Csütörtök (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csütörtök (Štvrtok na Ostrove)
Szent Jakab templom
Szent Jakab templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Dunaszerdahelyi
Rang község
Polgármester Őry Péter
Irányítószám 930 40
Körzethívószám 031
Forgalmi rendszám DS
Népesség
Teljes népesség 1770 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 135 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 128 m
Terület 13,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csütörtök (Szlovákia)
Csütörtök
Csütörtök
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 06′, k. h. 17° 21′Koordináták: é. sz. 48° 06′, k. h. 17° 21′
Csütörtök weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csütörtök témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csütörtök (másképp Csallóközcsütörtök,[forrás?] szlovákul Štvrtok na Ostrove, németül Loipersdorf, korábban Donnersmarkt) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában. Az Árpád-kori keletkezésű magyar település nevét csütörtöki napokon tartott hetivásárairól kapta. Kéttornyú, gótikus templomáról nevezetes.

Fekvése[szerkesztés]

A Kisalföld északnyugati részén, a Csallóközben, Pozsonytól 23 km-re délkeletre fekszik.

Jelképei[szerkesztés]

A község címerét, melyben Szent Jakab alakja arany botra kötött aranytökkel látható, 2003-ban fogadták el. Előzménye egy 1599-es keltezésű községi pecsét.[2]

Története[szerkesztés]

Mai temploma helyén a rómaiak korában egy Jupiter templom állt. A falu a hagyomány szerint már I. István korában templomos hely volt, hetivásárait csütörtökön tartották. 1217-ben említik először, amikor II. Endre a Szentgyörgyi és Bazini grófok őseinek ajándékozta a korábban a pozsonyi várbirtokhoz tartozó Csütörtökhely falut. Már a középkorban is központi helynek számított, a 13. században német telepesek érkeztek (ekkoriban Loipersdorf néven ismert), majd a 15. században földbirtokosi mezővárossá vált. Az 1870-es években elveszítette városi rangját és lassú hanyatlásnak indult.

Fényes Elek szerint "Csötörtök, (Loipersdorf), magyar mváros, Pozson vmgyében, Pozsontól 2 1/2 órányira, a pesti országutban, egy igen régi kath. paroch. templommal, vendégfogadóval. Lakosai, kik 508 kath., 4 ref., 8 zsidókra mennek, mesterségekből, földmivelésből táplálják magokat. Határja fekete homokos, de kavicsos, és nem igen termékeny; rétje, fája, mondani semmi nincs; legelője kevés; országos vásárjai azonban elég népesek. F. u. az eberhardi uradalom."[3]

A település kialakulása azonban vélhetően Szent István király korában megtörtént már, bár erről eredeti okirat nincs. Náray György csütörtöki plébános 1677-ben lejegyzett krónikája arról tanúskodik, hogy Szent István a Duna mente ezen a részén 12 templomot építtetett, és Csütörtök már abban a korban "templomhely" volt. A templomról szóló első okirat viszont csak 1333-ból származik, a Pozsonyi Káptalan királynak küldött jelentése írja, hogy "Tudott dolog, hogy Chuturtuk község (villa) nyugati része, (ház)sora Sebes mesternek jut, ugyanannak keleti része magának Péternek, és jóllehet Péter részén fekszik a templom, mégis mindkét rész hívőinek közös plébániai temploma legyen." Náray György megállapítása mégis igaz lehet, hiszen a templom 1956-os restaurálása során előkerült a korábbi átépítések során befalazott román portáléja, ami a XI-XII. században épített románkori templomok legdíszesebb része, a két torony között elhelyezett bejárati kapu volt. A portálé két-két oszlopa, amelyek hengeres és sima kivitelben készültek, nagyobb részükben ma is a földben vannak, máig nem kerültek feltárásra.

Csütörtök mindvégig fontos szerepet játszott a Felső-Csallóköz fejlődésében, a lápos, mocsaras területen igen fontosak voltak az utak, s nemcsak a vásártartási jog miatt, hanem a kereskedés szempontjából Pozsony közelsége okán is. A Pozsonyi Káptalan 1385-ös jelentése szerint pedig éppen Csütörtökön keresztül vezetett a "nagy út". Csütörtök ennek és a kornak megfelelően a mezővárosi (oppidum) fejlődés útjára lépett. Erről tanúskodik Nagy Lajos király 1364-es rendelete, amelyet a rossz termés és nagy éhezés miatt adott ki. Ebben intézkedett a király arról is, hogy leiratát az egyes városokban is kihirdessék, s külön kiemelte a rendelet "Pozsony megyében, Pozsony városában, Scamariában (Somorja), Chuturtukhel-en és Sench-en (Szenc) minden egyes vasárnapon kihirdessék." Csütörtök mezővárossá fejlődésének folyamatában fontos előrelépést jelentett a "ius gladií", vagyis a pallosjog elnyerése. Nagy Lajos 1363-ban Szentgyörgyi Péternek és az ő gyermekeinek, Tamásnak, Jánosnak és Péternek felhatalmazást adott, "hogy ők az ő Cheuteurteuk nevű községükben, amely Challokeuz kerületben, Pozsony megyében van, a község területén, vagyis tartozékain akasztófát állíthassanak fel". A pallosjog teljessé tette a földesúr bírói jogkörét, amely alapján a halálos ítélet kimondása és végrehajtása is jogai közé került. Hogy pontosan mikor emelkedett városi rangra Csallóközcsütörtök, nem tudjuk, de Zsigmond király egyik 1430-ból származó rendelete már városként említi Leopoldzdorfot Pozsony, Trencsén, Nagyszombat, Somorja és más városokkal együtt.

Csütörtök gyors fejlődése a következő évszázadban lassult le jelentősen, akkor, amikor a Szentgyörgyi család utolsó férfi tagja, Kristóf fiúörökös nélkül halt meg, a család birtoka az államkincstárhoz került, tehát I. Ferdinánd király rendelkezett vele. A király 1544-ben zálogosította el Csütörtököt úgy, hogy a mezőváros egyik része Szentgyörgy várának tartozékaként Serédy Gáspár kezébe került, a másik része pedig Éberhardvár tartozékaként Mérey Mihályé lett. Csütörtök fejlődését azonban gátolta a törökök és a császárság közti háborúskodás, majd a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc az 1700-as évek elején, amikor többször is "gazdát cserélt" településünk: hol a kurucok, hol a labancok uralták. Csütörtöknek ugyan megmaradt jogi értelemben vett mezővárosi rangja, de középkori jelentőségét nem sikerült visszanyernie. Ezért írhatta a kor jeles történetírója, Bél Mátyás Csütörtökről, hogy "jelentéktelen mezőváros, épületeit tekintve sokkal szegényesebben települt, mint Somorja". A lakosság számát tekintve sem fejlődött Csütörtök, az 1761-es összeírás szerint összesen 419 lakója volt.

Csütörtökön az élet, a gazdasági és társadalmi fejlődés a reformkorban kapott új lendületet. Modernizálódott a mezőgazdasági termelés, a kereskedelem mellett megerősödött a kézművesség is. Jellemző adat, hogy míg 1815-ben Csütörtöknek mindössze 490 lakosa volt – mint évszázadokon át zömmel római katolikus vallású magyarok –, az 1867-es népszámlálás idején már 664-en éltek településünkön, ebből 21 zsidó, 13 református és egy evangélikus, a többi római katolikus, nemzetiségileg pedig néhány német kézműves telepedett le a magyarok között. Ebben az időszakban alakult meg az iskola is, de a legjelentősebb változást az 1871-es közigazgatási reform hozta: akkor vesztette el jogilag végérvényesen mezővárosi rangját Csütörtök, s lett egyszersmind "nagyközség", ami azt jelentette, hogy a falu elöljáróit (önkormányzatát) és "első emberét", a bírót a település adófizető polgárai választották meg, s a faluban minden államigazgatási és adminisztratív feladatot – beleértve a gazdasági élet feltételeinek megteremtését is – a bíró és az elöljáróság láthatta el. A település fejlődése ezt követően is töretlen, amire ugyancsak jó példa a lakosság számának növekedése, alakulása. Az 1900-ban megtartott népszámlálás szerint összesen 1092 lakosa volt csütörtöknek, ebből 1078 római katolikus, 8-8 református és evangélikus, 24 pedig zsidó, a magyarok száma 991 volt, mellettük 20-an németnek vallották magukat, 19-en szlováknak, 88 pedig egyébnek (ők zömmel cigány származású polgárok voltak), s a lakosság több mint a fele – összesen 605 személy – tudott írni és olvasni. Az 1910-es népszámláláskor a lakosok száma már 1228 volt, a vallási és a nemzetiségi arányok változatlanok maradtak, de akkor már 777 polgár tudott írni és olvasni, miközben 283 gyermek járt még iskolába.

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. Az I. világháborút követően a település az újonnan megalakult államalakulat, Csehszlovákia része lett. Akkor kapta a Štvrtok na Ostrove (Csallóközcsütörtök) nevet, a Somorjai járáshoz és Pozsony megyéhez tartozott. 1920 után a környező birtokokon szlovák telepesek új falvakat alakítottak ki (az Erzsébet- és Anna-majorból Miloslavov (Annamajor), Vörösmajorból és Németsókból Hviezdoslavov (Vörösmajor) községet). Művelődési háza az 1950-es évek végén épült. Az 1961-es közigazgatási reform következtében a település a Dunaszerdahelyi járás és a Nyugat-szlovákiai Kerület része lett, 1997-től pedig a Dunaszerdahelyi járáshoz, azon keresztül pedig a Nagyszombati Önkormányzati Kerülethez csatolták. Napjainkban egy magyar és egy szlovák alapiskola is működik a faluban.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született Váncsay János (1743 körül – 1806) bölcseleti magister, püspök, esztergomi prépost-kanonok.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1259, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2011-ben 1770 lakosából 1271 magyar és 426 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Első világháborús emlékmű 2000-ben lett felújítva

A templom titulusa ősidők óta Szent Jakab. A templomot minden bizonnyal a Szentgyörgyi család építette. A templom ma kéthajós, s két toronnyal, támpillérekkel megerősített homlokzattal van ellátva. Külső megjelenésében román és gót stílus jegyeit viseli. Szentélye keletelt, s a nyolcszög öt oldalával zárul. Északi oldalon megmaradt a mellékhajója. A román alapozású főhajót két tartóoszloppal alátámasztott késő gót téglaboltozással fedték be. Ezáltal a főhajóból kettős csarnok alakult ki.

A Mérey-epitáfium (reneszánsz síremlék) mindmáig megtalálható a csütörtöki templom szentélyének északi falán. A relief középső párkánya alatt vörösmárványból faragott és minden háttér nélkül falra erősített két arcképet látunk, amelyek közül az egyik Mérey Mihály öregségtől megtört, markáns arcvonásait őrzi. A másik oldalon fiának, a fiatalon meghalt Istvánnak arcmása van.

A vörösmárvány keresztelőmedence jelentős késő gót emléke a templomnak. A zömök, nyolcszögletű keresztelőmedence ma is használatban van. Általában annyit kell róla tudni, hogy az ősi baptisztérium kicsinyített mása.

  • Szent Flórián szobor a főtéren.
  • A Diós parkban álló Hármas oszlopot 1900-ban emelték, 2000-ben felújították.
  • A község önkormányzatának negyedévenként megjelenő lapját Hírnök címmel adják ki.

Oktatásügy[szerkesztés]

  • Magyar tannyelvű általános iskoláját a 2009/2010-es tanévben 100 tanuló látogatja, a szlovák tannyelvűt 39. Magyar óvodájának gyermeklétszáma ugyanebben a tanévben 29 fő.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csütörtök (település) témájú médiaállományokat.

Irodalom[szerkesztés]

  • Sill Ferenc: Csütörtök város históriája.
  • Sinkó János 1975: A csallóközcsütörtöki templom története. Irodalmi Szemle XVIII/8, 740-741.
  • Liber Cronicae Csötörtökiensis Anno Domini 1677