„Karjalai nyelv” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
14. sor: 14. sor:
}}
}}


A '''karjalai nyelv''' vagy ''karél nyelv'' vagy ''karéliai nyelv''<ref>[http://opac.elte.hu/F/?func=direct&doc_number=248061 Az ELTE egyetemi könyvtári katalógusában egy könyv a katalógus ezen bejegyzésében] tárgyszóként „orosz-karéliai” szótár szerepel.</ref> a [[finn nyelv|finnel]] igen közeli rokonságban áll, attól annyiban tér el, hogy a 19-20. századi változásait nem követte. Nincs egységes karjalai nyelv, minden írója a helyi dialektust és a finn ábécé néhány betűvel bővített változatát használja. A [[finnugor nyelvek]] közé tartozik.
A '''karjalai nyelv''' vagy ''karél nyelv'' vagy ''karéliai nyelv''<ref>[http://opac.elte.hu/F/?func=direct&doc_number=248061 Az ELTE egyetemi könyvtári katalógusában egy könyv a katalógus ezen bejegyzésében] tárgyszóként „orosz-karéliai” szótár szerepel.</ref> a [[finn nyelv|finnel]] igen közeli rokonságban áll, attól annyiban tér el, hogy a 19-20. századi változásait nem követte. Nincs egységes karjalai nyelv, minden írója a helyi dialektust és a finn ábécé néhány betűvel bővített változatát használja. A [[finnugor nyelvek]] közé tartozik.
A nyelvet leginkább a Karjalai Köztársaságban beszélik (Oroszország).
A nyelvet leginkább a Karjalai Köztársaságban beszélik (Oroszország).


23. sor: 23. sor:
A modern karjalai írás alapvetően a [[finn ábécé]]re és helyesírására épül. Habár a karjalai nyelv néhány vonása különbözik a finntől:
A modern karjalai írás alapvetően a [[finn ábécé]]re és helyesírására épül. Habár a karjalai nyelv néhány vonása különbözik a finntől:
* A karjalai nyelv [[Réshang|rés-]] és [[zár-rés hang]]jainak rendszere kiterjedtebb – a finnben csak egy ''s'' hang van.
* A karjalai nyelv [[Réshang|rés-]] és [[zár-rés hang]]jainak rendszere kiterjedtebb – a finnben csak egy ''s'' hang van.
* A fonemikus zöngésítés is előforul.
* A fonemikus zöngésítés is előfordul.
* A karjalai nyelv megőrizte a [[palatalizáció]]t, amit gyakran aposztróffal jelöl (e.g. ''d’uuri'')
* A karjalai nyelv megőrizte a [[palatalizáció]]t, amit gyakran aposztróffal jelöl (pl. ''d’uuri'').
* Az 'ü' betűt szövegekben olykor ''y'' betűvel helyettesítik.
* Az 'ü' betűt szövegekben olykor ''y'' betűvel helyettesítik.
* A ''c'' betű a /ts/ hangot jelöli, habár a ''ts'' is használatos. A ''c'' sokkal inkább az orosz nyelvből átvett szavakban jelenik meg.
* A ''c'' betű a /ts/ hangot jelöli, habár a ''ts'' is használatos. A ''c'' sokkal inkább az orosz nyelvből átvett szavakban jelenik meg.
70. sor: 70. sor:
<th>Magyar
<th>Magyar
! Fonetikus
! Fonetikus
| align="center" | '''karél''' || align="center" | '''finn'''
| align="center" | '''karél''' || align="center" | '''finn'''
|- align="center"
|- align="center"
| c || c || [ʦ] || kuccu
| c || c || [ʦ] || kuccu
<td> kutsu
<td> kutsu
|- align="center"
|- align="center"
| č || cs || [ʧ] || šoma, seiččemän
| č || cs || [ʧ] || šoma, seiččemän
<td>soma, seitsemän
<td>soma, seitsemän
|- align="center"
|- align="center"
| s || sz || [s] || se
| s || sz || [s] || se
<td> se
<td> se
|- align="center"
|- align="center"
| š || s || [ʃ] || niškoi
| š || s || [ʃ] || niškoi
<td>niskoihin
<td>niskoihin
|- align="center"
|- align="center"
| z || z || [z] || tazavalda
| z || z || [z] || tazavalda
<td>tasavalta
<td>tasavalta
|- align="center"
|- align="center"
| ž || zs || [ʒ] || kiža, liedžu
| ž || zs || [ʒ] || kiža, liedžu
<td>kisa, lietsu
<td>kisa, lietsu
|}
|}


== Források ==
== Források ==
*{{hiv-web |url=http://www.nyest.hu/renhirek/miben-kulonbozik-a-karjalai-a-finntol |cím=Miben különbözik a karjalai a finntől? |elérés=2016-05-05 |szerző=Fejes László |szerzőhiv=Fejes László (nyelvész) |dátum=2011-04-11 |formátum=HTML |kiadó=[[Nyelv és Tudomány]] }}
*{{hiv-web |url=http://www.nyest.hu/renhirek/miben-kulonbozik-a-karjalai-a-finntol |cím=Miben különbözik a karjalai a finntől? |elérés=2016-05-05 |szerző=Fejes László |szerzőhiv=Fejes László (nyelvész) |dátum=2011-04-11 |formátum=HTML |kiadó=[[Nyelv és Tudomány]]}}

==Jegyzetek==
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}


== További információk ==
== További információk ==
* [http://incubator.wikimedia.org/wiki/Wp/krl?uselang=hu Karjala nyelvű Wikipédia (próba) az Incubatoron]
*[http://incubator.wikimedia.org/wiki/Wp/krl?uselang=hu Karjala nyelvű Wikipédia (próba) az Incubatoron]
*{{hiv-web |url=http://prokarelia.net/hu/ |cím=ProKarelia |elérés=2016-05-05 |formátum=HTML |nyelv=magyar}}
*{{hiv-web |url=http://prokarelia.net/hu/ |cím=ProKarelia |elérés=2016-05-05 |formátum=HTML |nyelv=magyar}}
*{{hiv-web |url=http://www.nyest.hu/renhirek/uj-orosz-karjalai-szotar |cím=Új orosz-karjalai szótár |elérés=2016-05-05 |szerző=Fejes László|szerzőhiv=Fejes László (nyelvész) |dátum=2016-05-02 |év=2016 |hónap=05 |formátum=HTML |kiadó=[[Nyelv és Tudomány]] }}
*{{hiv-web |url=http://www.nyest.hu/renhirek/uj-orosz-karjalai-szotar |cím=Új orosz-karjalai szótár |elérés=2016-05-05 |szerző=Fejes László|szerzőhiv=Fejes László (nyelvész) |dátum=2016-05-02 |év=2016 |hónap=05 |formátum=HTML |kiadó=[[Nyelv és Tudomány]]}}


{{Finnugor nyelvek}}
{{Finnugor nyelvek}}

A lap 2019. február 10., 14:57-kori változata

Karjalai (karjala)
BeszélikKarjalai Köztársaság (Oroszország), Finnország
TerületÉszak-Európa
Beszélők száma25 600 (2010-es népszámlálás)[1]
NyelvcsaládUráli
   Finnugor
    Balti-finn
ÍrásrendszerLatin írás
Hivatalos állapot
HivatalosKarjalai Köztársaság (kisebbségi nyelv)
Nyelvkódok
ISO 639-1
ISO 639-2krl
ISO 639-3krl
A Wikimédia Commons tartalmaz Karjalai nyelv témájú médiaállományokat.

A karjalai nyelv vagy karél nyelv vagy karéliai nyelv[2] a finnel igen közeli rokonságban áll, attól annyiban tér el, hogy a 19-20. századi változásait nem követte. Nincs egységes karjalai nyelv, minden írója a helyi dialektust és a finn ábécé néhány betűvel bővített változatát használja. A finnugor nyelvek közé tartozik. A nyelvet leginkább a Karjalai Köztársaságban beszélik (Oroszország).

Beszélőinek száma

A statisztikák szerint a karjalaiak lélekszáma 138 ezer, amelyből a Karjalai Köztársaságban kb. 85 ezer karjalai él. A Karjalai Köztársaság hivatalos nyelvei a finn és az orosz.

Hangtan

A modern karjalai írás alapvetően a finn ábécére és helyesírására épül. Habár a karjalai nyelv néhány vonása különbözik a finntől:

  • A karjalai nyelv rés- és zár-rés hangjainak rendszere kiterjedtebb – a finnben csak egy s hang van.
  • A fonemikus zöngésítés is előfordul.
  • A karjalai nyelv megőrizte a palatalizációt, amit gyakran aposztróffal jelöl (pl. d’uuri).
  • Az 'ü' betűt szövegekben olykor y betűvel helyettesítik.
  • A c betű a /ts/ hangot jelöli, habár a ts is használatos. A c sokkal inkább az orosz nyelvből átvett szavakban jelenik meg.

Ezek a különbségek nem csupán az orosz hatásnak köszönhetőek, már az ősi nyelvben is megtalálhatók voltak.

B b Č č D d E e F f G g
H h I i J j K k L l M m N n
O o P p R r S s Š š Z z Ž ž
T t U u V v Y y Ä ä Ö ö '
Affrikáták
Betű Magyar Fonetikus karél finn
c c [ʦ] kuccu kutsu
č cs [ʧ] šoma, seiččemän soma, seitsemän
s sz [s] se se
š s [ʃ] niškoi niskoihin
z z [z] tazavalda tasavalta
ž zs [ʒ] kiža, liedžu kisa, lietsu

Források

Jegyzetek

További információk