Katona József Színház (Kecskemét)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A kecskeméti Katona József Színház
napjainkban…
napjainkban…
Korábbi nevek: Városi Színház
Település Kecskemét
Hely 6000, Kecskemét, Katona József tér 5.
Építési adatok
Építés éve 1895-1896
Megnyitás 1896
Rekonstrukciók évei 1986-1987
Építési stílus eklektikus, neobarokk
Tervező Fellner és Helmer (Bécs)
Építész(ek) Fellner és Helmer
Elhelyezkedése
A kecskeméti Katona József Színház (Magyarország)
A kecskeméti Katona József Színház
A kecskeméti Katona József Színház
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 54′ 22″, k. h. 19° 41′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 22″, k. h. 19° 41′ 38″
A kecskeméti Katona József Színház weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz A kecskeméti Katona József Színház témájú médiaállományokat.

A Katona József Színház Kecskemét színházi életének központja, nevét a Bánk bán szerzője, a kecskeméti Katona József után kapta, 1916-ban. Jelenlegi igazgatója Cseke Péter. A színház nem tévesztendő össze az azonos néven működő budapesti intézménnyel.

A magyarországi kulturális és társadalmi élet 19. század végi megélénkülése a reformkorhoz hasonlóan újabb közösségi funkciókat kiszolgáló épülettípusok megjelenését segítette elő. Ezek közé tartozik a színház is mint a polgári társasági élet legfontosabb nyilvános színhelye. Magyarországon a legtöbb színház a dualizmus néhány évtizede alatt épült, mintegy színházépítési láz vonult végig az országon.

Története[szerkesztés]

Kelemen László, az első magyar színigazgató már a 18. század végén kísérletet tett a kecskeméti színjátszás megteremtésére, de próbálkozása a szülővárosában nem hozott tartós eredményt. Közel száz év múltán azonban már sikerült a várost megillető színházat létrehozni, a bécsi Fellner és Helmer tervezésében, amit a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódóan avattak fel. Avatásán Ferenc József és felesége Sissy királyné is rész vett. Emléküket tábla is őrzi a színházban.

Stílustörténeti körülmények[szerkesztés]

Nézőtér

A magyar építészek nagy bánatára zömében külföldi versenytársak nyerték a színházak tervezésére vonatkozó pályázatokat. Ez együtt járt a nemzetközi szervezési és tervezési elvek átvételével funkcionálisan, szerkezetileg és stílusban egyaránt. A Fellner és Helmer tervezők által képviselt elvek azonban egyre elavultabbá váltak. A századfordulón már nagyobb hangsúlyt kapott az új színházi rendszerek kialakításának igénye, amely aztán a magyar szecesszió időszakában bontakozott ki.

Az épület eklektikus stílusú, neobarokk díszítőelemekkel, melyek nagyrészt Hausbeitner Henrik osztrák szobrász munkái. Az épület főhomlokzatán két ablakfülkében látható Kisfaludy Károly, illetve Katona József szoborportréja. A színház felújítására 1986-87-ben az Ybl-díjas Farkas Gábor és Boros Pál építészek tervei alapján került sor.

A színház vezetőinek névsorából kiemelkedik Radó Vilmos neve, aki 15 éves igazgatósága alatt többek között Latinovits Zoltán szerződtetésével öregbítette a színház hírnevét. Az intézményhez kapcsolódik a helyi Kelemen László Kamaraszínház és a Ruszt Józsefről elnevezett Stúdió Színház.[1][2][3]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatók száma, 1949. október 10-től: 752; ugyanitt háromszázhét színházi felvétel is látható.[4]

Az épület előtt látható a Szentháromság szobor, melyet 1739-40-ben, a városban pusztító pestisjárvány emlékére emeltek, barokk stílusban. A közel három méteres obeliszk és a környezete a Szentháromság mellett összesen 13 szent szobrát foglalja magában.[5]

Társulat (2017-2018)[6][szerkesztés]

Igazgató: Cseke Péter

Főrendező: Rusznyák Gábor

Művészeti vezető: Réczei Tamás

Zenei vezető: Károly Kati

Aradi Imre Ferencz Bálint Kovács Gyula Sára Bernadette
Bognár Gyöngyvér Fischer Lilian Körtvélyessy Zsolt Sirkó László
Csapó Virág Hajdú Melinda Kőszegi Ákos Szegvári Juli
Csombor Teréz Hegedűs Zoltán Magyar Éva Szemenyei János
Danyi Judit Illés Alexa Märcz Fruzsina Szokolai Péter
Decsi Edit Jablonkay Mária Nagy Viktor Trokán Nóra
Dobó Enikő Kiss Jenő Nagyhegyesi Zoltán Zayzon Zsolt
Dunai Tamás Kiss Zoltán Orth Péter
Farkas Ádám Kocsis Pál Pál Attila
Fazakas Géza Koltai-Nagy Balázs Réti Erika

A színház igazgatói[szerkesztés]

Képek a színházról[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. A varosom.hu a színházról
  2. A MEK honlapján
  3. A puszta.com-on
  4. 2011. november 15-i lekérdezés
  5. A Szentháromság szobor a puszta.com-on
  6. Kecskemét, Katona József Színház,: Társulat - Katona József Színház, Kecskemét (hu-hu nyelven). kecskemetikatona.hu. (Hozzáférés: 2017. február 9.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]