Robinson Crusoe-sziget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Robinson Crusoe
(Más a Tierra)
Robinson Crusoe island.png
Közigazgatás
Ország Chile
Népesség
Teljes népesség1083 fő (2014) +/-
Földrajzi adatok
Szigetcsoport Juan Fernández-szigetek
Terület47.93 km²
Szélesség7,0 km
Tengerszint feletti magasság915 m
Legmagasabb pont Cerro El Yunque
Időzóna UTC−6
Elhelyezkedése
Robinson Crusoe (Más a Tierra) (Chile)
Robinson Crusoe (Más a Tierra)
Robinson Crusoe
(Más a Tierra)
Pozíció Chile térképén
d. sz. 33° 38′ 29″, ny. h. 78° 50′ 28″Koordináták: d. sz. 33° 38′ 29″, ny. h. 78° 50′ 28″
A Wikimédia Commons tartalmaz Robinson Crusoe
(Más a Tierra)
témájú médiaállományokat.

A Robinson Crusoe-sziget egy kisméretű sziget a Csendes-óceán délkeleti részén, a dél-amerikai partok közelében. A Chiléhez tartozó Juan Fernández-szigetek két fő szigetének egyike. Valparaíso kikötővárostól nyugatra 667 km távolságra található és 47,9 km² területével csekély mértékben kisebb, mint a tőle nyugatabbra lévő másik fősziget, az Alejandro Selkirk-sziget.[1] Mielőtt 1966-ban az Isla Robinson Crusoe nevet kapta, Isla Más a Tierra volt a hivatalos neve, ami magyarul annyit tesz, hogy „a szárazföldhöz közelebb fekvő sziget” – utalva arra, hogy a két fő sziget közül ez van közelebb a kontinenshez.

Földrajza[szerkesztés]

A sziget térképe

A geológiai múlt idején lejátszódott vulkanikus tevékenységnek és az eróziónak köszönhetően a sziget területe hegyvidéki, meredek hegyoldalakkal. A legmagasabb pontja a Cerro El Yunque a 915 méteres magasságával.[2] Hosszúsága 12 km, szélessége 3 km. A délnyugati része a keskeny, 6 km hosszúságú Cordon Escarpado félszigetben végződik.[1] A sziget nyugati csúcsa előtt 1,5 km távolságra délre található a szigetcsoport harmadik legnagyobb tagja, a lakatlan Santa Clara-sziget (Isla Santa Clara).

Flóra és Fauna[szerkesztés]

A Lactoris fernandeziana egy endemikus növényfajta a szigeten, a Lactoris nemzetség egyetlen képviselője és jelenleg vagy egy külön családba, a Lactoridaceae családba sorolják őket, vagy a farkasalmafélék családjába (Aristolochiaceae) sorolják őket.[3] A virágos növények közé tartozó endemikus élőlénye a szigetnek a Gunnera peltata a Gunneraceae családból.[4] és a Juania australis a pálmafélék családjából (Arecaceae).[5] A sziget biodiverzitását a behurcolt idegen fajok, így a patkányok, kecskék vagy a szederbokrok erősen veszélyeztetik.[6]

Egy a Robinson szigetéről készült fametszet 1871-ből

Történelme[szerkesztés]

A szigetet 1574. november 22-én fedezte fel Juan Fernández spanyol hajóskapitány és a szigetcsoportot őutána nevezték el. 1704-ben a szigeten tették ki Alexander Selkirk-öt, egy skót tengerészt. Négy évet és négy hónapot élt itt teljes magányban. Az ő történetét vette alapul Daniel Defoe angol író, hogy a világszerte ismertté vált regényét, a Robinson Crusoe-t megírja. 2008-ban egy régészcsoport a szigeten olyan tárgyakat talált, melyek csak egy a korai 18. században élt európai emberé lehettek, mint például egy navigációs körzőt.[7] Feltételezhetően ezek az ő eszközei voltak.

1877 áprilisában a svájci Alfred von Rodt haszonbérleti szerződést kötött és a sziget alprefektusa (Subdelegado) lehetett. Érkezésekor mintegy 60 ember, 100 tehén, 60 ló és körülbelül 7000 Juan-Fernández-kecske élt a szigeten a számtalan fóka mellett. A 400 fókabőrt szállító első hajót azonban a vihar összetörte. Von Rodt feleségül vett egy helyi lakost, Antuquita Sotomayort, akitől hat gyermeke született. A helyiek maguk állítottak elő vajat és sajtot. 1895-ben egy gyár települt ide, mely ürühússal töltött konzerveket állított elő. Ezt követően kezdte el a chilei kormányzat aktívan támogatni a halászatot. A haszonbérleti szerződése lejárta után von Rodtot gyarmati felügyelővé nevezték ki. Emellett ő vitte az erdészeti és halászati ügyeket, de ellátta a bírói, vámtisztviselői és postafőnöki feladatokat is egy személyben. 1905. július 4-én hunyt el rövid betegség után. A leszármazottai azóta egyszerű halászokként élnek. Flora nevű ükunokája vezeti a faluban lévő Barón de Rodt éttermet. A temetőben lévő síremlékén a következő felirat olvasható: Don Alfredo de Rodt – a sziget első gyarmati ura.

Az első világháború idején a falklandi csatából egyedüli német hadihajóként megmenekülő Dresden könnyűcirkáló hosszas rejtőzködés után, üzemanyaga fogytán a szigetnél keresett menedéket, ahol internáltatni akarta magát. Az utána kutató brit cirkálóraj azonban 1915. március 14-én rátalált a Cumberland-öbölben horgonyzó cirkálóra és annak ellenére, hogy semleges területen tartózkodott és nem mutatott harcra késznek, a britek tűz alá vették. A Dresden néhány tengerésze saját kezdeményezésre az egyik ágyúval négy lövést adott le. A Dresden lövetése során – amit a britek jelentős haditettként „Más a Tierra-i csataként” igyekeztek heroizálni – több német tengerész halálát és sebesülését eredményezte. A németek végül maguk süllyesztették el a cirkálót, mivel a britek teljes megadást vártak volna el. Ezután a chileiek internálták őket. Az incidens diplomáciai vitát eredményezett a németek és a britek között.

Lakosság[szerkesztés]

A sziget lakossága 843 fő volt 2012-ben és 926 fő 2017-ben.[8] A népesség főként San Bautista településen lakik, a sziget északi felének középső részén és langusztafogásból és turizmusból él. A lakosság rendelkezik néhány járművel és műholdas internetkapcsolattal.

Évente néhány száz turista keresi fel a szigetet. Főként Defoe regényének hősével, Robinson Crusoe-val való kapcsolat miatt látogatják. Emellett a búvárkodás is egyre nagyobb szerepet kap, melynek fő célpontja a parttól kis távolságra elsüllyedt Dresden cirkáló. Ehhez kapcsolódóan a látnivalók közé tartoznak a Cumberland-öböl szikláiban a fel nem robbant brit gránátok által ütött lyukak.

A német cirkáló után nevezték el a település iskoláját (Escuela Dresden). A 2010. február 27-ei chilei földrengés keltette cunami több emberéletet követelt és csaknem az összes épületet elsodorta a szigeten.[9] A tizenkét éves Martina Maturana számos lakónak mentette meg az életét, mikor látva az ár közeledését megkongatta a vészharangot.[10]

A klímaváltozás hatásai[szerkesztés]

A legtöbb csendes-óceáni szigethez hasonlóan a Robinson Crusoe is ki van téve a klímaváltozás következményeinek. A Nature Climate Change szakfolyóirat egy 2016-os cikke szerint 2090-re előreláthatólag a sziget teljesen ki fog száradni.[11]

Irodalom[szerkesztés]

  • Diana Souhami: Selkirks Insel – Die wahre Geschichte von Robinson Crusoe. Goldmann, München. Erstauflage (2002), ISBN 978-3-442-30885-9

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Archipiélago Juan Fernández. Sitio prioritario para la conservación de la bioversidad global. Sistematizacion del estado actual del conocimiento. (spanyol nyelven) (2009. június 13.). Hozzáférés ideje: 2017. január 8. 
  2. Santibáñez, H.T., Cerda, M.T.. Los parques nacionales de Chile: una guía para el visitante, Colección Fuera de serie (spanyol nyelven). Editorial Universitaria (2004. június 13.). Hozzáférés ideje: 2017. január 8. 
  3. Tropicos. [1]
  4. Rafaël Govaerts (Hrsg.): Gunnera - World Checklist of Selected Plant Families des Royal Botanic Gardens, Kew. Zuletzt eingesehen am 13. Februar 2017.
  5. Rafaël Govaerts (Hrsg.): Juania - World Checklist of Selected Plant Families des Royal Botanic Gardens, Kew. Zuletzt eingesehen am 13. Februar 2017.
  6. The Guardian: Unique wildlife on Robinson Crusoe islands at risk from goats and brambles (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. február 2.)
  7. Süddeutsche Zeitung, 2008. október 31., 14. o.
  8. Microcensus 2017 des Instituto National de Estatisticas Chile
  9. Chile nach dem Beben: Trauer, Tod und Trümmer. Spiegel Online. (Hozzáférés: 2018. június 9.)
  10. How 12-year-old girl saved her Chilean island from catastrophe (angol nyelven)
  11. Karnauskas et al. (2016)

Linkek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]