Kiss Gyula (labdarúgó, 1881)
| Kiss Gyula | |||||||||
| Személyes adatok | |||||||||
| Születési dátum | 1881. október 21. | ||||||||
| Születési hely | ?, Magyarország | ||||||||
| Halálozási dátum | 1959. május 16. (78 évesen) | ||||||||
| Halálozási hely | ?, Magyarország | ||||||||
| Állampolgárság | magyar | ||||||||
| Becenév | Csula | ||||||||
| Poszt | középfezedet | ||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||
| |||||||||
| Válogatottság | |||||||||
| |||||||||
| Edzőség | |||||||||
| |||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Gyula témájú médiaállományokat. | |||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||
.svg){kind=small}
Kiss Gyula, (1881. október 21. – 1959. május 16.) magyar válogatott labdarúgó, fedezet, nemzeti játékvezető, a labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya, sportújságíró,
Pályafutása[szerkesztés]
Életpálya[szerkesztés]
Visszavonulása után sportújságíró lett.
Játékosként[szerkesztés]
A 33 FC csapatában játszott, mint középfedezet. 1903 és 1906 között négy alkalommal szerepelt a válogatottban. Határozottan szerelő, erőteljes, gyors, pontosan adogató játékos volt. Hosszú szöktetései rendszeresen gólhelyzetbe hozta a csatárokat.
Játékvezetőként[szerkesztés]
Az MLSZ tanácsa határozata alapján hivatalos mérkőzéseket csak az vezethet, aki az illetékes bírótestület előtt elméleti és gyakorlati vizsgát tett. Játékvezetésből 1903-ban Budapesten a Bíróvizsgáló Bizottság (BB) előtt vizsgázott. Az MLSZ BB minősítésével NB II-es, majd NB I-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. 1904–1908 között a futballbíráskodás második generációjának legjobb játékvezetői között tartják nyilván. Az NB I-es játékvezetéstől 1910-ben visszavonult. 1917. május 17-én az MLSZ egyik szerveként megalakult a Magyar Futballbírák Testülete (BT). A testület tisztikarának első alelnöke. A legelső kupadöntőt vezette: 1. NB I-es mérkőzéseinek száma: 12.[1]
| Időpont | Helyszín | Mérkőzés típusa | Mérkőzés | Eredmény | Nézők száma |
|---|---|---|---|---|---|
| 1904. február 25. | Millenáris Sportpálya, Budapest | első NB I-es mérkőzése | MAFC–MAC | 8 – 1 | Zárt kapus |
| 1910. október 16. | Millenáris Sportpálya, Budapest | utolsó NB I-es mérkőzése | Bp. Törekvés SE–Ferencvárosi TC | 1 – 4 | 3500 |
1909/1910, Magyar labdarúgókupa döntő, első mérkőzés
| Időpont | Helyszín | Mérkőzés típusa | Mérkőzés | Eredmény | Nézők száma |
|---|---|---|---|---|---|
| 1910. szeptember 8. | Millenáris, Budapest | döntő 1. mérkőzés | MTK–BTC | 1 – 1 | 3000 |
Edzőként[szerkesztés]
Mielőtt a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) megindította volna a nemzetek közötti mérkőzéseket, több alkalmi mérkőzést játszott a magyar válogatott. Először nem volt szövetségi kapitány, még válogató bizottság sem, a kiküldöttek tanácsa állította össze a csapatot. A rendszeres nemzetközi mérkőzéseknél már nehézkesnek bizonyult a szavazás, mert nem a legjobbakat hozta össze a csapatba. A bizottsági válogatók mellé kapitányt választottak, aki intézte a kijelölt csapat sorsát. Tárgyilagosság hiányában a válogató bizottság megszűnt, ezért a legjobbnak tartott szakemberre bízták a válogatást, ő lett a szövetségi kapitány. A szövetségen belüli – hatalmi – irányvonalaknak köszönhetően egy-egy vereség után a válogató bizottság vissza-vissza tért.
Két alkalommal a válogatott szövetségi kapitánya volt. Az első világháború után nehéz körülmények között vette át a kapitányságot. Megkezdődött a játékosvándorlás. Az MTK alap megszűnt, vegyíteni kellett a csapatot. Teljesítménye nagyon változó eredményeket hozott. Nevéhez fűződik az 1924-es olimpián elszenvedett – a külföldi vándorokkal vegyített, tehát kellően fel nem készült, nem egységes csapat – egyiptomi csapás és 1927-ben a franciák legyőzése 13–1-re. Teljesítményébe beleszámítanak azok a mérkőzések is, amikor egy napon két válogatott mérkőzés volt és a másodikon nem ő állította össze a csapatot.
Sikerei, díjai[szerkesztés]
Játékosként[szerkesztés]
- Magyar bajnokság
- 3.: 1902
Statisztika[szerkesztés]
Mérkőzései a válogatottban[szerkesztés]
 Magyarország
| ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| # | Dátum | Helyszín | Hazai | Eredmény | Vendég | Kiírás | Gólok | Esemény |
| 1. | 1903. április 5. | Budapest, Millenáris-pálya | Magyarország 
|
2 – 1 |  Csehország
|
barátságos | - | |
| 2. | 1904. június 2. | Budapest, Millenáris-pálya | Magyarország
|
3 – 0 |  Ausztria
|
barátságos | - | |
| 3. | 1905. április 9. | Budapest, Millenáris-pálya | Magyarország
|
0 – 0 | Ausztria
|
barátságos | - | |
| 4. | 1906. április 1. | Budapest, Millenáris-pálya | Magyarország
|
1 – 1 | Csehország
|
barátságos | - | |
| Összesen | 4 | mérkőzés | 0 | gól | ||||
Mérkőzései szövetségi kapitányként[szerkesztés]
Első időszak
Második időszak
Források[szerkesztés]
- Antal Zoltán, Hoffer József: Alberttől Zsákig. Budapest: Sportkiadó. 1968. ISBN 0439001507018
- Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4
- dr. Földessy János: A magyar labdarúgás 60 éve – 1958. Sport lap- és könyvkiadó
- Kiss Gyula adatlap. eu-football.info. (Hozzáférés: 2014. július 23.)
- Gerhárd Lajos: A magyar sport pentheonja I-II. és III-IV. kötet - 1932. "A magyar sport pantheonja" Kiadóvállalat
- dr. Földessy János: A magyar labdarúgás 60 éve - 1958. Sport és Könyvkiadó Vállalat
- Dénes Tamás–Sándor Mihály–B. Bába Éva: A magyar labdarúgás története I. Amatőrök és álamatőrök (1897–1926)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Játékvezetők. www.focibiro.hu. (Hozzáférés: 2021. december 26.)
További információk[szerkesztés]
- Kiss Gyula. tempofradi.hu. [2013. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 25.)
- Kiss Gyula. magyarfutball.hu. (Hozzáférés: 2014. június 15.)
- Kiss Gyula. eu-football.info. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
- Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) játékvezetői adatlapja a Nemzeti Labdarúgó Archívum oldalán
.svg){kind=small} | ||
