Robinson Crusoe-sziget
| Robinson Crusoe-sziget | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Valparaíso |
| Székhely | San Juan Bautista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1083 fő (2014) |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Csendes-óceán |
| Szigetcsoport | Juan Fernández-szigetek |
| Terület | 47,93 km² |
| Szélesség | 7,0 km |
| Legmagasabb pont | Cerro El Yunque (915 m) |
| Időzóna | UTC–6 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Robinson Crusoe-sziget témájú médiaállományokat. | |
A Robinson Crusoe-sziget (spanyolul Isla Robinson Crusoe) egy kis méretű sziget a Csendes-óceán délkeleti részén, a dél-amerikai partok közelében. A Chiléhez tartozó Juan Fernández-szigetek két fő szigetének egyike. Valparaíso kikötővárostól nyugatra 667 km távolságra található. 47,9 km² területével csekély mértékben kisebb, mint a tőle nyugatabbra lévő másik fősziget, az Alejandro Selkirk-sziget.[1] Mielőtt 1966-ban a mai nevét kapta volna, Isla Más a Tierra volt a hivatalos neve, ami magyarul annyit tesz, hogy „a szárazföldhöz közelebb fekvő sziget” – utalva arra, hogy a két fő sziget közül ez van közelebb a kontinenshez.
Földrajza
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A geológiai múlt idején lejátszódott vulkanikus tevékenységnek és az eróziónak köszönhetően a sziget területe hegyvidéki, meredek hegyoldalakkal. A legmagasabb pontja a Cerro El Yunque a 915 méteres magasságával.[2] Hosszúsága 12 km, szélessége 3 km. A délnyugati része a keskeny, 6 km hosszúságú Cordon Escarpado-félszigetben végződik.[1] A sziget nyugati csúcsa előtt 1,5 km távolságra délre található a szigetcsoport harmadik legnagyobb tagja, a lakatlan Santa Clara-sziget (Isla Santa Clara).
Flóra és fauna
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Lactoris fernandeziana egy endemikus növényfajta a szigeten, a Lactoris nemzetség egyetlen képviselője és jelenleg vagy egy külön családba, a Lactoridaceae családba sorolják őket, vagy a farkasalmafélék családjába (Aristolochiaceae) sorolják őket.[3] A virágos növények közé tartozó endemikus élőlénye a szigetnek a Gunnera peltata a Gunneraceae családból.[4] és a Juania australis a pálmafélék családjából (Arecaceae).[5] A sziget biodiverzitását a behurcolt idegen fajok, így a patkányok, kecskék vagy a szederbokrok erősen veszélyeztetik.[6]
Endemikus madárfajok a szigeten a Juan Fernández-szigeteki kolibri (Sephanoides fernandensis) és a királygébicsfélék közé tartozó Anairetes fernandezianus.
A klímaváltozás hatásai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A legtöbb csendes-óceáni szigethez hasonlóan a Robinson Crusoe is ki van téve a klímaváltozás következményeinek. A Nature Climate Change szakfolyóirat egy 2016-os cikke szerint 2090-re előreláthatólag a sziget teljesen ki fog száradni.[7]

Történelme
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szigetet 1574. november 22-én fedezte fel Juan Fernández spanyol hajóskapitány és a szigetcsoportot őutána nevezték el. 1704-ben a szigeten tették ki Alexander Selkirköt, egy skót tengerészt. Négy évet és négy hónapot élt itt teljes magányban. Az ő történetét vette alapul Daniel Defoe angol író, hogy a világszerte ismertté vált regényét, a Robinson Crusoe-t megírja. 2008-ban egy régészcsoport a szigeten olyan tárgyakat talált, melyek csak egy a korai 18. században élt európai emberé lehettek, mint például egy navigációs körzőt.[8] Feltételezhetően ezek az ő eszközei voltak.
1877 áprilisában a svájci Alfred von Rodt haszonbérleti szerződést kötött és a sziget alprefektusa (Subdelegado) lehetett. Érkezésekor mintegy 60 ember, 100 tehén, 60 ló és körülbelül 7000 Juan-Fernández-kecske élt a szigeten a számtalan fóka mellett. A 400 fókabőrt szállító első hajót azonban a vihar összetörte. Von Rodt feleségül vett egy helyi lakost, Antuquita Sotomayort, akitől hat gyermeke született. A helyiek maguk állítottak elő vajat és sajtot. 1895-ben egy gyár települt ide, mely ürühússal töltött konzerveket állított elő. Ezt követően kezdte el a chilei kormányzat aktívan támogatni a halászatot. A haszonbérleti szerződése lejárta után von Rodtot gyarmati felügyelővé nevezték ki. Emellett ő vitte az erdészeti és halászati ügyeket, de ellátta a bírói, vámtisztviselői és postafőnöki feladatokat is egy személyben. 1905. július 4-én hunyt el rövid betegség után. A leszármazottai azóta egyszerű halászokként élnek. Flora nevű ükunokája vezeti a faluban lévő Barón de Rodt éttermet. A temetőben lévő síremlékén a következő felirat olvasható: Don Alfredo de Rodt – a sziget első gyarmati ura.
Az első világháború idején a falklandi csatából egyedüli német hadihajóként megmenekülő Dresden könnyűcirkáló hosszas rejtőzködés után, üzemanyaga fogytán a szigetnél keresett menedéket, ahol internáltatni akarta magát. Az utána kutató brit cirkálóraj azonban 1915. március 14-én rátalált a Cumberland-öbölben horgonyzó cirkálóra és annak ellenére, hogy semleges területen tartózkodott és nem mutatott harcra késznek, a britek tűz alá vették. A Dresden néhány tengerésze saját kezdeményezésre az egyik ágyúval négy lövést adott le. A Dresden lövetése során – amit a britek jelentős haditettként „Más a Tierra-i csataként” igyekeztek heroizálni – több német tengerész halálát és sebesülését eredményezte. A németek végül maguk süllyesztették el a cirkálót, mivel a britek teljes megadást vártak volna el. Ezután a chileiek internálták őket. Az incidens diplomáciai vitát eredményezett a németek és a britek között.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A sziget lakossága 843 fő volt 2012-ben és 926 fő 2017-ben.[9] A népesség főként San Juan Bautista településen lakik, a sziget északi felének középső részén és langusztafogásból és turizmusból él. A lakosság rendelkezik néhány járművel és műholdas internetkapcsolattal.
Évente néhány száz turista keresi fel a szigetet. Főként Defoe regényének hősével, Robinson Crusoe-val való kapcsolat miatt látogatják. Emellett a búvárkodás is egyre nagyobb szerepet kap, melynek fő célpontja a parttól kis távolságra elsüllyedt Dresden cirkáló. Ehhez kapcsolódóan a látnivalók közé tartoznak a Cumberland-öböl szikláiban a fel nem robbant brit gránátok által ütött lyukak.
A német cirkáló után nevezték el a település iskoláját (Escuela Dresden). A 2010. február 27-ei chilei földrengés keltette cunami több emberéletet követelt és csaknem az összes épületet elsodorta a szigeten.[10] A tizenkét éves Martina Maturana számos lakónak mentette meg az életét, mikor látva az ár közeledését megkongatta a vészharangot.[11]
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Képek
- A sziget távolról
- San Juan Bautista
- Halászok a part közelében
- Móló
- Alfred von Rodt út
(cunami esetén evakuációs útvonal) - A Dresden elsüllyesztése előtt
- A Cumberland-öböl (jobb oldalán a víz sötét foltja a Dresden cirkáló)
- Lactoris fernandeziana
- A templom
- A helyi iskola felvarrója
- Kiállított löveg, a háttérben az AIDAaura óceánjáró
- Naplemente
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Diana Souhami: Selkirks Insel – Die wahre Geschichte von Robinson Crusoe (Goldmann, München, 2002) Erstauflage. ISBN 978-3-442-30885-9
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Robinson Crusoe (Insel) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Archipiélago Juan Fernández. Sitio prioritario para la conservación de la bioversidad global. Sistematizacion del estado actual del conocimiento (PDF) (spanyol nyelven). Santiago. 2009. Hozzáférés: 2017. január 8..
{{cite book}}: CS1 karbantartás: hely kiadó nélkül (link) - ↑ Santibáñez, H.T., Cerda, M.T. (2004). Los parques nacionales de Chile: una guía para el visitante. Colección Fuera de serie (spanyol nyelven). Editorial Universitaria. ISBN 978-956-11-1701-3. Hozzáférés: 2017. január 8..
{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Tropicos.
- ↑ Rafaël Govaerts (Hrsg.): Gunnera - World Checklist of Selected Plant Families des Royal Botanic Gardens, Kew. Zuletzt eingesehen am 13. Februar 2017.
- ↑ Rafaël Govaerts (Hrsg.): Juania - World Checklist of Selected Plant Families des Royal Botanic Gardens, Kew. Zuletzt eingesehen am 13. Februar 2017.
- ↑ "Unique wildlife on Robinson Crusoe islands at risk from goats and brambles" (angol nyelven). The Guardian. 2009. november 16. Hozzáférés: 2019. február 2..
- ↑ Karnauskas et al. (2016)
- ↑ Süddeutsche Zeitung, 2008. október 31., 14. o.
- ↑ Microcensus 2017 des Instituto National de Estatisticas Chile
- ↑ "Chile nach dem Beben: Trauer, Tod und Trümmer". Spiegel Online. 2010. február 28. Hozzáférés: 2018. június 9..
- ↑ "How 12-year-old girl saved her Chilean island from catastrophe" (angol nyelven). 2010. március 4. Hozzáférés: 2019. október 1..
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Terra X – Die Schatzinsel des Robinson Crusoe – Zdf.de (németül)
