„Szkopolamin” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Addbot (vitalap | szerkesztései)
130 152 szerkesztés
a Bot: 28 interwiki link migrálva a Wikidata d:q337188 adatába
a link, korr, form
48. sor: 48. sor:
|Alkalmazás = transzdermális, szem
|Alkalmazás = transzdermális, szem
}}
}}
A '''szkopolamin''' {{INN|scopolamine}}, vagy '''hioszcin''' ([[szén|C]]<sub>17</sub>[[hidrogén|H]]<sub>21</sub>[[nitrogén|N]][[oxigén|O]]<sub>4</sub>) a tropán[[alkaloid]]ok közé tartozó gyógyszeranyag, melyet a burgonyafélék ([[Solanaceae]]) családjába tartozó növényekből nyernek például a [[beléndek]]ből ''(Hyoscyamus niger)'' és a [[maszlag]]okból (''Datura'' fajok).
A '''szkopolamin''' {{INN|scopolamine}}, vagy '''hioszcin''' ([[szén|C]]<sub>17</sub>[[hidrogén|H]]<sub>21</sub>[[nitrogén|N]][[oxigén|O]]<sub>4</sub>) a tropán[[alkaloid]]ok közé tartozó gyógyszeranyag, melyet a [[burgonyafélék]] ([[Solanaceae]]) családjába tartozó növényekből nyernek például a [[beléndek]]ből ''(Hyoscyamus niger)'' és a [[maszlag]]okból (''Datura'' fajok).
A molekula a növény szekunder metabolizmusa során keletkezik
A molekula a növény szekunder metabolizmusa során keletkezik.


Az anyag igen [[méreg|mérgező]], ezért alacsony dózisokban alkalmazzák. Túladagolása delíriumot, érzéki csalódást, [[hallucináció]]t, [[bénulás]]t és [[halál]]t okozhat.
Az anyag igen [[méreg|mérgező]], ezért alacsony dózisokban alkalmazzák. Túladagolása delíriumot, érzéki csalódást, [[hallucináció]]t, [[bénulás]]t és [[halál]]t okozhat.


[[Giovanni Antonio Scopoli]]ról nevezték el a ''' szkopolamin alkaloidát''', melynek ''forrását'', a ''Scopolia carniolica'' - [[Farkasbogyó]] (lásd: [[Gyógynövények listája]]) nevű növényt ő írta le elsőként.<ref>Dr. Kiss László: Orvostörténeti helynevek a Felvidéken , 2006, ISBN 80-8062-242-6</ref>
[[Giovanni Antonio Scopoli]]ról nevezték el a ''' szkopolamin alkaloidát''', melynek forrását, a ''Scopolia carniolica'' - [[Farkasbogyó]] (lásd: [[Gyógynövények listája]]) nevű növényt ő írta le elsőként.<ref>Dr. Kiss László: Orvostörténeti helynevek a Felvidéken , 2006, ISBN 80-8062-242-6</ref>


A [[VIII. Magyar Gyógyszerkönyv]]ben két formája hivatalos:
A [[VIII. Magyar Gyógyszerkönyv]]ben két formája hivatalos:

A lap 2013. június 16., 08:37-kori változata

Szkopolamin
IUPAC-név
(-)-(1S,3S,5R,6R,7S,8S)- 6,7-epoxy-3-[(S)-tropoyloxy]tropane
Kémiai azonosítók
CAS-szám 138-12-5
PubChem 5184
DrugBank APRD00616
ATC kód A04AD01, N05CM05, S01FA02
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C17H21NO4
Moláris tömeg 303,353 g/mol
Terápiás előírások
Jogi státusz Rx-only (US)
P (UK)
Terhességi kategória C (US)
Alkalmazás transzdermális, szem

A szkopolamin (INN: scopolamine), vagy hioszcin (C17H21NO4) a tropánalkaloidok közé tartozó gyógyszeranyag, melyet a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növényekből nyernek például a beléndekből (Hyoscyamus niger) és a maszlagokból (Datura fajok). A molekula a növény szekunder metabolizmusa során keletkezik.

Az anyag igen mérgező, ezért alacsony dózisokban alkalmazzák. Túladagolása delíriumot, érzéki csalódást, hallucinációt, bénulást és halált okozhat.

Giovanni Antonio Scopoliról nevezték el a szkopolamin alkaloidát, melynek forrását, a Scopolia carniolica - Farkasbogyó (lásd: Gyógynövények listája) nevű növényt ő írta le elsőként.[1]

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben két formája hivatalos:

Szkopolamin-butilbromid Scopolamini butylbromidum
Szkopolamin-hidrobromid Scopolamini hydrobromidum

Forrás

  1. ↑ Dr. Kiss László: Orvostörténeti helynevek a Felvidéken , 2006, ISBN 80-8062-242-6
Ez a gyógyszerészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szkopolamin&oldid=13682370”