„Helvey Laura” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Élete: Személynév egyértelműsítése
Nincs szerkesztési összefoglaló
17. sor: 17. sor:
|}}
|}}
[[Fájl:Helvey Laura-Ellinger.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Helvey Laura kb. 25 éves korában ismeretlen szerepben]]
[[Fájl:Helvey Laura-Ellinger.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Helvey Laura kb. 25 éves korában ismeretlen szerepben]]
'''Helvey Laura''' ([[Arad (Románia)|Arad]], [[1852]]. [[december 10.]] – [[Budapest]], [[1931]]. [[február 2.]]) drámai színésznő.
[[Urváry Lajos]]né '''Helvey Laura''' ([[Arad (Románia)|Arad]], [[1852]]. [[december 10.]] – [[Budapest]], [[1931]]. [[február 2.]]) drámai színésznő.


==Élete==
==Élete==
Helvey Laura [[1852]]. december 10-én született Aradon. Szülővárosában, majd Budapesten nevelkedett, mivel nagy hajlamot érezett a szini pálya iránt, [[1867]]-ben a színi tanodába jelentkezett, ahol [[Paulay Ede]], [[Szigeti József (színművész)|Szigeti József]] és [[Gyulai Pál (irodalomtörténész)|Gyulai Pál]] tanítványa lett, melynek elvégzése után [[1870]]-ben a Nemzeti Színházhoz szerződtették, melynek [[1909]]-től örökös tagja lett. Már a vizsgaelőadáson feltűnést keltett a Faust Margit szerepében. Közben [[1885]]-ben feleségül ment [[Urváry Lajos]]hoz.
Helvey Laura [[1852]]. december 10-én született Aradon, ahol apja Helvey Zsigmond uradalmi jószágigazgató volt. Szülővárosában, majd Budapesten nevelkedett, mivel nagy hajlamot érezett a szini pálya iránt, [[1867]]-ben a színi tanodába jelentkezett, ahol [[Paulay Ede]], [[Szigeti József (színművész)|Szigeti József]] és [[Gyulai Pál (irodalomtörténész)|Gyulai Pál]] tanítványa lett, melynek elvégzése után [[1870]]-ben a [[Nemzeti Színház]]hoz szerződtették. Már a vizsgaelőadáson feltűnést keltett a ''Faust'' Margit szerepében. 1870. április 1-én lépett először az ország első színpadára, Ernest Legouvé ''Rang és szerelem'' c. színművében. [[1885]]. június 29-én feleségül ment [[Urváry Lajos]]hoz, a ''Pesti Napló'' felelős szerkesztőjéhez, aki azonban öt évi házasélet után elhunyt.


Eleinte főként drámai hősnőket játszott; Desdemondt, Ophéliát, Cordeliát, Mirandát (Shakespeare színműveiben), valamint Ledért a Csongor és Tünde (Vörösmarty) bemutatóján. Fellépett Shakespeare-szerepekben is, de Molière nőalakjai álltak hozzá a legközelebb.
Eleinte főként drámai hősnőket játszott; Desdemondt, Ophéliát, Cordeliát, Mirandát (Shakespeare színműveiben), valamint Ledért a Csongor és Tünde (Vörösmarty) bemutatóján. Fellépett Shakespeare-szerepekben is, de Molière nőalakjai álltak hozzá a legközelebb. A beszéd hivatott művésze volt, mesterien bánt a hangjával, az érzelmeket, indulatokat nem hangerővel, hanem árnyalt dinamikával fejezte ki. Legsajátabb területe a modern, fölényes szellemű nagyvilági nő alakítása. Idősebb korában a Wilde-darabok öreg dámáit játszotta.
A Schöpflin-féle ''Magyar színművészeti lexikon'' következőket írja róla: ''"A sajtó elismerte, a közönség az »Isteni Laura« néven becézte. Ez volt az ő fénykora. Később, haladó életkorával, könnyen siklott át más szerepkörre, anélkül, hogy művészi színvonala lejebb csúszott volna. Mert ő, aki a drámai helyzetekben a modern ember felindulásait, ideges ingerültségét és lelki vívódásait olyan híven tükrözte vissza, a társalgás művészetében is éppen olyan művészi készséget árult el, sőt színpadi pályája utolsó évtizedében néhány komikus és groteszk nőalak ábrázolásával mély komikai erejéről e humoráról is erős tanúbizonyságot állított. Széles skálájú művésznő volt. Akármit játszott, igaz volt mindig és finom."''
A beszéd hivatott művésze volt, mesterien bánt a hangjával, az érzelmeket, indulatokat nem hangerővel, hanem árnyalt dinamikával fejezte ki. Legsajátabb területe a modern, fölényes szellemű nagyvilági nő alakítása. Idősebb korában a Wilde-darabok öreg dámáit játszotta.


[[1914]]-ben vonult vissza, Budapesten, [[1931]]. február 2-án, 79 évesen érte a halál.
1909. április elején a Nemzeti Színház örökös tagjának nevezték ki. 1910. április 1-én a ''Kiskirályok'' c. vígjáték Mimi hercegnő szerepében ünnepelte a Nemzeti Színház Helvey Laura 40 éves színművészeti jubileumát. Negyven évet töltött a színipályán s mind a negyvenet a Nemzeti Színház művészi együttesében. [[1914]]-ben vonult vissza, Budapesten, [[1931]]. február 2-án, 79 évesen érte a halál.


==Főbb szerepei==
==Főbb szerepei==
* Cordélia (Sh.: Lear király)
* Cordélia (Shakespeare: Lear király)
* Céliméne (Molière: A mizantróp)
* Céliméne (Molière: A mizantróp)
* Dóra (Sardou)
* Dóra (Sardou)
44. sor: 43. sor:
{{commonskat|Laura Helvey}}
{{commonskat|Laura Helvey}}
* Magyar életrajzi lexikon
* Magyar életrajzi lexikon
* Magyar Színművészeti Lexikon
* [http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0301.pdf Magyar Színművészeti Lexikon] (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
* [http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz10/169.html Magyar színházművészeti lexikon]
* Pallas Nagy Lexikona
* {{Forrásjelzés-Pallas}}
* Pukánszkyné Kádár Jolán: A Nemzeti Színház százéves története (I., Budapest, 1940).
* Pukánszkyné Kádár Jolán: A Nemzeti Színház százéves története (I., Budapest, 1940).


A lap 2018. június 11., 06:35-kori változata

Helvey Laura
Helvey Laura körülbelül 22 éves korában
Helvey Laura körülbelül 22 éves korában
Életrajzi adatok
Született1852. december 10.
Arad
Elhunyt1931. február 2. (78 évesen)
Budapest
HázastársaUrváry Lajos
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Helvey Laura témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Helvey Laura kb. 25 éves korában ismeretlen szerepben

Urváry Lajosné Helvey Laura (Arad, 1852. december 10. – Budapest, 1931. február 2.) drámai színésznő.

Élete

Helvey Laura 1852. december 10-én született Aradon, ahol apja Helvey Zsigmond uradalmi jószágigazgató volt. Szülővárosában, majd Budapesten nevelkedett, mivel nagy hajlamot érezett a szini pálya iránt, 1867-ben a színi tanodába jelentkezett, ahol Paulay Ede, Szigeti József és Gyulai Pál tanítványa lett, melynek elvégzése után 1870-ben a Nemzeti Színházhoz szerződtették. Már a vizsgaelőadáson feltűnést keltett a Faust Margit szerepében. 1870. április 1-én lépett először az ország első színpadára, Ernest Legouvé Rang és szerelem c. színművében. 1885. június 29-én feleségül ment Urváry Lajoshoz, a Pesti Napló felelős szerkesztőjéhez, aki azonban öt évi házasélet után elhunyt.

Eleinte főként drámai hősnőket játszott; Desdemondt, Ophéliát, Cordeliát, Mirandát (Shakespeare színműveiben), valamint Ledért a Csongor és Tünde (Vörösmarty) bemutatóján. Fellépett Shakespeare-szerepekben is, de Molière nőalakjai álltak hozzá a legközelebb. A beszéd hivatott művésze volt, mesterien bánt a hangjával, az érzelmeket, indulatokat nem hangerővel, hanem árnyalt dinamikával fejezte ki. Legsajátabb területe a modern, fölényes szellemű nagyvilági nő alakítása. Idősebb korában a Wilde-darabok öreg dámáit játszotta. A Schöpflin-féle Magyar színművészeti lexikon következőket írja róla: "A sajtó elismerte, a közönség az »Isteni Laura« néven becézte. Ez volt az ő fénykora. Később, haladó életkorával, könnyen siklott át más szerepkörre, anélkül, hogy művészi színvonala lejebb csúszott volna. Mert ő, aki a drámai helyzetekben a modern ember felindulásait, ideges ingerültségét és lelki vívódásait olyan híven tükrözte vissza, a társalgás művészetében is éppen olyan művészi készséget árult el, sőt színpadi pályája utolsó évtizedében néhány komikus és groteszk nőalak ábrázolásával mély komikai erejéről e humoráról is erős tanúbizonyságot állított. Széles skálájú művésznő volt. Akármit játszott, igaz volt mindig és finom."

1909. április elején a Nemzeti Színház örökös tagjának nevezték ki. 1910. április 1-én a Kiskirályok c. vígjáték Mimi hercegnő szerepében ünnepelte a Nemzeti Színház Helvey Laura 40 éves színművészeti jubileumát. Negyven évet töltött a színipályán s mind a negyvenet a Nemzeti Színház művészi együttesében. 1914-ben vonult vissza, Budapesten, 1931. február 2-án, 79 évesen érte a halál.

Főbb szerepei

  • Cordélia (Shakespeare: Lear király)
  • Céliméne (Molière: A mizantróp)
  • Dóra (Sardou)
  • Elza (Csiky G.: A proletárok)
  • Fedora (Sardou)
  • Athénais (Georges Ohnet: A vasgyáros)
  • Smithné (ifj. Dumas: Francillon)
  • Pepa (Pailleron: Az egér)
  • Lindené (Ibsen: Nóra)
  • Langeacné (Wolff: A titok)
  • Lady Markby (Wilde: Az eszményi férj)

Források és irodalom

Commons:Category:Laura Helvey
A Wikimédia Commons tartalmaz Helvey Laura témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Helvey_Laura&oldid=20016356”