Vízilófélék

Vízilófélék
Evolúciós időszak: Középső miocén - jelen 16–0 Ma PreЄ Є O S D C P T J K Pg N
A nílusi víziló (Hippopotamus amphibius)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Alrend: Cetancodonta Család: Vízilófélék (Hippopotamidae) Gray, 1821
Nemek
Hexaprotodon Hippopotamus
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Vízilófélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Vízilófélék témájú médiaállományokat.

A vízilófélék (Hippopotamidae) az emlősök osztályának (Mammalia) egyik családja. Még ma is igen bizonytalan a csoport kategóriai megítélése, hisz a kladisztikus taxonómia genetikai eredményei teljesen átrendezték az emlősök korábbi törzsfáját. Míg korábban (pl. Dudich−Loksa-rendszer, Urania Állatvilág) a csoportot a párosujjú patásokon belül (Artiodactylia) a disznóalakúak alrendjébe (Suiformes) sorolták, addig az újabb kutatások szerint nem a disznófélék (Suidae) rokonai, hanem sokkal közelebb állnak a cetekhez (Cetacea). Vagyis a cetek nem egy teljesen elkülönült csoportként jelentkezik az emlősök törzsfáján, hanem a párosujjú patások közé ékelődik, mely közös őstől ered a vízilovakkal, vagyis a két csoport egyetlen egységbe, kládba vonható össze.

Testfelépítésük

A vízilovak nehéz testű, rövid végtagú, erőteljes koponyájú párosujjú patások. Mind a mellső, mind a hátsó végtagon 4 ujjuk van, és mind a négy érinti a talajt. Lábuk hatalmas testükhöz képest kicsi, ennek ellenére a szárazföldön is gyors mozgásra képesek, akár hosszabb távon futni is. Koponyájuk nagy, masszív alsó és felső állcsonttal. A szájüregben az alsó szemfogak különösen fejlettek, szinte agyarszerűek. A hímek gyakran használják ezeket vetélkedéskor, és komoly sebeket tudnak vele egymáson ejteni. Növényevő állatok, általában a vízben tartózkodnak, de legelni kijárnak a szárazföldre. Gyomruk igen nagy, 3 szakaszra tagolódik, bélcsövük is nagyon hosszú. Bőrük rendkívül vastag, szőrtelen, igen érzékeny a kiszáradásra, így nagyon sokat tartózkodnak a vízben. Ha a szárazföldön vannak a bőrük nyálkát termel, mely védi őket a kiszáradástól, a bőr repedezésétől. A vízilovak a párosujjú patások egyetlen kimondottan kétéltű életmódot folytató csoportja (amfibiotikus szervezetek). Csak táplálkozni járnak ki a vízből, kicsinyeiket is a vízben szülik meg, és a szoptatás is ott történik.

Rendszerezés

Az itteni rendszerezés a 2005-ben összeállított Boisserie-féle rendszerezésen alapul:

• Hippopotaminae (Gray, 1821)

• • Hippopotamus - valódi vízilovak - (Linnaeus, 1758)
    • nílusi víziló (Hippopotamus amphibius)
    • †Hippopotamus antiquus
    • †Hippopotamus creutzburgi
    • †Hippopotamus gorgops
    • †Hippopotamus laloumena
    • †Hippopotamus lemerlei
    • †madagaszkári víziló (Hippopotamus madagascariensis)
    • †Hippopotamus major
    • †ciprusi törpe víziló (Hippopotamus minor)
    • †Hippopotamus melitensis
    • †Hippopotamus pentlandi

A következő fajokat a Hippopotamus nembe próbálták helyezni, de rendszertani besorolásuk még vitatott:

• †Hippopotamus aethiopicus
• †Hippopotamus afarensis - korábban a Trilobophorus nembe tartozott
• †Hippopotamus behemoth
• †Hippopotamus coryndoni
• †Hippopotamus kaisensis
• †Hippopotamus karumensis
• †Hippopotamus protamphibius
• †Hippopotamus sirensis

• • Hexaprotodon - ázsiai vízilovak (Falconer & Cautley, 1836)
    • †Hexaprotodon crusafonti (Aguirre, 1963)
    • †Hexaprotodon hipponensis (Gaudry, 1867)
    • †Hexaprotodon imagunculus (Hopwood, 1926)
    • †Hexaprotodon iravticus (Falconer & Cautley, 1847)
    • †Hexaprotodon karumensis (Coryndon, 1977)
    • †Hexaprotodon mingoz (Boisserie et al., 2003)
    • †Hexaprotodon namadicus (Falconer & Cautley, 1847) - lehet, hogy azonos a H. palaeindicusszal
    • †Hexaprotodon palaeindicus (Falconer & Cautley, 1847)
    • †Hexaprotodon pantanellii (Joleaud, 1920)
    • †Hexaprotodon primaevus (Crusafont et al., 1964)
    • †Hexaprotodon protamphibius (Arambourg, 1944)
    • †Hexaprotodon siculus (Hooijer, 1946)
    • †Hexaprotodon sivalensis (Falconer & Cautley, 1836)

Egyesek még a Hexaprotodon nembe helyezik a törpevízilovat.

• • Archaeopotamus - korábban a Hexaprotodon része volt (Boisserie 2005)
    • †Archaeopotamus lothagamensis (Weston 2000)
    • †Archaeopotamus harvardi (Coryndon 1977)

Ide tartozik még 1-2 le nem írt faj.

• • Choeropsis - törpevízilovak
    • törpevíziló (Choeropsis liberiensis)
    • †Choeropsis madagascariensis

• • Saotherium - korábban a Hexaprotodon része volt
    • †Saotherium mingoz

• †Kenyapotaminae (Pickford, 1983)
  • †Kenyapotamus (Pickford, 1983)
    • Kenyapotamus coryndoni
    • Kenyapotamus ternani

• • †Palaeopotamus

További információk

• A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. július 9.)

Források

• Dudich Endre–Loksa Imre: Állatrendszertan, Tankönyvkiadó, Bp., 1978
• Urania Állatvilág V. – Emlősök, Gondolat Kiadó, Bp., 1969
• Géczy Barnabás: Ősállattan II. – Invertebrata paleontologia, Tankönyvkiadó, Bp., 1993
• Boisserie, Jean-Renaud (2005): The phylogeny and taxonomy of Hippopotamidae (Mammalia: Artiodactyla): a review based on morphology and cladistic analysis. Zoological Journal of the Linnean Society 143(1): 1-26. doi:10.1111/j.1096-3642.2004.00138.x (HTML abstract)
• Petronio, C. (1995): Note on the taxonomy of Pleistocene hippopotamuses. Ibex 3: 53-55. PDF fulltext
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)