„Magyar Szocialista Párt” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Vander (vitalap | szerkesztései)
16 991 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
88. sor: 88. sor:
Botka 2017. szeptember 16-án tartotta pártja politikai szezonnyitóját, ahol választási ígéretei mellett a Fidesz-kormányt kritizálta, majd bemutatta szövetségeseit is.<ref>[http://hvg.hu/itthon/20170916_Botka_mszp Botka szerint ügyetlen és elvtelen volt Gyurcsány kormányzása] HVG, 2017. szeptember 16.</ref> Felszólalásában most sem felejtette el bírálni Gyurcsányt és a DK-t, akik szerint „Botka a vereség forgatókönyvét képviseli”.<ref>[http://hvg.hu/itthon/20170916_Gyurcsanyek_visszavagtak_Botka_a_vereseg_forgatokonyvet_kepviseli Gyurcsányék visszavágtak: Botka a vereség forgatókönyvét képviseli] HVG, 2017. szeptember 16.</ref>
Botka 2017. szeptember 16-án tartotta pártja politikai szezonnyitóját, ahol választási ígéretei mellett a Fidesz-kormányt kritizálta, majd bemutatta szövetségeseit is.<ref>[http://hvg.hu/itthon/20170916_Botka_mszp Botka szerint ügyetlen és elvtelen volt Gyurcsány kormányzása] HVG, 2017. szeptember 16.</ref> Felszólalásában most sem felejtette el bírálni Gyurcsányt és a DK-t, akik szerint „Botka a vereség forgatókönyvét képviseli”.<ref>[http://hvg.hu/itthon/20170916_Gyurcsanyek_visszavagtak_Botka_a_vereseg_forgatokonyvet_kepviseli Gyurcsányék visszavágtak: Botka a vereség forgatókönyvét képviseli] HVG, 2017. szeptember 16.</ref>


2017. szeptember 25-én Botka választási szövetséget ajánlott hat „mérhető támogatottságú” ellenzéki pártnak, amivel ígérete szerint garantálná nekik a parlamentbejutást, ha közös listával és közös egyéni jelöltekkel állnak ki, de az ajánlatot a [[Magyar Liberális Párt|Liberálisokon]] és a [[Párbeszéd Magyarországért|Párbeszéden]] kívül mindenki más elutasította,<ref>[http://index.hu/belfold/2017/09/25/botka_uj_ajanlata_bevisz_hat_partot_a_parlamentbe/ Botka új ajánlata: bevisz hat pártot a parlamentbe] Index, 2017. szeptember 25.</ref><ref>[http://hvg.hu/itthon/20170925_botka_laszlo_baloldal_kozos_lista_reakcio Válogatott érvekkel kosarazták ki Botkát a pártok] HVG, 2017. szeptember 25.</ref> egyes vélemények szerint csak a Liberálisoknak érné meg a társulás.<ref>[http://figyelszram.blog.hu/2017/09/25/szovetkezzen_mar_valaki_botkaval_de_tenyleg_legyszi-legyszi Szövetkezzen már valaki Botkával! De tényleg! Légyszi-légyszi!] figyelszram.blog.hu, 2017. szeptember 25.</ref> Botka a [[Závecz Research]] és a [[Republikon]] elmúlt féléves adatait elemezve tette a javaslatát a közös lista elosztására, a tényleges támogatottságot felülkalkulálva, aki további egyeztetéseket kért a pártoktól.<ref>[http://hvg.hu/itthon/20170925_Botka_stabja_valaszolt_a_kikosarazasra Botkáék válaszoltak a kikosarazásra] HVG, 2017. szeptember 25.</ref>
2017. szeptember 25-én Botka választási szövetséget ajánlott hat „mérhető támogatottságú” ellenzéki pártnak, amivel ígérete szerint garantálná nekik a parlamentbejutást, ha közös listával és közös egyéni jelöltekkel állnak ki, de az ajánlatot a [[Magyar Liberális Párt|Liberálisokon]] és a [[Párbeszéd Magyarországért|Párbeszéden]] kívül mindenki más elutasította,<ref>[http://index.hu/belfold/2017/09/25/botka_uj_ajanlata_bevisz_hat_partot_a_parlamentbe/ Botka új ajánlata: bevisz hat pártot a parlamentbe] Index, 2017. szeptember 25.</ref><ref>[http://hvg.hu/itthon/20170925_botka_laszlo_baloldal_kozos_lista_reakcio Válogatott érvekkel kosarazták ki Botkát a pártok] HVG, 2017. szeptember 25.</ref> egyes vélemények szerint csak a Liberálisoknak érné meg a társulás.<ref>[http://figyelszram.blog.hu/2017/09/25/szovetkezzen_mar_valaki_botkaval_de_tenyleg_legyszi-legyszi Szövetkezzen már valaki Botkával! De tényleg! Légyszi-légyszi!] figyelszram.blog.hu, 2017. szeptember 25.</ref> Botka a [[Závecz Research]] és a [[Republikon]] elmúlt féléves adatait elemezve tette a javaslatát a közös lista elosztására, a tényleges támogatottságot felülkalkulálva, aki további egyeztetéseket kért a pártoktól.<ref>[http://hvg.hu/itthon/20170925_Botka_stabja_valaszolt_a_kikosarazasra Botkáék válaszoltak a kikosarazásra] HVG, 2017. szeptember 25.</ref> Mindezeket annak fényében lépte meg Botka, hogy az MSZP 2017. szeptember 27-én állított negatív rekordot, ugyanis 25 év óta most először fordult elő, hogy a párt a biztos szavazók körében nem érte el a tíz százalékot. <ref>http://index.hu/belfold/2017/09/27/median_melyponton_az_mszp_ketszer_olyan_eros_a_jobbik/</ref>


== A párt elnökei ==
== A párt elnökei ==

A lap 2017. szeptember 27., 20:55-kori változata

Nem tévesztendő össze a következővel: Magyarországi Szocialista Párt.
Magyar Szocialista Párt
Fájl:Mszp logo.png
Adatok
ElnökMolnár Gyula
ElnökhelyettesGőgös Zoltán
AlelnökUjhelyi István
Gúr Nándor
Nemény András
Elnökségi tagokBangóné Borbély Ildikó
Bárány Balázs
Gurmai Zita
Heringes Anita
Király József
Korózs Lajos
Molnár Zsolt
Tüttő Kata[2]
FrakcióvezetőTóth Bertalan
Országos Választmány elnökeHiller István
Alapítva1989. október 7.
ElődpártMSZMP
Székház1073 Budapest, Erzsébet krt. 40–42. fsz. I-1.
Ifjúsági tagozatSocietas – Baloldali Ifjúsági Mozgalom
Tagok számakb. 15000 [1] (2016)
Ideológiaszociáldemokrácia
Politikai elhelyezkedésbaloldal
Parlamenti jelenlétMagyar országgyűlés:
28 / 199
Európai Parlamentben (Magyarországi mandátumok):
2 / 21
Nemzetközi szövetségekSzocialista Internacionálé
Európai pártEurópai Szocialisták Pártja (PES)
EP-frakcióSzocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D)
Hivatalos színeivörös, zöld
Magyarország politikai élete
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Szocialista Párt témájú médiaállományokat.

A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi szociáldemokrata párt,[3] 1990 óta jelen van az Országgyűlésben. A párt 1989-ben alakult az akkori állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) utolsó kongresszusán, annak jogutódjaként. 1994 és 1998, illetve 2002 és 2010 között Magyarország kormányzó pártja volt. A 2010-es választás óta ellenzékben politizál.

Története

1989. október 7-én alakult jogelődje, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) XIV., egyben a Magyar Szocialista Párt I. kongresszusán, ahol többek között döntöttek a párt nevében addig szereplő „Munkás” szó elhagyásáról is. Az 1990. évi első szabad választás óta a többpárti országgyűlés egyik parlamenti pártja.

Az 1990-es szabad választás eredményeképpen ellenzékbe szorult. Az 1994–1998-as és 2002–2006-os ciklusban illetve 2006–2008 között koalícióban kormányzott az SZDSZ-szel?. 2008. május 1-jétől 2010 májusáig egyedüli pártként, kisebbségben kormányozott az SZDSZ hallgatólagos, majd Gyurcsány Ferenc távozása után nyílt külső támogatásával.

A Magyar Szocialista Párt a nemzetközi szocialista–szociáldemokrata mozgalom része, tagja a Szocialista Internacionálénak és az Európai Szocialisták Pártjának, ezek vezető testületeiben is képviselteti magát. Így például a 2012 augusztusi fokvárosi kongresszuson Mesterházy Attila MSZP elnököt ismét a Szocialista Internacionálé egyik alelnökévé választották,[4] míg az Európai Szocialisták Pártja nőszervezetének vezetője 2004 óta Gurmai Zita. Az MSZP együttműködik más szocialista–szociáldemokrata pártokkal, különösen az Európai Unión belül. Társult ifjúsági szervezete, a Societas nemzetközi titkára, Gúr Roland a legnagyobb politikai ifjúsági világszervezet, a Szocialista Ifjúsági Internacionálé IUSY Ellenőrző Bizottságának elnöke.[5] A párt egyik alapítványa, a Szabad Sajtó Alapítvány birtokolta a Népszabadság Zrt. részvényeinek 26,5%-át, és más sajtótermékekben is rendelkezett tulajdonnal. A Népszabadság részvényeit 2015-ben vásárolták ki a párt alapítványából.[6]

Az MSZP nagygyűlése a Hősök terén - 2006.04.01

A 2006-os választásra az MSZP külön kampánydalt íratott, melyet Berkes Gábor és Geszti Péter szereztek. A szám minden választási gyűlés, találkozó, illetve kampányfellépés végén felcsendült, azóta ritkábban, de még mindig használatban van. A 2010-es választásra elkészült a dalnak egy nem hivatalos módosított változata, mely az MSZP népszerűtlen kormányzását mérsékelt önkritikával illeti, egyúttal felhívja a figyelmet a párt szerintük nyugodt stílusára.

Az MSZP 2007-ben új székházat vásárolt a Jókai utca 6. szám alatt, mely épület korábban a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének (KPDSZ) székháza volt.[7] Az új székházvásárlásra azután került sor, hogy a párt vezetői eldöntötték: nem akarnak az elődpárt MSZMP, 1956-os események miatt rossz emlékű székházában maradni és egy „nyitottabb, korszerűbb” létesítménybe helyezik át a pártapparátust.[8][9] Némi felújítás után 2008 januárjában költözött a párt az új székházába.[10]

2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc akkori MSZP-s miniszterelnök „Őszödi beszédként” elhíresült beszéde, amit 2006. május 26-án, egy hónappal a választási győzelem után az MSZP frakció zárt balatonőszödi ülésén tartott, amelyben a bevezetendő reformok mellett érvelt a szocialista frakció tagjai előtt.[11] A trágár szófordulatokat is tartalmazó beszéd nagy felzúdulást okozott a politikában és a közéletben egyaránt, a beszéd hatására két nappal a nyilvánosságra kerülés után zavargások is történtek, melyeket a következő hónapokban több másik is követett, és egészen a 2010-es választásokig időről időre megismétlődtek, Gyurcsány és az MSZP kormányzat lemondását követelve.

Az ellenzéki Fidesz 2007-ben népszavazást is kezdeményezett, melyben a kormányzat által bevezetett vizitdíj, kórházi napidíj és tandíj eltörlését tűzte ki célul. A szavazás 2008. március 9-én zajlott le, melyben a szavazók több mint 84%-a a díjak eltörlése mellett voksolt. Az eredmény hatására az Országgyűlés visszavonta az intézkedéseket,[12][13] majd ezek után Gyurcsány bejelentette, hogy új egészségügyi minisztert akar Horváth Ágnes akkori SZDSZ-es egészségügyi miniszterasszony helyett.[14] A koalíciós partner SZDSZ viszont a koalíció felbontásával fenyegetve kiállt Horváth mellett,[15][16] majd miután Gyurcsány március 31-én április 30-i hatállyal mégis menesztette Horváthot,[17] a koalíciós szerződés felrúgását jelentő lépésre válaszul az SZDSZ-frakció ügyvivői tanácsa megszavazta az SZDSZ-es kormánytagok visszahívását, ami április 30-án meg is történt, véget vetve a két párt addigi koalíciójának, így az MSZP kisebbségi kormányzásra kényszerült.[18] Gyurcsány végül 2009. március 21-én jelentette be, hogy nem kíván tovább miniszterelnök lenni,[19][20] ami után többek közt Surányi György, Vértes András, Glatz Ferenc és Bokros Lajos neve is felmerült lehetséges kormányfőként,[21] a Szonda Ipsos szerint a többség előrehozott választásokat szeretett volna,[22] de végül április 14-én a miniszterelnöki széket az addigi önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Bajnai Gordon kapta meg.[23] Gyurcsány időközben, március 28-án lemondott az MSZP pártelnöki tisztségéről is, amit 2007. február 24-től töltött be.[24] Bajnai a kormányzati ciklusból visszalévő egy évre vette át a kormányzást és alapvetően megszorításokat valamint juttatáscsökkentéseket ígért.[25]

A 2010-es választásra a párt Mesterházy Attilát választotta miniszterelnök-jelöltnek. Az MSZP végül 59 képviselői helyet szerezve az Országgyűlésben ismét ellenzékbe szorult a képviselői helyek több mint kétharmadát megszerző Fidesz–KDNP szövetséggel szemben.

Szili Katalin, az MSZP egyik prominens politikusa, miután próbálkozása az MSZP politikai irányvonalának megváltoztatására sikertelennek bizonyult (ezen cél miatt még az Országgyűlési elnöki pozíciójáról is lemondott 2009 nyarán) 2010. október 4-én kilépett a pártból és annak frakciójából is, emellett saját pártot alapított Szociális Unió néven. Parlamenti mandátumát (amit az MSZP Baranya megyei listáján szerzett) azonban nem adta vissza, így az Országházban hivatalosan független képviselőként politizált tovább,[26] amíg a 2014-es választásokon az akkor már a KTI-ben politizáló Szili el nem vesztette mandátumát. Ezután viszont a harmadik Orbán-kormány miniszterelnöki megbízottja lett.

2011. október 22-én több hónapon át húzódó belső vita lezárásaként a Demokratikus Koalíció Platform Gyurcsány Ferenc vezetésével kivált a pártból[27] és Demokratikus Koalíció néven új pártot alapított a néhány hónappal korábban pár Gyurcsány- és szakadáspárti (korábbi) szocialista aktivista által bejegyzett Demokrata Párt átalakításával (amit egyébként pontosan ennek reményében alapítottak). Az országgyűlésben Gyurcsányhoz még kilenc szocialista képviselő csatlakozott, amivel önálló frakció alapítására is lehetőség lesz, legkorábban fél évvel az MSZP-frakcióból való távozás után – amennyiben a parlament nem módosítja 4/5-ös többséggel a házszabály erre vonatkozó részét. Az MSZP képviselőinek száma a választás utáni 59-ről – a pártból való távozások és pártszakadás okán 48 főre csökkent, de továbbra is a legnagyobb ellenzéki frakció maradt.

A párt szervezeti felépítésének jellemzője, hogy a nagy önállósággal rendelkező helyi szervezetek és területi szövetségek mellett az egymástól kissé eltérő, de a párt arculatába beleillő politikai irányzatokat képviselő platformok és szakmai vagy élethelyzetbeli közösségeket alkotó tagozatok is működnek.

Magyarországnak eddig négy MSZP-s miniszterelnöke volt. 1994-től 1998-ig Horn Gyula, 2002-től 2004-ig Medgyessy Péter, 2004-től 2009-ig Gyurcsány Ferenc, 2009-től 2010-ig pedig Bajnai Gordon. Ők összesen három parlamenti ciklusban, 12 éven át irányították az országot. Közülük Medgyessy és Bajnai pártonkívüliként töltötte be a tisztséget (bár Medgyessy 1989 előtt tagja volt az MSZMP-nek). Az MSZP 1990-től 1994-ig ellenzéki középpártként működött, 1998-tól 2002-ig a legtöbb képviselővel rendelkező ellenzéki párt volt és 2010 óta ismét ezt a szerepet tölti be. Mesterházy Attila a hetedik elnökként vezette a pártot 2010-től, akit a párt kongresszusa 2012 márciusában újraválasztott Szanyi Tiborral szemben.

2014. január 14-én több más szervezettel együtt az Összefogás nevű pártszövetség tagja lett, melynek neve március 6-tól „Kormányváltás” lett a hasonló nevű Összefogás Párt miatt. A szövetség célja a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson a Fidesz leváltása volt, ez azonban nem sikerült. A Kormányváltók listavezetője, egyben miniszterelnök-jelöltje az MSZP, mint a legnagyobb ellenzéki erő pártelnöke, Mesterházy Attila volt. Az MSZP a közös listáról 29 képviselői mandátumot szerzett.

Időközben kiderült, hogy a párt 2010 előtt keletkezett tartozásai 2014-ben mintegy kétmilliárd forintot tesznek ki, amit részletekben törlesztenek.[28][29] A hitelek visszafizetése miatti teher csökkentése érdekében a párt vezetése több befektetővel is tárgyalásokat folytatott a Jókai utcai székház eladásáról.[30][31]

A 2014-es európai parlamenti választáson a párt ismét önállóan indult és 10,92%-os szavazati aránnyal két képviselőt tudott az Európai Parlamentbe küldeni, Szanyi Tibort és Ujhelyi Istvánt.[32]

A 2014-es országgyűlési és európai parlamenti választások gyenge eredménye miatt május 25-én a teljes elnökség felajánlotta a lemondását.[33] Bár a lemondás elfogadásáról a május 31-i választmányi gyűlésen döntöttek volna, május 28-án Mesterházy már kérte, hogy fogadják el a lemondását,[34] május 29-én pedig már sajtótájékoztatón jelentette be a lemondását minden pártbeli vezetői tisztségéről.[35] A május 31-i ülésen Botka László választmányi elnököt és Szeged polgármesterét választották meg ideiglenes pártelnöknek a július 19-re összehívott tisztújító kongresszusig, miután Botka kikötötte, hogy csak átmenetileg hajlandó a párt vezetője lenni.[36] A megtartott kongresszuson az egyetlen indulót, Tóbiás Józsefet fölényes többséggel választották meg a párt elnökének, a párt elnökhelyettese Gőgös Zoltán agrárpolitikus lett, valamint három alelnököt is megválasztottak Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettes, Márton Roland székesfehérvári MSZP-elnök és Ujhelyi István EP képviselő személyében. Az ideiglenes elnök Botka Lászlót ismételten az országos választmány elnökének választották meg.[37]

2014. szeptember 13-án bizalomhiányra hivatkozva lemondott tisztségéről Velez Árpád pártigazgató,[38] aki egy korábban nyilvánosságra került hangfelvételen bírálta a pártot, melynek vezetői a kormányzás idején sem tudták megfelelő pozícióba helyezni a saját embereiket.[39]

2016 februárjában az MSZP eladta a Jókai utcai székházát a Geoholding és a Móra Könyvkiadó részére. A NOL.hu információi szerint a vételár körülbelül 800 millió forint, amivel rendezhetik a párt korábban felhalmozott adósságának egy részét.[40][41]

2016 júniusában az MSZP tisztújításán elnöknek Molnár Gyulát, alelnöknek Gúr Nándort, Ujhelyi Istvánt és Nemény Andrást választották meg, Gőgös Zoltánt újraválasztották elnökhelyettesnek. Az MSZP Országos Választmány elnöki posztján Hiller István váltotta az addigi elnököt Botka Lászlót.[42] 2016 júliusában Tóth Bertalant választották meg az MSZP parlamenti frakcióvezetőjének.[43]

2016 végén az MSZP-vel együtt több ellenzéki párt is egyeztetésekbe kezdett a lehetséges összefogásról és az ellenzéki miniszterelnök-jelöltről a 2018-as országgyűlési választásokra, ám ebből előbb több párt is kiesett, míg mások be sem léptek,[44] majd 2017 januárjában váratlanul az MSZP önálló miniszterelnök-jelöltet mutatott be Botka László személyében, aki korábban ugyanakkor még vonakodott ettől.[45][46] Molnár Gyula már 2016 tavaszán úgy fogalmazott, hogy a kormányfőjelölt személyét az „együttműködés legerősebb pártjának” kell megneveznie, és ez az MSZP.[46]

2017. január 31-én Demeter Márta bejelentette, hogy kilép az MSZP frakciójából és a pártból, mert szerinte a szocialista vezetők tettei „megkérdőjelezik a párt hitelességét, illetve elkötelezettségét a kormányváltásra”.[47] Demeter később az LMP képviselőjévé vált.[48]

2017 folyamán több vita is támadt Botka László, valamint a párt más képviselői és Gyurcsány Ferenc, valamint pártja, a Demokratikus Koalíciót között Gyurcsány és a DK részvételéről egy lehetséges ellenzéki együttműködés kapcsán. Botka többek közt kijelentette, hogy Gyurcsánynak el kell tűnnie a közéletből, később kilátásba helyezett egy Gyurcsány nélküli DK-s együttműködést, majd jelezte, hogy Gyurcsány egyéni képviselői indulását el tudná fogadni. A DK ugyanakkor nehezményezte Botka ultimátumait, és egy Gyurcsányt megerősítő pártszavazás után közölte, hogy a párt elnöke továbbra is Gyurcsány, aki az egyéni és a listás helyhez is ragaszkodik.[49][50][51][52][53][54][55][56][57][58]

Botka 2017. szeptember 16-án tartotta pártja politikai szezonnyitóját, ahol választási ígéretei mellett a Fidesz-kormányt kritizálta, majd bemutatta szövetségeseit is.[59] Felszólalásában most sem felejtette el bírálni Gyurcsányt és a DK-t, akik szerint „Botka a vereség forgatókönyvét képviseli”.[60]

2017. szeptember 25-én Botka választási szövetséget ajánlott hat „mérhető támogatottságú” ellenzéki pártnak, amivel ígérete szerint garantálná nekik a parlamentbejutást, ha közös listával és közös egyéni jelöltekkel állnak ki, de az ajánlatot a Liberálisokon és a Párbeszéden kívül mindenki más elutasította,[61][62] egyes vélemények szerint csak a Liberálisoknak érné meg a társulás.[63] Botka a Závecz Research és a Republikon elmúlt féléves adatait elemezve tette a javaslatát a közös lista elosztására, a tényleges támogatottságot felülkalkulálva, aki további egyeztetéseket kért a pártoktól.[64] Mindezeket annak fényében lépte meg Botka, hogy az MSZP 2017. szeptember 27-én állított negatív rekordot, ugyanis 25 év óta most először fordult elő, hogy a párt a biztos szavazók körében nem érte el a tíz százalékot. [65]

A párt elnökei

Horn Gyula, 1990 és 1998 között pártelnök, 1994 és 1998 között miniszterelnök
A Magyar Szocialista Párt elnökei
Név hivatal kezdete hivatal vége
Nyers Rezső 1989. október 9. 1990. május 27.
Horn Gyula 1990. május 27. 1998. szeptember 5.
Kovács László 1998. szeptember 5. 2004. október 16.
Hiller István 2004. október 16. 2007. február 24.
Gyurcsány Ferenc 2007. február 24. 2009. április 5.
Lendvai Ildikó 2009. április 5. 2010. július 10.
Mesterházy Attila 2010. július 10. 2014. május 31.
Botka László
Ideiglenes elnök 		2014. május 31. 2014. július 19.
Tóbiás József 2014. július 19. 2016. június 25.
Molnár Gyula 2016. június 25. hivatalban

Választási eredmények

Országgyűlési választások

Választás Szavazatok száma
(I. forduló) 		Szavazatok aránya
(I. forduló) 		Szavazatok száma
(II. forduló) 		Szavazatok aránya
(II. forduló) 		Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
1990-es 534 898 10,89% 216 496 6,35% 33 8,55% ellenzék
1994-es 1 781 867 32,99% 1 935 719 45,16% 209 54,15% kormánypárt
1998-as 1 445 909 32,25% 192 640 39,84% 134 34,72% ellenzék
2002-es 2 361 997 42,05% 2 011 820 45,77% 178 46,11% kormánypárt
2006-os 2 336 705 43,21% 1 510 358 46,63% 190 49,22% kormánypárt
2010-es 990 428 19,30% 326 323 28,32% 59 15,28% ellenzék
2014-es
Bővebben: Összefogás
 29 14,57% ellenzék

Megjegyzések:

Európai parlamenti választás

Fájl:MSZP poster Makó.jpg
Az MSZP plakátja a 2009-es európai parlamenti választásra Makón
Választás Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Európai parlamenti csoport Európai parlamenti alcsoport
2004-es 1 054 921 34,30% 9 Európai Szocialisták Pártja (PES) Európai Szocialisták Pártja (PES)
2009-es 503 140 17,37% 4 Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D)
2014-es 252 751 10,90% 2 Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D)

Országos platformok

A párt alapszabálya szerint „a platform a párt egyes tagjainak politikai nézetközösségen alapuló, a párt programjának, irányvonalának bizonyos elemeit érintően önálló, másoktól eltérő véleménnyel rendelkező nyilvános csoportja”.[66] Országos platform az, amelyhez legalább 300 olyan párttag csatlakozott, aki nem tagja más platformnak, továbbá amelynek az MSZP Választmánya megadta az országos minősítést.

Az MSZP-n belül hat országos platform működik azt követően, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platform vezetősége és tagjainak nagy része 2011. október 22-én kilépett az MSZP-ből, és az év elején létrehozott Demokrata Pártba belépve, annak nevét Demokratikus Koalícióra változtatva folytatják tevékenységüket. Az MSZP Országos Választmánya ezután kimondta a Gyurcsány-platform megszűnését.

Név Vezető Honlap
Baloldali Tömörülés Platform Koltai Dénes [1]
Ésszerűség és Felelősség Platform Király György [2]
Harmadik Hullám Platform Mesterházy Attila [3]
Népi Platform Fekete Zoltán [4]
Szocialista Platform Baja Ferenc[67] [5]
Társulás a Szociáldemokrata Értékekért Platform Hiller István [6]

Tagozatok

Az MSZP országos központja Budapesten, a Jókai utcában 2007 és 2016 között

A párt alapszabálya szerint „a tagozat olyan nyitott szerveződés, amely fórumot teremt a párttagok és nem párttagok elsősorban szakmai véleménynyilvánítására. Tagozat helyi, területi vagy országos jelleggel működhet, az országos tagozat elismeréséről a választmány dönt”. Az országos tagozatok a következők:[68]

Név Elnök Elnökhelyettes vagy Alelnök
Agrár- és Vidékpolitikai Tagozat Beke Károly
Biztonságpolitikai Tagozat Orgovány István
Egészségügyi és Szociális Tagozat Havas Szófia
Energetikai Tagozat betöltetlen Bakonyi Tibor
Fogyasztóvédelmi Tagozat Gúr Roland
Ifjúsági Tagozat Gőgös Enikő
Infrastruktúra és Területfejlesztési Tagozat Balogh Imre
Környezetvédelmi Tagozat Rabi Béla Bódás Sándor, Bánsági György és Gulyás Mihály
Közgazdasági Tagozat Szekeres Imre Bakonyi Tibor, Kardos Péter
Közigazgatási és IT Tagozat Baja Ferenc
Kül- és Nemzetpolitikai Tagozat Szabó Vilmos Gilyán György
Kulturális és Közművelődési Tagozat Borbáth Erika Bródy Gábor, Horváth György
Munkás és Érdekképviseleti Tagozat Vécsi István Andó Miklós, Kelemen Béla és Szabadkai János
Nemzeti Összetartozás Tagozata Kiss László Brunner Tibor, Eszik Bence, Hadnagy Miklós, Rózsa Endre, Török Zsolt
Nőtagozat Gurmai Zita Boros Vilma, Csendesné Murányi Ibolya, Havas Szófia, Juhászné Lévai Katalin
Nyugdíjas Tagozat Villám József
Pedagógus Tagozat Kajtárné Botár Borbála
Roma Tagozat Balogh Artúr Baranyi Gyula
Sporttagozat Vincze Géza Király György
Tudományos, Innovációs és Felsőoktatási Tagozat Katona Tamás

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Rohamosan zsugorodik az MSZP tábora. index.hu, 2016. július 27. (Hozzáférés: 2016. október 12.)
  2. ↑ Kongresszus 2016. Magyar Szocialista Párt, 2016. június 25. (Hozzáférés: 2016. június 26.)
  3. ↑ Rólunk. Magyar Szocialista Párt. (Hozzáférés: 2016. február 10.)
  4. ↑ Ismét a Szocintern alelnökévé választották Mesterházy Attilát
  5. ↑ A Szocialista Ifjúsági Internacionálé (IUSY) Ellenőrző Bizottsága
  6. ↑ Kivásárolták az MSZP-t a Népszabadságból, megvan az új vezér Origo, 2015. június 2.
  7. ↑ KPDSZ székház, Egykor.hu
  8. ↑ A Jókai utcába költözik az MSZP. origo.hu, 2007. július 11. (Hozzáférés: 2014. december 22.)
  9. ↑ A Bakegér szomszédja lesz az MSZP. origo.hu, 2007. július 14. (Hozzáférés: 2014. december 22.)
  10. ↑ Megnyílt az MSZP új székháza a VI. kerületi Jókai utcában network.hu
  11. ↑ Gyurcsány: Ezt nagyon elkúrtuk Index, 2006. szeptember 17.
  12. ↑ Gyurcsány: Sikeres népszavazás esetén eltöröljük a díjakat mno.hu, 2008. március 9.
  13. ↑ Eltörölték a vizitdíjat és a tandíjat Index, 2008. március 17.
  14. ↑ Gyurcsány új egészségügyi minisztert akar Index, 2008. március 29.
  15. ↑ SZDSZ: Elfogadhatatlan Gyurcsány javaslata Index, 2008. március 29.
  16. ↑ SZDSZ: Gyurcsány mentálisan alkalmatlan Index, 2008. március 30.
  17. ↑ Gyurcsány hivatalosan is kirúgta Horváthot Index, 2008. március 31.
  18. ↑ Alázták a kormányülésen az SZDSZ-es minisztereket Index, 2008. március 31.
  19. ↑ Felajánlotta lemondását Gyurcsány Origo, 2009. március 21.
  20. ↑ Elfogyott Gyurcsány körül a levegő Origo, 2009. március 21.
  21. ↑ Egy vérciki hét - így ment a kormányfőjelölés Origo, 2009. április 14.
  22. ↑ Szonda: A többség előre hozott választást akar Origo, 2009. március 30.
  23. ↑ Bajnai az új kormányfő Origo, 2009. április 13.
  24. ↑ Gyurcsány lemondott a pártelnökségről, Bajnai lehet a kormányfőjelölt Origo, március 28.
  25. ↑ Bajnai: Fájni fog Origo, 2009. március 30.
  26. ↑ Szili Katalin kilépett az MSZP-frakcióból, index, 2010. október 4.
  27. ↑ A Választmányi ülés döntése, mszp.hu, 2011. október 22.
  28. ↑ Nem zárolták az MSZP számláját, de nehéz helyzetben a párt. atv.hu, 2014. április 22. (Hozzáférés: 2014. április 22.)
  29. ↑ Dull Szabolcs: Gyurcsányt hibáztatják az eladósodásért a szocialisták. origo.hu, 2014. április 22. (Hozzáférés: 2014. április 22.)
  30. ↑ Saját jele lehet az MSZP veszte. mno.hu, 2014. augusztus 30. (Hozzáférés: 2014. augusztus 30.)
  31. ↑ Árulja székházát az MSZP. nepszava.hu, 2014. december 12. (Hozzáférés: 2014. december 22.)
  32. ↑ Tájékoztató adatok az Európai Parlamenti választás összesített eredményéről valasztas.hu
  33. ↑ Lemondott Mesterházy és az MSZP elnöksége. index.hu, 2014. május 26. (Hozzáférés: 2014. május 26.)
  34. ↑ Mesterházy kéri, hogy fogadják el a lemondását Origo, 2014. május 28.
  35. ↑ Mesterházy Attila mindenről lemondott Origo, 2014. május 29.
  36. ↑ Botka László lesz az MSZP ideiglenes vezetője Origo, 2014. május 31.
  37. ↑ Tóbiás József az MSZP elnöke hirado.hu, 2014. július 19.
  38. ↑ Spirk József: Lemondott az MSZP pártigazgatója. index.hu, 2014. szeptember 14. (Hozzáférés: 2014. szeptember 15.)
  39. ↑ haszanz: Az MSZP pártigazgatójáról is kikerült egy titkos hangfelvétel. 444.hu, 2014. március 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 15.)
  40. ↑ Bednárik Imre–Bita Dániel: Az MSZP pénzre váltja a székházát. nol.hu, 2016. február 13. (Hozzáférés: 2016. február 13.)
  41. ↑ MTI: Megválik székházától az MSZP. origo.hu, 2016. február 13. (Hozzáférés: 2016. február 13.)
  42. ↑ Kongresszus2016. Magyar Szocialista Párt, 2016. június 25. (Hozzáférés: 2016. június 25.)
  43. ↑ http://alfahir.hu/toth_bertalan_lett_az_mszp_parlamenti_frakciovezetoje
  44. ↑ Kíméletlen kiszavazóshow lett a baloldal egyeztetéséből Index, 2016. november 3.
  45. ↑ Botka László az MSZP miniszterelnök-jelöltje 24.hu, 2017. január 18.
  46. ↑ a b Előválasztást tervez 2017-re az MSZP elnöke 24.hu, 2016. április 4.
  47. ↑ Távozik az MSZP-ből Demeter Márta - Origo, 2017.01.31.
  48. ↑ Demeter Márta az LMP-frakcióban politizál tovább 24.hu, 2017. szeptember 1.
  49. ↑ Botka: Gyurcsány hazudott, tehertétel, Orbánnal együtt el kell tűnnie Index, 2017. február 18.
  50. ↑ Botka halálra ítélte az összefogást Gyurcsánnyal Index, 2017. február 20.
  51. ↑ Gyurcsány finoman beleszállt Botkába, majd ajánlatot tett neki Index, 2017. március 4.
  52. ↑ DK: Az MSZP önző, megalázó, sértő, vállalhatatlan Index, 2017. április 27.
  53. ↑ Totális háborúba sodródott Botka és Gyurcsány Index, 2017. május 4.
  54. ↑ Gyurcsány felhívta Botkát, aki erre beolvasott neki Index, 2017. május 30.
  55. ↑ Gyurcsány orbáni módszerekkel vádolja Botkát Index, 2017. június 7.
  56. ↑ Gyurcsány ígéri, nem fog feleselni Index, 2017. augusztus 2.
  57. ↑ Gyurcsány egy kiadós pártszavazással üzen Botkának Index, 2017. szeptember 5.
  58. ↑ Gyurcsány elindul egyéniben, egy feltétellel Index, 2017. szeptember 15.
  59. ↑ Botka szerint ügyetlen és elvtelen volt Gyurcsány kormányzása HVG, 2017. szeptember 16.
  60. ↑ Gyurcsányék visszavágtak: Botka a vereség forgatókönyvét képviseli HVG, 2017. szeptember 16.
  61. ↑ Botka új ajánlata: bevisz hat pártot a parlamentbe Index, 2017. szeptember 25.
  62. ↑ Válogatott érvekkel kosarazták ki Botkát a pártok HVG, 2017. szeptember 25.
  63. ↑ Szövetkezzen már valaki Botkával! De tényleg! Légyszi-légyszi! figyelszram.blog.hu, 2017. szeptember 25.
  64. ↑ Botkáék válaszoltak a kikosarazásra HVG, 2017. szeptember 25.
  65. ↑ http://index.hu/belfold/2017/09/27/median_melyponton_az_mszp_ketszer_olyan_eros_a_jobbik/
  66. ↑ Alapszabály 35. §
  67. ↑ A nagy visszatérés? - Baja Ferenc vezetésével bontott ismét zászlót az MSZP Szocialista Platformja
  68. ↑ Az MSZP tagozatai

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_Szocialista_Párt&oldid=19182078”