„Maja civilizáció” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
ISBN
a (ISBN)
Egy klasszikus korabeli város, mint például [[Tikal]], 20 km²-en terült el, a városmag pedig 6 km²-t fedett le. Egy ilyen város felépítéséhez óriási munka volt szükséges. A maják által emelt legmasszívabb építmények a preklasszikus időszakban épültek.<ref>Foster, Lynn (2002). Handbook to Life in the Ancient Maya World. New York: Oxford University Press. ISBN 978-0-19-518363-4</ref>
 
Építészetük legnagyobb remekei a templomok és paloták voltak. A templomokat a hieroglifák néha ''kʼuh nah''-nak nevezték , ami azt jelenti, hogy ''"isten háza"''. Emelvényekre emelték őket, leggyakrabban piramisra. A templomi szentélyek egy-három helyiségből álltak, és fontos [[istenség]]eknek szentelték őket. Egy ilyen istenség lehetett a város egyik védőistene vagy egy [[Ősök tisztelete|istenített őse]].<ref>Foster, Lynn (2002). Handbook to Life in the Ancient Maya World. New York: Oxford University Press. ISBN 978-0-19-518363-4</ref> Általánosságban elmondható, hogy a szabadon álló piramisok a nagy tekintélyű ősök tiszteletére szolgáló szentélyek voltak.<ref name="Miller">Miller, Mary (1999). [https://archive.org/details/mayaartarchitect00mill Maya Art and Architecture]. London, UK and New York: Thames & Hudson. ISBN 978-0-500-20327-99780500203279</ref>
 
Az építmények közül az egyik leghíresebbek [[Palenque]] városában találhatóak és a kései klasszikus korban (i. sz. 600-900) épültek. A legjobb állapotban fennmaradt építmények a Feliratok Temploma, a Palota és a Naptemplom. Ezeken jól megfigyelhetők a [[maja építészet]] jellegzetességei: a csipkézett párkányok, a díszített ajtófélfák, a lépcsősorok és az úgynevezett maja boltív.

Navigációs menü