Vaćani
| Vaćani | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Skradin |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22222 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 105 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 171 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 53′ 45″, k. h. 15° 52′ 00″43.895833°N 15.866667°EKoordináták: é. sz. 43° 53′ 45″, k. h. 15° 52′ 00″43.895833°N 15.866667°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vaćani falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Skradinhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Šibenik központjától légvonalban 18, közúton 26 km-re északra, községközpontjától 10 km-re északnyugatra, Dalmácia középső részén, az 56-os számú főút mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]Vaćani területén már a kora középkorban ószláv település állt. Ezt bizonyítja a Laluše nevű régészeti lelőhelyen, a šibeniki múzeum munkatársainak vezetésével 2013-ban feltárt ószláv temető, melyet a 7. és a 10. század között használtak. A feltárt 14 sír közül a legfigyelemreméltóbb egy szarkofág volt két csontvázzal. Mellékletei között vasból kovácsolt kard, kés, sarkantyú és az ebből a korból ritka üvegtárgy került elő. A török 1522-ben foglalta el a környék várait, ezt követően főként Hercegovinából pravoszláv vallású lakosság telepedett itt meg. A török uralom a 17. század végén ért véget, mely után velencei uralom következett. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 164, 1910-ben 267 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 70 százaléka horvát, 15 százaléka szerb volt. Szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A szerb felkelők a katolikus templomot felrobbantották. 1995 augusztuséban a horvát hadsereg foglalta vissza a települést. A településnek 2011-ben 120 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 164 | 246 | 200 | 206 | 242 | 267 | 290 | 312 | 352 | 347 | 308 | 244 | 222 | 200 | 124 | 120 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg 1973-ban épült. A homlokzata felett található harangtoronyban két harang volt található. A délszláv háború idején 1991-ben a falut elfoglaló szerb felkelők a templomot felrobbantották. A mai templomot a régi helyén építették 1998-ban. A templom körül temető található.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
[szerkesztés]- Skradin város hivatalos oldala (horvátul)
- Skradin város turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- A šibeniki püspökség honlapja (horvátul)
- A Šibenik News cikke a vaćani feltárásokról[halott link] (horvátul)
- A 24 sata cikke a vaćani feltárásokról (horvátul)
