Valencia (Spanyolország)

	Valencia (València)
; Valencia címere	; Valencia zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Autonóm közösség	Valencia
Tartomány	Valencia tartomány
Rang	spanyol község; municipality of the Valencian Community;
Hivatalos nyelv	katalán; spanyol;
Székhely	City of Valencia
Alapítás éve	Kr. e. 137
Polgármester	Joan Ribó i Canut (Compromís)
Irányítószám	46000
Körzethívószám	96
Testvérvárosok	Lista Mainz (1978. december 11. – ); Bologna (1980. október 3. – ); Valencia (1982. március 20. – ); Odessza (1982. május 13. – ); Veracruz (1984. szeptember 29. – ); Kanton (2012. december 28. – ); Csengtu (2017. május 10. – ); Hszian; Dallas (2007–); Kolomija (2008. augusztus 22. – );
	Népesség
Teljes népesség	807 693 fő (2023)
Népsűrűség	5916 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	15 m
Terület	134,65 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 39° 28′ 12″, ny. h. 0° 22′ 35″Koordináták: é. sz. 39° 28′ 12″, ny. h. 0° 22′ 35″
	Valencia weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Valencia témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a spanyolországi városról szól. Hasonló címmel lásd még: Valencia (egyértelműsítő lap).

Valencia (katalánul és valenciaiul València) Spanyolország harmadik legnagyobb városa, egyben Valencia autonóm közösség és Valencia tartomány székhelye.

Nevének jelentése

Valencia neve az ókori Valentia nevéből alakult ki, amely latinul annyit tesz erősség. Az arab megszállás idején Medina bu-Tarab, azaz az öröm városának nevezték.

Földrajza

Fekvése

A város Spanyolország keleti felén, a Földközi-tenger partján fekszik, Barcelonától 350 km-re délre, Madridtól 352 km-re keletre.

Az egykoron a várost átszelő Túria folyót egy 50-es évek beli áradás miatt a város mellet vezettek el. Mára a várost meghatározó park rendszere hasznosítja a kiszáradt folyómedret, ami egy rendkívüli látvány.

Éghajlata

A város klímája mediterrán. Az évi átlagos középhőmérséklet 17,8 °C. Januárban 11,5 °C (átlagos napi max. 16,5 °C, min. 7,0 °C) az átlagos hőmérséklet.^[2] Télen többnyire nem esik 6 °C alá, nyáron viszont nappal 40 °C feletti hőség is előfordulhat. Az évi csapadék mennyisége 470–480 mm körüli.

Valencia (1981–2010) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	16,5	17,3	19,6	20,8	23,4	27,1	29,7	30,2	27,9	24,3	19,8	17,0	22,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	7,1	7,8	9,7	11,5	14,6	18,6	21,5	21,9	19,1	15,2	10,8	8,1	13,9
Átl. csapadékmennyiség (mm)	37	36	33	38	39	22	8	20	70	77	47	48	475
Havi napsütéses órák száma	171	171	215	234	259	276	315	288	235	202	167	155	2688
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología^[3]^[4]

Közlekedése

Vasút

A városból indul ki a Tarragona–Valencia-vasútvonal Tarragona, majd tovább Barcelona felé. Legnagyobb vasúti pályaudvara a Valencia Estación del Norte.

Elővárosi vasúthálózata a Cercanías Valencia.

Légi

Bővebben: Valenciai repülőtér

Története

A várost a római konzul Decimus Iunius Brutus alapította Kr. e. 138-ban Valentia néven. 100 évvel később az első római kolónia is létrejött.

711-ben elfoglalták az arabok és a Córdobai Kalifátus része lett. 1094-ben El Cid vezetésével a keresztény csapatok ugyan visszafoglalták, de már 1102-ben ismét a mórok kezére került. I. Aragóniai Jakab 1238. szeptember 28-án visszaszerezte a várost és a Valenciai Királyság fővárosává tette. A Reconquista során Kasztíliai Izabella 1492-ben Spanyolországhoz csatolta.

1478-ban kinyomtatták az első Bibliát romani nyelven. ^[forrás?]

A napóleoni háborúk idején, 1812. január 9-én hosszas ostrom után elfoglalták a Suchet vezérlete alatt álló franciák.

A spanyol polgárháború alatt a város mindvégig a köztársaságiak kezén volt. 1937-ben Franco katonái blokád alá vették.

Népessége

Valencia népességének növekedése
Év	1787	1857	1877	1887	1900	1910	1920	1930	1940	1950
Lakosság	103 918	137 960	165 466	192 569	213 550	233 348	251 258	320 195	450 756	509 075
Év	1960	1970	1981	1991	1996	2001	2003	2004	2005	2006
Lakosság	505 066	653 690	751 734	777 427	738 441	750 476	782 846	790 754	797 291	805 304

Forrás: Instituto Nacional de Estadística

Közigazgatás

Kerületei

Valencia kerületei és azon belül negyedei a következők:

Ciutat Vella de València: la Seu, la Xerea, Barri del Carme, el Pilar, el Mercat, Sant Francesc.
L'Eixample de València: Russafa, el Pla del Remei, Gran Via
Extramurs: el Botànic, la Roqueta, la Petxina, Arrancapins
Campanar: Campanar, Tendetes, el Calvari, Sant Pau
La Saïdia: Marxalenes, Morvedre, Trinitat, Tormos, Sant Antoni
El Pla del Real: Exposició, Mestalla, Jaume Roig, Ciutat Universitària
L'Olivereta: Nou Moles, Soternes, Tres Forques, la Fontsanta, la Llum
Patraix: Patraix, Sant Isidre, Vara de Quart, Safranar, Favara
Jesús: Raiosa, Hort de Senabre, Creu Coberta, Sant Marcellí, Camí Reial
Quatre Carreres: Montolivet, En Corts, Malilla, la Font de Sant Lluís, Na Rovella, la Punta, Ciutat de les Arts i les Ciències
Poblats Marítims de València: el Grau de València, Cabanyal, la Malva-rosa, Beteró, Natzaret
Camins al Grau de València: Aiora, Albors, Creu del Grau, Camí Fondo, Penya-roja
Algirós: Illa Perduda, Ciutat Jardí, Amistat, Vega Baixa, la Carrasca
Benimaclet: Benimaclet, Camí de Vera
Rascanya: els Orriols, Torrefiel, Sant Llorenç
Benicalap: Benicalap, Ciutat Fallera

Külső kerületek:

Pobles del Nord: Benifaraig, Poble Nou, Carpesa, Cases de Bàrcena, Mauella, Massarrojos, Borbotó
Pobles de l'Oest: Benimàmet, Beniferri
Pobles del Sud: Forn d'Alcedo, Castellar-l'Oliveral, Pinedo, el Saler, el Palmar, el Perellonet, la Torre, Faitanar

Polgármesterei

1927–1930 Carlos Sousa Álvarez de Toledo
1931–1931 Agustín Trigo Mezquita
1931–1932 Vicente Alfaro Moreno
1934–1936 Manuel Gisbert Rico
1936–1936 José Olmos Burgos
1936–1937 José Cano Coloma
1939–1943 Joaquín Manglano Cucaló de Montull
1943–1947 Juan Antonio Gómez Trénor
1947–1951 José Manglano Selva
1951–1955 Baltasar Rull Villar
1955–1958 Tomás Trénor Azcárraga
1958–1969 Adolfo Rincón de Arellano
1969–1973 Vicente López Rosat
1973–1976 Miguel Ramón Izquierdo
1976–1976 Antonio Soto Bisquert
1976–1979 Miguel Ramón Izquierdo
1979–1979 Fernando Martínez Castellanos – PSOE
1979–1988 Ricard Pérez Casado – PSOE
1988–1991 Clementina Ródenas Villena – PSOE
1991–2015 Rita Barberá – PP
2015– Joan Ribó i Canut – Compromís

Kultúra

Oktatás

A városban található két egyetem:

Valencia Egyetem
Valenciai Műszaki Egyetem

Látnivalói

Művészetek Városa
A Selyembörze, a Világörökség része

Múzeumok

Vicente Blasco Ibáñez Múzeum (Casa Museo Vicente Blasco Ibáñez)
Concha Piquer Múzeum (Casa Museo Concha Piquer)
José Benlliure Múzeum (Casa Museo José Benlliure)
Casa Museo Semana Santa Marinera
Galería del Tossal
Museo Casa de las Rocas
Rizsmúzeum (Museo del Arroz)
Szépművészeti Múzeum (Museo de Bellas Artes)
Természettudományi Múzeum (Museo de Ciencias Naturales)
Informatikai Múzeum (Museo de Informática)
Museo de la Asociación Valenciana de Arte y Tecnología Eléctrica, rövidítve: ARTTEL
A Katedrális múzeuma (Museo de la Catedral)
Városi Múzeum (Museo de la Ciudad)
Museo del Colegio Arte Mayor de la Seda
A XIX. század Múzeuma (Museo del Siglo XIX)
Fallero-múzeum
Orvostörténeti Múzeum (Museo de Historia de la Medicina)
Valencia Történeti Múzeuma (Museo de Historia de Valencia)
Hadtörténeti Múzeum (Museo Histórico Militar)
Városi Történeti Múzeum (Museo Histórico Municipal)
Museo Marítimo Joaquín Saludes
Museo Municipal de Ciencias Naturales
Museo Municipal del 'Trenet'
González Martí Nemzeti Kerámia Múzeum (Museo Nacional de Cerámica "González Martí")
Valenciai Természetrajzi Múzeum (Museo Valenciano de Historia Natural)
Museo Valenciano de la Ilustración y la Modernidad, rövidítve: MUVIM
Valencia Prehistorikus Múzeuma (Museo de Prehistoria de Valencia)