Obitz Gábor

Obitz Gábor
1930-ban
Személyes adatok
Születési dátum	1899. január 18.
Születési hely	Budapest, Magyarország
Halálozási dátum	1953. március 20. (54 évesen)
Halálozási hely	Budapest, Magyarország
Állampolgárság	magyar
Becenév	Apa
Poszt	jobbfedezet
Felnőtt klubok1
Időszak Klub Mérk. (Gól) ?–1920 Munkás TE 1920–1922 Ferencváros 1922–1925 Makkabi Brünn 1925–1926 Holstein Kiel 1926–1931 Ferencváros 115 (2)
Válogatottság
1921–1930 Magyarország 15 (0)
Edzőség
Időszak Klub 1931–1932 AMEF Arad 1932–1934 Törökország 1936 NK Ljubljana 1939 Finnország 1945–? Zuglói AC
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Obitz Gábor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Obitz Gábor, Óbecsei, Ormai (Budapest, 1899. január 18. – 1953. március 20.) válogatott labdarúgó, fedezet, majd edző.

Pályafutása

Klubcsapatban

A Ferencvárosban 1920 és 1931 között összesen 258 mérkőzésen szerepelt (115 bajnoki, 112 nemzetközi, 31 hazai díjmérkőzés) és 10 gólt szerzett (2 bajnoki, 8 egyéb).

A válogatottban

1921 és 1930 között 15 alkalommal szerepelt a válogatottban. Tagja volt az 1924-es párizsi olimpián részt vevő csapatnak.

Edzőként

1918-tól kezdve 1952-ig a Finn Labdarúgószövetség elnöke Erik von Frenckell volt, akinek nagy szerepe volt abban, hogy Helsinki elnyerte az 1940-es olimpia rendezési jogát. A nagy lelkesedés hatására 1939 elején magyar edzőt szerződtettek az olimpiai labdarúgócsapat élére Obitz Gábor személyében. Obitz így nyilatkozott a Sporthirlap riportérének: „Finn testvéreink is többet várnak tőlem, a magyartól, mintha más nemzetiségű edzőt szerződtettek volna. Ezt éreztem a velük való tárgyalások folyamán is. Igyekezni fogok beváltani a hozzám fűzött reményeket. Talán sikerül a rendelkezésre álló másfél év alatt valamit kihozni a finn futballistaanyagból.” (Sporthirlap, 1939. február 1.) Alig három héttel később az olimpia sajtófőnöke, Ralpf Enckel így számolt be az edző megérkezéséről: „Egyelőre csak annyit mondhatok, hogy a magyar futballedzőt mindenki szeretettel fogadta Helsinkiben. A finn olimpiai bizottság örömmel ragadta meg az alkalmat, hogy a testvér magyar nemzet kiváló futballtudósát hozathatta el az olimpiai előkészületek vezetésére.” (Sporthirlap, 1939. február 22.) A magyar híradásokból kiderül, hogy egészen áprilisig Obitz tornatermi gyakorlatokat végeztetett a játékosokkal, addig ugyanis nem tudták használni a jégpályának használt futballpályákat. Obitz első mérkőzésén júliusban a világbajnoki címvédő olaszoktól szenvedtek szoros mérkőzésen 2:3-as vereséget, augusztus elején pedig az észteket győzték le 4:2-re. Szeptemberben három találkozón léptek pályára, a finn válogatott kikapott a dán, a norvég és a lett csapattól is.

A második világháború kitörésével egyértelművé vált, hogy az 1940-es nyári olimpiát nem fogják megrendezni. Ennek tudatában a finn szövetség megköszönte Obitz munkáját, aki hazatért Magyarországra. 1940 februárjában így nyilatkozott: „Szorgalmas nép a finn és mivel eleme a sport, természetes, hogy a labdarúgó ifjúsággal sem volt semmi bajom a nevelés szempontjától. Szívesen tanultak és rengeteget dolgoztak. Nekem nem kelleti iramot diktálnom, szinte ők ragadtak magukkal. Minden csapat pompás erőben küzdötte végig mérkőzéseit. Finnországban az erőnléti szakgyakorlat és irodalom a legtökéletesebben kifejlesztett ága a sportnak. Örülök, hogy köztük élhettem ilyen rövid ideig is.” (Sporthirlap, 1940. február 21.)

Sikerei, díjai

Játékosként

• Magyar bajnokság
  • bajnok: 1926–27, 1927–28
  • 2.: 1921–22, 1928–29, 1929–30
  • 3.: 1920–21, 1930–31
• Magyar kupa
  • győztes: 1922, 1927, 1928
• Közép-európai kupa (KK)
  • győztes: 1928
• Északnémet bajnokság
  • bajnok: 1926
• Északnémét kupa
  • győztes: 1925, 1926
• Német bajnokság
  • elődöntős: 1926

Statisztika

Mérkőzései a válogatottban

Magyarország
#	Dátum	Helyszín	Hazai	Eredmény	Vendég	Kiírás	Gólok	Esemény
1.	1921. november 6.	Budapest, Üllői úti pálya	Magyarország	4 – 2	Svédország	barátságos	-
2.	1921. december 18.	Budapest, Hungária körúti pálya	Magyarország	1 – 0	Lengyelország	barátságos	-
3.	1922. április 30.	Budapest, Hungária körúti pálya	Magyarország	1 – 1	Ausztria	barátságos	-
4.	1924. május 26.	Párizs, Bergeyre-pálya (FRA)	Magyarország	5 – 0	Lengyelország	olimpia, első forduló	-
5.	1924. május 29.	Párizs, Stade-Paris pálya (FRA)	Egyiptom	3 – 0	Magyarország	olimpiai nyolcaddöntő	-
6.	1926. november 14.	Budapest, Üllői úti pálya	Magyarország	3 – 1	Svédország	barátságos	-
7.	1926. december 19.	Vigo	Spanyolország	4 – 2	Magyarország	barátságos	-
8.	1927. április 10.	Bécs, Hohe Warte	Ausztria	6 – 0	Magyarország	barátságos	-
9.	1927. április 24.	Prága, Sparta-pálya	Csehszlovákia	4 – 1	Magyarország	barátságos	-
10.	1927. szeptember 25.	Zágráb	Jugoszlávia	5 – 1	Magyarország	barátságos	-
11.	1928. március 25.	Budapest. Üllői úti pálya	Magyarország	2 – 1	Jugoszlávia	barátságos	-
12.	1928. április 22.	Budapest, Üllői úti pálya	Magyarország	2 – 0	Csehszlovákia	Európa-kupa	-
13.	1928. május 6.	Budapest. Hungária körúti pálya	Magyarország	5 – 5	Ausztria	barátságos	-
14.	1929. október 6.	Budapest, Hungária körúti pálya	Magyarország	2 – 1	Ausztria	barátságos	-
15.	1930. április 13.	Bázel	Svájc	2 – 2	Magyarország	barátságos	-
	Összesen			15	mérkőzés		0	gól

Források

• Nagy Béla: Fradisták – Portréalbum 1. Budapest: Ferencvárosi Torna Club. 1979. ISBN 0719000084179  
• Nagy Béla: Fradisták. Budapest: Sportpropaganda. 1981. ISBN 963-7542-44-2  
• Antal Zoltán, Hoffer József: Alberttől Zsákig. Budapest: Sportkiadó. 1968. ISBN 0439001507018  
• Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4