Kürtösújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kürtösújfalu (Nová Ves)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagykürtösi
Rangközség
Első írásos említés1473
PolgármesterMarian Varholák
Irányítószám991 05
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámVK
Népesség
Teljes népesség441 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság164 m
Terület8,49 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 10′ 07″, k. h. 19° 21′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 07″, k. h. 19° 21′ 53″
Kürtösújfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kürtösújfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kürtösújfalu (1899-ig Kisújfalu, szlovákul: Nová Ves) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykürtöstől 5 km-re délre, a Kürtös-patak bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a 14. században keletkezett, 1473-ban "Wyfalw" alakban említik először. Kékkő várának uradalmához tartozott. 1544 és 1593 között a török hódoltság részévé vált. A 17. század első felének harcaiban elpusztult és csak a 18. század elején telepítették újra. 1848-ig a divényi és a kékkői uradalom része volt. 1828-ban 53 házában 439 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Később a közeli nagybirtokokon dolgoztak.

Vályi András szerint "ÚJFALU. Kis Újfalu. Nógrád Várm. földes Urai Gr. Balassa, és Gr. Zichy Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Sklabonyának szomszédságában, mellynek filiája; határja hegyes, vőlgyes."[2]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 308 lakosából 253 szlovák és 30 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 382 lakosából 349 szlovák és 32 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 382 lakosából 343 csehszlovák, 31 magyar és 8 állampolgárság nélküli volt. Ebből 355 római katolikus, 20 evangélikus és 7 izraelita vallású volt.

1930-ban 441 lakosából 405 csehszlovák, 26 magyar és 10 állampolgárság nélküli volt. Ebből 401 római katolikus, 29 evangélikus és 11 izraelita vallású volt.

1970-ben 500 lakosából 488 szlovák, 8 magyar és 4 ismeretlen nemzetiségű volt.

2001-ben 358 lakosából 337 szlovák és 2 magyar volt.

2011-ben 401 lakosából 391 szlovák, 6 cseh, 2 magyar és 2 ismeretlen nemzetiségű volt.

2021-ben 441 lakosából 396 (+2) szlovák, 8 (+1) magyar, (+1) cigány, 5 (+1) egyéb és 32 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ma7.sk