„Helvey Laura” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
1 631 bájt hozzáadva ,  2 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
a (→‎Élete: Személynév egyértelműsítése)
|}}
[[Fájl:Helvey Laura-Ellinger.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Helvey Laura kb. 25 éves korában ismeretlen szerepben]]
[[Urváry Lajos]]né '''Helvey Laura''' ([[Arad (Románia)|Arad]], [[1852]]. [[december 10.]] – [[Budapest]], [[1931]]. [[február 2.]]) drámai színésznő.
 
==Élete==
Helvey Laura [[1852]]. december 10-én született Aradon, ahol apja Helvey Zsigmond uradalmi jószágigazgató volt. Szülővárosában, majd Budapesten nevelkedett, mivel nagy hajlamot érezett a szini pálya iránt, [[1867]]-ben a színi tanodába jelentkezett, ahol [[Paulay Ede]], [[Szigeti József (színművész)|Szigeti József]] és [[Gyulai Pál (irodalomtörténész)|Gyulai Pál]] tanítványa lett, melynek elvégzése után [[1870]]-ben a [[Nemzeti Színházhoz szerződtették, melynek [[1909Színház]]-tőlhoz örökös tagja lettszerződtették. Már a vizsgaelőadáson feltűnést keltett a ''Faust'' Margit szerepében. Közben1870. április 1-én lépett először az ország első színpadára, Ernest Legouvé ''Rang és szerelem'' c. színművében. [[1885]]. június 29-benén feleségül ment [[Urváry Lajos]]hoz, a ''Pesti Napló'' felelős szerkesztőjéhez, aki azonban öt évi házasélet után elhunyt.
 
Eleinte főként drámai hősnőket játszott; Desdemondt, Ophéliát, Cordeliát, Mirandát (Shakespeare színműveiben), valamint Ledért a Csongor és Tünde (Vörösmarty) bemutatóján. Fellépett Shakespeare-szerepekben is, de Molière nőalakjai álltak hozzá a legközelebb. A beszéd hivatott művésze volt, mesterien bánt a hangjával, az érzelmeket, indulatokat nem hangerővel, hanem árnyalt dinamikával fejezte ki. Legsajátabb területe a modern, fölényes szellemű nagyvilági nő alakítása. Idősebb korában a Wilde-darabok öreg dámáit játszotta.
A Schöpflin-féle ''Magyar színművészeti lexikon'' következőket írja róla: ''"A sajtó elismerte, a közönség az »Isteni Laura« néven becézte. Ez volt az ő fénykora. Később, haladó életkorával, könnyen siklott át más szerepkörre, anélkül, hogy művészi színvonala lejebb csúszott volna. Mert ő, aki a drámai helyzetekben a modern ember felindulásait, ideges ingerültségét és lelki vívódásait olyan híven tükrözte vissza, a társalgás művészetében is éppen olyan művészi készséget árult el, sőt színpadi pályája utolsó évtizedében néhány komikus és groteszk nőalak ábrázolásával mély komikai erejéről e humoráról is erős tanúbizonyságot állított. Széles skálájú művésznő volt. Akármit játszott, igaz volt mindig és finom."''
A beszéd hivatott művésze volt, mesterien bánt a hangjával, az érzelmeket, indulatokat nem hangerővel, hanem árnyalt dinamikával fejezte ki. Legsajátabb területe a modern, fölényes szellemű nagyvilági nő alakítása. Idősebb korában a Wilde-darabok öreg dámáit játszotta.
 
1909. április elején a Nemzeti Színház örökös tagjának nevezték ki. 1910. április 1-én a ''Kiskirályok'' c. vígjáték Mimi hercegnő szerepében ünnepelte a Nemzeti Színház Helvey Laura 40 éves színművészeti jubileumát. Negyven évet töltött a színipályán s mind a negyvenet a Nemzeti Színház művészi együttesében. [[1914]]-ben vonult vissza, Budapesten, [[1931]]. február 2-án, 79 évesen érte a halál.
 
==Főbb szerepei==
* Cordélia (Sh.Shakespeare: Lear király)
* Céliméne (Molière: A mizantróp)
* Dóra (Sardou)
{{commonskat|Laura Helvey}}
* Magyar életrajzi lexikon
* [http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0301.pdf Magyar Színművészeti Lexikon] (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
* [http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz10/169.html Magyar színházművészeti lexikon]
* Pallas Nagy Lexikona
* {{Forrásjelzés-Pallas}}
* Pukánszkyné Kádár Jolán: A Nemzeti Színház százéves története (I., Budapest, 1940).
 

Navigációs menü