A diósgyőri vár panoptikuma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mindennapi élet a középkorban

A diósgyőri vár panoptikuma Közép-Európa legtöbb alakos panoptikuma. Miskolcon található, a diósgyőri vár kazamatájában.

A viaszfigurák többsége a torony rondellájában kialakított kiállítóteremben látható, ahol hat életképet alakítottak ki.

  1. Mindennapi élet a középkori Diósgyőrben: Tíz viaszfigura, akik a középkori emberek mindennapjaiból vett jelenetet mutatnak be.
  2. Lovagi torna: A jelenetben tíz viaszfigura látható.
  3. Középkori vásár: Tizennégy viaszfigura elevenít meg egy középkori vásárnapot.
  4. Magyar György pokoljárása: A középkorban ismert legendának állít emléket. Magyar György Nagy Lajos király egyik lovagja volt, aki a király itáliai hadjárata során több száz ártatlan embert mészárolt le. Vezeklésül az írországi Szent Patrik-barlangba küldték, mely a közhiedelem szerint a pokol bejárata volt. A valóságban kénes gázok törtek fel a barlangban, ezért kevesen jutottak ki élve, de Magyar Györgynek sikerült, bár a gázoktól látomásai támadtak. Miután kijutott a barlangból, szentként tisztelték. A tizennégy viaszfigura közt láthatjuk Magyar Györgyöt, az általa lemészárolt emberek holttestét, a penitenciát kirovó papokat és a lovag látomásainak szörnyalakjait.
  5. Kassa címerének adományozása: Kassa városa 1369-ben címert kapott Nagy Lajostól. Ez volt az első alkalom a történelemben, hogy városnak címert adományoztak. Tíz viaszfigura örökíti meg az eseményt, köztük a király, a királyné és a kassai követ.
  6. Nagy Lajos, a lovagkirály: A trónon ülő Nagy Lajost az udvar tagjai veszik körül, összesen hét viaszfigurából áll az élőkép.

A rondellában megtekinthető nagy panoptikum hat élőképén kívül az északkeleti torony egy felsőbb szintjén megtekinthető egy kisebb jelenet is, ez az 1381-ben megkötött turini békekötést ábrázolja. A béketárgyalások Turinban folytak, de ide a király súlyos betegsége miatt nem tudott elutazni, ezért Diósgyőrben írta alá, ahol utolsó éveit töltötte. A béke értelmében az itáliai Velence városa, amely ellen Nagy Lajos és szövetségesei - Genova, Pádua, Ausztria, Aquilea - győztes háborút viseltek, évi 7000 aranyat volt köteles fizetni a magyar kincstárnak (melynek addig az összes évenkénti bevétele 15 000 arany volt[forrás?]), és ünnepnapokon köteles volt felvonni az Anjouk lobogóját a Szent Márk téren[forrás?]. Sajnos a béke egy évvel később a király halálával érvényét veszítette. Az eseményt nyolc viaszfigura örökíti meg, közte a trónján ülő Nagy Lajos király, tanácsadói körében és az előtte térdelő velencei követ.

A torony egy alsóbb szintén a diósgyőri pálos kolostorról megemlékező kiállítás tárgyai közé tartozik egy középkori pálos szerzetes életnagyságú viaszfigurája is.

Források[szerkesztés]