„Etán” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a felső index 2/3 csere AWB
KobeatBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Jegyzetek: {{források}} sablon {{jegyzetek}} sablonra, „Források„ szakasz „Jegyzetek„ szakaszra (WP:FELÉP), esetlegesen „Források„ szakasz hozzáadása AWB
59. sor: 59. sor:
Fűtésre, ipari és energiatermelési célokra, továbbá [[etilén]] előállítására használják.
Fűtésre, ipari és energiatermelési célokra, továbbá [[etilén]] előállítására használják.


== Források ==
== Jegyzetek ==
{{források}}
{{jegyzetek}}


{{Alkánok}}{{Szénhidrogének}}
{{Alkánok}}{{Szénhidrogének}}

A lap 2020. április 12., 12:20-kori változata

Etán
IUPAC-név Etán
Más nevek dimetil, etil-hidrid, metilmetán
Kémiai azonosítók
CAS-szám 74-84-0
SMILES
CC
InChI
InChI=1/C2H6
/c1-2/h1-2H3
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C2H6
Moláris tömeg 30,07 g/mol
Megjelenés színtelen gáz
Sűrűség 1,212 kg/m³(gáz)
Olvadáspont –182,76 °C (90,34 K)
Forráspont –88,6 °C (184,5 K)
Oldhatóság (vízben) 4,7 g/100 ml
Veszélyek
EU osztályozás Nagyon gyúlékony (F+)[1]
NFPA 704
4
1
0
 
R mondatok R12[1]
S mondatok (S2), S9, S16, S33[1]
Lobbanáspont –135 °C
Öngyulladási hőmérséklet 472 °C
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az etán (C2H6) az egyetlen két szénatomos alkán, alifás szénhidrogén. Szobahőmérsékleten színtelen, szagtalan gáz.

Ipari méretben földgázból nyerik és a kőolajfinomítás mellékterméke is. A kőolajban is található oldott etán, metánnal, propánnal és butánnal együtt. Ha a kőolajat felhozzák a felszínre, akkor a benne oldott etán (és más gáz halmazállapotú alkánok) gáz formájában felszabadulnak, mert már nem hat a földkéreg belsejében uralkodó nagy nyomás.

Felhasználásai

Fűtésre, ipari és energiatermelési célokra, továbbá etilén előállítására használják.

Jegyzetek