Konti József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Konti József
Született1852. október 24.
Varsó
Elhunyt1905. október 23. (52 évesen)[1][2]
Budapest VII. kerülete[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Halál oka
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (3 jobb parcella, 47. sor, 34. sírhely)
SablonWikidataSegítség

Konti József, 1895-ig Kohn[3] (Varsó, 1852. október 24.Budapest, Erzsébetváros, 1905. október 23.)[4] karmester, zeneszerző.

Életútja[szerkesztés]

Kohn Chaim kereskedő fiaként született. A Varsói Konzervatóriumban tanult, majd Apolinary Kątski (1825–1879) tanácsára beiratkozott a Bécsi Zeneakadémiára, ahol többek között Felix Otto Dessoff növendéke volt. Később Franz von Suppé mellett képezte magát a gyakorlati, főleg a színpadi zenepályára. Mint karmester legelőször Salzburgban működött, ahol egy egyfelvonásos operettjét is előadták. 1876-ban Debrecenben működött Mándoky Bélánál. 1878-ban Kolozsvárott és Nagyváradon, 1882–83-ban Győrben vezényelt. 1884-ben a Népszínházhoz szerződtették Erkel Elek mellé és az intézmény kötelékében mint első karmester működött. 1903-ban a Király Színházhoz ment át. Nagy sikereket aratott több eredeti operettjével, melyek a közönség kedvenceivé lettek és állandó műsordarabjai voltak a Népszínháznak.

Felesége Kohn Jozefa, fia Konti Ödön (1889–?) volt.

Nagy részvét mellett a Kozma utcai izraelita temetőben kísérték utolsó útjára. Az egyházi szertartás gyászénekkel kezdődött, melyet Lazarus Adolf főkántor vezetett, majd Hevesi Samu rabbi búcsúztatta az elhunytat. Végül Beöthy László, a Király Színház igazgatója mondott búcsúztatót a színház nevében.[5]

Fontosabb művei[szerkesztés]

  • A vadászok (1878)
  • Szeget szeggel. Népszínmű. Szövegét írta. Follinus Aurél. Bemutató: 1883. január 4., Népszínház
  • Az eleven ördög. Víg-operett három felvonásban. Bayard után színpadra dolgozta: Deréki Antal. Bemutató: 1884. augusztus 8., Budai Színkör
  • Az ezres bankó. Népszínmű három felvonásban. Szövegét írta: Margitay Dezső. Bemutató: 1884. november 8., Várszínház
  • Tunikás lányok. Népszínmű. Szövegét írta: Gerő Károly. Bemutató: 1886. január, Népszínház
  • Királyfogás. Operett három felvonásban. Szövegét írta: Csiky Gergely. Bemutató: 1886. október 29., Népszínház
  • Rokolyás bíró. Bohózatos népszínmű dalokkal három felvonásban. Szövegét írta: Szigeti József. Bemutató: 1889. január 29., Népszínház
  • A suhanc. Operett három felvonásban. Bemutató: 1888. január 12., Népszínház
  • A kópé. Operett három felvonásban. Bemutató. 1890. február 7., Népszínház
  • A citerás. Operett három felvonásban. Szövegét írta: Murai Károly. Bemutató: 1894. február 23., Népszínház
  • A gyimesi vadvirág. Népszínmű három felvonásban. Szövegét írta. Géczy István. Bemutató: 1897. március 9., Népszínház
  • A talmi hercegné. Operett három felvonásban. Szövegét írta: Kövessy Albert, verseit: Makai Emil. Bemutató: 1898. február 4., Népszínház
  • A fecskék. Operett három felvonásban. Szövegét egy francia vígjátékból írta: Pásztor Árpád. Bemutató: 1904. január 20., Király Színház

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08344.htm, Konti József, 2017. október 9.
  2. a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2024. január 5.)
  3. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 100603/1895. Forrás: MNL-OL 30798. mikrofilm 487. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1895. év 8. oldal 16. sor
  4. Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1930/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
  5. (1905. október 26.) „Konti József temetése”. Az Újság (Magyarország) 3 (298). (Hozzáférés: 2022. január 2.)  

Források[szerkesztés]