„II. Vratiszláv cseh király” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
=== jav., defsort |
|||
37. sor: | 37. sor: | ||
'''II. Vratiszláv''', más írásmóddal '''Ratiszláv'''<ref name=pallas/> ({{csehül|Vratislav II.}}), ([[1032]]<ref name=genealogia>{{cite web | title = The Premyslids | publisher = Genealogy.eu | url = http://genealogy.euweb.cz/bohemia/bohemia1.html#Wr2 | language = angol | accessdate = 2011-01-10}}</ref>/[[1033]] k.<ref name=pallas>{{Pnl|szócikk=Vratiszláv|url=http://mek.niif.hu/00000/00060/html/107/pc010736.html#3}}</ref> – [[1092]]. [[január 14.]]<ref name=pallas/><ref name=europa>Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: '''Európa uralkodói''' (''Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti'', Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1999, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 244. oldal</ref>) cseh fejedelem [[1061]]-től, király [[1085]]-től haláláig. |
'''II. Vratiszláv''', más írásmóddal '''Ratiszláv'''<ref name=pallas/> ({{csehül|Vratislav II.}}), ([[1032]]<ref name=genealogia>{{cite web | title = The Premyslids | publisher = Genealogy.eu | url = http://genealogy.euweb.cz/bohemia/bohemia1.html#Wr2 | language = angol | accessdate = 2011-01-10}}</ref>/[[1033]] k.<ref name=pallas>{{Pnl|szócikk=Vratiszláv|url=http://mek.niif.hu/00000/00060/html/107/pc010736.html#3}}</ref> – [[1092]]. [[január 14.]]<ref name=pallas/><ref name=europa>Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: '''Európa uralkodói''' (''Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti'', Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1999, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 244. oldal</ref>) cseh fejedelem [[1061]]-től, király [[1085]]-től haláláig. |
||
== |
== Élete == |
||
[[I. Břetiszláv cseh fejedelem|I. Břetiszláv]] és Jitka fiaként született<ref name=europa/>. Atyja döntésével és a cseh előkelők eskü alatt tett megerősítésével ő lett a morva Olmütz első hercege<ref name=europa/>. Fivére, [[II. Spitihnyev cseh fejedelem|II. Spitihnyev]] [[1056]]-ban uralma alá vonta hercegségét<ref name=europa/>, így Vratiszláv Magyarországra menekült<ref name=europa/>. Első felesége halálával még itt elvette Adelhaid hercegnőt<ref name=europa/>, nem sokkal utána pedig felajánlották neki a cseh trónt<ref name=europa/> ([[1061]]<ref name=europa/>). Új formában ugyan, de visszaállította a cseh állam egységét<ref name=europa/>. Újraosztotta fivérei között a morva hercegségeket (Olmütz: I. Ottó, Brünn: I. Konrád)<ref name=europa/>, [[1063]]-ban meglapította a brünni püspökséget<ref>''Európa uralkodói'', 244–245. oldal</ref>, amelynek betöltéséhez mind a fejedelem, mind a prágai püspök jóváhagyása szükségeltetett<ref name=europafolyt>''Európa uralkodói'', 245. oldal</ref>. Öccse, Jaromir akaratával dacolva, az egyházi és világi előkelők nyomására foglalta el a püspöki széket [[1068]]-ban<ref name=europafolyt/>. II. Vratiszláv harmadízben a lengyel Svatava hercegnőt vette el feleségül<ref name=europafolyt/>. A német fejedelmek, és az ellenkirály, Sváb Rudolf elleni harcában [[IV. Henrik német-római császár|IV. Henrik császár]] mellé állt<ref name=europafolyt/>. Hűségéért Henrik [[1085]]-ben vagy [[1086]]-ban<ref name=pallas/> királyi koronát kapott, amellyel [[1086]]. [[június 15.|június 15]]-én Csehország első királyává koronáztatta magát<ref name=pallas/>. ([[1075]]–[[1081]]-ben birodalmi hűbérként megkapta a szász Ostmarkot [Lausitz] is.<ref name=europafolyt/><ref>Bautzent néhány meisseni vidékkel s Reichenberg és Rumburg vidékével ő kapcsolta Csehországhoz. (Vö.: Pallas)</ref>) Hosszú uralkodása alatt megerősödött a cseh korona országainak nemzeti tudata, s kiváló ideológiai eszközzé vált Szent Vencel kultusza. Vratiszláv megújította a sázavai kolostort, és a pápa beeegyezését kérte szláv liturgia tartására<ref name=europafolyt/>. Utolsó éveiben leverte néhány főúrnak és Adelhaidtól született fiának, Břetiszlávnak lázadását<ref name=pallas/>: a ''senioratus'' alapján a legidősebb Přemyslt, Brünni Konrádot jelölte ki örökösének<ref name=europafolyt/>. |
[[I. Břetiszláv cseh fejedelem|I. Břetiszláv]] és Jitka fiaként született<ref name=europa/>. Atyja döntésével és a cseh előkelők eskü alatt tett megerősítésével ő lett a morva Olmütz első hercege<ref name=europa/>. Fivére, [[II. Spitihnyev cseh fejedelem|II. Spitihnyev]] [[1056]]-ban uralma alá vonta hercegségét<ref name=europa/>, így Vratiszláv Magyarországra menekült<ref name=europa/>. Első felesége halálával még itt elvette Adelhaid hercegnőt<ref name=europa/>, nem sokkal utána pedig felajánlották neki a cseh trónt<ref name=europa/> ([[1061]]<ref name=europa/>). Új formában ugyan, de visszaállította a cseh állam egységét<ref name=europa/>. Újraosztotta fivérei között a morva hercegségeket (Olmütz: I. Ottó, Brünn: I. Konrád)<ref name=europa/>, [[1063]]-ban meglapította a brünni püspökséget<ref>''Európa uralkodói'', 244–245. oldal</ref>, amelynek betöltéséhez mind a fejedelem, mind a prágai püspök jóváhagyása szükségeltetett<ref name=europafolyt>''Európa uralkodói'', 245. oldal</ref>. Öccse, Jaromir akaratával dacolva, az egyházi és világi előkelők nyomására foglalta el a püspöki széket [[1068]]-ban<ref name=europafolyt/>. II. Vratiszláv harmadízben a lengyel Svatava hercegnőt vette el feleségül<ref name=europafolyt/>. A német fejedelmek, és az ellenkirály, Sváb Rudolf elleni harcában [[IV. Henrik német-római császár|IV. Henrik császár]] mellé állt<ref name=europafolyt/>. Hűségéért Henrik [[1085]]-ben vagy [[1086]]-ban<ref name=pallas/> királyi koronát kapott, amellyel [[1086]]. [[június 15.|június 15]]-én Csehország első királyává koronáztatta magát<ref name=pallas/>. ([[1075]]–[[1081]]-ben birodalmi hűbérként megkapta a szász Ostmarkot [Lausitz] is.<ref name=europafolyt/><ref>Bautzent néhány meisseni vidékkel s Reichenberg és Rumburg vidékével ő kapcsolta Csehországhoz. (Vö.: Pallas)</ref>) Hosszú uralkodása alatt megerősödött a cseh korona országainak nemzeti tudata, s kiváló ideológiai eszközzé vált Szent Vencel kultusza. Vratiszláv megújította a sázavai kolostort, és a pápa beeegyezését kérte szláv liturgia tartására<ref name=europafolyt/>. Utolsó éveiben leverte néhány főúrnak és Adelhaidtól született fiának, Břetiszlávnak lázadását<ref name=pallas/>: a ''senioratus'' alapján a legidősebb Přemyslt, Brünni Konrádot jelölte ki örökösének<ref name=europafolyt/>. |
||
156. sor: | 156. sor: | ||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{reflist}} |
|||
<references/> |
|||
==Külső hivatkozások== |
==Külső hivatkozások== |
||
172. sor: | 172. sor: | ||
{{portál|középkor}} |
{{portál|középkor}} |
||
{{DEFAULTSORT:Vratiszlav 02}} |
|||
[[Kategória:Cseh uralkodók|Vratiszláv 2]] |
|||
[[Kategória: |
[[Kategória:Cseh uralkodók]] |
||
[[Kategória:Přemysl-ház]] |
|||
[[en:Vratislaus II of Bohemia]] |
[[en:Vratislaus II of Bohemia]] |
A lap 2012. január 25., 19:31-kori változata
II. Vratiszláv | |
Csehország fejedelme | |
Uralkodási ideje | |
1061 – 1085. június 15. | |
Elődje | II. Spitihnyev |
Utódja | nem volt |
Csehország fejedelme | |
Uralkodási ideje | |
1185. június 15. – 1192. január 14. | |
Elődje | nem volt |
Utódja | II. Břetiszláv |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Přemysl-ház |
Született | 1032 vagy 1033 Csehország |
Elhunyt | 1092. január 14. Csehország |
Nyughelye | Vyšehrad |
Édesapja | I. Břetiszláv |
Édesanyja | Schweinfurti Judit |
Testvére(i) |
|
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Vratiszláv témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
II. Vratiszláv, más írásmóddal Ratiszláv[1] (csehül: Vratislav II.), (1032[2]/1033 k.[1] – 1092. január 14.[1][3]) cseh fejedelem 1061-től, király 1085-től haláláig.
Élete
I. Břetiszláv és Jitka fiaként született[3]. Atyja döntésével és a cseh előkelők eskü alatt tett megerősítésével ő lett a morva Olmütz első hercege[3]. Fivére, II. Spitihnyev 1056-ban uralma alá vonta hercegségét[3], így Vratiszláv Magyarországra menekült[3]. Első felesége halálával még itt elvette Adelhaid hercegnőt[3], nem sokkal utána pedig felajánlották neki a cseh trónt[3] (1061[3]). Új formában ugyan, de visszaállította a cseh állam egységét[3]. Újraosztotta fivérei között a morva hercegségeket (Olmütz: I. Ottó, Brünn: I. Konrád)[3], 1063-ban meglapította a brünni püspökséget[4], amelynek betöltéséhez mind a fejedelem, mind a prágai püspök jóváhagyása szükségeltetett[5]. Öccse, Jaromir akaratával dacolva, az egyházi és világi előkelők nyomására foglalta el a püspöki széket 1068-ban[5]. II. Vratiszláv harmadízben a lengyel Svatava hercegnőt vette el feleségül[5]. A német fejedelmek, és az ellenkirály, Sváb Rudolf elleni harcában IV. Henrik császár mellé állt[5]. Hűségéért Henrik 1085-ben vagy 1086-ban[1] királyi koronát kapott, amellyel 1086. június 15-én Csehország első királyává koronáztatta magát[1]. (1075–1081-ben birodalmi hűbérként megkapta a szász Ostmarkot [Lausitz] is.[5][6]) Hosszú uralkodása alatt megerősödött a cseh korona országainak nemzeti tudata, s kiváló ideológiai eszközzé vált Szent Vencel kultusza. Vratiszláv megújította a sázavai kolostort, és a pápa beeegyezését kérte szláv liturgia tartására[5]. Utolsó éveiben leverte néhány főúrnak és Adelhaidtól született fiának, Břetiszlávnak lázadását[1]: a senioratus alapján a legidősebb Přemyslt, Brünni Konrádot jelölte ki örökösének[5].
Az idős Vratiszláv 59 évesen még bölényvadászaton lovagolt[7]. Hajtás közben leesett a lóról és az akkor szerzett sérüléseitől 1092. január 14-én meghalt[7]. Vysehradon (Prága mellett) az általa épített templomban temették el[7].
Családfa
Ulrik † 1034. XI. 9. |
Božena ? † 1052 után |
Henrik zm. 1017 |
Gerberga † 1036 után | ||||||||||
I. Břetiszláv * 1002 k. † 1055. I. 10. |
Schweinfurti Judit * 1010/1015 † 1058. VIII. 2. |
||||||||||||
1 ismeretlen |
2 Adelheid * 1040 † 1062. I. 27. OO 1057 k. |
II. Vratiszláv * 1032 † 1092. I. 14. |
3 Svatava * 1046-1048 † 1126. IX. 1. OO 1062 | ||||||||||
2 | 2 | 2 | 2 | ||||||||||
II. Břetiszláv † 1100. XII. 22. |
Vratiszláv * 1061 |
Judit * 1056/1058 † 1086. XII. 25. |
Ludmilla † 1100 után | ||||||||||
3 | 3 | 3 | 3 | 3 | |||||||||
Boleszláv * 1062 után † 1091. VIII. 11. |
II. Borivoj * 1064? † 1124. II. 2. |
I. Ulászló * 1065 k. † 1125. IV. 12. |
Judit Grojčská * 1066? † 1108. XII. 17. |
I. Szobeszláv * 1087 ? † 1140. II. 14. |
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f Bokor József (szerk.). Vratiszláv, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- ↑ The Premyslids (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
- ↑ a b c d e f g h i j Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1999, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 244. oldal
- ↑ Európa uralkodói, 244–245. oldal
- ↑ a b c d e f g Európa uralkodói, 245. oldal
- ↑ Bautzent néhány meisseni vidékkel s Reichenberg és Rumburg vidékével ő kapcsolta Csehországhoz. (Vö.: Pallas)
- ↑ a b c Árpád-házi leányok. Adelhaid (1040-1062) (magyar nyelven). Székely-magyar hupont. (Hozzáférés: 2011. január 6.)
Külső hivatkozások
- Bohemia. VRATISLAV II 1061-1093, BRĔTISLAV II 1092-1100, BOŘIWOJ II 1101-1107, 1117-1120, VLADISLAV I 1109-1125, SOBĚSLAV I UDALRICH 1125-1140, ULRICH 1165-1177, SOBĚSLAV II 1173-1178, WENZEL II 1191-1192, HEINRICH BRĔTISLAV 1193-1197 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. december 15.)
Lásd még
Előző uralkodó: II. Spitihnyev |
|
Következő uralkodó: I. Konrád |