Csehszlovák labdarúgó-válogatott

	Csehszlovákia
	Csehszlovák labdarúgó-szövetség
Szövetség neve	Československý fotbalový svaz
Konföderáció	UEFA (Európa)
Legtöbb válogatottság	Zdeněk Nehoda (90)
Legtöbb válogatott gól	Antonín Puč (34)
FIFA-kód	TCH
Hazai	Idegenbeli
	Ranglista helyezések
Legmagasabb; Élő-rang	1; (1924. május 24.)
Legalacsonyabb; Élő-rang	29; (1985. augusztus)
	Első hivatalos mérkőzés
	1920. augusztus 28., Antwerpen, Belgium ; Csehszlovákia 7 – 0 SZHSZ királyság Utolsó hivatalos mérkőzés ; 1993. november 17., Brüsszel, Belgium ; Belgium 0 - 0 Csehszlovákia
	Legnagyobb győzelem
	1968. október 18., Mexikóváros, Mexikó ; Csehszlovákia 8 - 0 Thaiföld
	Legnagyobb vereség
	1937. szeptember 19., Budapest, Magyarország ; Magyarország 8 – 3 Csehszlovákia 1937. december 8., Glasgow, Skócia ; Skócia 5 – 0 Csehszlovákia 1950. április 30., Budapest, Magyarország ; Magyarország 5 – 0 Csehszlovákia 1952. október 19., Budapest, Magyarország ; Magyarország 5 – 0 Csehszlovákia 1954. június 18., Zürich, Svájc ; Ausztria 5 – 0 Csehszlovákia
	Nemzetközi szereplések
	Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek	8 (Először: 1934)
Legjobb eredmény	Ezüstérmes: 1934, 1962
	Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek	3 (Először: 1960)
Legjobb eredmény	Aranyérmes:1976
	Az infobox utoljára frissítve: 2008. július 19.

A csehszlovák labdarúgó-válogatott Csehszlovákia nemzeti csapata volt 1920 és 1993 között, amelyet a Csehszlovák labdarúgó-szövetség (csehül: Československý fotbalový svaz, szlovákul: Československé národné futbalové mužstvo) irányított. Története során nyolc világbajnokságon és három Európa-bajnokságon vett részt. Az 1934-es és az 1962-es világbajnokságon bejutottak a döntőbe, de mindkétszer vereséget szenvedtek, míg az 1976-os Európa-bajnokságot megnyerték. Az olimpiai játékokon 1964-ben ezüst, 1980-ban aranyérmet szereztek.

Csehszlovákia szétválása idején 1992-ben elkezdődtek az 1994-es világbajnokság selejtezői, melyen még Csehszlovákiaként indultak el, de az 1993-as selejtezőket már csehek és szlovákok képviselte válogatott néven fejezték be. Napjainkban a csehszlovák labdarúgó-válogatott egyetlen jogutódja a cseh labdarúgó-válogatott. Szlovákiát a szlovák labdarúgó-válogatott képviseli a nemzetközi mezőnyben.

A válogatott története

Cseh Királyság

Az I. világháború előtt a mai Csehország az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1903 és 1908 közt a Cseh Királyság és Morvaország csapata hét nemzetközi mérkőzést játszott, hetet Magyarország és egyet Anglia ellen. 1903. április 5-én, első mérkőzésükön 2–1-re kikaptak Magyarországtól Budapesten.

A két háború között

Az I. világháború után a független Csehszlovákia válogatottja részt vett az antwerpeni 1920. évi nyári olimpiai játékokon. A nyitómérkőzésükön Jugoszláviát verték 7–0-ra, ezt követően pedig Norvégiát búcsúztatták 4–0-al. Az elődöntőben Franciaországot győzték le 4–1-re és bejutottak a döntőbe, ahol Belgiummal találkoztak. A csehszlovák csapat gyorsan hátrányba került, majd a félidő előtt 6 perccel egy durvaság miatti kiállítás megpecsételte sorsukat. 2–0-s belga vezetésnél a negyvenedik percben levonultak a játéktérről, ezzel tiltakozva az angol játékvezető John Lewis döntései ellen. Az olimpiai zsűri drákói ítéletet hozott: Belgiumot hirdette ki győztesnek, a csehszlovák együttest kizárták és nem kapta meg a második helyért járó ezüstérmeket.

Az 1924. évi nyári olimpiai játékokon is elindultak. Az első fordulóban Törökországot verték 5–2-re, majd a következő körben 1–1-es döntetlen után az újrajátszott mérkőzésen 1–0-ra kikaptak Svájctól.

Világbajnokságon először 1934-ben indultak és rögtön bejutottak a döntőbe. A selejtezőkben Lengyelországot búcsúztatták. A nyolcaddöntőben Romániát 2–1-re, a negyeddöntőben Svájcot 3–2-re, az elődöntőben Németországot verték 3–1-re. A döntőben a házigazda Olaszországgal találkoztak, ahol hosszabbítás után 2–1-s vereséget szenvedtek. Oldřich Nejedlý 5 góllal a torna legeredményesebb játékosa lett.

Az 1938-as világbajnokság selejtezőiben Bulgáriát győzték le 7–1-re. A tornán Hollandia 3–0-s legyőzésével kezdtek. A következő körben újrajátszott találkozón Brazília ellen maradtak alul 2–1 arányban.

1939-ben a Harmadik Birodalom részeként a Cseh–Morva Protektorátus színeiben Cseh válogatott néven játszottak három nem hivatalos mérkőzést Jugoszlávia, a Harmadik Birodalom részét képező Ausztria (Ostmark) és Németország ellen.

A II. világháború után

A II. világháború után rendezett 1950-es világbajnokságra nem jutottak ki. Az 1954-es világbajnokság selejtezőiben Románia és Bulgária ellen három győzelmet és egy döntetlent értek el, ezzel kijutottak a svájci világbajnokságra. A csoportjukban két vereséggel zártak, előbb Uruguaytól 2–0-ra, majd Ausztriától 5–0-ra kaptak ki. Az 1958-as világbajnokság selejtezőiben Wales és az NDK előtt megnyerték csoportjukat. A Svédországban rendezett vb-n Észak-Írország ellen kezdtek 1–0-s vereséggel. Az NSZK-val 2–2-s döntetlent játszottak, végül Argentínát kiütötték 6–1-gyel. A továbbjutás azonban nem jött össze, miután Észak-Írország ellen újrajátszott mérkőzésen hosszabbítás után 2–1-re kikaptak.

1959-ben lejátszották történetük első Európa-bajnoki selejtezőjét, melyen 2–0-s vereséget szenvedtek Írországban. Aggodalomra nem volt ok, mert összesítésben 4–2-vel továbbjutottak. A következő körökben Dániát 7–3-ra, Romániát 5–0-ra győzték le összesítésben és jutottak be a négyes döntőbe, amit Franciaországban rendeztek 1960-ban. Az elődöntőben a Szovjetunióval találkoztak és 3–0-s vereséget szenvedtek. Végül a harmadik helyen zártak, miután a bronzmérkőzésen 2–0-ra megverték a házigazda franciákat.

Az 1962-es labdarúgó-világbajnokságra pótselejtezőn jutottak ki. Első mérkőzésükön Spanyolországot verték 1–0-ra Jozef Štibrányi góljával. Ezt követte a címvédő Brazília elleni 0–0-s döntetlen. Harmadik csoportmérkőzésükön Václav Mašek révén már az első percben megszerezték a vezetést a csehszlovákok, azonban Mexikónak sikerült talpra állnia és végül 3–1-re nyerni. A negyeddöntőben Adolf Scherer találatával 1–0-ra legyőzték Magyarországot. Az elődöntőben Josef Kadraba és Adolf Scherer góljaival Jugoszláviát is megverték 3–1-re, így 1934 után ismét világbajnoki döntőt játszhattak, ahol Brazíliával találkoztak. Josef Masopust góljával még vezettek a csehszlovákok a 15. percben, de a brazilok két perccel később egyenlítettek. Ráadásul a második félidőben további két gólt lőttek, amivel 3–1-re megnyerték a világbajnokságot.

Az 1966-os világbajnokságról, illetve az 1964-es és 1968-as Európa-bajnokságokról lemaradtak. Az 1970-es világbajnokság selejtezőinek végén pótselejtezőt játszottak, melyet semleges pályán Marseille-ben játszottak le. Az 1969. december 3-án rendezett mérkőzésen Magyarországot 4–1-re megverték és kijutottak a világbajnokságra. A Mexikóban rendezett vb-n azonban mindhárom mérkőzésüket elveszítették és már a csoportkör után kiestek.

Az 1972-es Európa-bajnokságra és az 1974-es világbajnokságra nem jutottak ki. Az 1976-os Európa-bajnokság selejtezőiben Anglia, Portugália és Ciprus előtt megnyerték a csoportjukat, majd a rájátszásban a Szovjetuniót győzték le 4–2-re összesítésben. A Jugoszláviában rendezett négyes tornán először a korszak egyik kiemelkedő válogatottjával Hollandiával találkoztak és hosszabbítás után 3–1-re győztek. A belgrádi döntőben már 2–0-ra vezettek a csehszlovákok, de a németeknek sikerült egyenlíteniük. Az Európa-bajnoki cím sorsáról végül a büntetők határoztak, melyben a csehszlovákok bizonyultak jobbnak 5–3 arányban. Az utolsó tizenegyest Antonín Panenka végezte el pimasz módon, ami azóta legendává vált.

Az 1978-as világbajnokságra nem jutottak ki, miután a selejtezőkben Skócia mögött végeztek a csoportjukban. Az 1980-as Európa-bajnokságon az NSZK ellen 1–0-s vereséggel kezdtek. Görögországot 3–1-re megverték, végül Hollandiával játszottak 1–1-es döntetlent. A csoport második helyén végeztek, és mivel nem rendeztek elődöntőket a harmadik helyért, léphettek pályára a házigazda Olaszország ellen. A nápolyi San Paolo-ban rendezett párharc 1–1-gyel zárult, végül 9–8-ra a csehszlovákok nyertek büntetőkkel.

Az 1982-es világbajnokságon Kuvaittal és Franciaországgal egyaránt 1–1-s döntetlen játszottak, Angliától pedig 2–0-s vereséget szenvedtek. Az 1984-es és az 1988-as Európa-bajnokságokra, illetve az 1986-os világbajnokságra nem jutottak ki.

Az utolsó nagy tornájuk az 1990-es világbajnokság volt. Az A csoportban 5–1-re verték az Egyesült Államokat és Michal Bílek tizenegyesgóljával 1–0-ra Ausztriát. A harmadik mérkőzésükön 2–0-ra kikaptak a rendező Olaszországtól. A nyolcaddöntőben Costa Rica-t búcsúztatták 4–1-gyel és bejutottak a legjobb nyolc közé, ahol a későbbi világbajnok NSZK-tól kaptak ki 1–0-ra.

Az 1992-es Európa-bajnokság selejtezőinek 1. csoportjában Franciaország mögött a második helyen zártak. Az 1994-es világbajnokság selejtezőiben 1992 őszén még Csehszlovákiaként indultak el, de az 1993-as selejtezőket már csehek és szlovákok képviselte válogatott néven fejezték be.

Nemzetközi eredmények

Világbajnokság

Döntős: 2 alkalommal (1934, 1962)

Európa-bajnokság

Európa-bajnok: 1 alkalommal (1976)
3. helyezett: 2 alkalommal (1960, 1980)

Olimpiai játékok

Aranyérmes: 1 alkalommal (1980)
Ezüstérmes: 2 alkalommal (1964)

Közép-európai kupa

Győztes: 1 alkalommal (1954–60)
2. helyezett: 2 alkalommal (1927–30, 1948–53)

Világbajnoki és Európa-bajnoki szereplés

Világbajnoki szereplés

Év	Eredmény	Hely	M	Gy	D	V	Rg	Kg
1930	Nem indult
1934	Ezüstérmes	2.	4	3	0	1	9	6
1938	Negyeddöntő	5.	3	1	1	1	5	3
1950	Nem indult
1954	Csoportkör	14.	2	0	0	2	0	7
1958	Csoportkör	9.	4	1	1	2	9	6
1962	Ezüstérmes	2.	6	3	1	2	7	7
1966	Nem jutott be
1970	Csoportkör	15.	3	0	0	3	2	7
1974	Nem jutott be
1978	Nem jutott be
1982	Csoportkör	19.	3	0	2	1	2	4
1986	Nem jutott be
1990	Negyeddöntő	6.	5	3	0	2	10	5
1994	Nem jutott be
Összesen	Döntő	8/15	30	11	5	14	44	45

Európa-bajnoki szereplés

Év	Eredmény	Hely	M	Gy	D	V	Rg	Kg
1960	Elődöntő	3.	2	1	0	1	2	3
1964	Nem jutott be
1968
1972
1976	Európa-Bajnok	1.	2	1	1	0	5	3
1980	Elődöntő	3.	4	1	2	1	5	4
1984	Nem jutott be
1988
1992
Összesen	Európa-Bajnok	3/9	8	3	3	2	12	10

Olimpiai szereplés

Év	Helyszín	Eredmény	Hely	M	Gy	D	V	Rg	Kg
1908	London	Nem indult
1912	Stockholm	Nem indult
1916	Nem rendezték meg az első világháború miatt
1920	Antwerpen	Kizárták	13.	4	3	0	1	15	3
1924	Párizs	Nyolcaddöntő	9.	3	1	1	1	6	4
1928	Amszterdam	Nem indult
1932	Los Angeles	Nem volt labdarúgótorna
1936	Berlin	Nem indult
1940	Nem rendezték meg a második világháború miatt
1944	Nem rendezték meg a második világháború miatt
1948	London	Nem indult
1952	Helsinki
1956	Melbourne
1960	Róma	Nem jutott be
1964	Tokió	Ezüstérmes	2.	6	5	0	1	19	5
1968	Mexikóváros	Csoportkör	9.	3	1	1	1	10	3
1972	München	Nem indult
1976	Montréal	Nem jutott be
1980	Moszkva	Olimpiai bajnok	1.	6	4	2	0	10	1
1984	Los Angeles	Nem vett részt
1988	Szöul	Nem jutott be
1992	Barcelona	Nem jutott be
Összesen		Olimpiai bajnok	5/18	22	14	4	4	60	16

1948 és 1988 között amatőr, 1992-től kezdődően U23-as játékosok vettek részt az olimpiai játékokon

Mezek a válogatott története során

A csehszlovák labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése: vörös mez, fehér nadrág és kék sportszár volt. A váltómez leggyakrabban fehér mezből, fehér nadrágból és fehér sportszárból állt.

1934-1976

1950-1967 (váltó)

1980-1989

1990 (H)

1990 (V)

Válogatottsági rekordok

Legtöbbször pályára lépett játékosok

#	Játékos	Időszak	Vál.	Gól
1.	Zdeněk Nehoda	1971–1987	91	31
2.	Marián Masný	1974–1982	75	18
2.	Ladislav Novák	1952–1966	75	1
4.	František Plánička	1926–1938	73	0
5.	Karol Dobiaš	1967–1980	67	6
6.	Josef Masopust	1954–1966	63	10
6.	Ivo Viktor	1966–1977	63	0
8.	Ján Popluhár	1958–1967	62	1
9.	Antonín Puč	1926–1938	60	34
10.	Antonín Panenka	1973–1982	59	17

Legtöbb gólt szerző játékosok

#	Játékos	Időszak	Gól	Vál.
1.	Antonín Puč	1926–1938	34	60
2.	Zdeněk Nehoda	1971–1987	31	91
3.	Oldřich Nejedlý	1931–1938	28	43
3.	Josef Silný	1925–1934	28	50
5.	Adolf Scherer	1958–1964	22	36
5.	František Svoboda	1927–1937	22	43
7.	Marián Masný	1974–1982	18	75
8.	Antonín Panenka	1973–1982	17	59
9.	Jozef Adamec	1960–1971	14	44
9.	Tomáš Skuhravý	1985–1993	14	43

Ismert játékosok

Kapcsolódó szócikkek

Források

Futball Enciklopédia – Carlton Books Ltd., 1998 ISBN 963-8380-88-8

További információk

A történelmi Csehország (Cseh Királyság) eredményei az RSSSF honlapján. RSSSF, 2010. december 16. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
Csehszlovákia eredményei az RSSSF honlapján. RSSSF, 2009. július 9. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
Csehszlovákia/Csehország - válogatottsági rekordok az RSSSF honlapján.. RSSSF. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
Csehszlovákia futballtörténete, 1896–1993; szerk. Nagy Zoltán; Stadion, Balatonalmádi, 2006 (Stadion Hungary issue)

Labdarúgásportál
Csehország-portál

Sablon:Labdarúgó-Eb-győztesek m v sz A Labdarúgó-Európa-bajnokság győztesei
4 győzelem	Spanyolország (1964, 2008, 2012, 2024)
3 győzelem	Németország (1972, 1980, 1996)
2 győzelem	Franciaország (1984, 2000) Olaszország (1968, 2020)
1 győzelem	Szovjetunió (1960) Csehszlovákia (1976) Dánia (1992) Görögország (2004) Hollandia (1988) Portugália (2016)

m v sz Az olimpiai játékok győztesei férfi labdarúgásban
3 győzelem	Magyarország (1952, 1964, 1968) Nagy-Britannia (1900, 1908, 1912)
2 győzelem	Argentína (2004, 2008) Brazília (2016, 2020) Spanyolország (1992, 2024) Szovjetunió (1956, 1988) Uruguay (1924, 1928)
1 győzelem	Belgium (1920) Csehszlovákia (1980) Franciaország (1984) Jugoszlávia (1960) Kamerun (2000) Kanada (1904) Lengyelország (1972) Mexikó (2012) Nigéria (1996) NDK (1976) Olaszország (1936) Svédország (1948)