Ćosinac
| Ćosinac | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pleterniceszentmiklós |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34312 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 39 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 156 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 07″, k. h. 17° 50′ 06″45.352000°N 17.835000°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 07″, k. h. 17° 50′ 06″45.352000°N 17.835000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ćosinac témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ćosinac (1991-ig Ćosinci) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 17, közúton 20 km-re északkeletre, községközpontjától 8 km-re északkeletre, a Pozsegai-medencében, Pozsegamindszent és Grabarje között fekszik.
Története
[szerkesztés]A török uralom idején valószínűleg muzulmán hitre tért horvátok lakták, akik a török kiűzésével Boszniába menekültek. Ezután néhány évig kihalt volt a falu, majd 1697 körül szerb családok települtek ide.[2] 1698-ban „Csozinczi” néven 5 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] 1702-ben 7, 1740-ben 16 ház állt a településen.[2] A 18. és 19. században az ország különböző részeiről újabb szerb családok települtek be.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Choszinczi”néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Chosinczy” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Chosinczi” néven 8 házzal, 67 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] A 19. század második felében a szerbek mellé horvát, cseh és szlovák családok is érkeztek.
A településnek 1857-ben 71, 1910-ben 129 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 50%-a szerb, 26%-a szlovák, 19%-a horvát, 5%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 40%-a szerb, 36%-a horvát, 19%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 54 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 71 | 48 | 52 | 75 | 88 | 129 | 123 | 151 | 136 | 139 | 125 | 110 | 94 | 74 | 62 | 54 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 94. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 25. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Pleternica város hivatalos oldala (horvátul)
- Pleternica turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
