Nap-éj egyenlőség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Napéjegyenlőség szócikkből átirányítva)
Earth-lighting-equinox EN.png
Nap-éj egyenlőségek és napfordulók időpontjai a Földön
(UTC idő)[1]
esemény tavaszi
nap-éj egyenlőség
nyári
napforduló
őszi
nap-éj egyenlőség
téli
napforduló
hónap március június szeptember december
év
nap idő nap idő nap idő nap idő
2010 20 17:32 21 11:28 23 03:09 21 23:38
2011 20 23:21 21 17:16 23 09:04 22 05:30
2012 20 05:14 20 23:09 22 14:49 21 11:12
2013 20 11:02 21 05:04 22 20:44 21 17:11
2014 20 16:57 21 10:51 23 02:29 21 23:03
2015 20 22:45 21 16:38 23 08:20 22 04:48
2016 20 04:30 20 22:34 22 14:21 21 10:44
2017 20 10:28 21 04:24 22 20:02 21 16:28
2018 20 16:15 21 10:07 23 01:54 21 22:23
2019 20 21:58 21 15:54 23 07:50 22 04:19
2020 20 03:50 20 21:44 22 13:31 21 10:02

A nap-éj egyenlőség (latinul aequinoctium[2]) egy csillagászati esemény, amelyben a földi egyenlítő síkja áthalad a Nap középpontján[3], ez évente kétszer fordul elő (március 21. és szeptember 23. körül).

Márciusi (tavaszi) nap-éj egyenlőség[szerkesztés]

A Földön a márciusi nap-éj egyenlőség napja általában március 21. (illetve március 20., ritkábban március 19., a naptárrendszer és a Föld mozgásának eltérései miatt). A 21. században 2011 volt az utolsó olyan év (közép-európai idő szerint), amikor március 21-én következett be ez az időpont, innentől a század végéig mindig korábban lesz.[4] 2011-ben ugyanis még március 21-ére esett a csillagászati tavasz kezdete, de mivel 2012 szökőév volt, ezért ebben az évben 20-án reggel következett be. Ezt követően, mivel 365 napos évek jönnek, a nap-éj egyenlőség időpontja ismét egyre későbbre tolódik, de 2015-ben is még március 20-ára esik, nem sokkal éjfél előtt köszönt be a csillagászati tavasz. Ezután, mielőtt még újra elérné 21-ét, ismét szökőév jön, ezért 2016-ban a nap-éj egyenlőség március 20-án reggelre kerül vissza. A négyévenkénti 45 perces csúszás azt eredményezi, hogy 2012-től 2047-ig minden évben – közép-európai idő szerint – március 20-ára, 2048-tól viszont már 19-ére esik a jeles nap, a tavasz kezdete – csillagászatilag. Mivel 2100-ban kimarad (az egyébként négyévente esedékes) február 29., így 1 napot előrefelé mozdul el a folyamat, és 2102-ben már – a 22. században először – ismét 21-én következik be a természet újjászületésének e fontos szimbóluma.

Viszont mivel a Földön mindenhol ugyanabban az időpillanatban következik be, és csak időzónánként változik az időpontja, ez azt is jelenti, hogy 2050-ben a legkeletebbre található időzónában helyi idő szerint (UTC+14) március 21-én, 0 óra 20 perckor következik be, tehát ott még a század közepéig kell várni a 21. század utolsó 21-ei napéjegyenlőségére.

Az északi félgömbön tavaszi nap-éj egyenlőségnek, a délin őszi nap-éj egyenlőségnek nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben.

Az időnként előforduló eltérés a naptári és csillagászati számítás között abból adódik, hogy a római katolikus egyház annak érdekében, hogy a húsvét időpontját egyszerűbben meg lehessen határozni, a nap-éj egyenlőség időpontját mindig március 21-ére teszi.

Szeptemberi (őszi) nap-éj egyenlőség[szerkesztés]

A szeptemberi nap-éj egyenlőség napja szeptember 22., illetve szeptember 23. Jellemzően 23-ára esik, csak szökőévekben, illetve közvetlenül 1 évvel utána fordul elő 22-én, illetve a nyugatabbra található időzónákban – ritkán – 21-én este köszönt be a csillagászati ősz.

Az északi féltekén őszi nap-éj egyenlőségnek, a délin tavaszi nap-éj egyenlőségnek nevezik. A két félgömbön ez a csillagászati ősz, illetve a csillagászati tavasz kezdete is egyben.

A nappal hossza a nap-éj egyenlőség időpontjában[szerkesztés]

A nap-éj egyenlőség idején a Nap és a Föld középpontját összekötő egyenesre merőlegesen, a Föld középpontjában állított sík a földfelszínből a terminátornak nevezett gömbi főkört metszi ki, amely ekkor az egyenlítőre és minden szélességi körre merőleges; ezeket felezi, amiből következik, hogy az egész Földön nap-éj egyenlőség van. Ezt a bevezető ábra is szemléletesen mutatja.

A geometriai magyarázattól eltérően a nappal és az éjszaka hossza a definícióból adódóan ekkor sem azonos. Az egyenlítőn a nappal megközelítőleg 12 perccel hosszabb az éjszakánál, és az eltérés az egyenlítőtől távolodva egyre jobban növekszik: a pólusoknál fél évig tart a nappal, és fél évig az éjszaka.[5]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. United States Naval Observatory: Earth's Seasons: Equinoxes, Solstices, Perihelion, and Aphelion, 2000-2025, 2010. június 10. (Hozzáférés: 2015. december 21.)
  2. az aequa és nox kifejezések összetételéből
  3. Equinoxes. USNO Astronomical Information Center FAQ. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  4. Búcsú a március 21-i napéjegyenlőségtől (Hírek.csillagászat.hu / Index, 2011. március 22.), részletes csillagászati háttérrel
  5. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_519_42294_1/ch04s03.html

További információk[szerkesztés]