1994-es közgyűlési választások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
Kimaradt 2 szervezet (6 256 szavazat)
|
Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a szavazásra jogosultak bő fele, több mint száznyolcvanezer polgár ment el szavazni. A szavazók tizennégy szervezet jelöltjei közül választhattak.
A legtöbb szavazatot az MSZP kapta, ami tizennégy képviselői helyet jelentett számukra a közgyűlésben. Szorosan mögöttük a jobboldali pártokat tömörítő Megyei Választási Szövetség listája végzett, tizenhárom széket biztosítva az FKGP, a KDNP, a Vállalkozók Pártja és az MDF számára. Az SZDSZ harmadik lett, hat megyeházi hellyel. Bejutott még a Fidesz, a Munkáspárt és az MSZDP három-három, illetve a nyírbogdányi Keresztényi Ifjúsági Egyesület, a megyei gazdakörök és az Itt Élünk Egyesület két-két megbízottja.
A MIÉP és a megyei sportszövetség nem tudott képviselőt küldeni a közgyűlésbe.
A közgyűlés új elnöke az MDF-es Zilahi József lett, aki a Megyei Választási Szövetség kistelepülési listájának éléről került be a közgyűlésbe.
A választás rendszere
A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.
1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást.[1]
A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.
A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.
Választókerületek
Település | Lakó | Választó- polgár[3] |
Megyei képviselő | |
---|---|---|---|---|
Kistelepülések 10 ezer lakóig |
221 | 388 069 | 282 924 | 39 |
Középvárosok 10 ezer lakó fölött |
6 | 91 595 | 65 676 | 9 |
Közgyűlési választókerületek |
227 | 479 664 | 348 600 | 48 |
Megyei jogú város Nyíregyháza |
1 | 119 029 | (87 169) | – |
Összesen | 228 | 598 693 | (435 769) | 48 |
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a közgyűlés létszáma 48 fő volt. A kistelepülési választókerületben 39, a középvárosiban pedig 9 képviselőt választhattak meg. Nyíregyháza, mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, s így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.
A közgyűlést a megye 212 községének és nagyközségének, illetve tizenöt városának polgárai választhatták meg.[4] A városok közül azonban csak hatban éltek tízezernél többen, így csak ez a hat tartozott a középvárosi választókerületbe.
A választásra jogosult polgárok száma 349 ezer volt. A polgárok közel fele lakott háromezer fősnél kisebb községekben, bő harmaduk pedig ötezer fősnél népesebb településeken élt.
A legkevesebb választópolgár a megye keleti csücskében található Kishódos (54) és Komlódtótfalu (80) községekben élt, míg a legtöbb Kisvárda (13 475), és Mátészalka (14 316) városában lakott.
A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[2] | |||||
---|---|---|---|---|---|
Településméret (lakók száma) |
Település | Választójogosult |
Megjegyzés | ||
Kistelepülési választókerület | |||||
1 – 600 | 42 | 15 011 | 3,42% | legkisebb község: Kishódos, Komlódtótfalu | |
601 – 1 300 | 74 | 49 453 | 14,18% | ||
1 301 – 3 000 | 72 | 104 968 | 30,51% | új város: Máriapócs (1993) | |
3 001 – 5 000 | 22 | 60 167 | 17,26% | új város: Baktalórántháza (1993) | |
5 001 – 10 000 | 11 | 55 075 | 15,80% | új város: Tiszalök (1992), Nagyhalász és Ibrány (1993) | |
221 | 284 654 | 81,16% | |||
Középvárosi választókerület | |||||
10 000 fölött | 6 | 65 676 | 18,84% | Nagykálló, Újfehértó (1992), Nyírbátor, Tiszavasvári, Kisvárda, Mátészalka | |
Összesen | 227 | 350 330 | 100% |
Előzmények
1990/91, az első közgyűlés
1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak.
Az új önkormányzati rendszerben megválasztott első közgyűlés alakuló ülésére 1990. december 27-én került sor. Ezen a napon négy eredménytelen elnökválasztási forduló is lezajlott. Egy héttel később 1991. január 4-én a második fordulóban Medgyesi Józsefet, a megyei tanács főosztályvezetőjét választották elnökké. Ugyanezen a napon nyerte el az alelnöki tisztet Zilahi József is.[mti 1]
Jelöltállítás
Tizennégy szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben 10, a középvárosiban 9 listát állítottak, a jelöltek száma összesen 226 volt (163+63).
A listák többségét az országos pártok állították, és a jelöltek javarésze is az ő listáikon szerepelt. Az országos pártok mellett négy társadalmi szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban.
Listák
Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Ezen a választáson a többes ajánlás volt érvényben, ami szerint egy választópolgár több listára is adhatott ajánlást. Az ajánlások gyűjtésére bő két hét állt rendelkezésre – november 6. és 21. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,5%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kistelepülési választókerületben ez 1415, a középvárosiban 329 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében. Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát.
Az országgyűlési pártok mindegyike részt vett a jelöltállítási folyamatban. Az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz önálló listát állított, míg három jobboldali párt (FKGP, KDNP, MDF) és a Vállalkozók Szövetsége közös listákat állítottak. Az országos pártok közül még a MIÉP, a Munkáspárt és a szociáldemokrata párt állított önálló listát.
Négy társadalmi szervezet állított még listát. A Gazdakörök és a nyírbogdányi Keresztény Ifjúsági Egyesület mind a két választókerületben megmérettete magát, míg a Sportszövetségekre csak a középvárosi, az Itt Élünk Egyesületre pedig a csak kistelepülési választókerületben lehetett szavazni.
Kistelepülési választókerület | Szervezet | Középvárosi választókerület | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
#.[6] | lista neve | típusa | jelöltek száma |
neve | jellege | hatóköre | #.[6] | lista neve | típusa | jelöltek száma | |
társadalmi szervezetek | |||||||||||
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sportegyesületek Szövetsége |
társ. | megyei | 8. | Sportegyesületek | önálló | 1 | |||||
3. | Keresztény Ifj. Egy. | önálló | 5 | Keresztény Ifjúsági Egyesület Nyírbogdány |
társ. | helyi | 4. | Keresztény Ifj. Egy. | önálló | 3 | |
6. | Gazdakörök | önálló | 7 | Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gazdakörök Szövetsége |
társ. | megyei | 5. | Gazdakörök | önálló | 7 | |
7. | Itt Élünk | önálló | 18 | Itt Élünk Egyesület | társ. | megyei | |||||
országos pártok | |||||||||||
1. | MSZDP | önálló | 5 | Magyarországi Szociáldemokrata Párt | párt | országos | |||||
5. | Munkáspárt | önálló | 7 | Munkáspárt | párt | országos | 7. | Munkáspárt | önálló | 5 | |
2. | MIÉP | önálló | 10 | Magyar Igazság és Élet Pártja | párt | országos | 2. | MIÉP | önálló | 5 | |
8. | Fidesz | önálló | 19 | Fiatal Demokraták Szövetsége | párt | országos | 6. | Fidesz | önálló | 8 | |
10. | SZDSZ | önálló | 25 | Szabad Demokraták Szövetsége | párt | országos | 9. | SZDSZ | önálló | 9 | |
9. | MSZP | önálló | 30 | Magyar Szocialista Párt | párt | országos | 1. | MSZP | önálló | 15 | |
4. | Megyei Választási Szövetség |
közös | 37 | Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt | párt | országos | 3. | Megyei Választási Szövetség |
közös | 10 | |
Kereszténydemokrata Néppárt | párt | országos | |||||||||
Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja | párt | országos | |||||||||
Magyar Demokrata Fórum | párt | országos | |||||||||
10 lista | 163 | 14 szervezet | 9 lista | 63 |
Jelöltek
Kistelepülési választókerület |
Lista | Középvárosi választókerület | |
---|---|---|---|
Szabó István | Fidesz | dr. Helmeczy László | |
Jakab Ferenc | Gazdakörök | Pekk Antal | |
Balogh József | Itt Élünk Egy. | ||
Takács Tamás | Keresztény Ifj. Egy. | Sipos Kund Kötöny | |
dr. Zilahi József | Megyei Választási Szöv. FKGP-KDNP-VP-MDF |
Petróczki Ferenc | |
Szűcs Gusztáv | MIÉP | Berkes József | |
Együd János | MSZDP | ||
dr. Kiss Gábor | MSZP | dr. Dám László | |
Bán György | Munkáspárt | Enyedi Sándorné | |
Sportszövetségek | Demeter László | ||
Bartha László | SZDSZ | dr. Oláh Albert | |
A kistelepülési választókerület jelöltjei | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
|
A középvárosi választókerület jelöltjei | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
|
Kampány
A szavazás menete
A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.
Részvétel
| ||||||||||
jogosultak arányában |
szavazók arányában | |||||||||
Választójogosult[3] | 348 757 | |||||||||
Szavazó | 183 008 | 52,47% | ||||||||
érvényes szavazólap | 167 933 | 48,15% | 91,76% | |||||||
érvénytelen és hiányzó | 15 075 | 4,32% | 8,24% | |||||||
Távolmaradó | 165 749 | 47,53% | ||||||||
- Tíz szavazópolgárra kilenc távolmaradó jutott
A 349 ezer szavazásra jogosult polgárból 183 ezer vett részt a választásokon (52%). Közülük tizenötezren szavaztak érvénytelenül (8,2%).
A részvételi hajlandóság jelentősen eltért a két választókerületben. Míg a kistelepüléseken a polgárok több mint 55%-a ment el szavazni, addig a középvárosi kerületben ez az arány nem érte el a 40%-ot. A választói kedv épp az egyik legkisebb településen volt a legmagasabb (Nemesborzova, 90%), a legalacsonyabb pedig Újfehértón volt (28%).
Az érvénytelen szavazatok aránya a kistelepülési választókerületben nagyon magas, a középvárosi közepesen magas volt (8,8%-5,0%).
Részvételi adatok választókerületi bontásban[7][8] | |||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kistelepülési választókerület | Középvárosi választókerület | ||||||||||
jogosultak arányában |
szavazók arányában |
jogosultak arányában |
szavazók arányában | ||||||||
Választójogosult[3] | 283 056 | 65 701 | |||||||||
Szavazó | 157 845 | 55,76% | 25 163 | 38,30% | |||||||
érvényes szavazólap | 144 024 | 50,88% | 91,24% | 23 909 | 36,39% | 95,02% | |||||
érvénytelen és hiányzó | 13 821 | 4,88% | 8,76% | 1 254 | 1,91% | 4,98% | |||||
Távolmaradó | 125 211 | 44,24% | 40 538 | 61,70% | |||||||
Eredmények
Lista | Érvényes szavazat | Küszöb | Képviselő | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
kt | kv | ||||||
MSZP | 44 886 | 26,73% | ✓ | ✓ | 14 | 29,2% | |
Megyei Választási Szöv. (FKGP-KDNP-VP-MDF) |
40 844 | 24,32% | ✓ | ✓ | 13 | 27,1% | |
SZDSZ | 16 680 | 9,93% | ✓ | ✓ | 6 | 12,5% | |
Fidesz | 13 241 | 7,88% | ✓ | ⚠ | 3 | 6,3% | |
Munkáspárt | 11 210 | 6,68% | ✓ | ⚠ | 3 | 6,3% | |
MSZDP | 8 721 | 6,06% | ✓ | 3 | 6,3% | ||
Keresztény Ifj. Egy. | 9 148 | 5,45% | ✓ | ✗ | 2 | 4,2% | |
Gazdakörök | 8 502 | 5,06% | ✓ | ✗ | 2 | 4,2% | |
Itt Élünk Egyesület | 8 445 | 5,03% | ✓ | 2 | 4,2% | ||
MIÉP | 5 809 | 3,46% | ✗ | ✗ | 0 | ||
Sportegyesületek Szöv. | 447 | 0,27% | ✗ | 0 | |||
Összesen | 167 933 | 48 |
Közel negyvenötezer szavazattal az MSZP végzett az első helyen, mögötte majdnem négyezer vokssal elmaradva az jobboldali közös lista következett. A szocialisták 14, a Megyei Választási Szövetség 13 képviselői székhez jutottak a megyeházán. Harmadik helyen az SZDSZ végzett, ezzel hat képviselői helyhez jutott, míg a Fidesznek és a Munkáspártnak három-három megbízottja került be a közgyűlésbe. Az MSZDP kevesebb szavazatot kapott, mint a Keresztény Ifjúsági Egyesület, ám mivel az egyesület a középvárosi kerületben nem lépte át a küszöböt, csak két, míg a szociáldemokraták három képviselői helyhez jutottak. További két-két helyet szerzett a Gazdakörök Szövetsége és az Itt Élünk Egyesület.
Nem jutott be a közgyűlésebe a MIÉP és a Sportegyesületek Szövetsége.
Választókerületenként
Lista | Érvényes szavazat | Küszöb | Képviselő | |||
---|---|---|---|---|---|---|
MSZP | 36 157 | 25,10% | ✓ | 10 | 25,6% | |
Megyei Választási Szöv. (FKGP-KDNP-VP-MDF) |
34 583 | 24,01% | ✓ | 10 | 25,6% | |
SZDSZ | 12 551 | 8,71% | ✓ | 4 | 10,3% | |
Fidesz | 11 855 | 8,23% | ✓ | 3 | 7,7% | |
Munkáspárt | 10 230 | 7,10% | ✓ | 3 | 7,7% | |
MSZDP | 8 721 | 6,06% | ✓ | 3 | 7,7% | |
Itt Élünk Egyesület | 8 445 | 5,86% | ✓ | 2 | 5,1% | |
Keresztény Ifj. Egy. | 8 343 | 5,79% | ✓ | 2 | 5,1% | |
Gazdakörök | 8 018 | 5,57% | ✓ | 2 | 5,1% | |
MIÉP | 5 121 | 3,56% | ✗ | 0 | ||
Összesen | 144 024 | 9/10 | 39 |
Lista | Érvényes szavazat | Küszöb | Képviselő | |||
---|---|---|---|---|---|---|
MSZP | 8 729 | 36,51% | ✓ | 4 | 44,4% | |
Megyei Választási Szöv. (FKGP-KDNP-VP-MDF) |
6 261 | 26,19% | ✓ | 3 | 33,3% | |
SZDSZ | 4 129 | 17,27% | ✓ | 2 | 22,2% | |
Fidesz | 1 386 | 5,80% | ⚠ | 0 | ||
Munkáspárt | 980 | 4,10% | ⚠ | 0 | ||
Keresztény Ifj. Egy. | 805 | 3,37% | ✗ | 0 | ||
MIÉP | 688 | 2,88% | ✗ | 0 | ||
Gazdakörök | 484 | 2,02% | ✗ | 0 | ||
Sportegyesületek Szöv. | 447 | 1,87% | ✗ | 0 | ||
Összesen | 23 909 | 3/9 | 9 |
Lista | Választó- kerület |
Eltérés | |
---|---|---|---|
Szavazat | %p | ||
Munkáspárt | középvárosi | 23 | +0,10 |
MIÉP | kistelepülési | −640 | -0,44 |
Keresztény Ifj. Egy. | középvárosi | −152 | -0,63 |
Fidesz | középvárosi | 429 | +1,80 |
A választás alapvetően a kistelepülési választókerületben dőlt el, hiszen abban 39, míg a középvárosi kerületben csupán 9 képviselői helyet osztottak ki.
A középvárosi választókerületben 24 ezer érvényes szavazatot adtak le a választópolgárok. A voksok bő harmada az MSZP listájára érkezett, egynegyedni jutott a jobboldali összefogásra, az SZDSZ listáját pedig minden hatodik választó tisztelte meg a bizalmával. Az MSZP négy, a Megyei Választási Szövetség három, a szabaddemokraták pedig két képviselői helyhez jutottak a középvárosi kerületből.
A mandátumkiosztás sajátosságai miatt fordulhatott elő, hogy bár mind a Fidesz, mind a Munkáspárt átlépte a 4%-os küszöböt, egyik sem jutott képviselői helyhez, ebből a választókerületből. A MIÉP és további három társadalmi szervezet nem érte el a bejutási küszöböt.
A kistelepülési választókerületben 144 ezer érvényes szavazatot számoltak össze a szavazatszámláló bizottságok tagjai. Az élen szoros verseny alakult ki, a szocialisták 25%-nyi, a Megyei Választási Szövetség jelöltjei 24%-nyi szavazatot kaptak. Mind a két lista tíz-tíz képviselői helyhez jutott.
A további tizenkilenc helyen hét szervezet osztozott. Az SZDSZ négy, a Fidesz és a Munkáspárt három-három megyeházi székre tett szert. A mandátumkiosztás rendszere eredményezte azt, hogy bár az MSZDP közel ugyanannyi szavazatot kapott, mint az Itt Élünk Egyesület, a Keresztény Ifjúsági Egyesület és a Gazdakörök, ám a szociáldemokraták három, míg a többi szervezet két-két képviselője került be a közgyűlésbe.
A MIÉP szűk fél százalékkal maradt el a bejutási küszöbtől.
Az új közgyűlés
| ||||||||||||
Szervezetek | Képviselők | |||||||||||
MSZP | 14 | 29,2% | ||||||||||
Megyei Választási Szöv. (FKGP-KDNP-VP-MDF) |
13 | 27,1% | ||||||||||
SZDSZ | 6 | 12,5% | ||||||||||
Fidesz | 3 | 6,3% | ||||||||||
MSZDP | 3 | 6,3% | ||||||||||
Munkáspárt | 3 | 6,3% | ||||||||||
Keresztény Ifj. Egy. | 2 | 4,2% | ||||||||||
Gazdakörök | 2 | 4,2% | ||||||||||
Itt Élünk Egyesület | 2 | 4,2% | ||||||||||
Összesen | 48 |
Elnök | ||
---|---|---|
Zilahi József | ||
FKGP-KDNP-VP-MDF | ||
Alelnökök | ||
Együd János | MSZDP | |
Hamvas László | MDF | |
Oláh Albert | SZDSZ | |
Seres Antal | KDNP | |
Az új közgyűlés alakuló ülésére december 21-én került sor. Az MSZP és az SZDSZ Sulyok Józsefet, a Megyei Választási Szövetség pedig Zilahi Józsefet jelöltet a közgyűlés elnöki tisztségébe. A szavazáson 29:19 arányban utóbbi nyert. Ehhez a szavazati arányhoz az összes nem szocialista és nem szabaddemokrata képviselő szavazatára szükség volt, így a megyei szervezetek mellett a munkáspárti és a szociáldemokrata voksokra is. Zilahi József mérnök volt, a megelőző években a közgyűlés alelnökeként dolgozott. Ugyanezen az ülésen alelnökké választották Együd Jánost, az MSZDP képviselőjét. További alelnök megválasztása azonban nem járt sikerrel.[mti 2]
Január 13-án sajtótájékoztatón jelentették be a koalíció összetételének megváltozását. A jobboldali pártok a Munkáspártot – a továbbiakban – nem tekintették az összefogás részének. Ellenben az SZDSZ megállapodást kötött az elnököt támogató pártokkal. Így az erőviszonyok 31 kormányzó és 17 ellenzéki képviselőre módosultak.[mti 3]
A következő ülésen, január 21-én három társadalmi alelnököt választottak meg: Hamvas Lászlót (MDF), Oláh Albertet (SZDSZ) és Seres Antalt (KDNP).[mti 4]
A megválasztott képviselők
MSZP |
---|
kistelepülések |
dr. Kiss Gábor |
Czellár István |
Gazda László |
Birta Sándor |
dr. Vadász Mária |
Gulácsi Mihály |
Szabados József |
Miklós Elemér |
Pócsik Géza |
Demendi László |
középvárosok |
dr. Dám László |
Kárpáti Tibor |
Sulyok József |
Szűcs Ilona |
Megyei Választási Szövetség FKGP-KDNP-VP-MDF |
---|
kistelepülések |
dr. Zilahi József |
Hoványi Ferenc |
dr. Juhász Miklós |
Hamvas László |
Radvánszki József |
Karakó László |
Seres Antal |
dr. Szendrei László |
Veligdán Sándorné |
Kovács Lajos |
középvárosok |
Petróczki Ferenc |
dr. Szilágyi Dénes |
dr. Darvai Sándor |
SZDSZ |
---|
kistelepülések |
Bartha László |
Jüttner Csaba |
Szentesi Péter |
Lázár János |
középvárosok |
dr. Oláh Albert |
dr. Lenti István |
Fidesz |
---|
kistelepülések |
Szabó István |
Borkó Mihály |
Palló Sándor |
Munkáspárt |
---|
kistelepülések |
Bán György |
dr. Kovács Sándor |
Balogh Andrásné |
MSZDP |
---|
kistelepülések |
Együd János |
Berencsi Béla |
Hetey Vilma |
KIE |
---|
kistelepülések |
Takács Tamás |
Drótos Vince |
Gazdakörök |
---|
kistelepülések |
Jakab Ferenc |
Balogh Gyula |
Itt Élünk Egy. |
---|
kistelepülések |
Balogh József |
Szűcs Ilona |
Jegyzetek
- ↑ 1994. évi LXII. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. Törvények és OGY határozatok. Wolters Kluwer, 1994. október 6. [2017. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 19.) A törvényt szeptember 30-án fogadta el az országgyűlés, a kihirdetésére október 6-án került sor. Az ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak a törvény elfogadása ellen, a zárószavazáson nem is vettek részt. Az országgyűlési vitáról és a módosító indítványokról lásd: A helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. T/45. számú iromány. Magyar Országgyűlés, 1994 (Hozzáférés: 2018. április 19.)
- ↑ a b Települések – Települési egyéni választókerületek (TEVK) – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Választástörténet. (Hozzáférés: 2018. április 19.) A lakók számára vonatkozó adatok 1994. január 1-jére érvényesek.
- ↑ a b c A kimutatásokban két különböző időpont szerepel a válaszójogosultak számára vonatkozóan: először a választási folyamat kezdetén, másodszor pedig a választás napján (dec.11.). Némi eltérés a két adat között természetesnek mondható.
- ↑ Az előző választás óta eggyel nőtt a települések száma. 1991-ben Varsánygyüre község vált ketté Gyüre és Nagyvarsány néven. Hat település jutott városi címhez: 1992-ben Tiszalök és Újfehértó, a rákövetkező évben pedig Baktalórántháza, Ibrány, Máriapócs és Nagyhalász. Magyarország közigazgatási helynévkönyve pp. 99-103. Központi Statisztikai Hivatal, 2016. január 1. (Hozzáférés: 2018. április 19.)
- ↑ A választások hivatalos jelöltjei: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlési listák. Választástörténet. (Hozzáférés: 2018. április 19.)
- ↑ a b A listák szavazólapon való sorrendjét sorsolással döntötték el, a két választókerületben külön-külön.
- ↑ a b c d Fővárosi/Megyei közgyűlés választás eredménye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Választástörénet. Országos Választási Iroda, 1994 (Hozzáférés: 2018. április 19.)
- ↑ a b A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg.
MTI hírek
A Magyar Távirati Iroda archívuma elérhető a világhálón, abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők. Ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, hogy az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hír (cím kulcsszavai, dátum megadása).
- ↑ MTI hír: „Medgyesi József volt tanácsi főosztályvezető Szabolcs-Szatmár- Bereg Közgyülésének elnöke”, Magyar Távirati Iroda, 1991. január 4. (Hozzáférés: 2018. április 21.)
- ↑ MTI hír: „Ellenzékbe szorult a nyertes MSZP Szabolcsban”, Magyar Távirati Iroda, 1994. december 21. (Hozzáférés: 2018. április 24.)
- ↑ MTI hír: „Az SZDSZ az ellenzéki koalícióhoz csatlakozott Szabolcsban”, Magyar Távirati Iroda, 1995. január 13. (Hozzáférés: 2018. április 24.)
- ↑ MTI hír: „Megalakult a Szabolcs megyei Önkormányzati közgyűlés”, Magyar Távirati Iroda, 1995. január 21. (Hozzáférés: 2018. április 24.)
Források
- Választástörténet. Az országos választások és népszavazások eredményeinek archívuma. (Hozzáférés: 2018. április 19.)
- 1994. évi önkormányzati választás
- Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: Jelöltek • Eredmények • Az önkormányzat összetétele
- 1994. évi önkormányzati választás
További információk
- Önkormányzati választások, 1994: Politikai szociológiai körkép. Szerk. Bőhm Antal, Szoboszlai György. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. 1996. ISBN 963-8300-32-9 (OSZK katalóguscédula)
Kapcsolódó szócikkek
1994-es megyei közgyűlési választások
| ||||
---|---|---|---|---|
1990 • 1994 • 1998 • 2002 • 2006 • 2010 • 2014 • 2019 | ||||
Dunántúl | Alföld és Észak | |||
Közép-Magyarország | ||||
Pest megye • Budapest főváros |