Királygébicsfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Királygébicsfélék
Ollósfarkú tirannusz (Tyrannus forficatus)
Ollósfarkú tirannusz
(Tyrannus forficatus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Királygébics-alkatúak (Tyranni)
Alrendág: Tyrannides
Részalrend: Tyrannida
Család: Királygébicsfélék (Tyrannidae)
(Vigors, 1825)
Elterjedés
Tyrannen.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Királygébicsfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Királygébicsfélék témájú médiaállományokat és Királygébicsfélék témájú kategóriát.

Trópusi pivi (Contopus cinereus)
Szürke légykapótirannusz (Sayornis phoebe)
Rubinfejű tirannusz (Pyrocephalus rubinus)
Bentévi (Pitangus sulphuratus)
Ollósfarkú tirannusz (Tyrannus forficatus)
Arkansasi tirannusz (Tyrannus verticalis)

A királygébicsfélék (Tyrannidae) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család.

Előfordulásuk[szerkesztés]

Egész Amerikában, Kanadától a Tűzföldig elterjedtek, a Galápagos-szigeteken és a Falkland-szigeteken is találhatóak képviselői. Elterjedési területük legészakibb és legdélibb részén sok faj költöző madár. A trópusokon élő fajok megfogyatkozhatnak az élőhelyük pusztítása miatt. Nyílt terepen, tengerparti szavannákon, erdős vidékeken és esőerdőkben is jól érzik magukat.

Megjelenésük[szerkesztés]

Az ide tartozó madarak aprók, legfeljebb középnagyságúak, a legnagyobbak is alig rigóméretűek. A királygébicsfélék hossza fajtól függően 5-37 centiméter között van; a hímek többnyire nagyobbak a tojóknál. Testtömegük fajtól függően 4,5-80 gramm között van; a hímek többnyire súlyosabbak a tojóknál. Tollazatuk színe fajtól függően nagyon változó. Hosszú farkuk vadászat közben megkönnyíti a gyors irányváltoztatást a levegőben. Bóbitájukat csak rendkívül zaklatott állapotban vagy támadáskor meresztik fel.

Életmódjuk[szerkesztés]

A királygébicsfélék területhez kötődő madarak, de egyes fajok télen elköltöznek a költőhelyeikről. Táplálékuk rovarok, bogyók és gyümölcsök. A nagyobb fajok kis halakat is esznek.

Szaporodásuk[szerkesztés]

A legtöbb faj egyéves korban éri el az ivarérettséget. A költési időszak tavasszal és kora nyáron van. A királygébicsfélék a költési időszakban igen harciasak. Ilyenkor még a jóval nagyobb madarakat is elűzik körzetükből. Általában egyszer költenek évente. A legtöbb faj 2-7 tojást rak, ezek többnyire fehérek, egyes fajoknál lehetnek barnán pettyezettek is. A trópusi fajok kevesebb tojást raknak, mint a mérsékelt égövi madarak. Általában a tojásokat a tojó költi ki, de a hím ellátja táplálékkal. A kotlás 14-20 napig tart. Egyes fajoknál a fiatal madarak segítenek a szülőknek, felnevelni a következő évi fészekaljat.

Rendszerezés[szerkesztés]

A családba az alábbi alcsaládok és nemek tartoznak:

Pipritinae[szerkesztés]

A Pipritinae alcsalába 1 nemet sorolnak:

Platyrhynchinae[szerkesztés]

A Platyrhynchinae alcsaládba 6 nemzetség és 19 nemet sorolnak:

  • Tachurini - a nemzetségbe 1 nem tartozik:

Hirundineinae[szerkesztés]

A Hirundineinae alcsaládba 4 nemet sorolnak:

Elaeniinae[szerkesztés]

Az Elaeniinae alcsaládba az alábbi 2 nemzetséget és 23 nemet sorolnak:

Királygébicsformák[szerkesztés]

A királygébicsformák (Tyranninae) alcsaládba 19 nemet sorolnak:

Fluvicolinae[szerkesztés]

A Fluvicolinae alcsaládba 19 nemet sorolnak:

Források[szerkesztés]