Kövessy Albert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kövessy Albert
Született 1860. október 6.
Kótaj
Elhunyt 1924. december 21. (64 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása színész
Sírhely Fiumei Úti Sírkert

Kövessy Albert, Kövesi (Kótaj, 1860. október 6. – Budapest, 1924. december 21.) rendező, színigazgató, színműíró.

Életrajza[szerkesztés]

1860. október 6-án született a Szabolcs megyei Kótajon. Iskoláit Nagyváradon végezte, 1877-ben a kolozsvári színház tagja lett; ezután a vidék nagyobb városaiban mint rendező, művezető és színész működött. 1898-ban az óbudai Kisfaludi Színház igazgatója lett. 1900-05-ben Kecskeméten, 1905 és 1911 között Pécsett, 1911–12-ben Ungváron működött mint igazgató. 1912. október 9-től a csődbe ment Új Színpad helyén, az Építőmunkások Székházában Kövessy Színpad működtetett vállalkozást egy rövid ideig, majd 1912. december 3-án vonult nyugdíjba. 1916-ban a Beöthy-színházak dramaturgja volt, 1924-ben asztaltársaságot alapított a New York Kávéházban Kövessy vár címen nyugdíjas színészek segítése céljából.

Számos bohózatot és operettszöveget írt és fordított is, többek között a Sulamith-ot, amely olyan sikeres volt, hogy egy ideig fellendítette a Kisfaludy Színházat is.

Fontosabb szerepei[szerkesztés]

  • Lambertuccio (Suppé: Boccaccio)
  • Goldstein Számi (Kövessy A.)
  • Róth bácsi (Földes I.: Hivatalnok urak)

Főbb munkái[szerkesztés]

Eredeti színművei[szerkesztés]

  • Florinida kisasszony, operette 3 felvonásban, zenéje Barna Izsótól (először az adott 1890. aug. 2. a budapesti krisztinavárosi színkörben)
  • A diurnista, énekes fővárosi életkép 3 felv. (1892. máj. 3. a krisztinavárosi színkörben)
  • A primadonna, énekes főv. életkép 3 felv. (1893. június 30. a városligei színkörben)
  • Goldstein Számi, vagy az uj honpolgár, énekes főv. életkép 3 felv. (1894. aug. 11. a krisztinavárosi színkörben és 1896. máj. 16. századszor a városligeti színkörben)
  • A vigéczek, énekes főv. életkép 3 felv. (1896. június 6. a városligeti színkörben)
  • A diplomás kisasszonyok, énekes fővárosi életkép 3 felv. (1897. június 9., 25. a krisztinavárosi színkörben)
  • A talmi herczegnő, operette 3 felv. (Makai Emillel, zenéje Konti Józseftől, (1898 januárjában a Népszínházban)
  • Háromláb kapitány, énekes bohózat 3 felv. (Faragó Jenővel, 1898. július 14-én a városligeti színkörben)
  • A Singer-gyár, énekes főv. életkép 3 felv. (1899. júl. a krisztinavárosi színkörben)
  • A gólem (Népopera, 1917)

Fordítások és színre alkalmazottak[szerkesztés]

  • A hypnotizált anyós, bohózat 3 felv. Bisson után francziából. Bpest, 1898. (Fővárosi szinházak műsora 32. Először 1897-ben a városligeti színkörben.)
  • Don Caesar, operette 3 felv. Walter Oszkár után németből.
  • A csavargó, operette 3 felv. Zeller és West után németből (először Miskolczon 1887. febr. 6.)
  • Kokó király, francziából, A kékfestő és ikertestvére, énekes bohózat 3 felv., Nostroy után németből az ó-budai viszonyokra alkalmazva.
  • A mai cselédek, bohózat 4 felvonásban Berla A. után németből magyarosította.
  • A minta férj, francziából.
  • Tüzérek a gyakorlaton, bohózat 3 felv. Delavigne és Bosu után francziából (a városligeti színkörben 1894. ápr. 8.)
  • A szoknyahősök, bohózat 4 felv. Goudillot után francziából magyar szinre alkalmazta (a Kisfaludy-szinházban 1898. decz. 8.)
  • Asszonyok a kaszárnyában, bohózat 3 felv. németből (Kisfaludy-szinházban 1898. jún.)
  • Szabadkőművesek, boh. 3 felv., németből magyarította (1899. jún. 3. a Kisfaludy-színházban)
  • A budai varróleányok, énekes életkép 3 felv. Berg O. f. után magyarosította (1897. a Kisfaludy-szinházban, A nagyváradi varróleányok c. Nagyváradon 1897)
  • Osztozkodás, szinmű 4 felv. Quignon Albert után francziából (1898. a Kisfaludy-szinházban)
  • A hölgyek kedvencze, francziából
  • Sulamith, Jeruzsálem leánya, keleti opera 5 felv. Goldfaden Adolf után héberből ford. (1899. a Kisfaludy-szinházban.)

Librettói[szerkesztés]

  • Az új honpolgár (zene: Delin H., 1896)
  • A vigécek (zene: Barna I., 1897)
  • Lipi (zene: Huber M., 1918)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
  • Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
  • Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Bp., Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900.