая/Lijepaja, héberül: ליבאַװע/Libave) Lettország harmadik legnagyobb városa.
Fekvése
Fontos jégmentes kikötő Nyugat-Lettországban a Balti-tenger partján Rigától 223 km-re.
Lakossága
2004-es adatok szerint a város lakosságának 51,4% lett, 33,4% orosz, 5,4% ukrán, 3,7% fehérorosz, 3,1% litván 1,2% lengyel és a fennmaradó 1,8% egyéb nemzetiségű.
Története
Liepāját kur és lív halászok alapították. Az első írásos feljegyzés Lyva néven 1253-ban említi, amikor a Teuton Lovagrend elfoglalta a halászfalut, és a lovagok letelepedtek. Liepāja 1625-ben Friedrich Kettlertől, Kurland és Zemgale hercegétől kapott városi rangot. Ezt egy évvel később III. Zsigmond lengyel király is megerősítette. A 19. század második felében megépült a Liepāját Rigával összekötő vasútvonal, ami jelentős fejlődést hozott. Erre a korra a belvárosban szép szecessziós épületek emlékeztetnek.
A szovjet időkben Liepaja a Szovjetunió fontos hadikikötője volt. A város északi részén található Karosta városrész zárt katonai terület volt. A városban haditengerészeti bázist hoztak létre és föld alatti raktárakat építettek a nukleáris fegyverek tárolására. 1965-ben teljesen megszüntették a polgári kereskedelmi tevékenységet a város északi részén lévő kikötőben, amely ettől kezdve kizárólag hadikikötőként üzemelt. A város területének harmada katonai terület volt. A katonák ltszáma elérte a 26 ezer főt. A kikötőben állomásozott a Balti Flotta 14. tengeralattjáró-raja (613, 629a és 651 típusú tengeralattjárókkal felszerelve). Emellett a flotta egyéb kisegítő egységei is intézményei, valamint hajójavító üzem is működött a városban.
Oktatás
Liepāja legnagyobb felsőoktatási intézete az 1954-ben alapított Liepājai Pedagógiai Akadémia. Az akadémia 4 fakultásán megközelítően 4000 hallgató tanul. Az akadémia elsősorban pedagógusokat képez.
A felsőfokú műszaki képzést a Rigai Műszaki Egyetem kihelyezett tagozata biztosítja
Liepājában is van kihelyezett tagozata a mindhárom baltikumi országban tevékenykedő Baltikumi Orosz Intézetnek (lettül: Baltijas Krievu institūta, oroszul Балтийский русский Институт (БРИ)) ahol az oktatás nyelve elsődlegesen orosz, de lett nyelvű csoportok is indulnak.
A Baltikumi Orosz Intézet egy az EBS (European Business Schools) programja alapján működő magán egyetem! Hallgatóinak száma a három balti köztársaság különböző városaiban több mint 8000.
Gazdasági élet, közlekedés
Közlekedés
Liepāja Lettország egyik legfontosabb kereskedelmi kikötője.
A városnak nemzetközi repülőtere is van (IATA: LPX, ICAO: EVVA) , ahonnan elsősorban belföldi légi járatok indulnak.
A városi közlekedést 11 autóbuszvonal és 14,1 km hosszú villamoshálózat biztosítja.
Látnivalók
- Karosta a szovjet hadikikötő és tengerész fegyház.
- Az 1742-1758 között épült Szentháromság templom, az 1855-ben épült orgonájával. Ez az orgona 1912-ig a világ legnagyobb orgonája volt. Több mint 7000 sípjával ma is Európa egyik legnagyobb mechanikus orgonája.
- A 16. században épült Szent Anna templom.
- Az 1899-ben megnyitott villamosvonal. (Lettország első villamosvonala.)
Testvértelepülések
Bellevue City, USA
Darmstadt, Németország
Elbląg, Lengyelország- Gdynia, Lengyelország
Gomel, Fehéroroszország
Helsingborg, Svédország- Karlshamn, Svédország
Klaipėda, Litvánia
Nykobing, Dánia- Nynäshamn, Svédország
- Palanga, Litvánia
Rogaland megye, Norvégia
Jegyzetek
- ↑ Iedzīvotāju skaits pēc tautības reģionos, pilsētās, novados, pagastos, apkaimēs un blīvi apdzīvotās teritorijās gada sākumā (pēc administratīvi teritoriālās reformas 2021. gadā) 2021 - 2022. Central Statistical Bureau of Latvia. (Hozzáférés: 2023. október 2.)
További információk
 Észtország |
| ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Lettország |
| ||||||||
 Litvánia |
| ||||||||
