Badacsonyi borvidék
| Badacsonyi borvidék | |
 | |
| Adatok | |
| Minőségbesorolási kategória | I., II. osztályú szőlőkataszter, nemzetközi besorolása nincs |
| Besorolás éve | 1980 |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Vármegye | Veszprém megye |
| Borrégió | Balatoni borrégió |
| Éghajlat | enyhe, kontinentális |
| Talajösszetevők | bazalt, agyag, homok és lösz |
| Régió területe | 1794 hektár |
| Szőlőfajták | Olaszrizling, Szürkebarát, Tramini, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Chardonnay és Kéknyelű |
| Érési időszak | szeptember vége |
| Bortermelés | Badacsonyi Szürkebarát |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Badacsonyi témájú médiaállományokat. | |
A Badacsonyi borvidék a Dunántúl közepén, a Balaton északi partjának nyugati részén, a Badacsony környékén található. Területe 1600 hektár.
Története
A területen már a római korban is termesztettek szőlőt, Probus császár nagy telepítéseket is végeztetett itt. A középkorban az ültetvények nagy része egyházi tulajdonba került. A badacsonyi ürmös a 18–19. században a tokaji aszúhoz hasonló hírnévre tett szert.
A filoxéra-járvány utáni rekonstrukció során támfalakat építettek, hogy megakadályozzák a talaj erózióját és technológiai újításokat vezettek be. Új szőlőfajták is kerültek a területre. Szerzetesek telepítették be Franciaországból a Pinot grist, amely a talaj különleges adottságai folytán egy jellegzetes helyi fajtává, Szürkebaráttá alakult, amely jó évjáratokban aszúsodik.
A borvidék jellemzői
Talaja bazalt alapon pannonagyag, pannonhomok, lösz. Éghajlata enyhe, kiegyenlített, magas páratartalommal. A Balaton közelsége miatt a déli lejtők a vízfelületről visszaverődő napfényt is élvezhetik, így nagyon kedvező mikroklíma alakult ki, mely természetes csemegebor készítésére ad lehetőséget.
A borvidékhez a következő települések szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei tartoznak: Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Diszel, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca.
Termesztett szőlőfajták
A legnagyobb mennyiségben Olaszrizling terem, amelyet jó évjáratokban hosszabban érlelnek a tőkén és szemelt rizlingként hoznak forgalomba. Nagyobb termőterületen található meg a Szürkebarát, Tramini, Muscat Ottonel, Rajnai rizling és a Chardonnay is. A vidék régebbi jellemző bora volt a Kéknyelű, amely a nyolcvanas évek fagykárainak következtében erősen visszaszorult, ma azonban reneszánszát éli és a közeljövőben ismét Badacsony emblematikus bora lesz.
A badacsonyi borok jellegzetesen testesek, tüzesek, zamatosak. Jellemző a tradicionális borkészítés, az ászokhordós érlelés. Bár a reduktív borkezelés és egyéb, modern technológiák is terjedőben vannak, egyelőre nem változtatták meg jelentősen a vidék borainak jellegét.
Borházak és pincészetek
- Balaton-környéki borosgazdák
- Balatonedericsi Pinceszövetkezet
- BioVitis Pincészet (Badacsony)
- Blaskovics Pince
- Borbarátok Pincészet
- Borbély Családi Pincészet (Badacsony)
- Csanádi Pincészet
- Csobánci Bormanufarktúra (Csobánc)
- Domaine Edegger (Badacsony)
- Első Magyar Borház - Szeremley Birtok Kft.
- Gilvesy Pincészet
- Horváth Pince
- Imre Borpince
- Istvándy pincészet
- Kutasy Pince (Badacsony)
- Kuti Pincészet
- Laposa Birtok - Bazaltbor
- Orbán Pincészet
- Rózsakő Borpince
- Samu Pincészet
- Sipos Borház
- Szent Antal Pince (Szigliget)
- Németh Pince
- Nyári Pince
- Sipos Borház (Badacsonyörs)
- Szakálvin Kft.
- Szászi Pince – Hegymagas – Bioborok
- Szent Orbán Borház és étterem (Szeremley)
- Varga Pincészet
Források
- Dr. Seregi Andrásné: Italismeret (BGF KVIFK, 2005)
- 97/2004 (VI. 3.) FVM rendelet a borok eredetvédelmi szabályairól
- 9/2006 (II. 3.) FVM rendelet a borok eredetvédelmi szabályairól szóló 97/2004 (VI. 3.) FVM rendelet módosításáról
- 104/2004 (VI. 3.) FVM rendelet a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról
