Obitz Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Obitz Gábor
Obitz Gabor.jpg
Személyes adatok
Születési dátum 1899. január 18.
Születési helyBudapest, Magyarország
Halálozási dátum 1953. március 20. (54 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Állampolgárság magyar
Becenév Apa
Poszt jobbfedezet
Profi klubok1
IdőszakKlubMérk. (gól)*
?–1920Magyar 1919-1946 Munkás TE
19201922Magyar 1919-1946 Ferencváros
19221925Csehszlovákia Makkabi Brünn
19251926Németország Holstein Kiel
19261931Magyar 1919-1946 Ferencváros115 0(2)[1]
Válogatottság
19211930Magyar 1919-1946 Magyarország015 0(0)
Edzőség
IdőszakKlub
19311932Románia AMEF Arad
19321934Törökország Törökország
1936Jugoszláv Királyság NK Ljubljana
1939Finnország Finnország
1945–?Magyar 1919-1946 Zuglói AC
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma
A Wikimédia Commons tartalmaz Obitz Gábor témájú médiaállományokat.

Obitz Gábor, Óbecsei, Ormai (Budapest, 1899. január 18.1953. március 20.) válogatott labdarúgó, fedezet, majd edző.

Pályafutása[szerkesztés]

Klubcsapatban[szerkesztés]

A Ferencvárosban 1920 és 1931 között összesen 258 mérkőzésen szerepelt (115 bajnoki, 112 nemzetközi, 31 hazai díjmérkőzés) és 10 gólt szerzett (2 bajnoki, 8 egyéb).

A válogatottban[szerkesztés]

1921 és 1930 között 15 alkalommal szerepelt a válogatottban. Tagja volt az 1924-es párizsi olimpián részt vevő csapatnak.

Edzőként[szerkesztés]

1918-tól kezdve 1952-ig a Finn Labdarúgószövetség elnöke Erik von Frenckell volt, akinek nagy szerepe volt abban, hogy Helsinki elnyerte az 1940-es olimpia rendezési jogát. A nagy lelkesedés hatására 1939 elején magyar edzőt szerződtettek az olimpiai labdarúgócsapat élére Obitz Gábor személyében. Obitz így nyilatkozott a Sporthirlap riportérének: „Finn testvéreink is többet várnak tőlem, a magyartól, mintha más nemzetiségű edzőt szerződtettek volna. Ezt éreztem a velük való tárgyalások folyamán is. Igyekezni fogok beváltani a hozzám fűzött reményeket. Talán sikerül a rendelkezésre álló másfél év alatt valamit kihozni a finn futballistaanyagból.” (Sporthirlap, 1939. február 1.) Alig három héttel később az olimpia sajtófőnöke, Ralpf Enckel így számolt be az edző megérkezéséről: „Egyelőre csak annyit mondhatok, hogy a magyar futballedzőt mindenki szeretettel fogadta Helsinkiben. A finn olimpiai bizottság örömmel ragadta meg az alkalmat, hogy a testvér magyar nemzet kiváló futballtudósát hozathatta el az olimpiai előkészületek vezetésére.” (Sporthirlap, 1939. február 22.)

A magyar híradásokból kiderül, hogy egészen áprilisig Obitz tornatermi gyakorlatokat végeztetett a játékosokkal, addig ugyanis nem tudták használni a jégpályának használt futballpályákat. Obitz első mérkőzésén júliusban a világbajnoki címvédő olaszoktól szenvedtek szoros mérkőzésen 2:3-as vereséget, augusztus elején pedig az észteket győzték le 4:2-re. Szeptemberben három találkozón léptek pályára, a finn válogatott kikapott a dán, a norvég és a lett csapattól is.

A második világháború kitörésével egyértelművé vált, hogy az 1940-es nyári olimpiát nem fogják megrendezni. Ennek tudatában a finn szövetség megköszönte Obitz munkáját, aki hazatért Magyarországra. 1940 februárjában így nyilatkozott: „Szorgalmas nép a finn és mivel eleme a sport, természetes, hogy a labdarúgó ifjúsággal sem volt semmi bajom a nevelés szempontjától. Szívesen tanultak és rengeteget dolgoztak. Nekem nem kelleti iramot diktálnom, szinte ők ragadtak magukkal. Minden csapat pompás erőben küzdötte végig mérkőzéseit. Finnországban az erőnléti szakgyakorlat és irodalom a legtökéletesebben kifejlesztett ága a sportnak. Örülök, hogy köztük élhettem ilyen rövid ideig is.” (Sporthirlap, 1940. február 21.)

Sikerei, díjai[szerkesztés]

Játékosként[szerkesztés]

  • Magyar bajnokság
    • bajnok: 1926–27, 1927–28
    • 2.: 1921–22, 1928–29, 1929–30
    • 3.: 1920–21, 1930–31
  • Magyar kupa
    • győztes: 1922, 1927, 1928
  • Közép-európai kupa (KK)
    • győztes: 1928
  • Északnémet bajnokság
    • bajnok: 1926
  • Északnémét kupa
    • győztes: 1925, 1926
  • Német bajnokság
    • elődöntős: 1926

Statisztika[szerkesztés]

Mérkőzései a válogatottban[szerkesztés]

 Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1921. november 6. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország  4 – 2  Svédország barátságos -
2. 1921. december 18. Budapest, Hungária körúti pálya Magyarország  1 – 0  Lengyelország barátságos -
3. 1922. április 30. Budapest, Hungária körúti pálya Magyarország  1 – 1  Ausztria barátságos -
4. 1924. május 26. Párizs, Bergeyre-pálya (FRA) Magyarország  5 – 0  Lengyelország olimpia, első forduló -
5. 1924. május 29. Párizs, Stade-Paris pálya (FRA) Egyiptom  3 – 0  Magyarország olimpiai nyolcaddöntő -
6. 1926. november 14. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország  3 – 1  Svédország barátságos -
7. 1926. december 19. Vigo Spanyolország  4 – 2  Magyarország barátságos -
8. 1927. április 10. Bécs, Hohe Warte Ausztria  6 – 0  Magyarország barátságos -
9. 1927. április 24. Prága, Sparta-pálya Csehszlovákia  4 – 1  Magyarország barátságos -
10. 1927. szeptember 25. Zágráb Jugoszlávia  5 – 1  Magyarország barátságos -
11. 1928. március 25. Budapest. Üllői úti pálya Magyarország  2 – 1  Jugoszlávia barátságos -
12. 1928. április 22. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország  2 – 0  Csehszlovákia Európa-kupa -
13. 1928. május 6. Budapest. Hungária körúti pálya Magyarország  5 – 5  Ausztria barátságos -
14. 1929. október 6. Budapest, Hungária körúti pálya Magyarország  2 – 1  Ausztria barátságos -
15. 1930. április 13. Bázel Svájc  2 – 2  Magyarország barátságos -
Összesen 15 mérkőzés 0 gól

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1920 és 1931 közötti időszakra vonatkozó adat

Források[szerkesztés]