Nagyvendég
| Nagyvendég (Veľké Hoste) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Báni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1329 | ||
| Polgármester | Pavel Igaz | ||
| Irányítószám | 956 40 | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | BN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 554 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 69 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 239 m | ||
| Terület | 8,26 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 40′ 45″, k. h. 18° 09′ 30″48.679200°N 18.158300°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 45″, k. h. 18° 09′ 30″48.679200°N 18.158300°E | |||
| Nagyvendég weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvendég témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Nagyvendég (szlovákul Veľké Hoste) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése
Bántól 12 km-re délnyugatra, a Livina-patak bal partján fekszik.
Története
A mai község területén már az újkőkorban emberi település volt. A régészeti letekek szerint a lengyeli kultúra, majd a bronzkorban a hallstatti kultúra népe lakott itt. A terület a római korban is lakott volt, majd a 7.-9. század közötti időből korai szláv település temetője került itt elő.
A mai falu valószínűleg a 11. században keletkezett, írott forrás azonban csak 1329-ben "Wendegy" néven említi először. 1390-ben már Nogwendegy alakban említik. Kezdetben a Hont-Pázmány nembeli Becsend birtoka. A 16. századtól a nagytapolcsányi, majd a 17. századtól a tavarnoki uradalom része volt. 1570-ben 5 és fél elhagyott jobbágytelek, 3 zsellér és 6 új adózó porta található a településen. 1715-ben 12 adózó háztartása létezett. 1778-ban 2 malom, 30 jobbágy és 11 zsellér háztartás állt a községben. 1828-ban 40 házában 274 lakos élt. Lakói földművesek, napszámosok voltak.
Vályi András szerint "Kis, és Nagy Vendég. Két tót falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Traun Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék; N. Vendég Kis Vendégnek filiája; határbéli földgyeik hasonlók Zlatnikéhoz."[2]
Fényes Elek szerint "Kis- és Nagy-Vendég, (Hosztye Male, Velke), Nyitra m. két egymás mellett lévő tót falu, a trencséni országutban, Trencsén vmegye szélén, az első 258 kath., 8 zsidó lak., s kath. paroch. templommal; a második 272 kath., 8 zsidó lak. Erdejük derék, de földeik soványak; legelőjük jó. F. u. gr. Erdődy Józsefnő. Ut. p. Nagy-Tapolcsán."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 423, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 580 lakosából 578 szlovák volt.
2011-ben 574 lakosából 559 szlovák.
Nevezetességei
- A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1920-ban épült.
Híres emberek
- Itt született 1654. november 29-én Dubovszky János matematikus, pedagógus.
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce) · Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Peres (Pravotice) · Pohába (Pochabany) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Terbók (Trebichava) · Timorháza (Timoradza) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie) |  | |