Ugrás a tartalomhoz

„Kovács Béla (politikus, 1960)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
48. sor: 48. sor:


Az [[Európai Parlament]]ben az ''Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság'', és az ''[[Európai Unió|EU]]–[[Kazahsztán]], EU–[[Kirgizisztán]], EU–[[Üzbegisztán]] Parlamenti Együttműködési Bizottságokba delegált küldöttség és a [[Tádzsikisztán]]nal, [[Türkmenisztán]]nal és [[Mongólia|Mongóliával]] fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség'' tagja, valamint az ''EU–[[Oroszország]] Parlamenti Együttműködési Bizottságba delegált küldöttség'' és a ''Költségvetési Bizottság'' póttagja.
Az [[Európai Parlament]]ben az ''Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság'', és az ''[[Európai Unió|EU]]–[[Kazahsztán]], EU–[[Kirgizisztán]], EU–[[Üzbegisztán]] Parlamenti Együttműködési Bizottságokba delegált küldöttség és a [[Tádzsikisztán]]nal, [[Türkmenisztán]]nal és [[Mongólia|Mongóliával]] fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség'' tagja, valamint az ''EU–[[Oroszország]] Parlamenti Együttműködési Bizottságba delegált küldöttség'' és a ''Költségvetési Bizottság'' póttagja.

Az energiaügyi bizottság tagjaként létrehozta az EP és orosz parlament közti munkacsoportot is, melynek ő a vezetője.

[[2014]] márciusában, egy [[Európai Parlament]]i képviselői csoport tagjaként, megfigyelőként részt vett a [[Krím]] elszakadásáról döntő népszavazáson.<ref>[http://jobbik.hu/hireink/nem-sert-nemzetkozi-jogot-krimi-szavazas-jobbikos-ep-kepviselo-szerint ''Nem sért nemzetközi jogot a krími szavazás a jobbikos EP-képviselő szerint''], Jobbik.hu, 2014. március 17.</ref>


A [[2014-es európai parlamenti választás Magyarországon|2014-es európai parlamenti választáson]] a [[Jobbik Magyarországért Mozgalom|Jobbik]] listájának 3., befutó helyén szerepel.
A [[2014-es európai parlamenti választás Magyarországon|2014-es európai parlamenti választáson]] a [[Jobbik Magyarországért Mozgalom|Jobbik]] listájának 3., befutó helyén szerepel.
58. sor: 62. sor:
Egyes médiaértesülések szerint az [[Alkotmányvédelmi Hivatal]] [[2014]] április elején tett feljelentést ellene, az [[Európai Unió]] intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt.<ref name="MNO"/>. Más médiaértesülések szerint [[Joe Biden]] amerikai alelnök kérte [[Orbán Viktor]]t, 2014. április 27-i telefonbeszélgetésükkor, hogy ''a Jobbik megroppantásával az uniós választási kampányban akadályozzák meg Kovács Béla újbóli brüsszeli mandátumszerzését, ezáltal az orosz befolyás további erősödését''.<ref>[http://www.alfahir.hu/az_usa_alelnoke_kovacs_bela_fejet_koveteli ''Az USA alelnöke Kovács Béla fejét követeli?''], Alfahír, 2014. május 8.</ref>
Egyes médiaértesülések szerint az [[Alkotmányvédelmi Hivatal]] [[2014]] április elején tett feljelentést ellene, az [[Európai Unió]] intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt.<ref name="MNO"/>. Más médiaértesülések szerint [[Joe Biden]] amerikai alelnök kérte [[Orbán Viktor]]t, 2014. április 27-i telefonbeszélgetésükkor, hogy ''a Jobbik megroppantásával az uniós választási kampányban akadályozzák meg Kovács Béla újbóli brüsszeli mandátumszerzését, ezáltal az orosz befolyás további erősödését''.<ref>[http://www.alfahir.hu/az_usa_alelnoke_kovacs_bela_fejet_koveteli ''Az USA alelnöke Kovács Béla fejét követeli?''], Alfahír, 2014. május 8.</ref>


Kovács Béla határozottan tagadta a kémkedés vádját, és hogy [[Moszkva]] állna mögötte: ''soha, semmilyen titkosszolgálattal nem működött együtt sem ő, sem a felesége''.<ref>[http://index.hu/belfold/2014/05/15/kagebela_lehet_a_jobbik_veszte/ ''Kágébéla lehet a Jobbik veszte''], [[Index (internetes újság)|Index]], 2014. május 15.</ref> Egyben jelezte, a [[Jobbik Magyarországért Mozgalom|Jobbik]] kérni fogja az [[Országgyűlés]] ''Nemzetbiztonsági bizottságában'' személyes meghallgatását, hogy ''a teljes nyilvánosság előtt védhesse meg magát''.
Kovács Béla határozottan tagadta a kémkedés vádját. <ref>[http://alfahir.hu/nem_tudnak_megallitani_visszautasitja_a_vadakat_kovacs_bela ''"Nem tudnak megállítani!" - visszautasítja a vádakat Kovács Béla''], Alfahír, 2014. május 15.</ref><ref>[https://www.youtube.com/watch?v=614rr-mnB9Q#t=177 ''Miért lett orosz kém a jobbikos képviselő?''], [[Youtube]], 2014. május 15.</ref><ref>[http://index.hu/belfold/2014/05/15/kagebela_lehet_a_jobbik_veszte/ ''Kágébéla lehet a Jobbik veszte''], [[Index (internetes újság)|Index]], 2014. május 15.</ref> A [[Jobbik Magyarországért Mozgalom|Jobbik]] pedig kérni fogja az ügyben az [[Országgyűlés]] ''Nemzetbiztonsági Bizottságának'' összehívását.


===Az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségében===
===Az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségében===

A lap 2014. május 15., 18:01-kori változata

Kovács Béla
Kovács Béla 2009-ben
Kovács Béla 2009-ben
Született1960. február 25. (64 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaközgazdász, politikus, a Jobbik EP-képviselője
Tisztsége
  • az Európai Parlament képviselője (2010. május 31. – 2014. június 30.)
  • az Európai Parlament képviselője (2014. július 1. – )
IskoláiMoszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (–1986)

SablonWikidataSegítség

Kovács Béla (Budapest, 1960. február 25.) közgazdász, üzletember, politikus, 2010 óta a a Jobbik Európai Parlamenti képviselője, 2013 decemberétől az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének elnöke.

Tanulmányai

A budapesti I. István Közgazdasági Szakközépiskola elvégzése után Tokióban négy éven át egy amerikai magánegyetemen politológiát és nemzetközi kapcsolatokat hallgatott, 1986-ban Moszkvában pedig a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO) nemzetközi közgazdász diplomát szerzett.

Japán, angol, orosz nyelvből felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik, de emellett lengyelül, franciául és németül is beszél.

Az üzleti életben

1986-ban Magyarországra költözött, és a Terimpex külkereskedelmi vállalathoz osztották be üzletkötőnek. 1987-ben behívták katonának.

Mivel elmondása szerint nem érezte jól magát Magyarországon, ismételten kiköltözött a Szovjetunióba. 1988-2003-között nemzetközi kereskedelmi cégeknél dolgozott vezető beosztásban Japánban és Oroszországban. 2003-ban a „Gaszisz” Orosz Állami Akadémia jogtudományi karán végzett befektetési szakjogászként.

2003-ban hazaköltözött, Angyalföldön nyitott egy salátabárt, melyet 2010-ben felszámoltak.

Politikusként

Magyarországon

A Jobbikba 2005-ben lépett be, Bíber József Tibor ajánlásával. Még ez év decemberében megalapította a párt külügyi bizottságát, amelynek azóta elnöke. 2006-ban megalapította a Jobbik XIII. kerületi szervezetét. 2008 decembere óta a Jobbik fővárosi alelnöke.

Az Európai Parlamentben

2008-at követően sűrűn járt Brüsszelbe, majd a 2009-es magyarországi európai parlamenti választás után a bekerült jobbikos képviselőknek volt asszisztense és szakmai tanácsadója. A párthoz való csatlakozása után lett hangsúlyosabb a Jobbik oroszbarát politikája.[1]

A 2010-es országgyűlési választásokon Balczó Zoltán, a Jobbik addigi Európai Parlamenti képviselője az országos listáról bekerült a parlamentbe, így EP képviselői mandátumáról lemondott. 2010 májusától Balczó helyére Kovács került Brüsszelbe.[2]

Az Európai Parlamentben az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, és az EUKazahsztán, EU–Kirgizisztán, EU–Üzbegisztán Parlamenti Együttműködési Bizottságokba delegált küldöttség és a Tádzsikisztánnal, Türkmenisztánnal és Mongóliával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség tagja, valamint az EU–Oroszország Parlamenti Együttműködési Bizottságba delegált küldöttség és a Költségvetési Bizottság póttagja.

Az energiaügyi bizottság tagjaként létrehozta az EP és orosz parlament közti munkacsoportot is, melynek ő a vezetője.

2014 márciusában, egy Európai Parlamenti képviselői csoport tagjaként, megfigyelőként részt vett a Krím elszakadásáról döntő népszavazáson.[3]

A 2014-es európai parlamenti választáson a Jobbik listájának 3., befutó helyén szerepel.

Kezdeményezés mentelmi jogának felfüggesztésére

A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint[4] "Dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr 2014. május 12-én diplomáciai úton Martin Schulz úrhoz, az Európai Parlament elnökéhez fordult, indítványozva, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla, az Európai Parlament képviselője mentelmi jogát", mert "a Központi Nyomozó Főügyészség súlyos – kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett – bűncselekmény miatt folytat nyomozást" ellene.

"Az Európai Parlament majd csak az új törvényhozási ciklusban foglalkozhat az indítvánnyal, és akkor is csak akkor, ha Kovács Bélát újra EP-képviselővé választják" - reagált az indítványra Martin Schulz szóvivője.[5]

Egyes médiaértesülések szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 április elején tett feljelentést ellene, az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt.[4]. Más médiaértesülések szerint Joe Biden amerikai alelnök kérte Orbán Viktort, 2014. április 27-i telefonbeszélgetésükkor, hogy a Jobbik megroppantásával az uniós választási kampányban akadályozzák meg Kovács Béla újbóli brüsszeli mandátumszerzését, ezáltal az orosz befolyás további erősödését.[6]

Kovács Béla határozottan tagadta a kémkedés vádját. [7][8][9] A Jobbik pedig kérni fogja az ügyben az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának összehívását.

Az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségében

2009-ben ő hozta tető alá az európai nemzeti pártokat tömörítő Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségét. A szervezetnek 2010 júniusától ő volt az alelnöke és kincstárnoka, 2013 decemberében pedig négy évre megválasztották a szervezet elnökének.[10]

Családja

Nős, felesége Szvetlana Isztohin orosz-osztrák kettős-állampolgár.[4]

Jegyzetek

Források