1994-es közgyűlési választások Győr-Moson-Sopron megyében

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Közgyűlési választások
Győr-Moson-Sopron
megyében
1990 1994. december 11. 1998
Részvétel: 54% 103 ezer szavazó a 191 ezerből

Közgyűlés létszáma: 41 fő
Többség: 21 fő
Jelöltek száma: 192 fő
10 szervezet által
A közgyűlésbe bejutó szervezetek
lista érvényes szavazat képviselő
FKGP, KDNP, MDF,
KDNP-MDF-FKGP
37 255 38% 16
MSZP 23 670 24% 10
SZDSZ 14 047 14% 7
Fidesz 8 628 9% 4
Nyugdíjasok 7 377 8% 3
Mozgáskorlátozottak 4 179 4% 1
{{{lista7}}} {{{százalék7}}} {{{képviselő7}}}
{{{lista8}}} {{{százalék8}}} {{{képviselő8}}}
{{{lista9}}} {{{százalék9}}} {{{képviselő9}}}
{{{lista10}}} {{{százalék10}}} {{{képviselő10}}}
{{{lista11}}} {{{százalék11}}} {{{képviselő11}}}
{{{lista12}}} {{{százalék12}}} {{{képviselő12}}}

Kimaradt 2 szervezet (2 124 szavazat)
Érvénytelen szavazat: 5 699


A közgyűlés előző elnöke A közgyűlés új elnöke
Botos Gábor
Botos Gábor
MDF

Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Győr-Moson-Sopron megyében a szavazásra jogosultak bő fele, több mint százezer polgár ment el szavazni. A szavazók tíz szervezet jelöltjei közül választhattak.

A három jobboldali párt (FKGP, KDNP, MDF) együttesen több mint harminchétezer szavazatot kapott, és ezzel tizenhat közgyűlési székhez jutottak. A szocialisták közel huszonnégyezer vokksal tíz helyet szereztek. Harmadik helyen a szabaddemoraták végeztek, őket a fiatal demokraták követték. Rajtuk kívül még a nyugdíjasok és a mozgáskorlátozottak megyei szervezete került be a megyeházára.

A közgyűlés elnökévé a hivatalban lévő Botos Gábort, az MDF kistelepülési listavezetőjét választották.

A választás rendszere[szerkesztés]

Megyeháza, Győr

A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást.[1]

A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.

A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.

Választókerületek[szerkesztés]

Választókerületi beosztás[2]
Település Lakó Választó-
polgár[3]
Megyei
képviselő
Kistelepülések
10 ezer lakóig
168 197 744 150 373 32
Középvárosok
10 ezer lakó fölött
3 53 517 40 708 9
Közgyűlési
választókerületek
171 251 261 191 081 41
Megyei jogú város
Sopron, Győr
2 185 124 (142 679)
Összesen 173 436 385 (333 760) 41

Győr-Moson-Sopron megyében a közgyűlés létszáma 41 fő volt. A kistelepülési választókerületben 32, a középvárosiban pedig 9 képviselőt választhattak meg. Sopron és Győr, mint megyei jogú városok nem tartoztak a megye joghatósága alá, s így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.

A közgyűlést a megye 168 községének és nagyközségének, illetve három városának polgárai választhatták meg. (1992-ben három község átcsatolásra került Veszprém megyéből, ezek mindegyike a kistelepülési választókerületbe sorolódott.[4])

A választásra jogosult polgárok száma 191 ezer volt. A polgárok bő negyede lakott 1300 fősnél kisebb községekben, és bő harmada élt háromezer fő fölötti településeken.

A legkevesebb választópolgár a megye délnyugati határán fekvő Csér (49) és a – megye közepén található Cakóháza (58) községekben élt, míg a legtöbb Mosonmagyaróvár (23 712) városában lakott.

Táp községben nem írták ki sem a polgármester-választást, sem a képviselő-választást, mivel nem jelentkezett elegendő jelölt. A megyei közgyűlési választást ettől függetlenül megtartották.[mti 1]

A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[2]
Településméret
(lakók száma)
Település Választó­jogosult[3] Megjegyzés
Kistelepülési választókerület
1 – 600 58 16 243 8,50% legkisebb község: Csér, Cakóháza
601 – 1 300 54 38 811 20,31% Táp község helyi választása elmaradt[mti 1]
1 301 – 3 000 46 66 461 34,78%
3 001 – 5 000 9 24 292 12,71%
5 001 – 10 000 1 4 566 2,39% Jánossomorja
168 150 373 78,70%
Középvárosi választókerület
10 001 – 25 000 2 16 996 8,89% Csorna, Kapuvár
25 000 fölött 1 23 712 12,41% Mosonmagyaróvár
3 40 708 21,30%
Összesen 171 191 081 100%

Előzmények[szerkesztés]

1991, az első közgyűlés[szerkesztés]

1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak. A megye közgyűlése 50 fős volt és kétharmados támogatással lehetett elnököt választani.

Az önkormányzati rendszer átalakulását követően az első közgyűlés alakuló ülésére 1991. január 4-én került sor. Elnököt azonban ezen az ülésen nem tudtak választani. Az első szavazáskor még öt jelölt volt, majd a visszalépések során maradt kettő, végül már csak egy, de az se kapta meg a szükséges kétharmados támogatottságot.[mti 2] A második ülésre január 17-én került sor. Összesen tíz szavazási forduló lebonyolítása után ezen a napon is dolga végezetlenül fejezte be munkáját a közgyűlés. Az első körben még három jelölt volt, majd csak kettő, de a több órás eljárás során egyik sem kapta meg a kellő számú szavazatot.[mti 3] A harmadik ülés előtt egy jelölő bizottságot kértek föl, hogy a szükséges előkészítő munkát elvégezze. A bizottság végül négy jelöltet ajánlott a közgyűlés figyelmébe, de a négy közül ketten nem vállalták a jelöltséget. Így két jelölt közül kellett volna a képviselőknek választaniuk. Mivel a szükséges többség két forduló után sem született meg, hosszas szünetet tartottak. A szünet után az egyik jelölt bejelentette a visszalépését, s így az állva maradt jelölt, Botos Gábor már elnyerte a többség bizalmát. Az új elnök függetlenként jelöltte magát, korábban a mosonmagyaróvári tanács pénzügyi, műszaki, tervezési és munkaügyi vezetőjeként dolgozott. Alelnökké ugyanezen a napon – Szentkúti Károlyt választották meg, aki szintén mosonmagyaróvári kötődésű volt, a városi múzeum igazgatójaként tevékenykedett.[mti 4]

Jelöltállítás[szerkesztés]

Tíz szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben 10, a középvárosiban 8 listát állítottak, a jelöltek száma összesen 192 volt (146+46).

A listák többségét az országos pártok állították, és a jelöltek javarésze is az ő listáikon szerepelt. A hat országos párt mellett három társadalmi és egy nemzetiségi szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban.

Listák[szerkesztés]

Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Ezen a választáson a többes ajánlás volt érvényben, ami szerint egy választópolgár több listára is adhatott ajánlást. Az ajánlások gyűjtésére bő két hét állt rendelkezésre – november 6. és 21. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,5%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Győr-Moson-Sopron megyei kistelepülési választókerületben ez 752, a középvárosiban 204 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében. Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát, sőt arra is, hogy a két választókerületben más-más módon állítson listát.

Az országgyűlési pártok mindegyike állított listát mind a két választókerületben. Az KDNP, az MDF és az FKGP a középvárosi kerületben közösen, míg a kistelepülésiben külön-külön indultak a választáson. A többi párt mind a két kerületben önállóan állított listát.

A választásokon részt vevő szervezetek[5]
Kistelepülési választókerület Szervezet Középvárosi választókerület
#.[6] lista neve típusa jelöl­tek
száma
neve jellege hatóköre #.[6] lista neve típusa jelöl­tek
száma
társadalmi és nemzetiségi szervezetek
5. Horvátok önálló 5 Magyarországi Gradistyei Horvátok Egyesülete nemz. országos
4. Reflex önálló 5 Reflex Környezetvédő Egyesület társ. megyei
3. Mozgáskorlátozottak önálló 5 Mozgáskorlátozottak Egyesülete társ. megyei 4. Mozgáskorlátozottak önálló 5
9. Nyugdíjas Szöv. önálló 8 Nyugdíjasok Győr-Moson-Sopron Megyei Érdekvédelmi Szövetsége társ. megyei 2. Nyugdíjas Szöv. önálló 3
országos pártok
6. Fidesz önálló 7 Fiatal Demokraták Szövetsége párt országos 5. Fidesz önálló 6
2. KDNP önálló 15 Kereszténydemokrata Néppárt párt országos 3. KDNP-MDF-FKGP közös 14
8. MDF önálló 30 Magyar Demokrata Fórum párt országos
1. FKGP önálló 13 Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt párt országos
10. SZDSZ önálló 29 Szabad Demokraták Szövetsége párt országos 1. SZDSZ önálló 9
7. MSZP önálló 29 Magyar Szocialista Párt párt országos 6. MSZP önálló 9
10 lista 146 10 szervezet 6 lista 46

Jelöltek[szerkesztés]

Listavezetők
Kistelepülési
választókerület
Lista Középvárosi
választókerület
Ágota Gábor Fidesz Rigler Zoltán
Pilsits Mária Horvátok
Fülöp Géza KDNP Vörös László
Botos Gábor MDF
Horváth Lajos FKGP
dr. Szabó József Mozgáskorlátozottak Bánóczy Zoltán
Ferenczi László MSZP Stipkovits Pál
Jankovits György Nyugdíjas Szöv. Rédli József
Kovács Károly Reflex
dr. Kertész Zoltán SZDSZ Varga Gyula
A kistelepülési választókerület jelöltjei
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
FKGP
Horváth Lajos
Kovács Ferenc
Kovács Ottó
Perenyész Endre
id. Katona Viktor
További jelöltek
Naszádos Ferenc
Tilai Lajos
Szabó Péter
Kovács Ferenc
Hatvani László
Sulyok Imre
Kertai Ferenc
Sobieski Bernadett
KDNP
Fülöp Géza
Firtl Mátyás
Schmátovich Mátyás
Szitás József
Nagy Vilmos
További jelöltek
Szalay Imre
Lengyel György
Horváth László
Mentes Alajos
Szalai Béla
Knull László
dr. Cséfalvay György
Horváth József
Hanaszek Ferencné
Nagyné Andirkó Julianna
Mozgáskorlátozottak
dr. Szabó József
Závory Zoltánné
Szabó János
Ponóczky Sándor
Práznek Imre
Reflex
Kovács Károly
Fluck Tamás
Zöld Péter
dr. Kalas György
Szűcs Gábor
Horvátok
Pilsits Mária
Völgyi Géza
Ronczai Jánosné
Kőrösi Jánosné
ifj. Koloszár István
Fidesz
Ágota Gábor
dr. Szakács Imre
Ivanics Ferenc
Ludván István
Andrássy Dénes
További jelöltek
Wajzer Gábor
Plutzer István
MSZP
Ferenczi László
Réti Csaba
dr. Horváth Ferenc
Csiba István
dr. Horváth Gizella
További jelöltek
Aller Imre
Cseh Gyula
Csizmadia Ferenc
Tamás Lőrinczné
Foki Tibor
Horváth László
Pozsgai Balázs
Varga Gizella
Barcs Antal
Drobnitsch Tamás
Horváth Tivadar
Mészáros Mihály
Matyi Istvánné
Tóth Zoltán
Derzsi István
dr. Borbély Lajos
Bokor László
Módos János
Both Ernőné
Hegyi István
Deák Ferenc
Nyárs Gyula
Juhász István
Vincze Kálmán
MDF
Botos Gábor
Mecséri Lajos
Linter Tibor
Nyerges József
Kettinger János
További jelöltek
Frank Lajos
dr. Szabó Ákos
Horváth Lóránt
Wágner Géza
Soós Lajos
dr. Medgyasszay László
Somogyi György
Horváth Ferenc
Molnár Árpád
dr. Kiss István
Pénzes Ambrus
Kapcsa József
Hajas Dezső
Valiczkó Mihály
Böcskei György
Hegyi Attila
Horváth Béla
Jenőffy Gábor
Keszei István
Koháry Ferenc
dr. Laki György
Magyari Zoltán
Lappints Pál
Gránát Károly
Bácsi Anett
Nyugdíjas Szöv.
Jankovits György
Gombás László
Nagy Ferenc
Törzsök Gyula
Skutovics János
További jelöltek
Dömény László
id. Ivánfalvi Ferencné
Karácsony Géza
SZDSZ
dr. Kertész Zoltán
Szentkuti Károly
dr. Mohos Antal
Nagy Jenő
dr. Brandhuber Ferencné
További jelöltek
dr. Bugovics Elemér
Krankovits Ferenc
Németh Endre
Kóbor Lajos
dr. Mayer Béla
Siska Béla
Kulcs Béla
Prájczer Péter
Nagy Imréné
dr. Tombáczné dr. Bertalan Veronika
Koltai János
Czeglédi Lajos
Horváth István
dr. Brandhuber Ferenc
Csereklyei László Gábor
Gavajda Tibor
Major János Péter
Kárpáti Zsolt
Renge János
Kovács Gyula
Csonka Imre
Németh Szilvia
Major Jenő
Brandhuber András
A középvárosi választókerület jelöltjei
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
SZDSZ
Varga Gyula
Kovácsné dr. Gaál Katalin
Rédecsi Sándor
Kaszás Gábor
Papp László
További jelöltek
dr. Báznai Bertold
Sándor István
dr. Poór Ferenc
Kiss-Mihály József
Nyugdíjas Szöv.
Rédli József
Herceg Sándor
Seres Józsefné
 
 
KDNP-MDF-FKGP
Vörös László
Ábrahám József
dr. Bíró Péter
Kiss Miklós
Háncs Károly
További jelöltek
Mészáros István
Boros Gábor
Csorba Dezső
Papp Gyula
dr. Raskó György
dr. Molnár Mária
dr. Németh László
dr. Horváth Antal János
Csorvási Dánielné
Mozgáskorlátozottak
Bánóczy Zoltán
dr. Thiesz József
Palkovics Gusztáv
Horváth Árpád
Majoros Róbert
Fidesz
Rigler Zoltán
Németh Tamás
Kóczán Zoltán
dr. Dávid József
dr. Dézsi Csaba András
További jelöltek
Nagy Imre
MSZP
Stipkovits Pál
Papp József Lajos
dr. Korognai László
Pócza Mihály
dr. Papp László
További jelöltek
dr. Tóásó Gyula
Boldis Géza
Csutak István
Dobóczky István

Kampány[szerkesztés]

A szavazás menete[szerkesztés]

A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.

Részvétel[szerkesztés]

A részvétel összesített adatai[7][8]
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
Választójogosult[3] 191 136
Szavazó 102 979 53,88%
érvényes szavazólap 97 280 50,90% 94,47%
érvénytelen és hiányzó 5 699 2,98% 5,53%
Távolmaradó 88 157 46,12%
szavazó 53,9% távolmaradó 46,1%
érvényes 94,5%
Hét szavazópolgárra hat távolmaradó jutott

A 191 ezer szavazásra jogosult polgárból 103 ezer vett részt a választásokon (54%). Közülük öt és félezren szavaztak érvénytelenül (5,5%).

A részvételi hajlandóság jelentősen eltért a két választókerületben. Míg a kistelepüléseken a polgárok több mint 55%-a ment el szavazni, addig a középvárosi kerületben ez az arány nem érte el a 40%-ot. A választói kedv a soproni megyerészen fekvő Ebergőc és Gyalóka községekben volt a legmagasabb (92%-91%), a legalacsonyabb pedig a déli határon fekvő Gyarmaton, valamint Mosonmagyaróváron volt (37%-37%).

Az érvénytelen szavazatok aránya a kistelepülési választókerületben magasabb, míg a középvárosiban alacsonyabb volt (6,1%-2,7%).

Részvételi adatok választókerületi bontásban[7][8]
Kistelepülési választókerület Középvárosi választókerület
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
Választójogosult[3] 150 423 40 713
Szavazó 86 919 57,78% 16 060 39,45%
érvényes szavazólap 81 660 54,29% 93,95% 15 620 38,37% 97,26%
érvénytelen és hiányzó 5 259 3,50% 6,05% 440 1,08% 2,74%
Távolmaradó 63 504 42,22% 24 653 60,55%
kistelepülések
távolmaradó 42,2% szavazó 57,8%
érvényes 93,9%
középvárosok
39,4% 60,6%
97,3%
Részvételi adatok településméret szerint
Lakók száma Település Választó-
jogosult
Szavazó Részvétel Legnagyobb/legkisebb
részvétel
Kistelepülési választókerület
1 – 600 58 16 248 11 226 69,09% Ebergőc 91,55%
Gyarmat 36,65%
(Táp 14,61%)[mti 1]
601 – 1 300 54 38 827 24 366 62,76%
1 301 – 3 000 46 66 487 36 867 55,45%
3 001 – 5 000 9 24 295 12 091 49,77% Fertőszentmiklós 56,07%
Lébény 39,74%
5 001 – 10 000 1 4 566 2 369 51,88%
168 150 423 86 919 57,78%
Középvárosi választókerület
10 001 – 25 000 2 17 000 7 317 43,04% Kapuvár 44,20%
Mosonmagyaróvár 36,87%
25 000 fölött 1 23 713 8 743 36,87%
3 40 713 16 060 39,45%
Összesen 171 191 136 102 979 53,88%

Eredmények[szerkesztés]

Összesített eredmények
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselő
kt kv
FKGP 37 255 38,30% 16 39,0%
KDNP
MDF
KDNP-MDF-FKGP
MSZP 23 670 24,33% 10 24,4%
SZDSZ 14 047 14,44% 7 17,1%
Fidesz 8 628 8,87% 4 9,8%
Nyugdíjas Szöv. 7 377 7,58% 3 7,3%
Mozgáskorlátozottak 4 179 4,30% 1 2,4%
Reflex 1 095 1,13% 0
Horváthok 1 029 1,06% 0
Összesen 97 280  41 

A választási verseny igen kiélezett volt a jobboldali és a baloldali tábor között. Mindkét oldal a szavazatok bő 38%-át szerezte meg, és a képviselői helyek tekintetében is szorosan alakult a verseny. A jobboldali koalció (FKGP, KDNP, MDF) pártjai tizenhat és a szocialista-szabaddemokrata tábor tizenhét megyeházi székhez jutott a mandátumok elosztása során. Bejutott még, közel 9%-os eredménnyel a Fidesz, ami négy képviselői helyet biztosította a párt számára. Az országos pártok mellett a megyei nyugdíjas szervezet kapott még három, illetve a mozgáskorlátozottak egyesülete egy képviselői megbízatást. Nem jutott be a megyeházára a Reflex környezetvédelmi szervezet és a horvátok nemzetiségi egyesülete.

A 41 fős közgyűlésben 21 képviselő jelentette a többséget. Az eredmények ismeretében tárgyalások kezdődtek a két országos politikai tömb és a megyei társadalmi szervezetek között. – Mivel a Fidesz csatlakozott a jobboldali táborhoz, így számukra egy, a baloldal számára négy további képviselő meggyőzésére lett volna szükség a közgyűlési többség biztosításához.

Választókerületenként[szerkesztés]

Eredmények a kistelepülési választókerületben[7]
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselő
MSZP 18 580 22,75% 7 21,9%
FKGP 16 570 20,29% 7 21,9%
SZDSZ 11 370 13,92% 5 15,6%
KDNP 8 308 10,17% 3 9,4%
MDF 7 446 9,12% 3 9,4%
Fidesz 7 105 8,70% 3 9,4%
Nyugdíjas Szöv. 6 434 7,88% 3 9,4%
Mozgáskorlátozottak 3 723 4,56% 1 3,1%
Reflex 1 095 1,34% 0
Horvátok 1 029 1,26% 0
Összesen 81 660 8/10 32
Eredmények a középvárosi választókerületben[7]
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselő
MSZP 5 090 32,59% 3 33,3%
KDNP-MDF-FKGP 4 931 31,57% 3 33,3%
SZDSZ 2 677 17,14% 2 22,2%
Fidesz 1 523 9,75% 1 11,1%
Nyugdíjas Szöv. 943 6,04% 0
Mozgáskorlátozottak 456 2,92% 0
Összesen 15 620 4/6 9
Küszöb körüli eredmények (±1%p)
Lista Választókerület Eltérés
Szavazat %p
Mozgáskorlátozottak kistelepülési 456 +0,56

Az új közgyűlés[szerkesztés]

A közgyűlés összetétele
16 10 7 4 3 1
Szervezetek Képviselők
FKGP, KDNP, MDF 16 39,0%
MSZP 10 24,4%
SZDSZ 7 17,1%
Fidesz 4 9,8%
Nyugdíjasok 3 7,3%
Mozgáskorlátozottak 1 2,4%
Összesen 41
A megye vezetése
Elnök
Botos Gábor
MDF
Alelnökök
Horváth Lajos FKGP
Szakács Imre Fidesz

Az alakuló ülésre december 21-én került sor a győri megyeházán.

A megelőző napon a jobboldali "középerők" jelentették be az együttműködési szándékukat. Az FKGP, a KDNP, az MDF, a Fidesz és a mozgáskorlatozottak egyesülete összesen 21 képviselői hellyel bírt a közgyűlésben. Közös jelöltjükként az MDF-es Botos Gábort, az 1991 óta hivatalban lévő elnököt jelölték a közgyűlés élére.[mti 5]

A december 21-ei ülésen ennek megfelelően is zajlottak le a dolgok: az elnöki posztra Botos Gábort választották meg, 22 szavazattal. Alelnökké Horváth Lajost (FKGP, 34 szavazattal) és Szakács Imrét (Fidesz, 23 szavazattal) szavazták meg.[mti 6]

A megválasztott képviselők[szerkesztés]

FKGP
kistelepülések
Horváth Lajos
Kovács Ferenc
Kovács Ottó
Perenyész Endre
id. Katona Viktor
Naszádos Ferenc
Tilai Lajos
KDNP
kistelepülések
Fülöp Géza
Firtl Mátyás
Schmátovich Mátyás
MDF
kistelepülések
Botos Gábor
Mecséri Lajos
Linter Tibor
KDNP-MDF-FKGP
középvárosok
Vörös László
Ábrahám József
dr. Bíró Péter
MSZP
kistelepülések
Ferenczi László
Réti Csaba
dr. Horváth Ferenc
Csiba István
dr. Horváth Gizella
Aller Imre
Cseh Gyula
középvárosok
Stipkovits Pál
Papp József Lajos
dr. Korognai László
SZDSZ
kistelepülések
dr. Kertész Zoltán
Szentkuti Károly
dr. Mohos Antal
Nagy Jenő
dr. Brandhuber Ferencné
középvárosok
Varga Gyula
Kovácsné dr. Gaál Katalin
Fidesz
kistelepülések
Ágota Gábor
dr. Szakács Imre
Ivanics Ferenc
középvárosok
Rigler Zoltán
Nyugdíjasok
kistelepülések
Jankovits György
Gombás László
Nagy Ferenc
Mozgáskorlátozottak
kistelepülések
dr. Szabó József

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1994. évi LXII. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. Törvények és OGY határozatok. Wolters Kluwer, 1994. október 6. [2017. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 21.) A törvényt szeptember 30-án fogadta el az országgyűlés, a kihirdetésére október 6-án került sor. Az ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak a törvény elfogadása ellen, a zárószavazáson nem is vettek részt. Az országgyűlési vitáról és a módosító indítványokról lásd: A helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. T/45. számú iromány. Magyar Országgyűlés, 1994 (Hozzáférés: 2018. szeptember 21.)
  2. a b Települések – Települési egyéni választókerületek (TEVK) – Győr-Moson-Sopron megye. Választástörténet. (Hozzáférés: 2018. szeptember 21.) A lakók számára vonatkozó adatok 1994. január 1-jére érvényesek.
  3. a b c d A kimutatásokban két különböző időpont szerepel a választójogosultak számára vonatkozóan: először a választási folyamat kezdetén, másodszor pedig a választás napján (dec.11.). Némi eltérés a két adat között természetesnek mondható.
  4. Az előző választás óta hattal nőtt a települések száma. 1992. január 1-jén három község, Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny elhagyta Veszprém megyét és Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakozott. Ugyanezen a napon Bőnyrétalap község vált ketté Bőny és Rétalap néven, továbbá Tarjánpuszta függetlenedett Ravazdtól. Márciusban pedig Farád önállósodott Csorna városától. Magyarország közigazgatási helynévkönyve pp. 99-103. Központi Statisztikai Hivatal, 2016. január 1. (Hozzáférés: 2018. szeptember 21.)
  5. A választások hivatalos jelöltjei: Győr-Moson-Sopron megyei közgyűlési listák. Választástörténet. (Hozzáférés: 2018. szeptember 21.)
  6. a b A listák szavazólapon való sorrendjét sorsolással döntötték el, a két választókerületben külön-külön.
  7. a b c d Fővárosi/Megyei közgyűlés választás eredménye Győr-Moson-Sopron megye. Választástörénet. Országos Választási Iroda, 1994 (Hozzáférés: 2018. szeptember 21.)
  8. a b A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg.

MTI hírek[szerkesztés]

A Magyar Távirati Iroda archívuma elérhető a világhálón, abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők. Ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, hogy az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hírt (cím kulcsszavai, dátum).

  1. a b c Táp községben a helyi polgármester- és képviselő-választás elmaradt. A polgármesteri címre egyetlen jelentkező sem akadt, a képviselő-jelöltek száma pedig nem érte el a képviselő-testület létszámát. „Nem lesz választás Tápon”, Magyar Távirati Iroda, 1994. november 29. (Hozzáférés: 2018. szeptember 22.)  (Mivel ennek következtében a települési jegyzőkönyvi adatok sem állnak rendelkezésre, így választójogosultak és a szavazók száma csak közvetetten számítható ki a települések tételes összesítése, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek különbözetéből.)
  2. „Nincs elnöke a Győr megyei Közgyűlésnek”, Magyar Távirati Iroda, 1991. január 4. (Hozzáférés: 2018. szeptember 19.) 
  3. „Nincs elnöke a Győr megyei közgyűlésnek”, Magyar Távirati Iroda, 1991. január 17. (Hozzáférés: 2018. szeptember 19.) 
  4. „Elnököt választott a Győr-Moson+Sopron Megyei Közgyűlés”, Magyar Távirati Iroda, 1991. január 24. (Hozzáférés: 2018. szeptember 19.) 
  5. „Összefogtak Győr-Moson-Sopron megyében a polgári középerők”, Magyar Távirati Iroda, 1994. december 20. (Hozzáférés: 2018. szeptember 21.) 
  6. „Megalakult a megyei közgyűlés Győrött”, Magyar Távirati Iroda, 1994. december 21. (Hozzáférés: 2018. szeptember 21.) 

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Önkormányzati választások, 1994: Politikai szociológiai körkép. Szerk. Bőhm Antal, Szoboszlai György. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. 1996. ISBN 963-8300-32-9   (OSZK katalóguscédula)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]