1994-es közgyűlési választások Bács-Kiskun megyében

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Közgyűlési választások
Bács-Kiskun
megyében
1990 1994. december 11. 1998
Részvétel: 44% 153 ezer szavazó a 349 ezerből

Közgyűlés létszáma: 46 fő
Többség: 24 fő
Jelöltek száma: 341 fő
13 szervezet által
A közgyűlésbe bejutó szervezetek
lista érvényes szavazat képviselő
MSZP 38 997 27% 13
FKGP 29 195 21% 10
SZDSZ 19 869 14% 8
KDNP-MDF 21 183 15% 7
Fidesz 9 045 6% 3
Munkáspárt 5 736 4% 2
NOE 5 687 4% 1
Városi PK 3 606 3% 1
Nyugdíjasok 2 906 2% 1
{{{lista10}}} {{{százalék10}}} {{{képviselő10}}}
{{{lista11}}} {{{százalék11}}} {{{képviselő11}}}
{{{lista12}}} {{{százalék12}}} {{{képviselő12}}}

Kimaradt 3 szervezet (5 688 szavazat)
Érvénytelen szavazat: 11 206


A közgyűlés előző elnöke A közgyűlés új elnöke
Kőtörő Miklós
(SZDSZ)[1]
Balogh László
MSZP

Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Bács-Kiskun megyében több mint százötvenezer polgár, a szavazásra jogosultak jóval kevesebb mint a fele ment el szavazni. A szavazók tizenhárom szervezet jelöltjei közül választhattak.

A legtöbb szavazatot az MSZP kapta, második helyen az FKGP listája végzett. Hasonló eredményt ért el az SZDSZ, illetve a KDNP és az MDF közös listája. Bejutott még a Fidesz három és a Munkáspárt két képviselője, továbbá a Nagycsaládosok Országos Egyletének, a kiskunhalasi polgári körnek, valamint a megyei nyugdíjasok egy-egy megbízottja.

Három megyei szervezet viszont nem tudott képviselőt küldeni a közgyűlésbe.

A választások után az MSZP, az FKGP és a Fidesz állapodott meg együttműködésről.

A közgyűlés új elnöke Balogh László, az MSZP kistelepülési listavezetője lett.

A választás rendszere[szerkesztés]

A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást.[2]

A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.

A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.

Választókerületek[szerkesztés]

Választókerületi beosztás[3]
Település Lakó Választó-
polgár[4]
Megyei
képviselő
Kistelepülések
10 ezer lakóig
107 268 334 206 305 27
Középvárosok
10 ezer lakó fölött
9 186 258 142 509 19
Közgyűlési
választókerületek
116 454 592 348 814 46
Megyei jogú város
Kecskemét
1 107 970 (81 428)
Összesen 117 562 562 (430 242) 46

Bács-Kiskun megyében a közgyűlés létszáma 46 fő volt. A kistelepülési választókerületben 27, a középvárosiban pedig 19 képviselőt választhattak meg. Kecskemét, mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, s így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.

A közgyűlést a megye 105 községének és nagyközségének, illetve tizenegy városának polgárai választhatták meg.[5] A városok közül azonban csak kilencben éltek tízezernél többen, így csak ez a kilenc tartozott a középvárosi választókerületbe.

A választásra jogosult polgárok száma 349 ezer volt. A polgárok bő negyede lakott háromezer fősnél kisebb községekben, míg kétötödük tízezer fősnél népesebb településeken élt.

A legkevesebb választópolgár a megye északnyugati részén található Újsolt (170) és a déli államhatár mentén fekvő Bácsszentgyörgy (206) községekben élt, míg a legtöbb Kiskunhalas (23 268), Kiskunfélegyháza (26 404) és Baja (30 824) városában lakott.

A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[3]
Településméret
(lakók száma)
Település Választójogosult
Megjegyzés
Kistelepülési választókerület
1 – 1 300 30 18 992 5,44% legkisebb község: Újsolt, Bácsszentgyörgy
1 301 – 3 000 48 77 300 22,16%
3 001 – 5 000 19 54 057 15,50%
5 001 – 10 000 10 55 956 16,04% új város: Soltvadkert és Kecel (1993)
107 206 305 59,14%
Középvárosi választókerület
10 001 – 25 000 6 62 017 17,78% Jánoshalma, Lajosmizse (1993), Tiszakécske,
Kiskunmajsa, Kiskőrös, Kalocsa
25 000 fölött 3 80 496 23,08% Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Baja
9 142 513 40,86%
Összesen 116 348 818 100%

Előzmények[szerkesztés]

Megyeháza, Kecskemét

1990, az első közgyűlés[szerkesztés]

1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak.

Az új önkormányzati rendszerben megválasztott első közgyűlés alakuló ülésére 1990. december 11-én került sor. Ezen a napon ellenjelöltek nélkül, elsöprő többséggel megválasztották a megyei közgyűlés elnökét és alelnökét is. Az elnöki széket Kőtörő Miklós, a megyei tanács közgazdasági osztályvezetője, az alelnökit pedig Balogh László, a megyei tanács szervezési és jogi osztályvezetője foglalhatta el.[6]

Jelöltállítás[szerkesztés]

Tizenhárom szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. Mind a két választókerületben 9-9 listát állítottak, a jelöltek száma összesen 341 volt (197+144).

A listák többségét az országos pártok állították, és a jelöltek javarésze is az ő listáikon szerepelt. A hét országos párt mellett négy társadalmi és két nemzetiségi szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban.

Listák[szerkesztés]

Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Ezen a választáson a többes ajánlás volt érvényben, ami szerint egy választópolgár több listára is adhatott ajánlást. Az ajánlások gyűjtésére bő két hét állt rendelkezésre – november 6. és 21. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,5%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Bács-Kiskun megyei kistelepülési választókerületben ez 1032, a középvárosiban 713 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében. Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát, sőt arra is, hogy a két választókerületben más-más módon állítson listát.

Az országgyűlési pártok mindegyike állított listát mind a két választókerületben. Az MDF és a KDNP közösen indultak a választáson, a kistelepülési választókerületben KDNP-MDF, a középvárosiban MDF-KDNP fölállásban. A többi párt önállóan állított listát.

Mind a két választkerületben megmérettette magát a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. A kistelepülési polgárok bizalmát kérték a megyei sportszövetségek, valamint a közös listát állító német és horvát nemzetiségi szervezetek. A középvárosi választók kegyeiért a megyei nyugdíjas szövetség, illetve a kiskunhalasi Városi Polgári Kör szállt még versenybe.

A választásokon részt vevő szervezetek[7]
Kistelepülési választókerület Szervezet Középvárosi választókerület
#.[8] lista neve típusa jelöl­tek
száma
neve jellege hatóköre #.[8] lista neve típusa jelöl­tek
száma
társadalmi és nemzetiségi szervezetek
Városi Polgári Kör (Kiskunhalas)[9] társ. helyi 3. Városi PK önálló 3
Nyugdíjasok Bács-Kiskun Megyei Érdekvédelmi Szövetsége társ. megyei 4. Nyugdíjasok önálló 4
5. Sportszövetségek önálló 5 Bács-Kiskun Megyei Sportszövetségek Tanácsa társ. megyei
4. NOE önálló 7 Nagycsaládosok Országos Egyesülete társ. országos 7. NOE önálló 7
3. Németek és horvátok közös 20 Magyarországi Németek Szövetsége nemz. országos
Magyarországi Horvátok Szövetsége nemz. országos
országos pártok
2. Munkáspárt önálló 24 Munkáspárt párt országos 1. Munkáspárt önálló 20
9. FKGP önálló 17 Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt párt országos 8. FKGP önálló 20
8. KDNP-MDF közös 20 Kereszténydemokrata Néppárt párt országos 6. MDF-KDNP közös 12
Magyar Demokrata Fórum párt országos
7. SZDSZ önálló 23 Szabad Demokraták Szövetsége párt országos 5. SZDSZ önálló 21
6. Fidesz önálló 27 Fiatal Demokraták Szövetsége párt országos 2. Fidesz önálló 19
1. MSZP önálló 54 Magyar Szocialista Párt párt országos 9. MSZP önálló 38
9 lista 197 13 szervezet 9 lista 144

Jelöltek[szerkesztés]

Listavezetők
Kistelepülési
választókerület
Lista Középvárosi
választókerület
dr. Bacsó Mihály Fidesz Endre Sándor
Cseh Szakáll Sándor FKGP dr. Ádám Pál
Trepák Árpád KDNP-MDF
MDF-KDNP Éber András
dr. Balogh László MSZP Gaborják József
Balog Jánosné Munkásprt Erős József
Kishegyi Simon Németek és horvátok
Markolt Endre NOE Anka Vince
Nyugdíjasok Miklós László
Kőtörő Miklós SZDSZ Török Gusztáv Andor
Városi PK Tóth Zoltán
A kistelepülési választókerület jelöltjei
MSZP
dr. Balogh László
Mózes Ernő
Schindler János
Lengyelné László Veronika
Czakó István
További jelöltek
dr. Urbán András
Mamuzsits Sándor
Frankó János
Aranyi János
Papp József
dr. Gróf István
Tóth Jenő
Borbély Lajos
dr. Száhl Imre
Welchner Antal
Endre Imre
Laczkó Róbert
Danis István
dr. Borbényi Ilona
Tényi Antal
dr. Matos László
Gottschall Péter
dr. Szűcs Miklós
Köteles Ilona
Eifert Ferenc
Frits Péter
Wettstein György Péter
Novák Lajos
Kákonyi Károly
Urbán Istvánné
Visontay István
Andóczi-Balogh Mária
Baltás István
Polgár Sándorné
Vadász Miklós Árpád
Kráczer László
Boldogné Gál Erzsébet
Galgóczi Vince
dr. Vityi Istvánné
Guzsván Gusztáv
Vörös László
Winter Istvánné
dr. Zöldi Gábor
Szabó Jánosné
Kecskeméti István
Váradi Aladár
Krizsán István
Magonyné Makány Anna
Mészárosné dr. Solti Éva
Nagy József
Németh Imre
Vízi Sándor
Csúri Péterné
Miskolczi József
Munkáspárt
Balog Jánosné
Tóth Éva
Kalapos Mária
Kurucz József
Törőcsik Béla
További jelöltek
K. Tóth Ferenc
Mezőlaki Jánosné
Pigniczki Ferenc
Lakatos Lajos
Szalai Gábor
Molnár Ferenc
Dervalis György
Miskolczi Sándorné
Dujmov István
Bredák János
Boda László
Szöllősi Sándor
Maróti Dezső
Kovács Andrásné
Bakai József
Nagy István Zoltánné
Pollákné Kollár Mária
Kelemen Ferenc
Kelemen Ferenc
Németek és horvátok
Kishegyi Simon
Osztrogonácz József
Kubatov János
dr. Koch József
Sibalin József
További jelöltek
Krix János
Hodovánné Gyukics Gabriella
Sokacz Antalné Bien Teréz
Angeli Mátyás
Mándics Izabella
Ollmann József
Csicsorné Polyák Judit
Müller Erhard József
Jurich Istvánné
Sziegl György
Hómann Antal
Kubatov János Iván
ifj. Rettig Vendel
dr. Knáb Erzsébet
Kishegyi Viktória
NOE
Markolt Endre
dr. Pál László
dr. Michna Ottó
Kőhegyi László
Hegedűs Béla
További jelöltek
Rosta Ferenc
Mariánovich Félixné
Sportszövetségek
Szabó Mihály
Sárossy László
dr. Szabó Veronika
Szabó József (Ötvös)
Vereb István
Fidesz
dr. Bacsó Mihály
dr. Zombor Gábor
Kovács Ernő
Zsigó Róbert
Vasaji Sándor
További jelöltek
Molnár István
Vidovics Gábor
Bánfi Attila
Roskó Miklósné Boldogh Katalin
Varga Jánosné
Farkas Gergely
Józsa Lászlóné Tóth Márta
dr. Malatinszkiné dr. Magony Amália
Gyöngyi László
ifj. Bozóki László
Fercsák Róbert
Leviczky Cirill
Tóth István
dr. Schindler Árpád
Juhász Árpád
Pataki István
Törökné Füstös Éva
Szabó Gábor
Jankovszki Zoltán
dr. Varga Márton
Tapodi József
Péter József Mihály
SZDSZ
Kőtörő Miklós
Berkecz László
Deák István
Vajda Zoltán
Schön Ferenc
További jelöltek
Égető Árpád
dr. Bak István
dr. Bednárné Kiss Ildikó
Sarró János
dr. Pulius Tibor
Seres Lajosné
Hidasi Antal
dr. Horváth Csaba
Dabi Sándor
Halmágyi Miklós
Hegedűs Károly
Kothencz József
Lendvainé Erki Mária
Nagy Tibor
Kecskés István
Pócs Márton
ifj. Schultz János
Toldi Sándor
KNDP-MDF
Trepák Árpád
Karsai Péter
Besesek Béla
Anka Balázs
Kiss Csepregi Ákos
További jelöltek
Szente Kákoly
dr. Kerényi János
dr. Pánczél Gyula
dr. Réfy Miklós
Király Sándor
dr. Vidéki Mihály
dr. Siklósi Csaba László
Csáki Béla
Szabó Gellért
Ivanics István
Diós Márton
Nagy Ferenc
Túri Mihály
Horváth Gábor
Boros Sándor
FKGP
Cseh Szakáll Sándor
Balogh József
Urbán László
dr. Mihályi Lászlóné
Szabó Imre
További jelöltek
Hirsch Imre
Tisóczki József
Makány Ferenc
Potóczki István
Pencz Gyula
Vörösmarty László
dr. Kazinczi Ferencné
Molnár Imre
Kovács Istvánné
Soósné Kapitány Mária
Koprivanacz Istvánné
Bukor Ferenc
A középvárosi választókerület jelöltjei
Munkáspárt
Erős József
Gémes Gábor
Kollár Károly
Gila Istvánné
Tajcs Sándor
További jelöltek
Ádám Nándor
Szerencsés István
László Tibor
Nincsics Sándor
Papp Tibor
Fehér István
Pető István
Mágori Sándor
Tokár Károly
Szarvas József
Szemző Ferenc
Sztanity Ferenc
Abaházi Béla
Molnár József
Becsi Lajos
Fidesz
Endre Sándor
dr. Ádor Sándor
Schóber Ottó
Krammer Balázs
Katymári László
További jelöltek
Nyitrai András
Elek János
Hertelendy László
Seres László
Eöry Kálmán
Istvánfi János
Haracsi Éva
Sőrés Sándor
dr. Szvétek József
dr. Borbényi Imre
Szabó László
Schal Tibor
Ádám Erika
Bacsó Mónika
Városi PK
Tóth Zoltán
Barkóczi Ferenc
dr. Kecskés István
 
 
Nyugdíjasok
Miklós László
Novák Sándor
Marton Imre
dr. Kurucz Sándor
 
SZDSZ
Török Gusztáv Andor
Cserháti János
Kiss Kálmán Tibor
Vas Benő
dr. Fekete Lászlóné
További jelöltek
Faludi Tamás
dr. Andriska Géza
Faludi László
Baranyai János
Bozó István
ifj. Brachinger Tamás
dr. Héjja István
Horváth Imre
Lakatos László
Palov Pálné
Somosi György
dr. Szabó Endréné
Szathmáry István
Tarjányi Andrásné
Valentovics István
Zsirmon István
MDF-KDNP
Éber András
dr. Frigyes Ferenc
Fekete Pál
Tarján Levente
Zsigó Viktor
További jelöltek
Szakál Lajos
Terbe Zoltán
Matusik István
Szilágyi Imre
Török Endre
Kozicz János
NOE
Anka Vince
Damásdi Dénes
dr. Michna Ottóné
ifj. Szabó Zoltán
Kecskés Béla
További jelöltek
dr. Termes Ágnes
Fricska Nagy János
FKGP
dr. Ádám Pál
Kalmár József
Oláh Attila
Szablics István
Csordás Sándor
További jelöltek
Patyi László Zoltán
Sávai László Gergely
Lasztovicza Jenő
Heródek Mihály
dr. Lipokatich József
ifj. Juhász Pintér Márk
dr. Franek Béla
Hajdú Gyula
dr. Vajtai István
dr. Kovács László
Berecz József
Papp Zoltán
dr. Lakos Kálmán
Börzsönyi József
Csatári József
MSZP
Gaborják József
Széll Péter
Ficsór József
Szabó Károly
dr. Molnár Gábor
További jelöltek
Bella László
Juhász István József
Csernus Ferenc
dr. Faragó Gyula
Radnai István
Molnár Mihály
Magos András
Szemkeő Péter
dr. Pazár László
Horváth Gáborné dr.
Mester Sándor
Farkas Gábor
Kapitány Ferenc
Wlacsil Tibor
Udvardi Zoltán
Nigrényi László
Bányai András
Bessenyi István
Ádám János
Markovics Józsefné
Bánó István Miklós
Rostás László
Szabó Tibor
Rigó László
Barna György
Hajdú Zoltán
Györk Ernőné
Szabó Gábor Ferenc
dr. Sümegi Annamária
dr. Tompa László
Tóth József
Putyoráné dr. Tanács Eszter
Pozsgai Zoltán

Kampány[szerkesztés]

A szavazás menete[szerkesztés]

A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.

A választás menetében nagyobb zavarról nem született tudósítás. A szavazás napján Harta községben fél órára kimaradt az áramszolgáltatás, ezalatt petróleumlámpával világítottak.[10]

Részvétel[szerkesztés]

A részvétel összesített adatai[11][12]
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
Választójogosult[4] 348 931
Szavazó 153 118 43,88%
érvényes szavazólap 141 912 40,67% 92,68%
érvénytelen és hiányzó 11 206 3,21% 7,32%
Távolmaradó 195 813 56,12%
szavazó 43,9% távolmaradó 56,1%
érvényes 92,7%
Kilenc polgár közül négy ment el szavazni

A 349 ezer szavazásra jogosult polgárból 153 ezer vett részt a választásokon (44%). Közülük tizenegyezren szavaztak érvénytelenül (7,3%).

A részvételi hajlandóság eltérő volt a két választókerületben, míg a kistelepüléseken a polgárok több mint 48%-a ment el szavazni, addig a középvárosi kerületben ez az arány alig haladta meg a 37%-ot. A választói kedv épp az egyik legkisebb településen volt a legmagasabb (Bácsszentgyörgy, 81%), a legalacsonyabb pedig a Kecskemét határában fekvő Helvécián volt (32%).

Az érvénytelen szavazatok aránya mind a két választókerületben magas volt (7,8%-6,5%).

Részvételi adatok választókerületi bontásban[11][12]
Kistelepülési választókerület Középvárosi választókerület
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
Választójogosult[4] 206 345 142 586
Szavazó 100 147 48,53% 52 971 37,15%
érvényes szavazólap 92 370 44,76% 92,23% 49 542 34,75% 93,53%
érvénytelen és hiányzó 7 777 3,77% 7,77% 3 429 2,40% 6,47%
Távolmaradó 106 198 51,47% 89 615 62,85%
Részvételi adatok településméret szerint
Lakók száma Település Választó-
jogosult[4]
Szavazó Részvétel Legnagyobb/legkisebb
részvétel
Kistelepülési választókerület
1 – 1 300 30 18 993 11 898 62,64% Bácsszentgyörgy 80,58%
Csólyospálos 32,27%
1 301 – 3 000 48 77 322 39 486 51,07%
3 001 – 5 000 19 54 064 25 149 46,52% Hajós 63,58%
Helvécia 31,52%
5 001 – 10 000 10 55 966 23 611 42,19%
107 206 345 100 144 48,53%
Középvárosi választókerület
10 001 – 25 000 6 62 038 25 376 40,90% Kalocsa 46,11%
Baja 33,27%
25 000 fölött 3 80 548 27 595 34,26%
9 142 586 52 971 37,15%
Összesen 116 348 931 153 115 43,88%

Eredmények[szerkesztés]

Összesített eredmények
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselő
kt kv
MSZP 38 997 27,48% 13 28,3%
FKGP 29 195 20,57% 10 21,7%
SZDSZ 19 869 14,00% 8 17,4%
KDNP-MDF 21 183 14,93% 7 15,2%
MDF-KDNP
Fidesz 9 045 6,37% 3 6,5%
Munkáspárt 5 736 4,04% 2 4,3%
NOE 5 687 4,01% 1 2,2%
Városi PK 3 606 2,54% 1 2,2%
Nyugdíjasok 2 906 2,05% 1 2,2%
Sportszövetségek 3 273 2,31% 0
Németek és horvátok 2 415 1,70% 0
Összesen 141 912 46

Közel negyvenezer szavazattal az MSZP végzett az első helyen, mögötte majdnem tízezer vokssal elmaradva az FKGP következett. A szocialisták 13, a kisgazdák 10 képviselői székhez jutottak a megyeházán. Ugyan a KDNP és az MDF közös listái bő ezer támogatóval többet mondhattak magukénak, mint a szabaddemokraták, mégis – a mandátumkiosztás sajátosságai miatt – utóbbi nyolc, a jobboldali szövetség pedig csak hét képviselői helyet kapott. Bejutott még a Fidesz három, a Munkáspárt kettő, valamint a nagycsaládosok, a nyugdíjasok és a kiskunhalasi polgári kör egy-egy megbízottja.

Választókerületenként[szerkesztés]

Eredmények a kistelepülési választókerületben[11]
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselő
MSZP 26 653 28,85% 8 29,6%
FKGP 21 548 23,33% 7 25,9%
KDNP-MDF 12 833 13,89% 4 14,8%
SZDSZ 11 318 12,25% 4 14,8%
Fidesz 6 624 7,17% 2 7,4%
NOE 3 997 4,33% 1 3,7%
Munkáspárt 3 709 4,02% 1 3,7%
Sportszövetségek 3 273 3,54% 0
Németek és horvátok 2 415 2,61% 0
Összesen 92 370 7/9 27
Eredmények a középvárosi választókerületben[11]
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselő
MSZP 12 344 24,92% 5 26,3%
SZDSZ 8 551 17,26% 4 21,1%
MDF-KDNP 8 350 16,85% 3 15,8%
FKGP 7 647 15,44% 3 15,8%
Városi PK 3 606 7,28% 1 5,3%
Nyugdíjasok 2 906 5,87% 1 5,3%
Fidesz 2 421 4,89% 1 5,3%
Munkáspárt 2 027 4,09% 1 5,3%
NOE 1 690 3,41% 0
Összesen 49 542 8/9 19
Küszöb körüli eredmények (±1%p)
Lista Választókerület Eltérés
Szavazat %p
Munkáspárt kistelepülési 14 +0,02
Munkáspárt középvárosi 45 +0,09
NOE kistelepülési 302 +0,33
Sportszövetségek kistelepülési −264 -0,46
NOE középvárosi −292 -0,59
Fidesz középvárosi 439 +0,89

A választás nagyobbrészt a kistelepülési választókerületben dőlt el, hiszen abban 27, míg a középvárosi kerületben 19 képviselői helyet osztottak ki.

A kistelepülési választókerületben 82 ezer érvényes szavazatot számoltak össze a szavazatszámláló bizottságok tagjai. A legtöbb szavazat, több mint 26 ezer az MSZP listájára érkezett. Második helyen az FKGP végzett, nagyjából ötezer vokssal lemaradva a szocialistáktól. A KDNP és az MDF közös listája harmadik lett, közel 13 ezer támogatóval. Alig másfél ezer szavazattal lemaradva az SZDSZ követte őket. Bejutott még a Fidesz, a Munkáspárt és a nagycsaládosok egyesülete. Bő kétszázötven szavazattal maradt el a bejutástól a megyei sportszövetségek listja, és több mint ezerrel a német és horvát nemzetiség szövetség.

A szocialisták 8, a kisgazdák 7 képviselői helyhez jutottak ebben a választókerületben. A KDNP-MDF listának és az SZDSZ-nek 4-4, a Fidesz-nek 2, míg a nagycsaládosoknak és a Munkáspártnak egy-egy további megyeházi szék jutott még.

A középvárosi választókerületben közel 50 ezer érvényes szavazatot adtak le a választópolgárok. A voksok negyede a szocialisták, bő hatoda pedig az SZDSZ listájára érkezett. Előbbi öt, utóbbi négy közgyűlési helyhez jutott ebben a kerületben. Három-három képviselői hellyel gazdagodott az MDF-KDNP szövetség, valamint a kisgazdák, eggyel-eggyel pedig további négy szervezet (a kiskunhalasi Városi Polgári Kör, a megyei nyugdíjas szervezet, a Fidesz és a Munkáspárt). A nagycsaládosok listájának közel háromszáz voks hiányzott a bejutáshoz.

Hat lista eredménye esett a küszöb ±1%-os vonzáskörzetébe, ebből négy átlépte azt, kettő pedig alatt maradt. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete mindkét választókerületben a küszöb közelében ért el támogatottságot, a kistelepülési kerületben átlépte azt, míg a középvárosiban alatta maradt. A Fidesz a középvárosi, a Sportszövetségek listája a kistelepülési kerületben került a küszöb közelébe, az előbbi átlépte azt, az utóbbi elmaradt ettől. A legszorosabb eredményeket a Munkáspárt listái érték el, mind a két választókerületben alig egy ezrelékkel lépték át a bejutási küszöböt.

Az új közgyűlés[szerkesztés]

A közgyűlés összetétele
13 10 8 7 3 2 1 1 1
Szervezetek Képviselők
MSZP 13 28,3%
FKGP 10 21,7%
SZDSZ 8 17,4%
KDNP, MDF 7 15,2%
Fidesz 3 6,5%
Munkáspárt 2 4,3%
NOE 1 2,2%
Városi PK 1 2,2%
Nyugdíjasok 1 2,2%
Összesen 46
A megye vezetése
Elnök
Balogh László
MSZP
Alelnökök
Bacsó Mihály Fidesz
Ádám Pál FKGP
Szabó Imre FKGP

Másfél héttel a választások után három párt kötött együttműködési megállapodást. Az MSZP, az FKGP és a Fidesz összesen 26 képviselővel bírt a 46 fős közgyűlésben. Az együttműködésben rögzítették a közös elnökjelölt személyét, továbbá azt is, hogy a három alelnöki helyből kettőt a kisgazdák, egyet pedig a fiatal demokraták kapnak meg. Az elnöki székbe Balogh Lászlót, a szocialisták képviselőjét, az 1990 óta hivatalban lévő alelnököt jelölték.[13]

A választások utáni hetek megrázó eseménye volt, hogy december 22-én autóbalesetben elhunyt a közgyűlés még hivatalban lévő elnöke, Kőtörő Miklós.[14] Az eset miatt a közgyűlés alakuló ülése is elhalasztásra került.

Az alakuló ülésére végül január 6-án került sor a kecskeméti megyeházán. A közgyűlés elnöki tisztségére Balogh László kapott bizalmat, 33 támogató szavazattal. Alelnökké a kecskeméti Bacsó Mihályt (Fidesz), a lajosmizsei Ádám Pált (FKGP) és a dunapataji Szabó Imrét (FKGP) választották.[15]

A megválasztott képviselők[szerkesztés]

MSZP
kistelepülések
dr. Balogh László
Mózes Ernő
Schindler János
Lengyelné László Veronika
Czakó István
dr. Urbán András
Mamuzsits Sándor
Frankó János
középvárosok
Gaborják József
Széll Péter
Ficsór József
Szabó Károly
dr. Molnár Gábor
FKGP
kistelepülések
Cseh Szakáll Sándor
Balogh József
Urbán László
dr. Mihályi Lászlóné
Szabó Imre
Hirsch Imre
Tisóczki József
középvárosok
dr. Ádám Pál
Kalmár József
Oláh Attila
SZDSZ
kistelepülések
(Kőtörő Miklós)[16]
Schőn Ferenc
Berkecz László
Deák István
Vajda Zoltán
középvárosok
Török Gusztáv Andor
Cserháti János
Kiss Kálmán Tibor
Vas Benő
KDNP-MDF
kistelepülések
Trepák Árpád
Karsai Péter
Besesek Béla
Anka Balázs
MDF-KDNP
középvárosok
Éber András
dr. Frigyes Ferenc
Fekete Pál
Fidesz
kistelepülések
dr. Bacsó Mihály
dr. Zombor Gábor
középvárosok
Endre Sándor
Munkáspárt
kistelepülések
Balog Jánosné
középvárosok
Erős József
NOE
kistelepülések
Markolt Endre
Városi PK
középvárosok
Tóth Zoltán
Nyugdíjasok
középvárosok
Miklós László

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az 1990/91-ben nem a pártok jelöltjei közül választott elnököt a közgyűlés. Így Kötörő Miklós sem pártjelölt volt. Korábban a megyei tanács tisztségviselője volt, míg 1994-ben pedig az SZDSZ listájáról került be a közgyűlésbe.
  2. 1994. évi LXII. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. Törvények és OGY határozatok. Wolters Kluwer, 1994. október 6. [2017. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 20.) A törvényt szeptember 30-án fogadta el az országgyűlés, a kihirdetésére október 6-án került sor. Az ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak a törvény elfogadása ellen, a zárószavazáson nem is vettek részt. Az országgyűlési vitáról és a módosító indítványokról lásd: A helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. T/45. számú iromány. Magyar Országgyűlés, 1994 (Hozzáférés: 2018. január 20.)
  3. a b Települések – Települési egyéni választókerületek (TEVK) – Bács-Kiskun megye. Választástörténet. (Hozzáférés: 2018. január 20.) A lakók számára vonatkozó adatok 1994. január 1-jére érvényesek.
  4. a b c d A kimutatásokban két különböző időpont szerepel a választójogosultak számára vonatkozóan: először a választási folyamat kezdetén, másodszor pedig a választás napján (dec.11.). Némi eltérés a két adat között természetesnek mondható.
  5. Az előző választás óta eggyel nőtt a települések száma: 1993-ban Móricgát kivált Jászszentlászlóból. Ugyanebben az évben Kecel, Lajosmizse és Soltvadkert városi címet nyert el.Magyarország közigazgatási helynévkönyve pp. 99-103. Központi Statisztikai Hivatal, 2016. január 1. (Hozzáférés: 2018. január 20.)
  6. Bács-Kiskunban megalakult a megyei közgyűlés pp. 1-2.. Petőfi Népe, 1990. december 12. (Hozzáférés: 2018. január 20.)
  7. A választások hivatalos jelöltjei: Bács-Kiskun megyei közgyűlési listák. Választástörténet. (Hozzáférés: 2018. január 20.)
  8. a b A listák szavazólapon való sorrendjét sorsolással döntötték el, a két választókerületben külön-külön.
  9. Kiskunhalason a polgármester- és képviselő-választásokon is állított jelölteket a Városi Polgári Kör. A lista első jelöltje Tóth Zoltán, aki Kiskunhalason polgármester-jelölt is volt egyben. Lásd: Jelöltek Kiskunhalason. 1994-es önkormányzati választás. Választástörténet. (Hozzáférés: 2018. január 20.)
  10. A szavazás első végeredményei pp. 2.. Petőfi Népe, 1994. december 12. (Hozzáférés: 2018. május 22.)
  11. a b c d Fővárosi/Megyei közgyűlés választás eredménye Bács-Kiskun megye. Választástörénet. Országos Választási Iroda, 1994 (Hozzáférés: 2018. január 20.)
  12. a b A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg.
  13. Pártok megállapodása. Petőfi Népe, 1994. december 22. (Hozzáférés: 2018. január 20.)
  14. Tragikus autóbaleset pp. 1., 3.. Petőfi Népe, 1994. december 23. (Hozzáférés: 2018. január 20.)
  15. Megalakult a megyei közgyűlés pp. 1-2.. Petőfi Népe, 1995. január 7. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
  16. Kőtörő Miklós halálát követően, a kistelepülési SZDSZ lista 5. helyéről Schőn Ferenc került be a megyeházára. A megyei közgyűlés alakuló ülése. Petőfi Népe, 1995. január 3. (Hozzáférés: 2018. január 20.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Önkormányzati választások, 1994: Politikai szociológiai körkép. Szerk. Bőhm Antal, Szoboszlai György. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. 1996. ISBN 963-8300-32-9   (OSZK katalóguscédula)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]